A magyar lakosság memorandumban fordult T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz és G. Zhatkovych direktóriumelnökhöz annak érdekében, hogy visszakapja az ungvári főgimnáziumot. - 1920. augusztus 11.

Egry Ferenc kisgazda pártelnök a sajtón keresztül informálta a magyar gazdákat, hogy megállapodásra jutott a kormányzóval a gabonarekvirálás rendjéről.

Huszton és környékén több ízben került sor összetűzésre a görög katolikusok és a skizmatikusok között. ~ Megkezdődött a magyar hadifoglyok hazatérésre Oroszországból.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap (a Magyar Jogpárt hivatalosa) írta: „Most minden magyarnak egy mestersége van Ruszinszkóban, valamennyi: lánckovács. […] a Ruszinszkóban megalakult magyar pártoknak […] okvetlenül egyesülniük kell még a választások előtt. Ez politikai természetű törvény. […] Ha ez a közös politikai program meglesz, biztosan tudjuk, hogy az egy csoportnak sem fogja az ő külön gazdasági programját csorbítani, avagy befolyásolni, kifelé azonban meglesz az a haszna, hogy egységessé válik a magyarság és ebből az így kovácsolt láncból egyetlen szemet sem fog tudni lepattantani bármelyik ellenfél is.”

651. számmal kormányrendeletet fogadtak el a mezőkaszonyi járásbíróság megszüntetéséről, az ungvári, a munkácsi, a beregszászi, a nagyszőlősi és a técsői járásbíróság, a beregszászi és az ungvári törvényszék, valamint a kassai törvényszék hatókörének újbóli szabályozásáról.

A csehszlovák–román határon megkezdte munkáját a határkiigazító bizottság (delimitacni comissia), feladata a két ország közötti végleges határok megállapítása, ami azt jelenti, hogy „a határ mentén fekvő községek vagyoni és földbirtokfekvési függő ügyeit kölcsönösen megoldják”. ~ Ungváron egy Mihail Sztarickij-darabbal bemutatkozott az 1920. július 7-én a Proszvita Egyesület keretében alakult színtársulat. Rendező: Vinyár Mihajlo. Ehhez a naphoz kötik a kárpátaljai ukrán hivatásos színjátszás megszületését. (1921. augusztus 18-tól két éven keresztül a színház rendezője Szadovszkij Mikola, 1925–1926-ban Zagarov Olekszandr, majd 1930-ig Arkasz Mikola. A színház utána csak vegetál, majd 1934-ben újjászerveződik Szadovszkij Színház néven Arkasz vezetésével.) ~ E naptól az útlevelet nem kell láttamoztatni a kormányzósági rendőrprefektúrán, annak kiadása a zsupáni hivatalra tartozik.

Megalakult a keresztényszocialista párt salánki szervezete (röviddel előtte Nagyszőlősön, Tiszaújlakon, Királyházán és Fancsikán). Elnök: Matécsa György görög katolikus lelkész.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „a magyar falvakban igen csalódtunk. A magyar népnek a naptáron kívül más olvasmány még ma sem kell!” Ugyanitt megjelent közlemény: „Amnesztiát kérnek a magyar politikai pártok a köztársaság elnökétől. Azért felkérjük az érdeklődőket, hogy politikai fogoly, letartóztatásban lévő vagy internált hozzátartozóik nevét a Magyar Pártok Szövetségének jelentsék be”.

Az illetékes minisztérium megtiltotta az 1918. október 28. után Magyarországon megjelent nyomdatermékeknek az országba való behozatalát. ~ Az Ilosvai járásban a parasztok földosztást követeltek.

Letette az esküt a munkácsi római katolikus templomban Szabó Lajos, akit a szatmári püspök beregi esperessé nevezett ki.

