Philadelphiában a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében G. Zhatkovych aláírta a független közép-európai népek közös céljait megfogalmazó nyilatkozatot (Declaration of Common Aims of the Independent Mid-European Unions). Ugyanitt 1918. október 25–26-án Zhatkovych megbeszéléseket folytatott T. G. Masarykkal. - 1918. november 12.

(az 1918. november 3-i padovai szerződés értelmében) Magyarország számára véget ért a világháború. A szerződést a Monarchia írta alá, de teljesíteni az önálló Magyarországnak (és az önálló Ausztriának) kellett. - 1918. november 11.

Gregory Zhatkovych Washingtonban átadta T. G. Masaryknak a scrantoni kongresszus jegyzőkönyvét. ® 1919. február 13. ~ Eckartsaui nyilatkozatában lemondott a trónról IV. Károly. - 1921. október 23. ~ Aláírták az ún. belgrádi katonai konvenciót, amelynek értelmében a Felvidéknek magyar kézen kell maradnia a békekötésig. ~ Az e napon kelt, november 14-én kihirdetett 37/918. sz. törvény kimondta, hogy Csehszlovákia államformája a köztársaság, valamint rendelkezett az ideiglenes alkotmány megalkotásáról.

Budapesten az Országos Néptanulmányi Egyesületben vitaülést rendeztek Ruszka Krajna politikai jelentőségéről. Domokos László, György Endre, Podhradszky György, Szegedy Rezső, Vikár Béla nyilatkozatát még ez évben külön kötetben jelentették meg.

A régióban megalakultak a tanácsköztársaság megyei direktóriumai: beregi (központja: Beregszász), ugocsai (Nagyszőlős), máramarosi (Huszt) és ungi (Csap). Szinte minden településnek volt helyi direktóriuma.

Munkácson kommunistaellenes megmozdulás két napra megfosztotta hatalmától a városi direktóriumot.

Zhatkovych kormányzó és Ehrenfeld alkormányzó a következő nyilatkozatot adta ki: „Podkarpatszka Rusz magyar lakosságához! - Podkarpatszka Rusz kormányzósága tudomásul adja a következőket: - Amíg Podkarpatszka Rusz szojmja másképpen nem dönt, az elemi iskolákban – amennyiben a tényleg magyar anyanyelvű tanulók megfelelő számban jelentkeznek – magyar nyelvű paralel osztályok fognak létesíttetni. A kizárólag magyar lakosságú falvak iskoláiban a magyar tanítási nyelv továbbra is meg fog maradni. - Az ungvári és munkácsi gimnáziumok 3–8. osztályában a szükségeshez képest magyar paralel osztályok lesznek felállítva azon célból, hogy a magyar tanulók tanulmányaikat akadály nélkül fejezhessék be. Ugyancsak a szükségeshez képest magyar nyelvű paralel osztályokat kapnak az ungvári és munkácsi polgári iskolák. - Beregszászban úgy a gimnázium, mint az összes iskolák a Podkarpatszka Rusz magyar minoritásának használatába bocsáttatnak – mégpedig az állam költségén. - Magángimnáziumok, magán polgári és kereskedelmi iskolák az alapítók költségén való felállítása meg van engedve, ha az alapítók részéről teljes garancia adatik a törvényes követelmények minden irányú betartására.”

Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás […] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1. zárt tömegben való együttlakás 2. külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg”. ~ Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unio elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság […] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat […] alázatosan esedezem […] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1. Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csomán[y]falva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul visszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett”.

Egry Ferenc kisgazda pártvezető nyilatkozatban közölte, hogy a kárpátaljai kisgazdák memorandumban fogják kérni az egykori Ung vármegye egységének megbontásából eredő lehetetlen gazdasági helyzet orvoslását, amelynek más megoldási módja nem lehet, mint az, hogy a Kaposi járást Szlovenszkótól csatolják át Kárpátaljához. „Ung megye az ungiaké!”

259. szám alatt kihirdették az 1924. október 10-én kelt új ipartörvényt Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz területére.

