Kassán ülésezett a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok Vezérlő Bizottsága és Közös Bizottsága. Megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Székhelye: Losonc. Igazgató: Petrogalli Oszkár (a június 1-jétől meginduló Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője).

Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetsége. Elnök: Besenszky Gyula. ~ Munkácson ülésezett a Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa. ~ Muzsalyban, Borzsován, Váriban megalakult a kisgazdapárt alapszervezete.

Munkácson ülésezett az Egyesült Ruszin Párt – a földműves szövetség, a földműves autonóm párt, a munkapárt – Vezérlő Bizottsága. A Népszövetséghez intéztek memorandumot amiatt, hogy a csehszlovák kormány nem teljesíti a saint-germaini szerződésben foglaltakat. ~ A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: Budapesten a parlament „törvényt fogadott el a visszahonosításra vonatkozólag. Eszerint ha valakinek községi illetősége elszakított területen volt és így magyar állampolgárságát elvesztette, a belügyminiszterhez fordulhat visszahonosításáért, ha itt akar letelepedni. A belügyminiszter kijelentette, hogy az ország tartozik az elszakított területek magyarságának azzal, hogy akik a békeszerződés következtében állampolgárságukat elvesztették, rövid eljárás útján ismét magyar állampolgárok lehessenek, ha komoly okból ide jönnek.”

Rajecfürdőn ülésezett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő Bizottsága. Többek között értékelték a magyar oktatás érdekében lezajlott iskolamozgalmak lefolyását (1922. július 30.), határozatot hoztak Petőfi Sándor születése centenáriumának méltatásáról, a szlovenszkói és ruszinszkói hadikölcsönvédő liga létrehozásának szükségességéről. Korláth Endre ruszinszkói pártelnök szóvá tette „a ruszinszkói hatóságok azon sérelmes eljárását, mely szerint a pártok vezetőivel és titkáraival a párttagokat érdeklő ügyben nem hajlandók tárgyalni.”

A Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Szövetsége Beregszászban ülésezett, mely alkalommal megszavazták a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáját, amire a magyarság szavazhat a március 16-i választásokon. Eszerint parlamenti képviselőjelöltek: 1. Korláth Endre (Ungvár), 2. Árky Ákos (Ungvár), 3. Jaczik Miklós (Ungvár), 4. Polchy István (Beregszász), 5. Szabó Lajos (Munkács), 6. Tóth Bálint (Beregújfalu), 7. Eperjessy József (Ungvár), 8. Turda Pál (Tekeháza), 9. Földes János (Császlóc), 10. Nagyidai Ferenc (Tiszakeresztúr), 11. Boross Zsigmond (Ungvár), 12. Demjén András (Bátyu). Szenátorjelöltek: 1. Egry Ferenc (Kisgejőc), 2. Hatfaludy Sándor (Alsóapsa), 3. Jaross Gyula (Perecseny), 4. Spolarits János (Nagyszőlős), 5. Ács Lajos (Técső), 6. Weisz Mihály (Felsőkerepec). (A szavazás listákra történik, az egyes listákra leadott szavazatok mennyisége alapján lehet bekerülni a törvényhozásba. A magyar lista a 4-es számú.) Az ülésen elfogadott határozatból: „a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének Elnöki Tanácsa mint az itteni magyarság eddig alkotmányos szerve elhatározza, hogy a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáján szereplő összes jelölteket [tehát nemcsak a tényleg megválasztásra kerülő képviselőket és szenátorokat] az itteni magyarság megválasztott képviselőinek kell tekinteni, akik együttvéve – szám szerint 18-an és azonkívül a Szövetség kebelébe tartozó pártok elnökei – alkotják a ruszinszkói magyarság tágabb értelemben vett parlamenti klubját. A klub tagjainak száma szükség szerint kiegészíthető a magyar közélet terén szereplő más személyekkel. A klub tagjai útján érintkezést tart fenn a magyarság különböző pártjainak vezetőségeivel és magával a tömeg-magyarsággal. Ennek következményeképpen a ruszinszkói szövetkezett magyarság megválasztott képviselői a fontosabb parlamenti kérdésekben respektálni tartoznak a klub határozatait. - A képviselő- és szenátorjelöltek a jelöltséget elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg egy lemondó nyilatkozatot is kötelesek aláírni az esetre, ha a pártfegyelemmel ellenkezésbe jutnának. […] A klub székhelye Ungvár.”

Az Országos Keresztényszocialista Párt vezetősége Lelley Jenő elnökletével Pozsonyban rendkívüli ülést tartott, melyen határozatban mondták ki, hogy nem értenek egyet a magyar pártszövetség losonci döntésével, azaz az egységes politikai irányítást szolgáló Intéző Bizottság létrehozásával. Felszólították a keresztényszocialista párti tagokat, hogy „az Intéző Bizottság munkájában részt ne vegyenek, illetve tagságukról mondjanak le.”

Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

Pöstyénben üléseztek a szlovenszkói és kárpátaljai szövetkezett ellenzéki pártok. Megalakult az ún. érsekújvári egyezményben életre hívott pártközi Vezérlő Bizottság. Az elhunyt Petrogalli Oszkár helyébe a Központi Iroda igazgatójává Flachbarth Ernőt választották meg. Határozatban mondták ki, hogy a Központi Irodát Losoncról Pozsonyba helyezik át, a prágai osztályt továbbra is fenntartják. A kárpátaljai Korláth Endre képviselő és Egry Ferenc szenátor ezer–ezer koronás adománnyal kezdeményezték a Petrogalli Alap létrehozását. A felajánláshoz csatlakozott Nitzsch Andor német pártelnök is. A Vezérlő Bizottság megbízta a Központi Irodát, hogy a legközelebbi ülésen terjesszen elő javaslatot az alap hovafordításáról. - 1925. március 2.

Ungváron együttes ülést tartott a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége és az Őslakosok Autonóm Pártjának parlamenti klubja, hogy állást foglaljanak az egységes magyar politikai tábor ügyében. A határozat: a kárpátaljai magyar pártok szövetsége tiszteletben tartja az ún. érsekújvári egyezményt, s egyedül az ennek alapján létesített pártközi Vezérlő Bizottságot tartja illetékesnek a magyar politika irányításában. Ezért a kárpátaljai magyar pártok szövetsége nem foglal állást az egységes magyar párt ügyében, hanem mindenben a pártközi Vezérlő Bizottság döntésének és irányításának veti alá magát. Az ülésen vendégként részt vett Szentiványi József kisgazdapárti elnök, aki kifejtette, hogy „csak erős és nemzeti alapon való tömörüléssel lehet az idezárt magyarság kulturális megmaradását biztosítani.”

A csehszlovák–román közös bizottság ülései nyomán államközi szerződés született arról, hogy a csehszlovák állampolgárok visszakapják a román területen a határtól számított tíz kilométeres övben fekvő földjeiket, amennyiben egy birtok nem haladja meg az 50 ha kiterjedést. Ugyancsak visszaadja a román kormány az úrbéri erdőket és közlegelőket is. ~ Kárpátalján szenátusi vizsgálóbizottság járt a közigazgatásban tapasztalható anomáliák kivizsgálására. ~ A kassai Kazinczy Irodalmi Társaság tagjai sorába választották Kárpátaljáról (a Kárpáti Híradó szerint mindazokat, akiknek „könyvük jelent meg, vagy napi és hetilapok, vagy irodalmi folyóiratok hasábjain tartósabb munkával tették ismertebbé nevüket”): Damó Oszkárt, Fülöp Árpádot, Kiss Lászlót, Gáborné Rózsa Elzát, Tvaroska Mihályt, Simon Menyhértet és R. Vozáry Aladárt (már korábban tag Rácz Pál). A társaság kezdeményezte szépírói és könyvbarát szakosztály létrehozását szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel. ~ Munkácson megalakult a Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete. Elnök: Spiegel József.

Feloszlatták a prágai nemzetgyűlést és kiírták az új parlamenti választásokat. - 1925. november 15. ~ A keresztényszocialista párt zsolnai ülésén egyhangú döntéssel kizárták a pártból Lelley Jenőt és társait, valamint kinyilvánították az együttműködési szándékot az alakulóban levő Magyar Nemzeti Párttal.

A szerb pravoszláv egyház szinódusa jegyzéket intézett a csehszlovák külügyminisztériumhoz, melyben kérte a pravoszlávok jogainak biztosítását Kárpátalján. Ellenkező esetben a szinódus a Népszövetséghez kíván fordulni.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Autótulajdonosok Klubja. Hivatalosan ekkor a városban 65 gépkocsit tartottak nyilván, ebből 5 autóbusz, 6 teherszállító autó. Kárpátalján összesen 291 személynek volt jogosítványa, ebből 122 az ungvári.

Beregszászban ülésezett a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége. Az ülésen bejelentette lemondását Árky Ákos, a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke és Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője. Korláth Endre mint a pártszövetség ügyvezetője ismertette „a ruszinszkói Magyar Nemzeti Pártnak a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párttal való megállapodását, melyet a választások előtt kötöttek” (szabad kéz az autonómia és a kárpátaljai adminisztrációs ügyekben).

