Gregory Zhatkovych Washingtonban átadta T. G. Masaryknak a scrantoni kongresszus jegyzőkönyvét. ® 1919. február 13. ~ Eckartsaui nyilatkozatában lemondott a trónról IV. Károly. - 1921. október 23. ~ Aláírták az ún. belgrádi katonai konvenciót, amelynek értelmében a Felvidéknek magyar kézen kell maradnia a békekötésig. ~ Az e napon kelt, november 14-én kihirdetett 37/918. sz. törvény kimondta, hogy Csehszlovákia államformája a köztársaság, valamint rendelkezett az ideiglenes alkotmány megalkotásáról.

Ungváron megalakult az Orosz Néppárt. Elnök: Volosin Avgusztin. Alelnökök: Zseltvay János, Brascsajko Julij.

Belügyminiszteri rendelkezésre a gazdasági referátus helyébe a minisztériumnak közvetlenül alárendelt, a terület élelmiszerellátását felügyelő gazdasági hivatal lépett. ~ Ungváron megalakult a hadirokkantak, -özvegyek és -árvák szövetsége Remény (?????) néven (hivatalos bejegyzése május 30-án történt meg). Elnök: Brascsajko Julij. Lapja a ???? ??????? (Védelmünk).

Ehrenfeld Péter alkormányzó értekezletre hívta össze a római katolikus egyháztanácsot, a sajtó és a pártok képviselőit az ungvári magyar gimnázium ügyében. Az eszmecsere nem vezetett eredményre.

február 17-ig Rómában tartózkodott Illés József budapesti egyetemi tanár, hogy „közbenjárjon a pápánál a felső-magyarországi görög katolikus rutének érdekében”. Ez idő alatt átadta a szentatyának Szabó András máramarosszigeti vikárius és Hodinka Antal egyetemi tanár suplicatióját, találkozott Septicki lembergi bazilita rendi érsekkel, aki ígéretet tett, hogy az ungvári Szent Bazil rendi atyákon keresztül fog tudakozódni Papp Antal római katolikus püspöki helynöktől a skizma felől. Illés 1921. március 18-án tett jelentést küldetéséről Budapesten a miniszterelnökségnek. A jelentésben a legfőbb eredménynek azt nevezi, hogy ígéretet kapott, miszerint „a munkácsi és eperjesi egyházmegyék sorsában mindaddig változás nem történik, míg a jurisdictio kérdésében az orientális congregátió nem dönt”. Illés ír arról, hogy a csehszlovákiai „ruthén kérdés számára külön társadalmi szerv szükséges”. Erre a feladatra vállalkozik a Rákóczi Szövetség, melynek munkaprogramjában a következő pontok szerepelnek: 1. figyelemmel kísérni a Szentszék lépéseit a görög katolikus püspökség hovatartozása ügyében, 2. „a görög katolikus papság segélyezése a kongrua-illeték eljuttatása révén is”, mert „a sizma terjedésének legfőbb oka gazdasági és nem vallási. A nép szabadulni óhajt az őt terhelő egyházi szolgáltatások alól. A magyar és magyarbarát papság így veszíti el a talajt és a befolyást is a népre.” 3. a görög katolikus felekezeti iskolák támogatása. „Adataim szerint a nép azért adja gyermekeit a cseh állami iskolákba, ahol ukrán vagy nagyorosz nyelven tanítanak, mert ott ingyenes a tanítás”. 4. lehetővé tenni a görög katolikus értelmiség (főként a papok, tanítók) gyermekei számára a főiskolai, egyetemi tanulmányok Magyarországon való végzését, 5. megfelelő gazdasági összeköttetést teremteni, 6. kapcsolatokat létesíteni „az amerikai ruthénséggel”, amely „gazdasági és kulturális fölényénél fogva leginkább fogja a jövőben befolyásolni és irányítani” a kárpátaljai ruszinokat, 7. felvenni a kapcsolatot a ruszin és a magyar politikai pártokkal.

Megtartotta első ülését a Ruszinszkói Földtanács, a kárpátaljai földhivatal tanácsadó szerve. A határozat: ősszel megkezdik a síkvidéki területek volt uradalmi birtokainak parcellázását, ahova szegény ruszin családokat telepítenek.

Megnyílt a ruszin tannyelvű huszti állami reálgimnázium (1928-tól cseh, 1939 márciusától helyette magyar párhuzamos osztályokkal).

Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője az alábbi „kérelemmel” fordult az Új Közlöny és a Határszéli Újság című lapokhoz: „Az utóbbi időben kellemetlenül tapasztaltam, hogy a magyar újságok erőiket nem csupán azon a fronton érvényesítik, amely frontot a magyarság szükségszerű érdeke számukra kijelölt. - Első pillanattól kérésem nemcsak a magam, de a közönség nevében is az volt a magyar sajtóhoz, hogy a magyarországi ügyekkel csak annyiban foglalkozzék, amennyiben a közönség érdeklődése ezt föltétlenül megkívánja. De tartózkodjék az ottani belső politika ügyeibe való beavatkozástól és főként azoknak bírálatától, mert hiszen ez az a pont, ami elválaszthat bennünket. Ma pedig — minden itteni magyarnak egységes erejére lévén szükség — nem azt a pontot kell keresnünk, amely elválaszt bennünket egymástól, hanem azt, ami összehoz. Ez a pont pedig adva van az itteni magyarság nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeinek a védelmében. - Azért kérésem jelenleg is az: ne csináljanak az újságírók egymással szemben frontot, hanem csak egy front legyen: a magyarság nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeinek védelme a kormányhatalom sovinizmusával, igazságtalanságaival és erőszakosságaival szemben.” ~ Ungváron megalakult a csehszlovák Orel Egyesület helyi csoportja.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: a magyar menekültügyi hivatal adatai szerint 1919 óta Csehszlovákiából 156657 magyar költözött át Magyarországra, az utódállamokból összesen 229503. ~ Ungváron megalakult Podkarpatszka Rusz Gazdáinak Központi Szövetsége. Elnök: Egressy Gábor.

