Handalbustyaházán megalakult a keresztényszocialista párt szervezete. Elnök: Bozsojovszki Zsigmond.

Ungváron bankett volt a távozó G. Zhatkovych lemondott kormányzó tiszteletére. (Az amerikai hazatérésben családi körülmények, kislányának súlyos betegsége és halála akadályozták eddig.) A magyar búcsúbeszédből: „Az itt összegyűlt illusztris társaság egy férfiútól vesz ma búcsút, ki népe irányában a legjobb, a legpuritánabb intencióktól vezettetve jött távol nyugatról körünkbe és most csalódottan távozik, mert be kellett látnia, hogy szépen megszerkesztett tervének alapépítménye egy nem helyes összetételű anyagra volt fektetve, mert ma már nemcsak azok, kiket önök jónak láttak legnagyobb ellenségnek odaállítani, kénytelenek legnagyobb kincsükért, nyelvükért élet-halál harcot küzdeni, de be kell látni azt is, hogy gyors ütemben közeleg azon szemfedél, mely az ő népét is hivatva lesz teljesen eltakarni. […] A Kormányzó Úr komoly tapasztalatokkal tér vissza azok körébe, kiknek óhajára ő itt oly felelősségteljes állást töltött be.” A Ruszinszkói Magyar Hírlap, a magyar pártok hivatalosa szerint a bankett „Ruszinszkó összes ruszinjainak első nagy politikai demonstrációja” volt. A bankett után Kaminszki József és párthívei felszólították a többi pártot, hogy alakítsanak egységes frontot, lépjenek koalícióba az autonómia megvalósítása, a szojm összehívása, a ruszin határkérdés megoldása, a nyelvről, az államjogi orientációról stb. folytatott viták rendezése érdekében. A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének értekezletén pedig kimondták, hogy a szövetség „feltétlenül gondoskodik arról, hogy a magyar szülők már a folyó évi szeptember 1-jétől beírathassák gyermekeiket a létesítendő magyar főgimnázium első osztályába.”

A Ruszinszkói Magyar Hírlap vezércikkéből: „minden erőnkből azon vagyunk, hogy megbízható forrásból, tendenciamentes és mindenesetre tövig igaz híreket adjunk olvasóinknak. Sajnos, a mai viszonyok miatt e törekvésünk nem sikerülhet teljes mértékben, azért vagyunk hát túlzottan óvatosak és inkább nem bocsátkozunk taglalásokba, semhogy híranyagunkért erkölcsi felelősséget kelljen vállalnunk. - Ezek után érthető tehát, hogy miért nem szolgálhatunk szenzációkkal. Reméljük azonban, hogy olvasóink megértik helyzetünket és megelégszenek azon hivatalos jelentésekkel, amelyeket a kormányzóság napról-napra rendelkezésünkre bocsát. - Ebben az esetben a kormányzóságnak csak köszönettel tartozunk, mert hivatalos jelentéseink kiadásával lehetővé tette a ruszinszkói hírlapok további megjelenését. - Erős a reményünk azonban, hogy ez a kényszerű állapot nem fog soká tartani és számunkra ismét felgördül a függöny.”

Kárpátalján 18 politikai párt fejtett ki tevékenységet. ~ A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a mezőgazdaságilag művelhető terület 206255 kataszteri hold. ~ Munkácson megalakult a Művészklub (a Ruszinszkói Festőművészek Klubja). Tagjai: Beregi Sámuel, Boksay József, Erdélyi Béla, Virágh Gyula. A klub Beregszászban rendezte meg Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó festőművészeinek téli tárlatát ~ Ungváron állítottak ki Angyal Géza és Bayer Ágost kárpátaljai festőművészek. ~ Munkácson lépett fel Medgyaszay Vilma budapesti művész. ~ Kárpátalja magyar bajnoka volt az Ungvári Munkás Testvériség Egyesület labdarúgócsapata (valamint 1932-ben és 1933-ban). ~ Megalakult a Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség. ~ Új lapok indultak: Ungváron a ?????????????? ???????? (Kárpátorosz Hírmondó) (a Földműves Szövetség lapja, főszerkesztő: Kaminszki József, 1923-tól Munkácson jelent meg mint a Köztársasági Földműves Párt ruszinszkói tagozatának lapja, megszűnt 1926-ban), Munkácson a Keleti Újság (szerkesztő: R. Vozáry Aladár). A Magyar Bálint tulajdonát képező Határszéli Újságot megvette a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt és annak hivatalos sajtóorgánuma lett. ~ Megjelent: Rácz Pál: A rongyszedő és más elbeszélések. Borító: Grünwald [?] Földesi Gyula ny., Ungvár.