Pozsonyban ülésezett a keresztényszocialista párt vezetősége. Kárpátalját Nagy Kálmán képviselte. Az ülésen Lelley Jenő lemondott az elnökségről. A pártelnöki funkciót átmenetileg 5 tagú bizottság vette át (tagjai: Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Palkovich Viktor, Jánoky-Madocsay Gyula, Petrásek Ágoston). Semmisnek mondták ki a nyugati magyar pártvezetőség március 16-i ülésének határozatát, mely egyes tagokat eltilt a pártfunkcióktól. Ezzel elcsitult a párton belüli viszály. A pártvezetőség „mint egyedül illetékes fórum” kimondta, hogy keresztényszocialista párt soros kongresszusát szeptember 8-án tartják Kassán. (Október 4–5-én került rá sor.)

Rozsypal Antonín kárpátaljai alkormányzó nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „A fascizmus alkotmányellenes és államellenes megnyilatkozás, amelyet én elítélek, s határozottan ellene foglalok állást. A köztársaságban mindenki hirdetheti elveit és meggyőződését, de ha a fascizmus Ruszinszkóban terrorral vagy más erőszakkal akarná a másvéleményűeket terrorizálni, úgy van rá eszközöm, hogy azt föltétlenül megakadályozzam. Egyébként Ruszinszkóban a mozgolódások inkább zavaros kísérletezések, mint tudatos megnyilatkozások.”

Szentiványi József szlovenszkói nemzetgyűlési képviselő nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „A Magyar Nemzeti Párt határozottan az aktivizmus alapján áll ugyan, de ez éppen azt jelenti, hogy a magyarság követeléseit a legmesszebbmenően képviselni fogja és ezeket német szövetségesei kívánságaival összhangba hozni óhajtja. Ez a legközelebbi jövő feladata. Minden reményünk megvan arra, hogy érvényesíthetjük politikai erőnket, annál is inkább, mert az Országos Keresztényszocialista Párttal való komoly együttmunkálkodás kilátásai is megnövekedtek”.

Nagyszőlősön a járási beosztás tervezett módosítása elleni tiltakozó nagygyűlésre került sor. Siménfalvy Árpád (Magyar Nemzeti Párt) felszólalásából: „a Nagyszőlősi járás néhány tiszamenti színmagyar községét átkapcsolják a Beregszászi járáshoz nyilván azért, hogy a magyar kisebbség nyelvi joga itt elvehető legyen.”

Simek tanügyi referens nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „szívesen támogatom a ruszin egyetem felállítását”, de „nem tartom olyan könnyen keresztülvihetőnek […] Ruszinszkóban összevissza 5 gimnázium van. Ezzel pedig egyetemet fenntartani nem lehet.”

Kárpátalján mozgalom indult, hogy a terület önálló római katolikus püspökséget kapjon. - 1930 október ~ A hivatalos nyomtatványok kibocsátására szakosodott Kárpáti Nyomda Munkácsról Ungvárra költözött. ~ J. Nečas szociáldemokrata képviselő a parlamentben követelte, hogy Kelet-Szlovenszkó és Kárpátalja közönsége számára indítsanak magyar rádióadást. ~ Egry Ferenc, a Magyar Nemzeti Párt elnöke, Korláth Endre, a magyar pártszövetség elnöke, Hokky Károly, a keresztényszocialista párt ügyvezetője a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége nevében nyilatkozatban ítélte el a Ruszinszkói Magyar Hírlap és egyik szerkesztője, Kováts Miklós elleni rágalomhadjáratot.

Az MTI idézte Milan Hodža nyilatkozatát, miszerint „a csehszlovákiai magyar kisebbségnek mindenekelőtt meg kell szabadulnia a budapesti befolyástól.”

Bátyuban bemutatkozott a falu 160 tagú dalárdája Nyitrai Béla református lelkész irányításával.

