A Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület ungvári ülésén elhatározták, hogy független tanügyi lapot indítanak ??????? ????? (Népiskola) címmel. Döntöttek arról, hogy „tekintettel a ruszinszkói magyar tanítókra, kik nem eléggé járatosak a ruszin nyelvben, a tanítói lapnak legyen magyar rovata is”.

Prágában elfogadták G. Zhatkovych kormányzó lemondását. A Ruszinszkói Magyar Hírlap kommentárja május 7-i számában: „Zsatkovics lemondásának elfogadása nemcsak személyi változást jelent reánk nézve, hanem jelenti egyben annak a programnak a bukását, melynek megvalósítása nélkül Zsatkovics az ügyek további vezetéséért a felelősséget vállalni nem volt hajlandó.”

A kormányzóság arról értesítette Korláth Endrét, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetőjét, hogy Ungváron „a népszámlálás számbeli eredménye szerint a kormányzóság tanügyi referátusa elismeri a magyarságnak a magyar elemi és középiskolához való jogát és egy alreál iskolához hasonló iskolatípust léptet életbe azon magyar tanulók számára, akik magyar nyelven akarják tanulmányaikat tovább folytatni.”

A következő településeken alakították meg a kisgazdapárt helyi szervezeteit: Feketeardó (elnök: Bukovich Károly), Szőlősgyula (Szabó Ferenc), Csepe (Czihor László), Nevetlenfalu (Bayer Károly), Akli (Glück Ernő), Tiszapéterfalva (Szabó Gyula), Forgolány (Molnár Béla), Tivadarfalva (Farkas Sándor), Farkasfalva (Danku Mihály), Batár (Szabó Károly). ~ Beregszászi szülők kérvényt nyújtottak be az illetékes hatósághoz, hogy „hadköteles fiai, ki a sorozás ideje előtt Magyarországon lakott s ezért a sorozásnál nem jelenhetett meg, hazajöhessen és sor alá állhasson, anélkül, hogy mint katonaszökevényt felelősségre vonják.” ~ A város főrabbija egyházi átokkal sújtotta a Munkácson megjelenő Keleti Újságot, mert azt „szombaton is csinálják”. Emiatt a nyomdatulajdonos elbocsátotta a lap készítésében résztvevő zsidó alkalmazottakat. ~ A Mezőkaszonyi Népbank telephelyét Nagyszőlősre tette át. ~ Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök körutat tett Ruszinszkóban, de lapjelentések szerint nem mindenütt fogadták lelkesedéssel.

Sztrájkba léptek fizetésük rendezését követelve az ungvári tanító- és tanítónőképző intézetek pedagógusai.

Tanévnyitó volt az ungvári polgári iskola újonnan felállított magyar párhuzamos osztályaiban. „Az ifjúságnak pedig csak hármat izenünk: tanulni, tanulni, tanulni” – írta ezzel kapcsolatban a Ruszinszkói Magyar Hírlap.

Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője az alábbi „szózatot” intézte „a Ruszinszkóba zárt magyar nemzethez”: „E napon fordul a kulcs ránk itteni magyarokra […] Eltávoztak körünkből kik nem találták meg ősi földjükön további megélhetésüket. Eltávoztak továbbá a kishitűek […] Mi megadjuk az államnak, ami az államé, de nemzeti öntudatunk birtokában megköveteljük és meg is fogjuk követelni azt, ami a miénk […] Erőt, egészséget, önbizalmat, kitartást, méltóságot, béketűrést és türelmet kívánok mindnyájatoknak a folytatódó megpróbáltatásokhoz életünknek e forduló napján.” ~ A tanügyi referátus rendelkezett, hogy mindenkinek, aki Podkarpatszka Ruszban bármilyen minőségben állami iskolában állást akar vállalni, ruszin nyelvből vizsgát kell tennie.

J. Pesek kárpátaljai tanügyi referenst miniszteri tanácsossá nevezték ki. ~ Az ungvári ruszin reálgimnáziumban az első évfolyamon szlovák párhuzamos osztály nyílt.

A tanügyi referátus új középiskolai referense lett Simecsek Károly Kassáról (elődje Beszkid Sándor). ~ A Szlovák Általános Hitelbank átvette a munkácsi villanytelep bérletét. Ígérete: a városnak „állandó árama lesz és precíz, ingyen közvilágítása.” ~ Prágában megalakult a Nemzetközi Szakszervezeti Egyesület, melyhez Kárpátalja részéről a kommunista, ún. vörös szakszervezetek csatlakoztak.

Tanítói kongresszus volt Munkácson, melyen követelték a nyelvkérdés megoldását, a tanítók és tanárok véglegesítését, a vezető tanügyi pozíciók „autochtonokkal” való betöltését.