Eperjesen országos ruszin kongresszust tartottak. Az elfogadott határozatból: „A kongresszus helyeslőleg jóváhagyja mindazokat a határozati javaslatokat, amelyeket a Ruszin Nemzeti Párt mezőlaborci, homonnai, sztakcsini, isztáncsi, velétei és szvidniki népgyűlésein hoztak. Elhatározza, hogy ezen rezolúciókat haladéktalanul közölni fogja a cseho-szlovák állam kormányával és köztársaság elnökével. Követeli, hogy a kormány azonnal teljesítse a ruszin népnek ezen határozatokban foglalt követeléseit azzal a hozzáadással, hogy a ruszinszkói ruszin nép ezúttal utolsó ízben keresi a cseho-szlovák köztársaság kormányánál kérelmeinek orvoslását.” „A kongresszus tiltakozik az ún. kassai nagyzsupa létesítése ellen, mert ez a Podkarpatska Rus és Szlovenszkó közötti határok végleges megállapítása előtt történt és így mindenben ellenkezik a békeszerződésnek és a cseho-szlovák köztársaság alaptörvényeinek ide vonatkozó rendelkezéseivel. - A kongresszus követeli az Ung vármegyei 43 ruszin községnek Szlovenszkóhoz való csatolása ügyében kiadott kormányrendelet azonnali hatályon kívüli helyezését.”

Korláth Endre „elbocsátott vármegyei tiszti ügyész” nyílt levelet intézett Eduard Beneš külügyminiszterhez, melyben egyebek között ezt írja: „A csehszlovák–magyar tárgyalásokról kiadott rövid kommünikékből, a miniszteri nyilatkozatokból értesülünk arról, hogy a minket, a Csehszlovákiába zárt magyarságot legsúlyosabban érintő kérdésekben (állampolgárság, illetőség, tisztviselő-nyugdíjazás, tisztviselői ellátás stb.) a csehszlovák kormány a legmerevebb álláspontra helyezkedik.”

Korláth Endre parlamenti képviselő első sajtónyilatkozatából: „A jelenlegi választási eredménynek egyáltalában nem tudok örülni, mert a lezajlott választás során olyan elemi erővel tört ki a népelkeseredés, hogy az végzetessé lehet az itteni egész berendezkedésre és könnyen forradalmivá válhatik, pedig a forradalmakból nekünk eddig már éppen elég volt!”

Országos Magyar Bál volt Beregszászban az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt kárpátaljai kerületének szervezésében. - 1926. február 7.

Ungváron tartott együttes pártgyűlést a magyar–német egységes párt („a gazdák szövetsége, a német iparospárt, a szlovenszkói németek és magyarok nemzeti politikai pártja”).

Munkácson tartották a Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület kongresszusát. Követelések: az elemi iskolát fejlesszék nyolc évfolyamúvá, építsenek új iskolákat, fogadják el a tanítói szabályzatot, bővítsék 5 évre a tanítóképzést. ~ Az e napon kelt 106. sz. kormányrendelet Ruszinszkóban a helyi igazgatási szervek működését szabályozta a nagymegyén belül (Szlovenszkóban a 385/922. sz.).

Kárpátalján mozgalom indult, hogy a terület önálló római katolikus püspökséget kapjon. - 1930 október ~ A hivatalos nyomtatványok kibocsátására szakosodott Kárpáti Nyomda Munkácsról Ungvárra költözött. ~ J. Nečas szociáldemokrata képviselő a parlamentben követelte, hogy Kelet-Szlovenszkó és Kárpátalja közönsége számára indítsanak magyar rádióadást. ~ Egry Ferenc, a Magyar Nemzeti Párt elnöke, Korláth Endre, a magyar pártszövetség elnöke, Hokky Károly, a keresztényszocialista párt ügyvezetője a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége nevében nyilatkozatban ítélte el a Ruszinszkói Magyar Hírlap és egyik szerkesztője, Kováts Miklós elleni rágalomhadjáratot.

Várpalánkán a római katolikus templom felszentelésének évfordulója alkalmából Jézus Szent Szíve búcsúnapot tartottak.

Kárpátaljai ellenzéki képviselők memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek a cseh agrárpárt ruszinszkói politikája ellen, amit gyarmati politikának minősítettek.

A munkácsi kereskedők is részt vettek a csehszlovákiai kereskedelmi szervezetek prágai demonstrációs gyűlésén, ahol az egyes árucikkekre kivetett forgalmi adó csökkentését követelték.

Volosin Avgusztin miniszterelnök elrendelte: minden emigránst „átvilágítani”, „kihallgatni”, mivel többek állampolgársága és politikai meggyőződése kétséges lehet, ezért valamennyiüket a koncentrációs táborba kell küldeni. ~ MTI-jelentés: a huszti kormánynak nagy gondot okoz a lakosság megállíthatatlan áramlása a városba. Huszt lakossága ma a korábbi 18 ezerrel szemben mintegy 35 ezer fő.

Volosin Avgusztin miniszterelnök a következő körlevelet adta ki: Kárpáti Ukrajnában a német nép tagjai, függetlenül állampolgárságuktól, nemzetiszocialista alapon német pártokat szervezhetnek, szabadon használhatják a horogkeresztes jelképet.

Beregszászban és Munkácson gyermeknapot rendezett az Országos Gyermekvédelmi Szövetség Bereg vármegyei helyi szervezete.