Prága székhellyel megkezdte működését az Állami Földhivatal, amelynek feladata, hogy a körzeti kirendeltségek révén végrehajtsa a földreformot.

A német–magyar egységes párt Nagyszőlősön megtartotta első kárpátaljai választási gyűlését.

Ungváron megrendezték a kárpátaljai ruszin/orosz/ukrán nemzeti kórusok találkozóját. ~ Beregszászban megalakult a Vegyes Ipartársulat. Elnök: Limbach Emánuel.

Petrigalla Péter polgármester Prágában tárgyalt arról, hogy Munkács legyen Podkarpatszka Rusz közigazgatási székhelye.

Munkácson megjelent Az Őslakó című független politikai és társadalmi hetilap első száma. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: R. Vozáry Aladár.

Munkácson Társadalmi Klub néven politikai, felekezeti, társadalmi megkülönböztetéstől mentes egyesület, melynek célja „a társadalmi élet kapcsainak szorosabbra fűzése”.

Ungvár főpolgármestere a napokban meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtóhoz, amelyben a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségét előkészítő értekezletre hívta meg őket. A kárpátaljai magyar pártszövetség Korláth Endre ügyvezető elnök aláírásával az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A magyar nemzetnek ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ez a tisztelet annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát és büszkeségét. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szeretetét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élni akarását tiszteli, s megveti azokat, akik önző érdekből vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelkűen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. - Mindezek leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraélédésének alapját adta meg, a nagy nemzettesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzése, amely a védtelen magyarságot a csehszlovák nemzet államalkotásának első napjaiban megszállotta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottan nyomorog, középiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer létalapját aláássa. - Mint hivatalos kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt tíz esztendő alatt, úgy hogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai téren a törvényalkotás legszentebb jogától is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet mai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselte. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború után vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kényszerítse a cseh nemzeti dicsőség ünneplésére és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sora tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie.”

Járási képviselőtestületi és országos képviselőtestületi (tartománygyűlési) választásokat tartottak Kárpátalján. A tartománygyűlésbe a tagok kétharmada választás útján kerül be, egyharmadot a kormány nevez ki (összesen 18 fő). A CSKP a szavazatok 20,10 %-át, a centralista pártok 36,40 %-át, a magyar és német pártok összesen 13,50 %-át szerezték meg. A magyar pártszövetségre legtöbben a Beregszászi járásban (34,79%), Munkácson (26,84%) és Ungváron (27,18 %) szavaztak. A cseh Agrárpárt négy, a magyar pártok, a Kommunista Párt két–két, az Autonóm Földműves Szövetség, a Ruszinszkói Szociáldemokrata Párt, a cseh Iparosok és Kereskedők Pártja, a Köztársasági Zsidó Párt egy-egy mandátumot nyert. - 1935. május 26.

A képviselőházban a költségvetési vita során felszólaló Kurtyák Iván (Ruszin Autonóm Földműves Szövetség) kifogásolta, hogy Kárpátalja bevételeit és kiadásait nem tüntetik fel külön tételként és hogy a közigazgatási reform életbe léptetésével az autonómia a nullpontra jutott. Stunda köztársasági párti képviselő kifejtette: támogatni kell a belföldi magyar irodalmat, mert „a Budapestről behozott irodalom” nem felel meg a szlovenszkói és a ruszinszkói nép kívánalmainak. Hokky Károly magyar keresztényszocialista képviselő azt panaszolta, hogy Kárpátalján a magyar iskolák száma nem felel meg az ottani magyar lakosság népszámlálás szerinti arányának.

Ismeretlenek nemzeti színű magyar zászlót tűztek ki a derceni templom tornyára. ~ Repülőjárat indult az Ungvár–Kassa–Pozsony–Brünn–Prága vonalon.

A szlovenszkói és kárpátaljai autó- és motorkerékpár-tulajdonosok megbízhatósági versenyét a Kassa–Homonna–Turjaremete–Polena–Szolyva–Munkács–Beregszász–Beregújfalu–Kövesd–Munkács–Ungvár–Nagymihály–Gálszécs–Kassa útvonalon rendezték meg.

T. G. Masaryk köztársasági elnök Losoncon bejelentette: „Hogy a kultúra iránt érzett őszinte tiszteletemet tettekkel is bizonyítsam, elhatároztam, hogy a nyolcvanadik születésnapom alkalmából létesített alapból egy magyar tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulat céljaira megfelelő összeget juttatok.”

A rendőrbiztosság kezdeményezésére akció indult Munkácson cigányiskola felállítása érdekében.

