Gregory Zhatkovych Washingtonban átadta T. G. Masaryknak a scrantoni kongresszus jegyzőkönyvét. ® 1919. február 13. ~ Eckartsaui nyilatkozatában lemondott a trónról IV. Károly. - 1921. október 23. ~ Aláírták az ún. belgrádi katonai konvenciót, amelynek értelmében a Felvidéknek magyar kézen kell maradnia a békekötésig. ~ Az e napon kelt, november 14-én kihirdetett 37/918. sz. törvény kimondta, hogy Csehszlovákia államformája a köztársaság, valamint rendelkezett az ideiglenes alkotmány megalkotásáról.

a csehszlovák katonaság elfoglalta az Ung folyóig terjedő nyugati térséget, közte Ungvárt, ahová a 31. sz. ezred vonult be Ciaffi olasz ezredes vezetésével. - 1919. január 20. ~ Lemondott Legeza Pál ungi kormánybiztos.

Munkácson kommunistaellenes megmozdulás két napra megfosztotta hatalmától a városi direktóriumot.

Budapesten lemondott a Forradalmi Kormányzótanács. 1919. november 25-én Szovjet-Oroszország jegyzékben közölte a Huszár-kormánnyal, hogy a magyar hadifoglyokat túszoknak tekinti a Magyarországon üldözött kommunistákért.

Ungváron felállították a polgári közigazgatáshoz tartozó rendőri referátust. ~ Megkezdte működését az 1919. június 11-én kelt 330/919. sz. törvénnyel létrehozott földhivatal.

Ungváron felállították a polgári közigazgatás gazdasági referátusát. ~ A távozó Hennoque helyett Paris tábornok lett Kárpátalja új katonai parancsnoka. ® 1922. október 29. ~ A területen megkezdte működését a Köztársasági Földműves (Agrár) Párt helyi tagozata. Elnök: Balog Juro. Alelnök: Petrigalla Péter. (Sajtóorgánuma 1924-ig a ???? (Falu) 1924–1938 között a ????????????? ???????? (Földműves Politika).) ~ Kezdetét vette a szakszervezeti munka Ungváron, Munkácson és Beregszászban.

Ungváron megalakult az Orosz Néppárt. Elnök: Volosin Avgusztin. Alelnökök: Zseltvay János, Brascsajko Julij.

Megalakult Podkarpatszka Rusz Szociáldemokrata Pártja. Vezetői: Puza Jevhen, Klocsurak Sztepan és mások. Hivatalos lapja: a ????? (Nép), majd a ?????? és az Előre.

Megalakult Jan Černy hivatalnok-kormánya (a 4. csehszlovák kabinet). ® 1921. szeptember 26. ~ E naptól a külföldre szóló levelek 20 dkg-ig lezárva is postára adhatók.

megszűnt a mezőkaszonyi járásbíróság. ~ Felállították a huszti törvényszéket. Ide tartozik a huszti, az ökörmezői, a rahói és a técsői járásbíróság.

Gregory Zhatkovych, Kárpátalja kormányzója teaestélyt adott, melyen bejelentette: „Midőn elfogadtam az autonóm Direktórium elnökségét és a kormányzóságot, tettem azt azon erős őszinte meggyőződésből, hogy ezáltal e megbízás, cél és eszmény előmozdítva lesznek. A nagy hivatalok azonban nagy kötelezettséggel járnak, amelyek akadályul szolgálnak azon cél és eszménynek, melynek fejlődését feladatomnak tűztem. Ezért készítettem én és tegnap elküldtem Prágába egy speciális küldönc által egy részletes Exposé-t, melyben fel van sorolva a Ruszin–Csehszlovák Unió eseményeinek története és egyidejűleg beadtam a köztársasági elnök úrnak a Podkarpatszka Rusz kormányzói állásáról való lemondásomat.” ~ Beiktatták Grünwald Adolfot, az új ungvári főrabbit (Löw Lázár utódját).