Az Országos Keresztényszocialista Párt kassai szervezetének vezetőségi ülése határozatban mondta ki, hogy „rokonszenvvel fogadja a Ruszinszkóból kiindult mozgalmat, mely szerint ezen autonóm területet a Tátráig, a Poprád folyóig terjesszék ki és ezen terület fővárosa Kassa legyen, mely területen az uralkodó ruszin nép mellett a kisebbségek jogai is teljességben érvényesülnek.”

A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ungvári ülésén egyhangú határozatban mondták ki, hogy a szövetség és a két magyar párt közös listán indul a tartománygyűlési választásokon.

Járási képviselőtestületi és országos képviselőtestületi (tartománygyűlési) választásokat tartottak Kárpátalján. A tartománygyűlésbe a tagok kétharmada választás útján kerül be, egyharmadot a kormány nevez ki (összesen 18 fő). A CSKP a szavazatok 20,10 %-át, a centralista pártok 36,40 %-át, a magyar és német pártok összesen 13,50 %-át szerezték meg. A magyar pártszövetségre legtöbben a Beregszászi járásban (34,79%), Munkácson (26,84%) és Ungváron (27,18 %) szavaztak. A cseh Agrárpárt négy, a magyar pártok, a Kommunista Párt két–két, az Autonóm Földműves Szövetség, a Ruszinszkói Szociáldemokrata Párt, a cseh Iparosok és Kereskedők Pártja, a Köztársasági Zsidó Párt egy-egy mandátumot nyert. - 1935. május 26.

Az ungvári városháza előtt munkanélküli tüntetők követelték a megszavazott segélyek kiadását. ~ A magyar parlamentben Pakots József napirend előtti felszólalásban tette szóvá „azokat a sérelmeket, amelyek a csehszlovákiai népszámlálásnál a magyar kisebbséget érték”. Bethlen István miniszterelnök válaszából: a magyar kormány egyelőre nem veti fel a kérdést Genfben, mert maga a kisebbség már fordult panaszával a Népszövetséghez. Ám „a magyar nemzetnek is joga van ehhez és ha a kisebbségek panasza meghallgatásra nem lelne, élni is fog a jogával.”

Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő interpellációt nyújtott be a kormányhoz a népszámlálással kapcsolatban, melyben kifejtette, hogy akárcsak az 1921-es népszámlálás alkalmával, most is tömegesen írták be a ruszinokat csehszlovákként, tiszta ruszin községekbe nagyobbrészt szlovák és cseh számláló biztosokat neveztek ki. A népszámlálás előtt a Ruszin Nemzeti Tanács felhívást intézett a ruszin néphez, hogy vallják magukat ruszin nemzetiségűnek.

Az Őslakó írta: „A csehszlovák Nemzeti Bank munkácsi intézete a múlt héten a francia frankot kivéve semmiféle idegen valutát, dollárt sem váltott. - Az idegen valuták “felajánlási” kötelezettségének hírére a múlt héten a falvakból igen sok dollár jött be a városba. Mivel a legtöbb helyi bank hivatalos beváltást nem eszközölt, feléledt a valutakereskedelem és megújult a valutabörze a Főtéren”.

A Perecsenyi és Nagybereznai járásokban „az állandó kommunista tüntetések miatt” megerősítették a csendőrállomásokat.

A PRMKE országos vezetőségi ülésén megállapítást nyert, hogy „a magyar kultúregyesület a leggyengébben a városokban áll.” Felkérték a jelen levő újságírókat, hogy sajtópropagandával segítsék elő az egyesület munkáját. Elhangzott: ideiglenesen a PRMKE hivatalos lapjának ismerik el az SzMKE Komáromban megjelenő orgánumát, a Magyar Vasárnapot. Kárpátaljai szerkesztőnek Rácz Pál vezetőségi tagot kérték fel.

A MÉP ungvári szervezetének ülésén Kósa Lajos országos főtitkár tartott előadást „a magyar kérdésről”. ~ Winston Churcill angol miniszterelnök emlékiratai szerint Eduard Beneš ezen a napon bemutatott neki egy térképet, amelyen Kárpátalja már a Szovjetunió részeként volt feltüntetve. 1944 nyarán Beneš egy interjúban így nyilatkozott: „Mi Ruthéniát a múlt háború után gyámsági területnek tekintettük. Számunkra a kárpátaljai Ruthénia nem volt jelentős, de ha az első háború után a lengyelek kapják meg vagy a magyarok kezében marad, akkor nemzetiségüket, kultúrájukat elvesztették volna. Ezt mi megőriztük számukra. Meggyőződésünk, hogy kötelességünk véget ért, és véleményünk szerint Ruthénia lakóinak Ukrajnához kell tartozniuk […] Húsz esztendeig ezt a kérdést ideiglenesen oldottuk meg, de a végső megoldás a szovjetekkel való egyesülés.”