Munkácson járt Markovic Iván közoktatásügyi miniszter. Az elbocsátott tanerők Bíró István vezette küldöttsége memorandumot nyújtott át, amiben többek között leszögezik: „Az 1919-ik évi impériumváltozás mint aktív állami tanítókat, óvókat talált bennünket. Zavartalanul folytattuk munkánkat, míg az uzhorodi iskolai felsőbb hatóság 1920 február végén felmentett állásunkból s beszűntette járandóságainkat. A hivatalos rendelet ezen intézkedését semmivel sem indokolta meg, de záradékában további intézkedést ígért. - Ezt a további intézkedést vártuk s várjuk azóta mindig, de hiába.” A miniszter felkereste Husztot és Ungvárt is.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Hat esztendőnek kellett elmúlnia, hogy a tanári pályán működő erők közül az elsőt, az ungvári reálgimnázium tanárát Papp Ferencet a minisztérium állásában véglegesítse.”

A kárpátaljai cseh és szlovák tanerők kiváltak a Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesületből és önálló szövetséget alakítottak.

Munkácson tartották a Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület kongresszusát. Követelések: az elemi iskolát fejlesszék nyolc évfolyamúvá, építsenek új iskolákat, fogadják el a tanítói szabályzatot, bővítsék 5 évre a tanítóképzést. ~ Az e napon kelt 106. sz. kormányrendelet Ruszinszkóban a helyi igazgatási szervek működését szabályozta a nagymegyén belül (Szlovenszkóban a 385/922. sz.).

A görög katolikus egyház polgári peres úton próbálta meg érvényesíteni jogait a pravoszlávokkal szemben. A bíróság most kimondta, hogy a templomok nem a hívek, hanem a görög katolikus egyház tulajdonát képezik, ugyanez vonatkozik minden egyéb egyházi tulajdonra. A döntés értelmében néhány templomot a pravoszlávok visszaadtak, de kérték, hogy továbbra is tarthassanak azokban istentiszteletet. A görög katolikus egyház ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a kánonjog tiltja templomaiban a más felekezetek általi szolgálatot. A vita rendezésére a kormány úgy döntött, hogy szubvenciót biztosít pravoszláv templomok építésére. ~ Ungváron megkezdődött a cigányiskola építése. Az étkeztetésről a Vöröskereszt kíván majd gondoskodni. - 1926. december 1. ~ Nagybocskó lakossága kérte a tanügyi referátust, hogy a községben gimnáziumot állítsanak fel. A lakosok ezer ingyenes munkanapot ajánlottak fel az állam javára. Az illetékes minisztérium a kérelmet elutasította.

Ungváron megalakult a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. Elnök: Szerényi Ferdinánd. Alelnökök: Mónus Gyula, Balogh Sándor, Bán János, Nagy Gáspár. Főtitkár: Kormos Gerő.

Az ungvári tartományi hivatal korábban utasította a ruszinszkói tanfelügyelőket, hogy felettes hatóságaikkal csak cseh nyelven érintkezzenek. A tanfelügyelők erre gyűlést hívtak össze, melyen tiltakoztak a nyelvrendelet ellen, s kijelentették, hogy továbbra is a ruszin nyelvet ismerik el hivatalosnak. Ivan Dérer iskolaügyi miniszter most utasította a tartományi vezetést a rendelet visszavonására.

A belügyminisztérium engedélyezte, hogy a Magyarországon tanuló fiatalok Szlovenszkó és Kárpátalja területére „a nagy szünidőre hazahozhassa tankönyveit a csehszlovák követség által kiállított bizonylat alapján.”

Csehszlovákiai előadókörútja során Ungváron is megfordult Balázs Béla író. ~ A podkarpatszka ruszi állami és felekezeti ukrán nyelvi irányzatú tanítók ungvári nagygyűlésükön követelték a nyelvi káosz megszüntetését, a terület iskoláiban az ukrán tannyelv bevezetését, a Szovjet-Ukrajnában kiadott tankönyvek használatának engedélyezését. ~ Sztrájkoltak az erdőmunkások a Técsői járásban.

A lilafüredi magyar–csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokon jelen volt Kárpátalja képviselője is. ~ Az Európai Nemzeti Kisebbségek Genfben megtartott VII. kongresszusán Kárpátaljáról Kurtyák Iván, az Autonóm Földműves Szövetség elnöke volt jelen, aki beszédet tartott a ruszin autonómia ügyében. A csehszlovákiai magyarságot Szüllő Géza és Jaross Andor képviselték. ~ Kárpátaljai előadókörúton járt Fábry Zoltán író. ~ Husznaj Igor tanfelügyelő utasítására a beregszászi állami elemi iskola magyar tagozatának könyvtárából kiselejtezték a következő könyveket: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI–XVII. században, Szádeczky-Kardos Lajos: Konstantinápoly és magyar emlékei, Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történtéből, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág, Fraknói Vilmos: Pázmány Péter, Thaly Kálmán: Kurucvilág, Tóth Béla: Mendemondák.

