Az első általános választások a csehszlovák nemzetgyűlésbe és a szenátusba. Podkarpatszka Rusz nem választhat. - 1924. március 16. Az ok: a terület egy része még román megszállás alatt van. - 1920. augusztus 30.

Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az 1919 novemberében elmozdított magyar tisztviselők egymás után mennek ki Magyarországba.”

Podkarpatszka Ruszban életbe lépett a tartományi rendszer („nagyzsupa” lett). Székhely: Munkács. - 1928. július 1. ~ A képviselőház első olvasatban elfogadta a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslatot. A Magyar Nemzeti Párt a törvényjavaslat ellen szavazott. ~ A parlament jóváhagyta az ún. Lex Dérert (állampolgársági törvény). Az 1. § kimondja: „Azoknak a volt magyar állampolgároknak, akik 1919. január 1-je előtt legalább négy évig laktak megszakítás nélkül Szlovenszkó vagy Ruszinszkó valamely községében […] igényük van a csehszlovák állampolgárság megadására, ha az említett négy év eltelte óta a kérvény beadásáig megszakítás nélkül a ma Csehszlovákiához tartozó területen bírnak lakóhellyel”. A törvény szavazásra bocsátása előtt a Magyar Nemzeti Párt tiltakozását jelentette be arra hivatkozva, hogy „a trianoni béke első szakasza az állampolgársági jogot úgy adja meg a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került volt magyar állampolgároknak, hogy ahhoz a Csehszlovák Köztársaság engedélye nem szükséges.”

A vasútügyi minisztérium tiltakozására leállt az Ungvár–Nagykapos autóbuszjárat („konkurenciát csinált a vasútnak”).

MTI-közlemény: a kárpátaljai lakosság szomorú ínséghelyzete főleg annak a következménye, hogy a csehszlovák–magyar kereskedelmi szerződés felmondása miatt már régóta szinte teljesen megszűnt a fakivitel, holott a lakosság fő kereseti formája az erdőkitermelés lenne.

Ung vármegye törvényhatóságának közgyűlésén a kis- és nagydobronyi küldöttek tiltakoztak az ellen a Bereg megyei mozgalom ellen, hogy a két községet hozzájuk csatolják. Ung vármegye is csatlakozott Bihar és Pest vármegyéknek a zsidókérdésben megküldött táviratához, melyben kérik a „zsidó” fogalmának fajvédelmi alapon való meghatározását, a zsidók vagyonának és jövedelmének zárolását, hadmentességi, jóvátételi adóval és kitelepítési vagyonváltsággal való megterhelését. Polgármesteri javaslatra a testület megszavazta a zsidók piaci vásárlási idejének korlátozását, mely szerint 9 óra előtt sem piacon, sem másutt nem vásárolhatnak.

Az Őslakó írta: „Munkácsra csak külön engedéllyel lehet utazni a legújabb belügyminiszteri rendelet szerint. Aki Munkácsra akar utazni, indokolt esetben illetékes elöljáróságoknál vagy a rendőrkapitányságnál terjesztheti elő kérelmét”. ~ Uo.: „Kormányrendelet alapján sárga csillagos zsidók nem hagyhatják el lakhelyüket s nem utazhatnak”. ~ Uo.: „Ungvár polgármesterének rendeletére a zsidókézen levő ipari és kereskedelmi nyílt árusítási üzleteket e hét elején hatósági közegek lezárták és lepecsételték. […] Munkácson még nem hoztak hasonló rendszabályokat”. ~ Uo.: Mit nem szabad a zsidóknak? Keresztény háztartási alkalmazottat tartani, sárga csillag nélkül mutatkozni, 11 óra előtt a piacon vásárolni, rémhírt terjeszteni. Mit nem szabad a többi polgárnak? Könnyelműen venni a légoltalmi rendelkezéseket, „ellenséges országok” rádióállomásait hallgatni, „valótlan híreket” meghallgatni és továbbadni.