A Ruszinszkói Magyar Hírlap tudósítója felkereste G. Zhatkovych-ot, hogy megkérdezze: önként mondott-e le a kormányzói tisztről. A lap másnapi számából kiderül, hogy Zhatkovych kitérő választ adott. „Hangsúlyozta, hogy a lemondásra kényszerítve van, mivel nem lévén elegendő hatáskörrel felruházva, nem képes megvalósítani Podkarpatszka Rusz részére szerződésileg és ígéretekkel biztosított autonómiát. Ezenkívül a határok kérdésében sem tud megállapodásra jutni a prágai kormánnyal. Lemondását indokoltan azzal terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy állását IV. 1-jén föltétlenül át akarja adni az utódjának. Ezért tegnap táviratilag ismét megsürgette az ügyet.”

Ungváron G. Zhatkovych sajtónyilatkozatot tett: lemondása óta a csehszlovákiai sajtó azzal próbálja lejáratni, hogy úgy tünteti fel „mintha én a kormány bizalmával visszaéltem volna”. „Egyéni és politikai reputatiom védelmére szükségesnek tartottam a kormány tudomására hozni, hogy április 10-én a nyilvánosság elé terjesztem összes bizonyítékaimat, hogy népem és a nem informált küldöttség rólam csak meghallgatás után ítélhessen.”

Prágában minisztertanácsi ülésen tárgyalták G. Zhatkovych kárpátaljai kormányzó lemondásának kérdését.

Prágában elfogadták G. Zhatkovych kormányzó lemondását. A Ruszinszkói Magyar Hírlap kommentárja május 7-i számában: „Zsatkovics lemondásának elfogadása nemcsak személyi változást jelent reánk nézve, hanem jelenti egyben annak a programnak a bukását, melynek megvalósítása nélkül Zsatkovics az ügyek további vezetéséért a felelősséget vállalni nem volt hajlandó.”

Gregory Zhatkovych lemondott kormányzót fogadta a T. G. Masaryk köztársasági elnök és Jan Černy miniszterelnök.

Sztripszkij Miron városi kormánybiztos kezdeményezésére Ungvár felkarolta T. G. Masaryk köztársasági elnök felhívását az oroszországi éhezők megsegítésére.

A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége memorandumot nyújtott át Ehrenfeld Péter alkormányzónak. Kavasch Ernő szónok kijelentette: „a magyarok sohasem vonták ki magukat az állampolgári kötelezettségeik teljesítése alól. Bizonyság erre a mostani mozgósítás is, amikor vér és vagyonadóval áldoztak az államnak. De különös érzést vált ki, ha látjuk, hogy míg fiaink az állam érdekében esetleg harcba is vonulnak, addig és ugyanakkor atyáik börtönben ülnek.” ~ Szabadlábra helyezték Korláth Endrét. Néhány nap múlva lemondott a Ruszinszkói Magyar Jogpártban és a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének betöltött ügyvezetői tisztéről, „mert ildomosnak tartotta, hogy bár alaptalan, de mindenesetre megtörtént meghurcoltatása után a pártvezetőségekre bízza, hogy a jövőben is alkalmasnak tartják-e az ő személyét a politikai vezetésre”.

Jaross Gyulának, a kisgazdapárt főtitkárának a Ruszinszkói Magyar Hírlapban közölt cikkéből: „A köztársasági elnöknek mozgósítást elrendelő felhívására a magyar vér is hadbaszállott […] Az itteni magyarság a mozgósításkor beigazolta, hogy állam iránti kötelességeinek eleget akar tenni, de ennek ellenében megbecsülést és jogaink megadását kéri.”

E. Beneš miniszterelnök a parlamentnek számolt be kárpátaljai útjáról. ~ Munkácson tanácskoztak a kárpátaljai földbérlők és földbirtokosok. Plotényi Nándor elnök lemondott, helyére Fritzsche Artúrt választották. Határozatban mondták ki, hogy „a vagyondézsmát hajlandók természetben lefizetni”.

Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetsége. Elnök: Besenszky Gyula. ~ Munkácson ülésezett a Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa. ~ Muzsalyban, Borzsován, Váriban megalakult a kisgazdapárt alapszervezete.