Munkácsi lapok szerkesztői (Demkó Mihály – Kárpáti Futár, Voith György – Keleti Újság, Tárczy Károly – Munkács) tiltakoztak az egyre szigorodó cenzúra ellen.

a Ruszinszkói Magyar Hírlap a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének hivatalos napilapja lett. Helyette a Ruszinszkói Magyar Jogpárt hivatalosa az Ungvári Közlöny. ~ Augusztus 20. helyett ez a nap – Cirill és Metód napja – a munkaszüneti nap Csehszlovákiában.

Megalakult az Országos Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ungi szervezete. Elnök: Isaák Imre. Az alakuló ülésen jelen voltak Ung, Zemplén, valamint Bereg, Máramaros és Ugocsa küldöttei. Egry Ferenc, a kárpátaljai kisgazdapárt elnöke tiltakozásra szólított fel az ellen, hogy „a magyarlakta területekre idegen telepeseket akarnak hozni”. Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője beszédéből: „ma nem az a fontos, hogy ki melyik magyar pártban van, hanem az, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, benne legyen valamelyik magyar pártban.” - Ungváron Kelet-Szlovenszkó–Ruszinszkó válogatott labdarúgó-mérkőzést játszottak.

írta a Ruszinszkói Magyar Hírlap: „A mozgósítással [1921. október 23.] kapcsolatos intézkedések között ott szerepelt a távíró forgalom beszűntetése is. Ez olyan csapás volt a hírlapirodalomra, hogy a lapok megjelenését veszélyeztette. Az újságírói szindikátus kérésére az alkormányzó aztán megígérte, hogy a napilapokat naponta csehszlovák távirati irodai hírekkel fogja ellátni. Ez a távíróforgalom megindulásáig úgy is volt, amiért lapunk részéről nyilvánosan köszönetet mondunk a kormányzóságnak.”

számában a Ruszinszkói Magyar Hírlap átvette a katonai sajtóiroda közlését, miszerint: „Köztársaságunk magyar nemzetiségű alattvalói, kik Moszkvában mint túszok voltak bebörtönözve s a csehszlovák repatriáló bizottság által [lettek] kiszabadítva, Moszkvából való elutazásuk előtt köszönetüket fejezték ki a csehszlovák repatriáló bizottság elnökének.” Uo.: „A kassai rendőrség feloszlatta a Kelet-szlovenszkói Labdarúgó-szövetséget. Ez válságos helyzetbe sodorta a körzet labdarúgó csapatait, de ezzel az ungvári és szepességi kerületek visszanyerték önállóságukat.” ~ Beregszászban új lap indult Beregi Újság címen. A ruszinszkói „demokrata magyarság” hetilapja.

Hivatalosan engedélyezték a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának működését (elnöke: Árky Ákos).

Ungvárra érkezett Micara Kelemen, a Prágába akkreditált pápai apostoli nuncius, hogy „a szentatya kívánságára […] a katolikus hitéletről és a […] sizmatikus mozgalmakról személyes tapasztalatokat szerezzen.”

Megrendezésre került a kárpátaljai földművesek és erdei munkások szakszervezetének kongresszusa. Elnöknek választották meg Safranko Emanuilt.

A 244. sz. alatt kiadott hirdetmény kimondta, hogy Munkácson, Beregszászban és Huszton rendőrbiztosság létesül.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta a Kárpátaljai Magyar Színtársulat idénynyitása alkalmából: „Olyan színészeink vannak, akik valóban hivatottak a magyar kultúra művelésére és így csupán Ungvár közönségének impotenciáján fog múlni, ha megtörténik rajtunk az a nagy szégyen, hogy színügyünk koldusként fog elpusztulni a magyar közöny szemétdombján.”

A bortermelők országos kongresszusát tartották Beregszászban, hogy megvitassák az egyre növekvő „borkrízisből” való kilábalás lehetőségeit. „A bor a mi kenyerünk!” ~ Beregszászban „a nagy sikerre való tekintettel” „megismételték” a Petőfi-ünnepség teljes programját.

