A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványban követelte a magyarországi nemzetek önrendelkezési jogát és a demokratikus átalakulást.

A magyar kormány Szabó Oreszt ungi kormánybiztost „a magyarországi rutén nemzet önrendelkezési joga gyakorlásának előkészítése céljából Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes és Abaúj-Torna vármegyék rutén lakta területeire kiterjedő hatáskörrel” felállított Budapest székhelyű kormánybiztossághoz kormánybiztosnak nevezte ki. - 1918. december 10. Helyére ungi kormánybiztosnak Legeza Pált nevezték ki. - 1919. január 12.

A köztársasági elnök Berinkey Dénest nevezte ki miniszterelnökké. - 1919. március 21. Berinkey átvette Jászi korábbi ügykörét is, a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezésének előkészítését. (A hónap végén Károlyi a béke előkészítésére megalakítja a Külügyi Tanácsot Jászi Oszkár elnökletével.) A kormányban Szabó Oreszt a ruszka krajnai ügyek minisztere. ~ E napon megnyílt a párizsi békekonferencia. - 1919. február 6. A csehszlovák kormány nevében E. Beneš és K. Kramař volt jelen, akik a ruszinok képviseletére meghívták Zhatkovych Gregoryt és Gardosh Julijt, az amerikai ruszinok küldötteit és Anton Beszkidet, az Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács elnökét. - 1919. február 16. Beneš és Kramař a csehszlovák ügyekben 11 feljegyzést terjesztettek be, ezek közül az egyik a „magyarországi ruszinokra” vonatkozott. Az általuk lakott területekre való csehszlovák igényt nemzeti elvre alapozták. - 1919. március 12.

Budapesten az Országos Néptanulmányi Egyesületben vitaülést rendeztek Ruszka Krajna politikai jelentőségéről. Domokos László, György Endre, Podhradszky György, Szegedy Rezső, Vikár Béla nyilatkozatát még ez évben külön kötetben jelentették meg.

Az ungvári katolikus főgimnáziumot átvette a csehszlovák katonai hatóság. - 1920. február 15.

A párizsi békekonferencián jóváhagyólag vették tudomásul a csehszlovák követeléseket, többek között Kárpátaljára vonatkozóan.

A budapesti antantmisszió vezetője, F. Vix alezredes jegyzéket nyújtott át Károlyi Mihálynak a magyar–román demarkációs vonalról. A kormány nem tudta elfogadni a követeléseket, ezért lemondott. (A Vix-jegyzék előtti állapot szerint a tárgyalt régióból Magyarországhoz tartozott: Bereg és Ugocsa vármegyék, Máramarosból a Dolhai, a Huszti, a Taracvizi és a Técsői járás, Ungból a Szerednyei, a Nagybereznai, a Nagykaposi, a Perecsenyi járás, valamint az Ungvári járás egy része.)

A Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták megalakították az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot, mely kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Szabó Oreszt volt a kijelölt ruszin népbiztos, de ő nem fogadta el a kinevezést. Ruszka Krajna népbiztosa március 24-től Avgusztin Stefán. Stefán munkácsi képviselőjének nevezte meg Kaminszki József ügyvédet. Az országrész kormányzásában demokratikus elveket igyekeztek megvalósítani, visszafogni a hátrányos országos rendelkezéseket, többek között állami fizetést kaptak az egyházi személyek. - 1919. április 29.

A régióban megalakultak a tanácsköztársaság megyei direktóriumai: beregi (központja: Beregszász), ugocsai (Nagyszőlős), máramarosi (Huszt) és ungi (Csap). Szinte minden településnek volt helyi direktóriuma.

A Ruszin Népbiztosság elrendelte a beregi, a máramarosi és az ungi ruszin körzeti tanácsok megszervezését, 1919. április 9-én a Ruszin Vörös Gárda felállítását, 1919. április 12-én közzétette Ruszka Krajna alkotmánytervezetét.

a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. ~ Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. ~ A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

Ungváron megalakult a Ruszkij Klub. Elnök: Avgusztin Volosin. ~ Párizsban E. Beneš átnyújtotta Harold Nicolsonnak, Nagy-Britannia képviselőjének a ruszin autonómiára vonatkozó tervezetet.

Hennoque francia tábornok az ungvári városházán a város küldöttségének kijelentette: Ungvár a cseh államhoz tartozik. Kihirdette a statáriumot. - 1919. május 2.

A csehszlovák és a román katonai megszállás a régióban véget vetett a tanácshatalomnak (40 napig állt fenn, 1919. március 21-től).

Megindult a román hadsereg Rahó irányába, a Hucul Néptanács harc nélkül feladta a területet.

E naptól Hennoque francia tábornok hivatalosan a csehszlovák hadsereg által megszállt területek katonai parancsnoka. ® 1919. október 1.