Dérer Iván igazságügy miniszter a következő nyilatkozatot tette a Nemzet című ellenzéki politikai napilapnak a készülő nemzetiségi törvényről: „Az új nemzetiségi statútum új önkormányzati jogokat biztosít a cseh köztársaságban élő kisebbségi nemzetek számára. Szándékosan használom a „nemzet” megjelölést, mert az új statútum nem ismer nemzetiségeket. Minden egyes itt lakó népet a nemzet kiegészítő részének tekint, mégpedig a nemzet ama részére vonatkoztatva, mely a köztársaság határain kívül önálló nemzeti életet él. Igaz ugyan, hogy a problémákat nem területi autonómia alapján oldja meg – mint ahogy a németek, például, kantonokat kívántak –, hanem a mai önkormányzati elv fejlesztésével és legmesszebbmenő kiépítésével. Közigazgatási tekintetben ma 4 tartomány van: cseh, morva, szlovák és Kárpátalja. Ezeknek ma is van bizonyos önkormányzatuk, amit az országos képviselőtestület gyakorol. Ezeknek az önkormányzati jogát az új törvényjavaslat erősen kiszélesíti. […] A territoriális autonómia azt jelentené, hogy a németlakta vidéket el kellene választani a csehlakta vidéktől, a szlovák vidékeket a magyarlakta területektől. Ezt a kormány nem teheti, mert ez végeredményben az ország felosztását jelentené. […] kulturális téren a kívánságok teljesítése nincs összefüggésben a területi autonómiával. […] Cseh- és Morvaországban már működnek régóta az országos iskolatanácsok, amelyeket az osztrák iskolaügy örökségeként vettünk át. […] Az új nemzeti statútum bevezeti az országos iskolatanácsot” Szlovenszkón és Kárpátalján is.

A Kárpáti Magyar Hírlap idézte Bródy András nyilatkozatát: „Podkarpatszka Ruszban az egész őslakosság meg van győződve arról, hogy ha az év végéig nem érjük el a legszélesebb körű autonómiát, azt sohase kapjuk meg […] Podkarpatszka Rusznak jóvátételt kell kapnia a húsz év alatt elszenvedett gazdasági veszteségekért […] a kárpátoroszok horvát minta szerint követelik az önkormányzatot”. ~ E napi ülésén az ungvári képviselőtestület táviratot fogalmazott Eduard Beneš köztársasági elnökhöz, hogy kifejezze háláját, amiért „oly odaadással és hivatással védi a nemzetiségi jogok megadása kérdésében polgárainak jogait.”

Volosin Avgusztin miniszterelnök nyilatkozata a Lidové Noviny c. lapnak: Huszton a közeljövőben kárpátukrán egyetemet állítanak fel, kiküszöbölik a Prága és Huszt közötti félreértéseket. ~ A varsói Gazeta Polska megállapította: Lengyelországnak jobban megalapozott igényei vannak Kárpátukrajnára mint Cseh-Szlovákiának. ~ Ungváron megkezdte működését a m. kir. külkereskedelmi hivatal kirendeltsége. ~ A Felvidéken életbe lépett a polgári igazságszolgáltatás (6.900/938. sz. M. E. rendelet, kelt 1938. december 21-én). Újra felállították a Beregszászban a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget, a beregszászi, munkácsi, ungvári kir. járásbíróságot, Ungváron a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget.

Volosin Avgusztin miniszterelnök nyilatkozata szerint Kárpátukrajna lakossága 640000 fő, ebből ukrán 75%, zsidó 12,75%, magyar 4,06%, cseh és szlovák 3,75%, német 1,04%. ~ A magyar parlamentben Fenczik István interpellált a kárpátoroszok önrendelkezési jogának biztosítása érdekében. ~ A magyar parlamentben Hubay Kálmán bejelentette a Nyilaskeresztes Párt megalakulását.

A Kárpátaljának nyilatkozott Csánk György, az Egyesült Felső-magyarországi Hitelbank és Kassai Takarékpénztár Rt. és Szundy Zoltán, a Bereg–Máramarosi Kereskedelmi Bank Rt. beregszászi fiókjának igazgatója a város 1942. évi gazdasági életéről. Fontosabb megállapítások: Beregszászban nagyon kevés az ipar, az „iparéletet” a téglagyárak adják, az előző évihez képest lényegesen emelkedett a lakossági betétállomány, minimális a hiteligénylés.

Az évek óta Budapesten élő Korláth Endre parlamenti képviselő nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak: „Átmenetileg elszakadtam a nekem oly kedves Északkelet-felföldtől. Nem önként és nem is szívesen. Az okokat minden magyar és nem magyar tudja, ismeri. Az északkelet-felföldi végvárvidék magyar életét nem tudtam nézni, életének többirányú vonalvezetését nem tudtam a magamévá tenni. - A megállás nélkül pergő élet azóta már fényesen igazolta azt, hogy én jártam a helyesebb úton, az én elgondolásaimat igazolta a helyes magyar út.”