Siménfalvy Árpád kárpátaljai magyar tartománygyűlési képviselő a tartományi Országos Hivatalhoz fordult amiatt, hogy Ungváron és Nagyszőlősön a ruszin és cseh nyelvű középfokú és polgári iskolák igazgatói azt követelik a római katolikus és a református lelkészektől, hogy a magyar anyanyelvű tanulókat ruszin, illetőleg cseh nyelven részesítsék vallásoktatásban, pedig az anyanyelvű vallásoktatást alkotmánytörvény garantálja. A válasz: állami rendelet mondja ki, hogy az 1931/32. tanév elejétől a hitoktatók és hittanárok a vallástant minden iskolában az iskola tannyelvén tanítsák, ne pedig úgy mint eddig volt: a növendékek anyanyelvén.

A Kárpátaljai Református Egyházkerület beregszászi közgyűlésén határozatot hoztak arról, hogy a kerület „a felekezeti tanítók alapfizetése ügyében együttműködésre hívja fel a római katolikus, a görög katolikus, a zsidó kárpátaljai egyházakat, hogy a vallástanítás nyelvében szintén az együttműködés alapján komoly lépéseket tesz, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerületnek az iskolaügyi minisztérium által már elintézettnek kijelentett, de az Országos Hivatal által még nem foganatosított elismertetése ügyében és érdekében egy bizottságot alakít és bíz meg az Országos Hivatalban való elintézéssel. Kimondotta a kerületi közgyűlés, hogy a missziós munkát minden erővel fokozni kívánja, hogy elkötelezi a lelkészeket arra, hogy ott, ahol nincs magyar tannyelvű iskola, a református magyar gyermekeket magyarul írni s olvasni tanítsák.” ~ Munkácson beiktatták Kárpátalja első pravoszláv püspökét, Damaskin volt pétervári teológiai tanárt, aki szerb származású és jugoszláv állampolgár.

Az iskolaügyi minisztérium elutasította a munkácsi magyar szülők azon kérelmét, hogy a város reálgimnáziumában magyar tannyelvű tagozatot is létesítsenek. Az indoklás szerint erre a célra nincs megfelelő épület.

A Munkácsi Katolikus Kör műkedvelő együttese Kiss István László munkácsi szerző Lehullott az akácvirág c. népszínművét adta elő a városi színházban.

Az iskolaügyi minisztérium a következő tartalmú rendeletet adta ki: „A munkácsi cseh kisebbségi elemi iskolában túlnyomó számban vannak zsidó, német s magyar nemzetiségű növendékek, kik az iskola, illetve osztályai megfelelő elhelyezését lehetetlenné teszik. - Munkács város kötelezte magát ennek következtében a cseh kisebbségi iskola dologi kiadásaihoz való megfelelő hozzájárulásra. Ha Munkács város ennek kötelezettségét nem vállalná, akkor a munkácsi cseh kisebbségi elemi iskola igazgatósága utasítást kap, hogy az 1932/33. tanévre ne vegyen fel zsidó, német, magyar, tehát nem cseh nemzetiségű növendékeket.”

A munkácsi héber gimnázium diákjai Palesztinában jártak maturai kiránduláson. ~ Kárpátaljára látogatott Avigdor Hammeiri héber költő, író, aki Munkács mellett született. ~ Kelet-Magyarország labdarúgó-válogatottja vendégszerepelt Munkácson.

Hokky Károly a parlament költségvetési bizottságának ülésén a magyar iskolaügyről számolt be. Többek között elmondta, hogy Szlovenszkóban és Kárpátalján mindössze 30 magyar óvoda van, ezek többsége felekezeti fenntartású. 3861 magyar gyermek jár óvodába, ebből 2889-en magyarba. ~ Hokky interpellációt nyújtott be a volt ungvári katolikus magyar gimnázium visszaadása ügyében. Ivan Dérer iskolaügyi miniszter válasza: „A magyar időben Kárpátalján csak magyar nyelvű gimnáziumok léteztek, természetes volt, hogy az ungváriban a ruszin nyelvet vezessék be. A magyar gyerekek igényeit kielégíti a beregszászi gimnázium.” ~ A kárpátaljai tanügyi referátus „takarékossági iskolaszünetet” rendelt el minden iskolában, mert a költségvetésből nem tudják kiutalni a szükséges tüzelőanyag-hozzájárulást. Nincs szünet a görög katolikus elemi és a zsidó felekezeti iskolákban. ~ Életbe lépett a kormány 169/932. sz. rendelete, melynek értelmében Ungvárnak emlékkönyvet kell vezetni, melybe „a várossal összefüggő világeseményeket, a helyi nevezetesebb eseményeket kell bejegyezni” (kéziratos krónika).

Beregszászban tartott közgyűlést a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. A határozatból: az egyesület „a legszorosabb kapcsolatban kíván együttműködni a testvér Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesülettel”, szeptembertől a Magyar Tanítót saját hivatalos lapjának is tekinti, ezért minden tagja számára megrendeli.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: az idei középiskolai beiratkozások tanúsága szerint „a magyarság vágja maga alatt a fát” és ebbe a kormányzat is besegít, amikor nem tesz eleget a békeszerződésben a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeinek.

