Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt elnöke vezetésével „az ungvári és szerednyei járás, továbbá a Bereg megyei Zápszony gazdatársadalma nevében” küldöttség kereste fel G. Zhatkovych kormányzót, hogy felhívják a figyelmét a gazdák nehéz helyzetére. ~ A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A beregszászi diákok nagy része a határon túl végezte gimnáziumi tanulmányait. Most, hogy befejezték, ismét hazajöttek a szülői házhoz. Alig pihentek meg azonban, csendőrök jelentek meg ilyen házaknál és a diákokat összefogdosták.”

Egry Ferenc kisgazda pártvezető nyilatkozatban közölte, hogy a kárpátaljai kisgazdák memorandumban fogják kérni az egykori Ung vármegye egységének megbontásából eredő lehetetlen gazdasági helyzet orvoslását, amelynek más megoldási módja nem lehet, mint az, hogy a Kaposi járást Szlovenszkótól csatolják át Kárpátaljához. „Ung megye az ungiaké!”

Megalakult a Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács. „Rendeltetése a közélelmezés, a ruha és cipő, fa, szén, állatállomány, tej, vaj, zsír, gabona, mezőgazdasági termékek eladásának, a bevetett területek, a cséplés, a malmok és őrlemények ellenőrzése egész Ruszinszkó területén.” Elnök: Benda Ottokár. Ügyvezető: Boldizsár Boldizsár.

Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

Az ausztriai Bruckban Teleki Pál magyar és Eduard Beneš csehszlovák miniszterelnök a két ország gazdasági közeledéséről tárgyalt. Június 10–23. között Bánffy Miklós külügyminiszter és E. Beneš miniszterelnök ugyanerről a csehországi Marienbadban tanácskozott.

Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő interpellációt nyújtott be a kormányhoz a népszámlálással kapcsolatban, melyben kifejtette, hogy akárcsak az 1921-es népszámlálás alkalmával, most is tömegesen írták be a ruszinokat csehszlovákként, tiszta ruszin községekbe nagyobbrészt szlovák és cseh számláló biztosokat neveztek ki. A népszámlálás előtt a Ruszin Nemzeti Tanács felhívást intézett a ruszin néphez, hogy vallják magukat ruszin nemzetiségűnek.

A belügyminisztérium engedélyezte, hogy a Magyarországon tanuló fiatalok Szlovenszkó és Kárpátalja területére „a nagy szünidőre hazahozhassa tankönyveit a csehszlovák követség által kiállított bizonylat alapján.”

Az Ungvári Katolikus Legényegylet keretében „hivatásszervezet” alakult. Elnök: Környei Molnár György.