Prágai gazdasági értekezleten Slavik belügyminiszter megállapította, hogy a kárpátaljai nyomor oka részben az általános gazdasági válság, részben azonban a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok elégtelensége.

Genfben E. Beneš csehszlovák miniszterelnök javaslatára állandó tanácsot hoztak létre a kisantant államok külpolitikájának összehangolására.

A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet megbízásából Faragó Ödön lett a Kárpátaljai Magyar Színtársulat új igazgatója. A művészeti vezető Sereghy Andor. (1933 november) A szövetkezet színházi lap indítását vette tervbe. ~ A kárpátaljai Országos Hivatal feloszlatta a munkácsi neológ zsidó hitközséget, felfüggesztette az ortodox hitközség autonómiáját és az ügyek vitelére direktóriumot nevezett ki. ~ A statisztika szerint Kárpátalján 608 személyautó, 71 autóbusz, összesen 1180 géperejű jármű van.

T. G. Masarykot utolsó alkalommal választották újra a Csehszlovák Köztársaság elnökének. - 1935. december 14.

Köztársasági elnökké választották Eduard Benešt. - 1938. október 5. A képviselőházban és a szenátusban a magyar képviselők is rá szavaztak. A megválasztás után Beneš megköszönte „a magyarok lovagiasságát, őszinteségét és egyenes magatartását”.

A Beck–Ribbentrop találkozó reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). Még aznap a városba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. A magyar fél szerint „a csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok” intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének” tekintik. (Lásd. ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9-én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar–cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata” miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fall Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez.

Ortutay Pál kamarai elnök jelentése Kárpátalja háziiparáról: 5 kosárfonó, 2 szőnyegszövő, 1 nyírfaseprű-készítő, 1 hímző és 1 vászonszövő telep működik. ~ A Kárpátaljai Tudományos Társaság tulajdonába került Ungváron az állami nyomda és a Proszvita Társaság székháza. ~ A hatóságok lefoglalták a beregszászi kommunista székházat és árverésen értékesítették. Az épületet Beregszász városa vette meg és itt helyezte el a Nemzeti Munkaközpontot. ~ A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy „a visszacsatolt területeken” az idegenül hangzó családi neveket magyar hangzásnak megfelelően kell átírni, az utónév esetében a magyar megfelelőt kell feltüntetni.

A Kárpátaljai Tudományos Társaság új elnökévé Ilniczky Sándort választották. ~ VKM-levél a Katolikus Tanügyi Főigazgatósághoz: „Az ungvári görög katolikus tanítóképző intézet ruszin tannyelvéhez igazodóan az 1942/43. tanévtől kezdve nem engedhető meg […] hogy az 1. osztályba még továbbra is magyar anyanyelvű és a ruszin tanítási nyelvet nem beszélő növendékek, a felsőbb osztályokba pedig anyaországi magyar tanítási nyelvű intézetekből való, ruszinul nem beszélő újabb növendékek is felvétessenek. A benépesítésnél követendő ez az egyébként természetszerű eljárás az intézetek eredményes működésének egyik legfőbb akadályát fogja eloszlatni. Kétségtelen ugyanis, hogy a tanítás eredménytelenségét a ruszinul beszélő tanárokban és a szükséges ruszin nyelvű tankönyvekben átmenetileg mutatkozó hiányon kívül a különböző anyanyelvű és csak anyanyelvét beszélő ifjúság együttes tanítása idézte elő. […] méltánylásban fog ezáltal részesülni, hogy Kárpátalja leendő tanítói a ruszin nép erre alkalmas fiaiból kerüljenek ki és hogy azok államhű görög katolikus szellemben és rutén nyelvű képzésben részesüljenek […] a munkácsi görög katolikus püspök határozott kívánságával egyetértően elrendelem továbbá, hogy a két intézetben az 1942/43. tanévtől kezdve az 1. osztályban, majd tanévenként fokozatosan a felmenő többi osztályban is a magyar nyelven és irodalmon kívül magyarul kell tanítani a következő tantárgyakat: a testnevelést, a kézimunkát, a rajzot, az éneket és zenét, a háztartási és gazdasági ismereteket (a karének órákon természetesen ruszin egyházi és népdalok is tanítandók.) - Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a rendelkezés, mely egyes tantárgyak magyar nyelven való tanítására vonatkozik, az intézet ruszin tanítási nyelvének megállapítását nem érintheti.”

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján új nevet kapott a munkácsi kereskedelmi iskola: Munkácsi M. Kir. Állami Munkácsy Mihály Kereskedelmi Középiskola.