A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület beregszászi közgyűlésén Kerényi Sándor egyesületi főtitkára elmondta: a kárpátaljai magyar tanítóság nem karolja fel kellőképpen az egyesületet, a Kárpátalján működő 226 magyar tanítóból annak csak 120-an tagjai. A közgyűlés kimondta a kárpátaljai országos magyar tanítói énekkar megalakítását. A szervezést Takács Gyula huszti református tanítóra, a Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség országos karnagyára bízták. ~ Megalakult a Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete. A cél: „nyelvi, kulturális és politikai szabadság” kivívása. ~ Megalakult a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet nagyszőlősi tagozata. ~ Magyarországról a következő lapok jöhetnek be: Színházi Élet, Tolnai Világlapja, Népszava. ~ Munkácson mozgalom indult annak érdekében, hogy „a munkácsiak kizárólag Munkácson dolgoztassanak”.

kelettel a magyar miniszterelnökség illetékese a következő véleményt adta ki az előző évben Pozsonyban megjelent Csehszlovákiai Magyar Tanítók Almanachja kiadványról, mely a szlovenszkói és kárpátaljai magyar oktatásügy közel másfél évtizedét mutatja be: „Minthogy az almanach egyrészt tárgyánál, másrészt beszerzési áránál fogva nagyobb elterjedésre nem számíthat, nem javaslom a kitiltását.” (Az almanachban többek között ilyen megfogalmazásokat találunk: „az impériumváltás óta javul a magyar népoktatás ügye Szlovenszkón, de kedvezőtlen a helyzet Ruszinszkóban”, a [csehszlovákiai] magyarság nem használja ki eléggé az iskolapolitika terén kisebbségi jogait, a [csehszlovákiai] magyar tanítók nem juthatnak magyarországi pedagógiai munkákhoz. A szerzők közt vannak olyanok, akik „1919-ben politikai okokból voltak kénytelenek elhagyni Magyarországot”.)

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalja magyar kisebbségének már régi követelése, hogy az iskolaügyi minisztérium Podkarpatszka Ruszban önálló magyar tanítóképzőt állítson fel”. Ez a követelés nem valósult meg. Júniusban a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület kérvényezte, hogy legalább magyar externista tanítói vizsgáztató bizottságot állítsanak fel. Ezt a kérést is elutasították.

Több mint tíz év után végre elkészült és felavatták a viski Tisza-hidat. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap reflektált a prágai tanítógyűlés azon követelésére, hogy államosítsák a szlovenszkói és a kárpátaljai felekezeti iskolákat: „A magyar kultúra utolsó mentsvára még mindig a magyar tannyelvű felekezeti iskolákban van.”

A Masaryk Akadémia tudományos munkásságáért jutalomban részesítette Sas Andor volt munkácsi, Szerényi Ferdinánd volt ungvári tanárt. ~ A rendőrség pénzbüntetéssel sújtotta Marina Gyula teológiai tanárt, mert Rómában szerzett doktori címét úgy használja, hogy Csehszlovákiában nem nosztrifikáltatta.

Ungváron rendezték meg a Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület VI. országos kongresszusát. Táviratban tiltakoztak az iskolaügyi miniszternél „az újabb csehesítési törekvések” ellen.

Az ukrán irányzatú tanítóság ülésezett Ungváron. Egyesületük elnökévé Avgusztin Volosint választották meg. Követelték az ukrán nyelv bevezetését az iskolákban, a kassai rádióban ukrán nyelvű adások sugárzását, tiltakozásukat fejezték ki a revizionista törekvésekkel szemben.

A tanügyi referátus élén Viktor Klimát felváltotta František Chmelár tanácsos. Első nyilatkozatában a tartományban dúló nyelvi harcokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a nyelvi probléma itt Podkarpatszka Ruszban belső ügy, amelyben végérvényesen csak a szojm dönthet. Addig is, amíg erre sor kerülhet, nem lehet erőszakos úton az egyik vagy a másik nyelvi irányzatot előnyben részesíteni.” ~ Az iskolaügyi és a munkaügyi minisztérium bizottságai a helyszínen tanulmányozták a kárpátaljai viszonyokat. ~ Kárpátalján eljárás indult azok ellen, akik „toborzást és gyűjtést szerveztek a spanyol kormánycsapatok részére”.

A képviselőházban a tanfelügyelői fizetésekről folytatott vitában felszólaló Karmasin szudétanémet képviselő követelte, hogy Kárpátalján a kisebbségi iskolák számára létesítsenek magyar és német tanfelügyelőségeket. Bródy András kárpátaljai ruszin képviselő felszólalásából: a saint-germaini békeszerződés és a csehszlovák alkotmány értelmében az iskolaügyekre vonatkozó törvényhozás a kárpátaljai autonóm szojm joga. Eszerint a prágai parlament nem hozhat olyan iskolaügyi törvényt, amelynek hatálya Kárpátaljára is kiterjed.