a Ruszinszkói Magyar Hírlap megszűnt a kárpátaljai magyar pártszövetség hivatalosa lenni, megvált a laptól Zombory Dezső főszerkesztő. Az újság magántulajdonba került. Laptulajdonos: Kováts Miklós. Főszerkesztő: Árky Ákos („a magyar nemzeti egységen is túlmenő „őslakos egység” eszméjének nagytekintélyű képviselője”). Szerkesztők: Rácz Pál és Kováts Miklós.

Korláth Endre a parlamentben interpellált „az 1919. évi román betöréssel okozott károk megtérítése” tárgyában. (A régió egy része 1919–1920-ban román megszállás alatt volt.) ~ Az Országos Keresztényszocialista Párt eperjesi helyi szervezetének ülésén Szüllő Géza országos elnök méltatta annak a politikai fontosságát, hogy a Magyar Nemzeti Párt kivált a kormányt támogató pártok szövetségéből, ami által lehetővé válik, hogy a szlovenszkói és a kárpátaljai ellenzéki pártok egymással szövetségben lépjenek fel a parlamentben. ~ Polgár Károly lett a kárpátaljai színikerület új igazgatója. - 1932. június ~ Munkácson megalakult a Kadima Zsidó Sportklub. Elnökök: Fried Sándor és Halmos Dezső.

Munkácson tíz éves szünet után megnyílt az első magyar óvoda (a római katolikus zárdaiskola mellett).

MTI-közlemény: a kárpátaljai lakosság szomorú ínséghelyzete főleg annak a következménye, hogy a csehszlovák–magyar kereskedelmi szerződés felmondása miatt már régóta szinte teljesen megszűnt a fakivitel, holott a lakosság fő kereseti formája az erdőkitermelés lenne.

A magyarországi könyvnapokra megjelent: Koszorú. Az elszakított országrészek íróinak antológiája.

A statisztikai hivatal adatai szerint Kárpátalján 487 község van, ezekből 343-ban tartanak e napon választásokat. - 1931. november 22. ~ R. Vozáry Aladár, Az Őslakó szerkesztője, a munkácskörnyéki archeológiai ásatások befejeztének apropóján, nyílt levélben fordult Móra Ferenc íróhoz (ekkor a szegedi Somogyi Könyvtár és Múzeum igazgatója).

Fenczik István megalakította az Orosz Nemzeti Autonóm Pártot. ~ Kárpátalján 3684 magyar gyermeket anyakönyveztek (31,22%). ~ A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség okozta halálesetek 13 százalékáért a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek. Az országban itt szedi a legtöbb áldozatot a tüdővész. Perecsenyben és Ökörmezőn tízezer lakosra számítva 29,7, illetőleg 28,6 tuberkulózis okozta haláleset jut. ~ Az 1928–32-es átlag alapján az ország nyugati felében az egy főre eső éves jövedelem 5614,25 korona, Szlovenszkóban 3026,5 korona, Kárpátalján 1814,43 korona volt. ~ Csehországban 8392 község közül 5640 (67%), Morvaországan 3325-ből 2282 (68%), Szlovenszkóban 3478-ból 647 (19%), Kárpátalján 487-ből 53 (11%) volt ellátva villanyárammal. ~ Új lapok indultak: az ?????????? ????? (Ukrán Szó) c. független társadalmi-politikai lap (szerkesztő: Brascsajko Mihajlo, megszűnt 1938-ban), a ?????????????? ?????? (Kárpátorosz hang) c. napilap (kiadó: Fenczik István, fel. szerkesztő (1934 októberéig) Kaminszki József), cseh és magyar nyelvű lap Idegenforgalom és Turisztika címmel (Visnovsky Milán). ~ Nagyszőlősön megalakult az SK Beszkid Sportegyesület (1942-ben szűnt meg). ~ Megjelent: Czabán Samu: A főpróba. Egyfelvonásos színdarab gyermekek számára. Farkas Antal: Kincsek a porban, kincsek a lélekben. Gyermekszíndarab. Jó Barátom Kiskönyvtára 1. Merkur ny., Berehovo., György Ferenc: Címtelen levél. Versek. Lám Rt. Könyvnyomda és Litográfiai Műintézet, Ungvár., Tamás Mihály: Mirákulum. Regény. Kazinczy, Kassa., Fábry Zoltán: Az éhség legendája. Kárpátalja: 1932. Az Út kiskönyvtárának 4. száma. Angermayer, Pozsony., Krofta Kamil: A csehszlovák történelem kistükre. Ford.: Sas Andor. Novina Könyvkiadó Vállalat, Munkács., Jabotinsky Vladimir: A zsidó légió a világháborúban. Nekudah Nyomda és Könyvkiadó, Mukačevo., Iskolai rendtartási szabályok a podkarpatszka ruszi állami polgári iskolai tanulók részére. Svoboda ny., Ungvár – Užhorod., Volosin Avhustin: Kis bibliai katekizmus. A görög katholikus elemi népiskolák alsó osztályai számára 6. k. Szt. Bazil-rendiek könyvkiadó hivatala, Užhorod – Ungvár.