Prágában Vlastimil Tusar (szociáldemokrata) kormánya lépett hivatalba (a 2. csehszlovák kormány). ® 1920. május 25.

Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. ~ Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát, elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1. elnöki és határon túli, 2. művelődési és iskolaügyi, 3. vallási, ipari és kereskedelmi, 4. igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási, 5. belügyi, 6. pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig).) - 1920. február 19. A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ® 1921. augusztus 26. ~ G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1. Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2. Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3. A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16. pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

A Habsburg-szobrok eltávolítására vonatkozó törvényjavaslat szerint „Ruszinszkóban a kormányzó rendeletére mindazon szobrok, melyek a nyilvános helyeken és tereken olyan személyek részére vannak emelve, akik valamilyen módon a csehszlovák nemzet vagy az azzal társult nemzetek ellen ellenséges érzületet tanúsítottak, vagy a Habsburg és Habsburg-Lotharingiai család részére emeltettek, megállapítandó határidőn belül, eltávolítandók.” ~ A ruszinszkói kereskedők és iparosok mozgalmat indítottak azért, hogy az országrészben állítsanak fel önálló kereskedelmi és iparkamarát. A szakreferens kereskedelmi és ipartanácsot javasol. ~ Megalakult a Ruszinszkói Méhészek Egyesülete. ~ Ungváron megalakult a Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége. Elnök: Mermelstein Mihály. ~ A Mezőkaszonyi Népbank beleolvadt a Mezőkaszonyi Hitelintézetbe.

Vavro Šrobár iskolaügyi miniszter a kormányzóság negatív véleményezése alapján elutasította az ungvári ruszin gimnázium magyar párhuzamos osztályainak megnyitására vonatkozó kérelmet.

J. Pesek kárpátaljai tanügyi referenst miniszteri tanácsossá nevezték ki. ~ Az ungvári ruszin reálgimnáziumban az első évfolyamon szlovák párhuzamos osztály nyílt.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület. Elnök: Novák Endre. Társelnök: Antal Miklós. Főtitkár: Szerényi Ferdinánd. ~ Ungváron a Duchnovics Társaság leleplezte Fencik Jevhen szobrát, amit a prágai egyetemi hallgatók adományaiból állítottak fel. ~ A técsői református gyülekezet a református templom falában márványtáblát helyezett el az első világháborúban elesett református katonák emlékére. A táblára 60 név került fel, s alatta a jelmondat: „Mit értünk tettetek hősi áldozat! / Feledni őket: bűn és kárhozat.”

Árky Ákos pünkösdi írásából (Ruszinszkói Magyar Hírlap): „Az egyházak hivatása kibővült. Az egyház, benne a vallás, a hit ma nemcsak az, ami volt azelőtt. Az egyházat a mi mai magyar küzdelmünk a nemzeti lét problémájának otthonává tette. A templom ma nemcsak a vallásos áhítat és a lelki felemelkedés szent csarnoka, hanem oázis is a jogért és a szabadságért folyó küzdelem puszta sivatagában. Azilium lett az egyház, a templom, hova a megsebzett magyar szív a rosszakarat és a rágalom fúriái elől menekül s ahonnan megvigasztalódva, megerősödve lép ki újra a küzdelem verejtékkel teli porondjára.”

MTI-közlemény: „Lapjelentések szerint az Erdős-Kárpátokban egyelőre titkos szövetség formájában megalakult az ébredő ukránok egyesülete. A rendőrség Ungváron és más városokban máris több tagot letartóztatott. A szervezet propagandájának az a célja, hogy elérje az Erdős-Kárpátoknak Csehországtól való elszakadását és Ukrániához való csatlakozását.”

Ungvár kormánybiztosának rendelete értelmében a városi tisztviselők négy csoportba sorolandók: állandó, szerződéses, szegődtetett és ideiglenes alkalmazottak. ~ A munkácsi városi kultúrbizottság megbízta elnökét, R. Vozáry Aladárt, hogy hívja össze Ungvár, Beregszász, Munkács, Nagyszőlős és a többi érdekelt település képviselőit, hogy megvitassák a cseh, a magyar és a zsidó színikerületek beosztását. A cél megalapozni az autonóm jogokkal bíró kárpátaljai színikerület létesítését „kikapcsolva minden politikai és nemzetiségi vonatkozást, – tisztán a különböző nemzetiségek színikultúrájának emelésére, valamint a különböző társulatok gazdasági létének biztosítására fektetve a fősúlyt.” ~ Több hetes kényszerű szünet után újraindult a Ruszinszkói Színházi Élet c. lap.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az autóbuszláz egész Ruszinszkóra szétterjedt. Nincs Ruszinszkóban olyan nagyobb község ahová autóbuszjárat ne lenne. […] A vasúti forgalom ezt az autóbusz-inváziót igen megérzi.”