A tanügyi referátus ígéretet tett, hogy elegendő jelentkező esetén magyar csoportot indítanak az ungvári kereskedelmi akadémián. ~ Rabbinovics Baruchot választották munkácsi főrabbivá.

A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület Beregszászban tartott közgyűlésén létrehozta a Kárpátaljai Magyar Iskolaszövetkezetet, melynek célja magyar iskolák szervezése, új iskolák építésének előmozdítása. ~ Az amerikai Gerovsky Aleksei kezdeményezésére megalakult az ún. orosz blokk, melynek tagjai parlamenti képviselők és szenátorok: az Autonóm Földműves Szövetség részéről Bródy András, Földesi Gyula, Pjescsák Iván, az agrárpárt részéről Bacsinszki Edmund, Kosszej Pavlo, Zsidovszkij P. ~ A Kárpátaljai Szövetkezeti Központ közgyűlésén elhangzott jelentésből: a központhoz 316 működő szövetkezet tartozik, ebből 167 hitel-, 119 fogyasztási, a többi ipari, földműves, színházi és egyéb szövetkezet. A magyar szövetkezetek az összesnek valamivel több mint harmada. ~ A csendőrség elkobozta a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület plakátját, melyen a magyar szülőket arra szólította fel, hogy gyermekeiket írassák magyar iskolába.

Munkács képviselőtestületi ülésén határoztak arról, hogy a város „haladéktalanul lépéseket tesz úgy a miniszterelnöknél, mint a közoktatásügyi miniszternél az irányban, hogy Munkács városában f. év szeptember 1-jén magyar tannyelvű gimnázium és magyar tannyelvű tanítóképző állíttassék fel.”

Ungváron megalakult a Magyar–Ruszin Ifjúsági Szövetség. ~ G. Ciano olasz külügyminiszter közölte a római magyar követtel, hogy Olaszország a németekre való tekintettel nem támogatja Magyarországnak Kárpátalja elfoglalására irányuló törekvéseit. ~ Líceummá minősítették az ungvári görög katolikus tanítóképző intézet első évfolyamát. A ruszin/ukrán tanulók számára Huszton indított tanítóképzőt a Volosin-kormány.

Megkezdte működését a Kárpátia Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. ~ VKM-megbízott az Ungvári és a Nagykaposi járásban Szentkereszty Tivadar (működési székhelye Ungvár), a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járásban Kolumbán Lajos (Beregszász). A középiskolák, szakiskolák és tanítóképzők tanfelügyelője Bessenyei Lajos (működési székhely nélkül). A térség iskolái a Felszabadított területek tankerületéhez és a Debreceni tankerülethez tartoznak. ~ A VKM irányelvei a felvidéki iskolák munkájának folytatása tárgyában: minden iskolatípusban az addig használatos tanrend, oktatási anyag, részben a tankönyvek érvényben maradnak, a nemzeti vonatkozású ismeretek – magyar olvasmányok, irodalmi, történelmi, földrajzi, alkotmánytani tantárgyak – oktatásában biztosítani kell a hazafias magyar szellem és igazság érvényesülését, a tisztán magyar és tisztán idegen ajkú települések iskoláiban megmaradnak az anyanyelvű iskolák, vegyes lakosságú településeken gondoskodni kell a magyar anyanyelvű tanulók külön magyar nyelvű oktatásáról, a nem magyar tannyelvű iskolákban azonnal be kell vezetni a magyar nyelvet mint tantárgyat, a szlovák és ruszin nyelv oktatása változatlan marad azokban a tanintézetekben, ahová e nemzetiségek képviselői járnak, nem változik az iskolafenntartó személye. ~ A Volosin-kormány az ungvári gimnázium pótlására felállította a perecsenyi reálgimnáziumot, valamint a Szent Bazil Rend által fenntartott ungvári gimnázium helyett a nagybocskóit, a munkácsi felső kereskedelmi iskola helyett a szolyvait.

A minisztertanács hozzájárult, hogy Ungvár székhellyel felállítsák a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium kirendeltségét. Működési területe: Ung vármegye, Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, Ungvár thj. város. A kirendeltség a kormányzói biztosnak van alárendelve. ~ A nyíregyházi állami tanítóképző intézet jótékony célú kultúrdélutánt tartott Ungváron a görög katolikus tanítóképzőben.

kelt 133.654/939. IX. sz. rendeletében Hóman Bálint kultuszminiszter utasítást adott átképző tanfolyamok megszervezésére július folyamán a tanítók számára többek között Beregszászban, Ungváron, Munkácson, Tiszaújlakon, a tanárok számára a Debreceni Nyári Egyetem keretében.