Felfüggesztették Munkács város önkormányzatát. A kárpátaljai Országos Hivatal az ügyek vitelére kormánybiztost nevezett ki Karel Blecha rendőrtanácsos személyében.

Bátyuban bemutatkozott a falu 160 tagú dalárdája Nyitrai Béla református lelkész irányításával.

A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. - 1940. augusztus 30. A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisoval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km? (a csehszlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26056 épület, 173233 lakos, ebből 164370 csehszlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16466 (10,02%), ruszin/ukrán 33435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11094 km?, 390 település, 112457 épület, 552124 lakos, ebből csehszlovák állampolgár 544759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25894 (4,75%), zsidó 65828 (12,08%), egyéb 13268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. ~ Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” ~ Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. ~ Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”, „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalján a keresők száma 263847 (ebből 196330 férfi, 67517 nő), az eltartottak száma 403714, őstermelésből él 521708 (212793 kereső és 308915 eltartott), közte napszámos 28054 (és 20451 eltartott), erdőmunkából él 19497 (és 39883 eltartott). ~ Ungváron állított ki Bezdán József budapesti iparművész, Munkácson Parányi-Pabar István mezőtúri festőművész. ~ Megjelent: Borz Hudák Mátyásné: Sorshúzás. Regény. Munkács., Csomár Zoltán: Húsz év Ungvár történetéből 1918–1938. A csehszlovák uralom elnemzetlenítő törekvéseinek története. A Magyar Társaság Könyvei. 1. sz. Budapest., A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. KSH, Budapest., Az 1939. évi kárpátaljai nép-, földbirtok- és állatösszeírás eredményei. A népesség keresők, eltartottak és foglalkozási viszony szerint 1939-ben, községenként. KSH, Budapest., Egan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómia?! Miravcsik Nyomda, Ungvár., Fenczik István: A kárpátoroszok múltja és jelene. M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének kiadványa. Pécs., Balogh-Beéry László: Az ukrán kérdés. Magyar Nemzeti Szövetség, Budapest., Pataky Mária: Rákóczi földje. Officina, Budapest., Mi lesz a gyermekünkkel? Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület, Munkács., A magyar Felvidék és Kárpátalja. Pallas ny., Budapest., Földváry László: Kincstári erdők Kárpátalján. I-II. Hornyánszky ny., Budapest., Kalauz Kárpátaljára. Miskolci Fekete Pál ny., Budapest., Blasovszki Miklós: Kárpátaljai turista kalauz. MTE, Budapest., Kárpátalja üdülőhelyei és turista menedékházai. Magyar Turista Egyesület, Budapest.., Papp Ferenc: A hazatért Felvidék és Kárpátalja gyógyforrásai és gyógyfürdői. Mérnökök ny., Budapest., Szepes Béla – Balassa Ferenc: Kárpátaljai síkalauz. Radó ny., Budapest.

A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. ~ Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). ~ A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11583 km?, lakossága 621916 fő, a lakóházak száma 119904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55.1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). ~ Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár., Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár., Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8. Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest., Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs., Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács., Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár., Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest., Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest., Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.