Beregszászban ülésezett a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége. Az ülésen bejelentette lemondását Árky Ákos, a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke és Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője. Korláth Endre mint a pártszövetség ügyvezetője ismertette „a ruszinszkói Magyar Nemzeti Pártnak a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párttal való megállapodását, melyet a választások előtt kötöttek” (szabad kéz az autonómia és a kárpátaljai adminisztrációs ügyekben).

Munkácson a kommunisták méltatták a szovjet fennállásának 10. évfordulóját. A szónok az ungvári Fehér Herman volt. A gyűlést a rendőrség feloszlatta, többeket letartóztatott.

Munkácson létrejött a Beregi Takarékossági Hitelintézet. Elnök: Jankovich József Mihály. ~ Az Őslakó írta: „Azok a tömegmegmozdulások, melyek a múlt héten zajlottak le Huszton, Dolhán, Hársfalván, azok a megcáfolhatatlan hírek, melyekből arról értesülünk, hogy egész Kárpátalján, különösen az elszegényedett magyar falvakban, leginkább pedig a Verhovinán szinte naponkint vannak elkeseredett gyűléskezések, azt bizonyítják, hogy a szegénység, nyomor, elkeseredés uralja egész Kárpátalját, annak egész nyomorgó őslakosságát. A gyűléskezések és a tömegmegmozdulások a kommunista agitáció következtében és annak irányításával tarttatnak, de ugyanúgy szervezhetné azt bármelyik polgári ellenzéki párt is, mert a nyomor és elkeseredés oly nagy, hogy csak élére kell állni, hogy csak vezetni kell a kezdetet és már indul a tömegek megmozdulása minden nagyobb agitáció nélkül.”

Ótátrafüreden a lemondott Szüllő Géza helyére megválasztották az Országos Keresztényszocialista Párt új elnökét Esterházy János személyében.

Lemondott Fenczik István, a Ruszinszkói Közművelődési Egyesület elnöke. Az ok: a kárpátaljai országos választmány határozatban mondta ki, hogy mindaddig nem támogatja anyagilag a szövetséget, amíg az elnöki tisztet Fenczik tölti be. - Viktor Klima lett a kárpátaljai iskolaügyi referátus új vezetője (elődje Slavik). ~ Kárpátalján megjelentek a Tungsram rádiókészülékek. ~ A hatóságok beengedték az országba többek között Gulácsy Irén, Nyírő József, Tamási Áron, Szántó György, Makkai Sándor, Ligeti Ernő, Koós Károly (Erdély), Herczeg Ferenc, Móra Ferenc, Komáromi János, Babay József, Csathó Kálmán, Török Sándor (Magyarország) könyveit.

A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kárpátaljai vezetősége felszólította parlamenti képviselőjét, Révai Julijt, hogy mondjon le vagy képviselői mandátumáról, vagy az ukrán tanító egyesületben betöltött elnöki tisztéről.

Lemondott Eduard Beneš köztársasági elnök. (Október 22-én elhagyta az országot.) ~ Zsolnán megalakult az autonóm szlovák kormány. Miniszterelnök: Jozef Tiso. Kárpátaljáról jelen volt Bródy András, Bacsinszki Edmund, Avgusztin Volosin, Révai Julij és Fenczik István. - 1939. március 9. ~ Csáky István magyar külügyminiszteri kabinetfőnök Varsóban tárgyalt Józef Beck külügyminiszterrel Kárpátaljának közös katonai akcióval történő megszerzéséről. Október 7-én a német külügyminisztérium közölte: Németországnak nem érdeke, hogy Szlovákiát és Kárpátalját Magyarországhoz csatolják és katonai szempontból ellenzi a magyar–lengyel határt.