Elfogadták a 6.200/939. sz. M. E. rendeletet a kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezéséről. ~ A képviselőházba tíz kárpátaljai képviselőt hívtak be. ~ Az ungvári görög katolikus tanítóképzőben megalakult az Öregdiákok Szövetsége.

Megkezdték munkájukat a kárpátaljai tanítókat és tanárokat igazoló bizottságok. ~ Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár elnökletével megkezdte működését „a tiszántúli református egyházkerület által alakított igazoló-bizottság”, melynek feladata „igazoló-eljárás” alá vonni „a felszabadult területeken működött református lelkészeket a cseh uralom idején tanúsított nemzethűségüket illetőleg”. ~ Beregszászban megkezdte működését „a nyugdíjasok igazoló bizottsága”. ~ Nagyszőlősön Orosz Ifjúsági Kör alakult a helyi Duchnovics szervezet keretében. ~ A szénhelyzet, a hóakadályok miatt jelentős korlátozások voltak a kárpátaljai vasúti közlekedésben. A helyzet február közepére normalizálódott.

Munkácson megalakult a Magyar Revíziós Liga helyi csoportja. ~ „A Budapesten tanuló felvidéki és kárpátaljai egyetemi hallgatók”, a belügyminiszter vonatkozó rendelkezése alapján, Budapesten a Felvidéki Magyar Akadémikusok Otthonában megtartották alapszabály-módosító ülésüket. Az egyesület új neve: Rákóczi Diákszövetség.

A Szatmárnémeti tankerület főigazgatójává nevezték ki Gáspár Sándor Gyulát. ~ „A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrész pénzügyi közigazgatásáról” szóló 8.260/940. M. E. rendelet többek között az alábbi pénzügy-igazgatóságok létrehozásáról rendelekezett: beregszászi (székhelye: Beregszász, területi illetékessége kiterjed Bereg és Ugocsa vármegyék, valamint a beregi közigazgatási kirendeltség területére), máramarosszigeti (Máramarossziget, Máramaros vármegye és a máramarosi közigazgatási kirendeltség).

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: a csehszlovák oklevéllel rendelkező tanítókat, tanítónőket csak külön kultuszminiszteri engedéllyel lehet alkalmazni.

Az ungvári görög katolikus papnevelő intézetben megalakult az iskolaszövetkezet. Elnök: Orosz Péter.

kelt, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címzett levelében hat munkácsi szülő kérte a munkácsi ruszin tannyelvű kereskedelmi középiskola első osztályának párhuzamosítását azzal az indoklással, hogy a polgári iskolát elvégzett leánynövendékek ezidőszerint el vannak zárva a továbbképzés lehetőségétől. A Kassai tankerületi főigazgató a kérelmet nem tartja teljesíthetőnek részint azért, mert a ruszin anyanyelvű leánytanulók részére Munkácson a gimnázium és a tanítóképző intézet további tanulási lehetőséget nyújt, részben pedig mert az új osztály elhelyezéséről a kereskedelmi középiskola épületében nem lehet gondoskodni. Ezenfelül nehézségekbe ütköznék a megfelelő tanerők rendelkezésre bocsátása is.

Munkácson megalakult a Beregi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete. Elnök: Jantsky Béla.

Kárpátalján 104 hitelszövetkezet működik. ~ Hivatalos jelentés szerint a kárpátaljai népiskolai tankötelesek száma 116401, anyanyelvi megoszlás szerint: magyar 3641, ruszin 98000, német 1445, szlovák 3900, zsidó 9900, cigány 237. Az elemi népoktatást 2050 tanító és 75 nevelőnő látja el. A hiány 140 tanerő. ~ Jehova Tanúinak újabb csoportját internálták Ungvárról.

