Hennoque francia tábornok katonai közigazgatást léptetett életbe a csapatai által ellenőrzött területen. - 1919. november 18.

G. Zhatkovych a homesteadi ruszin kongresszuson arról számolt be, hogy Podkarpatszka Rusz a legszélesebb körű autonómiát fogja kapni.

A minisztertanács a katonai közigazgatást kiterjesztette Podkarpatszka Rusz egész területére.

Prágában közös értekezletet tartottak a ruszinszkói pártok: a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József, Demkó Mihály, Földesi Gyula), a Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt (Volosin Avgusztin, Brascsajko Mihajlo, Tóth András), a Podkarpatszka Ruszi Parasztpárt (Balog Juro), a Nemzetközi Szocialista Párt (Simon Mózes), a Podkarpatszka Ruszi Független Szocialista Párt (Puza Jevhen) és a magyar pártszövetség (Korláth Endre, Kerekes István, Paulik János). Az értekezleten Kerekes István keresztényszocialista pártvezető elnökölt. A megfogalmazott követelések: a választási törvény előkészítésébe vonják be a ruszinszkói pártokat, a választásokig nevezzenek ki megfelelő jogkörökkel rendelkező ideiglenes kormányzót, legkésőbb augusztus végéig írják ki a szojmba a választásokat, cseréljék le a tisztviselői kar nem őslakos tagjait, töröljék el a cenzúrát, a statáriumot, a ruszinszkói pártok képviselőiből hozzanak létre ellenőrző bizottságot.

Kassán megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület. Elnök: Körmendy-Ékes Lajos. Korláth Endre kárpátaljai magyar pártvezető javaslata: „Mondja ki a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület, hogy a magyar kultúra áldásainak a színészet útján való terjesztését a magyar falu népére is kiterjeszti s ennek az eszménynek keresztülvitele érdekében a részletek megállapítása végett bizottságot küld ki.” A javaslatot elfogadták.

Ungváron összeült az Ungi Református Egyházmegye lelkészi kara. Az ülésen állásfoglalás született azzal kapcsolatban, hogy Szlovenszkóban fel akarják állítani az önálló szlovák egyházmegyét. A lelkészi kar véleménye, hogy az ungi egyházmegyéhez tartozó szlovák községekben mindig is szlovákul folyt az istentisztelet, nyelvi szempontból nem indokolt a szétválasztás. A lelkészkar ragaszkodik az egységes ungi egyházmegyéhez, az a véleménye, hogy a szlovák egyházmegye kérdéséről népszavazásnak kell döntenie. A Ruszinszkói Magyar Hírlap kommentárja: „Ruszinszkónak külön református püspökséggé kell alakulnia s az ungi egyházmegye egysége a ruszin és szlovák határok kiigazításáig épségben tartandó, mert az egész Ung megye Ruszinszkóé!”

Prágában rendkívüli minisztertanácsi ülésen vitatták meg Kárpátalja közigazgatásának átszervezésével összefüggő kérdéseket. A minisztertanács megszűntette a területen a katonai közigazgatást és napirendre tűzte a községi, szojmi és parlamenti választások kiírásának kérdését.

Áthaladt Kárpátalján a Budapest–Lwow közti vasútvonal Budapestről indított gyorsvonatának első közvetlen kocsija. ~ 12 órától a honvéd vezérkar főnökének rendelkezése értelmében a katonai közigazgatás alatt álló területre a „záróvonalon” keresztül való átlépés az alábbi helyeken engedélyezett: Tiszaújhely, Feketepatak, Salánk, Alsóremete, Munkács, Korláthelmec, Radvánc, Ungvár. ~ Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak.” A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. Marina Gyula kormánymegbízott visszaemlékezéséből: a katonaság úgy viselkedett, mintha ellenséges területet igazgatna. „Innen származott a mi, minden oldalról megnyilvánult népszerűtlenségünk!” Ez a probléma más területen is megnyilvánult. Ortutay Tivadar visszaemlékezéséből: „A hivatalos magyar kormányzat az egyenjogúság alapján igyekezett kormányozni Kárpátalján is, de az oda vezényelt tisztviselők nem mindig értették meg, hogy kell a paragrafusokat emberségesen alkalmazni. Akik közvetlenül érintkeztek a néppel, nem fogták fel kellőképpen munkaterületük jelentőségét s a maguk módja szerint sokszor úgy cselekedtek, mintha gyarmati területen élnének.” ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a ruszinföldi járási katonai parancsnokságok hirdetményben közölték, hogy a Ruszinföldön csak a Kurtyák-párt és a Magyar Nemzeti Párt működése van engedélyezve.” ~ Kuen-Hédervári párizsi magyar követ jelentése Budapestre: „A francia közvélemény Kárpát-Oroszországba történt bevonulásunkról szóló előhíreket természetesnek találta és nyugodtan elfogadta mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményét […] A sajtóban nem volt olyan hang, amely Kárpát-Oroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna”.

Novákovits Béla, a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetője a következőket jelentette a m. kir. Honvéd Vezérkar főnökének: „a bujtogatás a lakosság nehezebb gazdasági helyzetét és a Kárpátalja államjogi helyzetének bizonytalan voltát emlegetve igyekszik a népet Magyarország ellen hangolni és Kárpátaljának hol Németországhoz, hol Oroszországhoz csatolásával bíztatja a lakosságot egy jobb változás bekövetkezésére.” „A ruszin tanítóság magatartása sok helyen szintén kifogás alá esik. Így a Nagyszőlősi járásban a ruszin tanítók minden magyar kulturális megmozdulást bojkottálnak”. „A mezőgazdasági munkások elszegődése ellen még folyik a titkos bujtogatás, bár kisebb mértékben mint eddig”. ~ Kinevezték Tamedly Mihályt a Kassai tankerület főigazgatójának (lásd. 134.981/939. IX. VKM-rendelet). A 6.070/939. M. E. rendelet értelmében ide tartozik Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, Ung, Abaúj-Torna, Zemplén vármegye és Kassa thj. város.

Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. Lásd. 6.200/939. M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről. A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. ~ Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.