A Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztőségi kérdéseire válaszoltak a ruszinszkói magyar pártvezetők. Kerekes István (keresztényszocialista párt): „hogyan képzelem el a különböző nemzetiségű társadalmak egybekapcsolódását Ruszinszkóban? Röviden – ma még nem kívánatos, tán holnap sem, mindenesetre várjunk. E várakozással a magyarság mind jobban tömörül, a még közöttük lévő társadalmi, vallási és politikai elvi nézetek letompulnak s rájövünk, hogy egymásra vagyunk utalva úgy társadalmi, kulturális, mint gazdasági tekintetben s belátjuk, hogy közös, egyetértő szervezkedéssel biztosíthatjuk magunknak azon jogokat és előnyöket, melyeket a békeszerződés részünkre megállapított.” ~ Egry Ferenc (kisgazdapárt): „Az együtt élők és egymással karöltve haladni akarók csak úgy lehetnek békében, ha magát mindegyik egyenlőnek érezheti, csak úgy élhetnek békében, ha nincs anyag a keserűségre, az összeveszésre.” ~ Korláth Endre (magyar jogpárt és magyar pártszövetség) azzal kapcsolatban, hogy történt-e közeledés a csehszlovák társadalom részéről a magyarság felé, elmondta: „Igen, történt. Mi a közeledést azonban mindannyiszor tisztelettel bár, de elhárítottuk, mert e közeledést mai helyzetünkben nem annyira megtiszteltetésnek, mint inkább szégyenpadra ültetésnek tekintettük. […] A magyar és ruszin társadalom együttműködésére vonatkozóan minden törekvés pedig felesleges, mert a két társadalom már évszázadok óta él és ekképpen egybeforrt.”

Ungvárra érkeztek Szentiványi József és Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói parlamenti képviselők, hogy „az Ung Megyei Magyar Kisgazdapártot újra szervezve bekapcsolják az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Pártba, amely párt magába foglalja Szlovenszkó összes magyar kisgazda, kisiparos és földmunkás népét és Ruszinszkónak Bereg, Ugocsa, Máramarosban lakó, magát magyarnak érző közönségét. - Egyedül Ung megye van még hátra, hogy ezen csatlakozással az egész magyar társadalom egybeforrasztását betetőzze.”

Keresztényszocialista pártnap volt Nagyszőlősön. Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője kijelentette: „egyedül a keresztényszocializmus az a tengely, mely körül a társadalom elhelyezkedni s egymást békésen megértve nyugodtan fejlődni képes.” Jaross Gyula, a kárpátaljai kisgazdapárt titkára a keresztényszocialista pártot „testvérpártnak” nevezte, „a két párt tulajdonképpen egymást kiegészíti”, a kettő közt az a különbség, hogy „a keresztényszocialisták inkább az eszmei téren mozognak, míg a kisgazdák, a földművesek és a kisiparosok a rideg valóság, a realizmus talaján küzdenek.” Paulik János szövetségi titkár a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége nevében rámutatott a ruszinszkói magyar pártok együttműködésének szükségességére, mert ebben rejlik „a forrása annak az erőnek, amely képessé teszi a magyarságot arra, hogy a rá kényszerített gazdasági és kulturális harcban győzelemre vihesse a magyarság lobogóját.”

Ungvárra érkezett T. G. Masaryk köztársasági elnök. Kíséretében volt Jan Černy miniszterelnök is. Az üdvözlésen megjelentek a magyar pártszövetség képviselői is: „Ruszinszkó magyarsága nevében jöttünk el, nemcsak azért, hogy szívből köszöntsük a cseh szabadság diadalmas vezérét és az egész világ által elismert igaz demokratát, tisztelettel adózzunk Önnek, kinek életét, tetteit, harcát példaként állítjuk minden magyar elé szabadságküzdelmünkben és kérjük, hogy amint kivívta nemzete szabadságát, adja meg a mi szabadságunkat is, hogy az az államalakulat, melyet az Ön nagy szelleme szabad köztársaságnak teremtett meg, a mi részünkre se jelentse a szolgaságot és ne legyen az rendőrállam, hanem legyen valódi otthonunk és igazán szabad demokratikus köztársaság.” Masaryk beszédéből: „Nem is tudnám elképzelni, hogy a Csehszlovák Köztársaságban elnyomott nemzetiség lehessen.”

Ungváron megalakult a Köztársasági Parasztpárt. ~ A budapesti Szózat írta: „Eric Kolban, a népszövetségnél az adminisztratív bizottságok és kisebbségi ügyek szakosztályának elnöke értesítette Kutkafalvy Miklóst, mint a magyarországi rutén párt elnökét, hogy a népszövetség főtitkárságához intézett petícióját tárgyalás alá veszik. A petíció felpanaszolja, hogy a cseh köztársaság nem tartja be a békeszerződésben az Erdős-Kárpátokra vonatkozólag vállalt kikötéseket.”