Letartóztatták Bródy András miniszterelnököt. A hivatalos vád: „hazaárulás”. A cseh-szlovák kormány lemondatta Fenczik István és Pjescsák Iván minisztereket is. Bacsinszki Edmund önként felfüggesztette kormánytagságát. Az új kárpátaljai kormányban miniszterelnök és igazságügy miniszter Volosin Avgusztin, iskolaügyi miniszter Stefán Avgusztin, kommunikációs miniszter Révai Julij, Volosin személyi titkárai Roszoha Sztepan és Rohács Iván. Ezáltal a kárpátaljai kormány kimondottak ukrán jelleget nyert. ~ A prágai kormány rendelkezett a politikai pártok feloszlatásáról. A kárpátukrán területen ez egyelőre csak a kommunista pártot érintette. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Demkó Mihály a Központi Orosz Nemzeti Tanács megbízásából orosz nyelvű felhívást bocsátott ki, melyben felszólítja a falvak lakosságát, hogy minden községben alakítsák meg a rend, nyugalom és vagyon megvédése érdekében a biztonsági szervezetet. Ezt a nemzetőrséget a ruszin jogokért és szabadságért vívott harcáról híres néhai autonomista vezérről Kurtyák Iván-gárdának nevezték el.” ~ Az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács az egyetlen kárpátaljai szervezetként állást foglalt a népszavazás ellen a terület sorsával kapcsolatban. A határozatból: 1. nem emel kifogást az etnikailag magyar terület Magyarországhoz csatolása ellen, de 2. ellenzi a népszavazást és 3. a jelenlegi állam föderatív felépítésének híve. Az ülésen jelen volt Volosin Avgusztin és Révai Julij. ~ A prágai kormány az előző napi minisztertanácsi értekezlet döntéséről tájékoztatta a magyar kormányt. A másnapi válaszjegyzék hangsúlyozta, hogy a vitathatatlanul magyar többségű területeket Csehszlovákiának nemzetközi döntés nélkül is át kellene engednie. ~ Ungvárról 16 óra 40 perckor Volosin Avgusztin, az új kárpátukrán miniszterelnök telefonon keresztül Jan Syrový cseh-szlovák miniszterelnök kezébe letette az esküt. Ez alkalomból köszöntötte a Proszvita Társaság küldöttsége. Volosin kijelentette, hogy ragaszkodik az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács határozata értelmében Kárpátukrajna etnográfiai integritásához, a néprajzi határokhoz, elutasítja a népszavazást. Beszédében nyugalomra, a rend megtartására szólította fel a lakosságot. A Volosin-kormány hivatalos lapja az ???????? ??????.

Kánya Kálmán magyar külügyminiszter lemondásával kapcsolatban (november 28.) az MTI idézte a Popolo d'Italia budapesti tudósítóját, aki szerint Imrédy Béla miniszterelnök előreláthatólag addig vezeti a külügyminisztériumot is, amíg a ruszin kérdés meg nem oldódik. (Imrédy a külügyminiszter november 28-tól december 10-ig, utána Csáky István. A londoni Times januári értékelése szerint Kánya lemondása azért következett be, mert Németország ellene volt a közös magyar–lengyel határnak.) ~ Emil Hácha lett Cseh-Szlovákia új (3.) köztársasági elnöke. ~ Lemondott a Syrový-kormány. Az új miniszterelnök: Rudolf Beran (17. kabinet).

A Volosin-kormányban lemondott Bacsinszki Edmund miniszter. December 11-től Prágában telepedett el. ~ A honvéd vezérkar főnöke hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, miszerint „a felszabadult Felvidéken” nem tarthatók ünnepségek. ~ Nemzetközi újságíró küldöttség szemlélte meg a demarkációs vonalat. ~ Az ungvári menekültügyi hivatalnál eddig a napig 1657 olyan személyt regisztráltak, akiket kárpátukrán oldalról tettek át a határon.

A közel százéves Munkácsi Kaszinó közgyűlésén „a Kaszinó zsidóvallású régi tagjai (kik között van olyan is, aki már 58 év óta tagja a Kaszinónak) elhatározták és bejelentették, hogy a zsidóvallású tagok kilépnek a Kaszinóból. Tették pedig ezt az elhatározást azért, mert arról értesültek, hogy új tagok a zsidóvallású régi tagok miatt vagy nem akartak belépni a Kaszinó tagjai sorába, vagy pedig csak úgy léptek volna be, ha egy közeli közgyűlésen alapszabály módosítással a tagok sorából kizárták volna a zsidó tagokat.” Az ülésen Bertók János elnök lemondott. A Kaszinó új elnöke Engelbrecht István lett.