Burián István, a monarchia külügyminisztere jegyzékben fordult az USA elnökéhez, melyben azonnali fegyverszünetet és a wilsoni pontok alapján meginduló béketárgyalásokat javasolt. (W. Wilson 1918. január 8-i kongresszusi üzenetében fogalmazta meg a békére vonatkozó 14 pontos programját. A X. pont: „Ausztria-Magyarország népei részére, amelynek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.”) Wilson 1918. október 18-án válaszolt a jegyzékre, kijelentette, hogy a 14 pont a Monarchiára már nem lehet érvényes. ~ 1918. október 27-én Andrássy Gyula külügyminiszter jegyzékben különbékét kért Wilson elnöktől, elismerte a cseh–szlovák és a délszláv népek jogát a függetlenségre.

T. G. Masaryk köztársasági elnök megbízásából Ungváron csehszlovák katonai küldöttség tárgyalt Szabó Simonnal, Gebé Péterrel, Avgusztin Volosinnal és Julij Hadzsegával.

Munkácson megindult a ruszka krajnai tanácshatalom hivatalos lapja ?????? ?????? (Ruszin Igazság) címmel. Ebben a hónapban összesen öt száma jelent meg. Májusban még négy számot adtak ki Budapesten ??????-????????? ?????? (Ruszka Krajnai Igazság) címmel, utána megszűnt.

a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. ~ Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. ~ A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: a magyar menekültügyi hivatal adatai szerint 1919 óta Csehszlovákiából 156657 magyar költözött át Magyarországra, az utódállamokból összesen 229503. ~ Ungváron megalakult Podkarpatszka Rusz Gazdáinak Központi Szövetsége. Elnök: Egressy Gábor.

megszűnt „a vonatok indításakor és megállása előtt eddig divatban volt fütty- és trombitajelzés”.

Jaroslav Meznik országos alelnök sajtóértekezleten mutatta be programját és válaszolt a feltett kérdésekre. - 1937. augusztus 24.

Horthy Miklós kormányzó megbízottai Moszkvában előzetes fegyverszüneti megállapodást írtak alá.