Losoncon hivatalosan megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga. Elnök: Novek Béla. A kárpátaljai alelnök: Egry Ferenc (Kisgejőc). Az elnökség kárpátaljai tagjai: Kerekes István (Ungvár), Fried Sándor (Munkács), Siménfalvy Árpád (Nagyszőlős), Fábry Tivadar (Beregszász), Beniczky Kálmán (Rahó), Mandics József (Técső), Hunyady István (Muzsaly). ~ Szolyván létrejött a német evangélikus egyházközség. ~ A pozsonyi Magyar Újság közölte Árky Ákosnak, az Őslakosok Autonóm Pártja elnökének Egységes pártot! c. írását. Néhány gondolata: „A Csehszlovák Köztársaság keretében levő ellenzéki politikában és különösen a magyarság táborában, főként két irányzat alakult ki. Az egyik a nemzet, a másik a keresztények tömörítését célozza. Ruszinszkóban e két irányzat fölött áll az Őslakosok Autonóm Pártja, melynek programja az ellenzéki küzdelmet egységes és kizárólag az autonómia alapján álló programra helyezni. - Ez a politika több mint nemzeti és mint keresztény politika. És mert több, alkalmasabb is arra, hogy az őslakosság ellenzéki küzdelmének méltó bázisa legyen.” „Sajnos, nem értünk még el odáig, hogy az egységes országos ellenzéki politika küzdő vonalát kiépíthettük volna. […] A reális élet fogja […] meghozni azt, amit ma sokan lehetetlennek tartanak, hogy keresztényszocialista és magyar kisgazda, szlovák és ruszin, német és román mind mind egy táborba kényszerülten vállvetve dolgozzék azon, hogy az elmúlt 6 esztendőnek a pártokra szakadásból származó minden csorbáját kiküszöbölhesse. […] Parancsoló szükség, hogy addig is, amíg az őslakosság össze nem forr, legalább a magyarság tábora járjon elől saját jól felfogott érdekében […] Kell hogy a keresztényszocialista és a magyar kisgazda pártok vezérfiai megértsék, hogy úgy szolgálják nemzetünk érdekét, ha egységes pártban folytatják tovább a küzdelmet. - Lehet, hogy az egység nem teljesen ideális és nem is örök, de a parancsoló szükség komoly követelése. Ha elértük a közös célt, ha az autonómiánkhoz [lásd. Kárpátalja autonómiájához] és ezzel kapcsolatban egyéb jogainkhoz hozzájutottunk, ha segítségünkkel a prágai kormányba oly férfiakat juttattunk, akik ennek a köztársaságnak demokrata berendezését nemcsak frázisként kezelik, de komolyan is veszik, akkor ismét ráérünk azt a luxust űzni, amely a különféle világnézetek és elvek külön kultiválásának gyönyörűségéből áll, mert nem fogja többé se magyar életünket, se gazdasági és kulturális helyzetünket a hatalom elnyomó tendenciája fenyegetni. - Az ellenzéki pártok jelenlegi külön politikáját luxuspolitikának tartom.”

A munkácsi kereskedők is részt vettek a csehszlovákiai kereskedelmi szervezetek prágai demonstrációs gyűlésén, ahol az egyes árucikkekre kivetett forgalmi adó csökkentését követelték.

Országos parlamenti választásokat tartottak. Kárpátalján az első helyen az agrárpárt végzett 29,07 %-kal. A kommunisták 15,24 %-kal a korábbiakhoz képest gyengén szerepeltek. A centralista pártokra összesen 63,06 % szavazott. A magyar pártszövetség 11,43 %-ot szerzett, a legtöbben a Beregszászi járásban (33,05 %), Munkácson (25,89 %), valamint Ungváron (24,66 %) támogatták. (Ungváron, a közigazgatási központban az 1930-as népszámlálás alapján 18,44 %-ot tettek ki a magyarok.) - 1935. május 19.

Michal Juhász, az Amerikai Ruszin Nemzetvédelmi Tanács elnöke a Népszövetségnek kisebbségi petíciót nyújtott be, amelyben számon kérte a csehszlovák kormánytól a beígért autonómiát, az elhanyagolt iskolaügyet, a nyelvi zűrzavart. A Népszövetség kisebbségi bizottsága most elfogadta a csehszlovák kormány magyarázatát Kárpátalja önkormányzatára vonatkozóan, miszerint lakosság jogait belső törvényhozási intézmény biztosítja.

Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról.” Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője”) érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kenyeret, megélhetést jelent, annak elmaradása pusztulást és tönkremenést”, fokozott figyelemmel kell kísérni a kárpátaljai magyar iskolaügyeket. ~ Felszentelték a felújított ősi radvánci római katolikus templomot. A bejárat előtt helyezték el Nepomuki Szent János 1726-ból származó szobrát, mely eddig az ungvári Bercsényi Étterem előtt állt.

A szenátus az Interparlamentáris Unióba tagnak jelölte Földesi Gyula kárpátaljai (Kurtyák-párti) szenátort. ~ A kárpátaljai országos képviselőtestület ülésén Hrabár Konstantin kormányzó kihangsúlyozta: „az autonómia első etapjának bevezetése még nem jelenti Kárpátalja autonómiájának bevezetését […] a valódi autonóm közigazgatás csak akkor következhet be, ha azt a nép érettségével, összetartásával kiharcolja.” ~ Kerényi Sándor titkár az Ungvári járási magyar közművelődési testület ülésen sérelmezte, hogy hasonló testület ezen kívül csak a Beregszászi járásban működik, pedig törvény adta lehetőség van annak felállítására Ungvár, Munkács, Beregszász városban, a Munkácsi, a Nagybereznai, a Nagyszőlősi, a Huszti, a Técsői és a Rahói járásban is.