Corvin Mátyás éve volt. ~ Huszton megalakult a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete. ~ A 106.025/942. VKM-rendelet kimondta: „A szlovák, rutén, román és szerb tannyelvű gimnáziumokban az érettségi vizsgálat írásbeli részének tárgyai a magyar nyelv, az iskola tanítási nyelve, a latin nyelv és a német nyelv. Szóbeli: magyar nyelv és irodalom, az iskola tanítási nyelve és irodalma, latin nyelv és irodalom, történelem, mennyiségtan és természettan.” ~ Az ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság 75 előadást, 24 különböző tanfolyamot szervezett. ~ Az Országos Magyar Sajtókamara kárpátaljai kerületi titkára Bártfai László, az MTI helyi tudósítója Pálóczi-Horváth Lajos (Budapest) és Szilágyi Pál (Ungvár). ~ Ebben az évben Kárpátalján megjelent lapok: Kárpátaljai Közlöny, a kormányzói biztosság hivatalos hetilapja, Ungvár, III. évf. (fk. Sinka István, fsz. Balázs Vilmos), Kárpáti Híradó, politikai napilap, Ungvár, XIX. évf. (fk., fsz. Bártfai László), Kárpáti Magyar Hírlap, politikai napilap, Ungvár, XXIII. évf. (k., fsz. Kováts Miklós), Az Őslakó, politikai hetilap, Munkács, XIV. évf. (k., fsz. R. Vozáry Aladár), Kárpátalja, politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap, Beregszász, X. évfolyam (k., fsz. Nádas Józsefné sz. Schmidt Etelka), ????? ????????????? ???????????? ??????? (Hangya Kárpátaljai Szövetkezeti Hírlap), szövetkezeti havilap, Ungvár, IV. évf. (fk. Zoltán Gyula, fsz. Gábriel Jenő), Jóhirnök ?????????????, görög katolikus hitbuzgalmi havilap, Ungvár, IV. évf. (k., fsz. Ilniczky Sándor), ????????????? ????????? (Kárpátaljai Szövetkezet), szövetkezeti havilap, Budapest, III. évf. (fk., fsz. Szilágyi László), ?????????????? ????? (Kárpátorosz Hang), hetente kétszer, politikai, Ungvár, XI. évf. (k., fsz. Fenczik István), ??????? ????? (Népiskola), a kormányzói biztosság tanügyi osztályának nevelésügyi havilapja, Ungvár, III. évf. (fk., fsz. Kutlán András), ?????? ??????? (Ruszin Ifjúság), a KTT ifjúsági havilapja, Ungvár, II. évf. (fk., fsz. Harajda János), ??????? ????? (Orosz Szó), hetente kétszer, politikai, társadalmi, közbiztonsági lap, Ungvár, III. évf. (k. Bródy András, fsz. Spák Iván), Tiszaháti Magyar Gazda, politikai hetilap, Beregszász, XVIII. évf. (k., Polchy István, fsz. Balogh Sándor), Ung Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Ungvár, XXI. évf. (fk., fsz. Pereszlényi Ernő), Bereg Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Beregszász, IV. évf. (fk. Fekésházy Zoltán, fsz. Stéger László). ~ Megjelent: Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória ny., Ungvár., Gereben Pál: Hajnal a Kárpátalján. Regény. Könyv-, Színpadi és Zeneműkiadó Vállalat, Budapest., A munkácsi Árpád-szobor regénye. Fel. kiadó: Ludányi Bay Gábor. Kárpáti ny., Munkács., R. Vozáry Aladár: A magyar és a magyar nyelvű újságírás a volt Csehszlovákiában. (Adatok a magyar újságírás történetéhez.) Felvidéki Egyesületek Szövetsége, Kálvin ny., Munkács., Emlékalbum. A világháborúban, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében részt vett bajtársaink… Élet ny., Budapest., A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara 1941. évi igazgatói jelentése. Ungvár., Földbirtokrendezés Kárpátalján. Centrum, Budapest., Tájékoztató a kárpátaljai területen végrehajtott földbirtokrendezés felülvizsgálásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. KTT ny., Ungvár., A kárpátaljai terület állattenyésztési szabályrendelete. KTT ny., Ungvár., Bacsinszky Tivadar: Orosz–ruszin kapcsolatok a XIX. sz. közepén. Irodalmi és Tudományos Könyvtár 7. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Papp György: A munkácsi egyházmegye székeskáptalanjának statutumai. Irodalmi és Tudományos Könyvtár 18. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Győrffy István: Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései. Irodalmi és Tudományos Könyvtár 27. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Ihnát András: Báthory István orosz háborúi. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kelet-európai Történelem Szemináriumának kiadványai 1. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Péchy-Horváth Rezső: Kárpátalja a fenyveszúgás országa. Eggenberger, Budapest., Felvidéki és Kárpátaljai Képzőművészek Kiállítása 1943.II.28.–III.15. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, Ábrahámné ny., Budapest., „Modern” kölcsönkönyvtár Ungvár. Könyvjegyzék. [Ungmegyei ny., Ungvár.], Segédlet az orosz nyelvű lakossággal való érintkezéshez. [Kárpátalja.] KTT ny., Ungvár., Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyve.

A 69.827/943. sz. VKM-rendelet az 1943/44. tanévtől a kárpátaljai egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezését egységesítette a többi hallgatóra vonatkozó szabályokkal, azaz a szempontok: nemzethűség, általános jó tanulmányi előmenetel, családszociális körülmények. Ezenkívül létezik 20 darab évente megítélhető minisztériumi tanulmányi ösztöndíj a kárpátaljai hallgatóknak. A kérelmet a kormányzói biztosság tanügyi osztályához kell benyújtani.

levelében a Kassai tankerület főigazgatója engedélyt kért a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogy a munkácsi állami tanítóképzőben az iskolai ünnepségek alkalmával a magyar mellett a ruszin himnusz is elénekelhető legyen. Az indoklás: „A tankerülethez tartozik a munkácsi állami líceum és tanítóképző is, amely annak a területnek nevel ruszin tanítókat, amelyen a ruszin himnusz a magyarral együtt hivatalosan énekelhető. Furcsa lenne a tanítóképzőben nem engedni olyasmit, aminek engedélyezését később kérniük sem kell. A ruszin iskoláknak adott kedvezményt precedensnek tekinthetnék a visszacsatolt terület más nemzetiségi tannyelvű iskolái (szlovák és német iskolák) is.” ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a magyarság nemzeti életmegnyilvánulásainak tömörülései”, „nemzetvédelmi keresztesek” Kárpátalján: a MOVE, a Baross Szövetség, a Faluszövetség és a Nemzeti Munkaközpont.

A Kárpátalja arról írt, hogy azok számára, akik az 1943/44. tanévre be akarnak iratkozni a beregszászi állami gimnáziumba, legalább három nagyszülő keresztlevelét kell felmutatniuk.

Kovács Béla és Mádi Zoltán egyetemi tanárok vezetésével, a Teleki Pál Intézet védnöksége alatt egyetemi hallgatók csoportja tanulmányozta Ugocsában „a vármegye régi emlékeit”. ~ Az Országjárás c. idegenforgalmi és utazási lap kárpátaljai különszámot adott ki. ~ A VKM tanügyi tanácsossá nevezte ki Rácz Pál ungvári írót, újságírót.

Az Ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság évi rendes közgyűlésén elhangzott, hogy a beszámolási időszakban 73 közművelődési előadást, 34 műsoros délutánt, 9 műkedvelő előadást, 2 hangversenyt, 87 gyermekdélutánt, több tanfolyamot szerveztek. A városban közel 70 egyesület működik, ezek közül a kultúraápolás terén különösen figyelemre méltó az Aranyérmes Dalárda, a Gyöngyösi Irodalmi Társaság, a Magyar Nőegylet, a Katolikus Missziós Társaság, a MANSz, a Szent Bazil Rend, a Gizella-ház tevékenysége.

Megay László, Ungvár polgármestere megállapodott Bisztray Gyula kultuszminisztériumi osztálytanácsossal abban, hogy a debreceni Tisza István Tudományegyetem megbízást kap szabadegyetemi előadássorozat szervezésére Északkelet-Magyarország nagyobb városaiban, nevezetesen Ungváron, Beregszászban, Munkácson, Nagyszőlősön, Huszton és Máramarosszigeten „a városi lakosság művelődési színvonalának emelése és a magyar öntudat erősbítése érdekében”.

Ung vármegye közigazgatási bizottságának ülésén Rácz Pál tanfelügyelő jelentette: a vármegye iskoláinak felében a tűzifa hiánya miatt szünetel a tanítás. ~ A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség népművészeti és irodalmi est keretében mutatkozott be Munkácson.

A debreceni Tisza István Tudományegyetem tanári kara szabadegyetemi előadásokat tartott Kelet-Magyarország városaiban, így Kárpátalján is. ~ Bereznay Ilona festőművész portréiból rendeztek kiállítást Ungváron. ~ Munkácson a város képzőművészei jótékony célú kiállítást rendeztek.

Zrínyi Ilona éve volt a fejedelemasszony születésének 300. évfordulója tiszteletére. ~ A 62.827/943. IV. 4. sz. VKM-rendelet értelmében a kárpátaljai egyetemi és főiskolai hallgatók segélyezése az összes többi hallgatóra érvényes szabályok szerint történik, vagyis „nemzethűségükre, az általános jó tanulmányi előmenetelre és az indokolt családszociális körülményekre való tekintettel.” A Kárpátaljai Kormányzóság tanulmányi osztálya is megítél ösztöndíjakat. ~ Nagyszőlősön megalakult az Ugocsa Vármegyei Általános Tanító Egyesület. ~ Megjelent: Fülöp Árpád: Hunyadi. Hősköltemény 48 énekben. Arany János ny., Budapest., Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória, Ungvár., Siklaky Dezső: Munkács várasszonya. Verses színmű. A Magyar Tavasz kiadója, Herzog Ernő könyvnyomdája, Gyöngyös., Ruszin elbeszélők. [Elbeszélések, regénytöredékek.] Szláv Írók 1. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., R. Vozáry Aladár: Munkács. Officina, Budapest., R. Vozáry Aladár: Ünnepi beszéd kormányzó urunk 75. születésnapján. Mérnökök ny., Budapest., Csiki Lajos: A Felvidék és Kárpátalja felépítése – az új nemzetiségi politika vonalán. Stádium ny., Budapest., Beregszász megyei város útmutatója. Szerk. és kiadó: Pécs Győző., Antal Miklós: A magyarországi Drugeth-család. Ünnepi beszéd Drugeth János szobrának Ungváron tartott leleplezési ünnepségén. Viktória ny., Ungvár., Tájékoztató és útmutató Ungvár thj. város iskolánkívüli népműveléséhez… Viktoria ny., Ungvár.