Lejárt a határidő, amikor a ruszinszkói kultúregyesületek a polgári közigazgatás illetékes szervéhez benyújthatták alapszabályaikat jóváhagyásra.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A kommunista párt a legélesebb harcot jelentette be a rendtörvény ellen. Az egész köztársaság területén hatalmas népgyűléseket tart a párt, melyen nemcsak a kommunista párthoz, de a szociáldemokrata és nem szocialista pártokhoz tartozó munkásság, sőt sok helyen a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárság is részt vesz. - Ruszinszkóban február 25-én folytak le a tiltakozó népgyűlések Ruszinszkó több centrumában Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Nagybocskón, Aknaszlatinán és Szolyván. Ugyancsak ezen a napon volt meg a tiltakozó népgyűlés a szlovenszkói, de szervezetileg a ruszinszkói kommunista párthoz tartozó Csapon is.”

Beregszászban 79 egyházközség küldöttei rendkívüli közgyűlésen tanácskoztak az önálló Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének megválasztásáról. Biki Ferenc helyettes püspök beszámolt arról, hogy az egyházkerület állami szubvenciót kap, az eddig Szlovenszkóhoz tartozott ungi egyházközségeket a kárpátaljai kerülethez csatolták, a kormányzóság kedvező ígéretet tett a kiutasított lelkészekre nézve és biztosította az egyházkerületet, hogy autonómiáját tiszteletben fogja tartani. A püspökre, a főgondnokra és egyéb tisztségviselőkre a szavazatot az egyházközségek április 15-ig adhatják le, az erről szóló jegyzőkönyveket a beregszászi lelkészi hivatalhoz kell továbbítani. - 1923. április 17. ~ Prágában elfogadták a köztársaság védelméről szóló törvényt, amely megerősítette a karhatalmi szerveket, szigorította a tömegmegmozdulások feltételeit.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az ötödik éve tartó ellenzéki küzdelem végre bebizonyította a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak, hogy közös frontot kell alakítaniuk […] Ezért nem kell senkinek meglepetéssel vennie, ha ruszinszkói ellenzéki frontunk felszerelésével takarékoskodni akarván, június elsejétől kezdve egyesülünk laptestvérünkkel a Prágai Magyar Hírlappal. - Ez az egyesülés azonban nem azt jelenti, hogy a Ruszinszkói Magyar Hírlap feladja a küzdelmet és megszűnik. Nem! A Ruszinszkói Magyar Hírlap továbbra is küzdeni fog a ruszinszkói magyarság jogaiért, csupán a megjelenésében spórolja meg anyagi erejét”, megszűnik napilap lenni.

Doszifej püspök Kárpátaljára érkezett, Husztra tanácskozásra hívta a hozzá hű pravoszláv papokat. Kimondták a szerb egyházhoz tartozó kárpátaljai pravoszláv egyházközség megalakulását.

Árky Ákos pünkösdi írásából (Ruszinszkói Magyar Hírlap): „Az egyházak hivatása kibővült. Az egyház, benne a vallás, a hit ma nemcsak az, ami volt azelőtt. Az egyházat a mi mai magyar küzdelmünk a nemzeti lét problémájának otthonává tette. A templom ma nemcsak a vallásos áhítat és a lelki felemelkedés szent csarnoka, hanem oázis is a jogért és a szabadságért folyó küzdelem puszta sivatagában. Azilium lett az egyház, a templom, hova a megsebzett magyar szív a rosszakarat és a rágalom fúriái elől menekül s ahonnan megvigasztalódva, megerősödve lép ki újra a küzdelem verejtékkel teli porondjára.”

Ungváron megrendezték a kárpátaljai ruszin/orosz/ukrán nemzeti kórusok találkozóját. ~ Beregszászban megalakult a Vegyes Ipartársulat. Elnök: Limbach Emánuel.

Három memorandum született, melyet a Népszövetséghez nyújtottak be a kárpátaljai autonómia halogatása miatt: Kurtyák Iván a ruszinság nevében (kelt. augusztus 21-én), Dvoržák Viktor a szlovákok, Ölvedi László a magyar kisebbség nevében. Ez utóbbi mindössze 2 oldalas.

Eduard Beneš egy pozsonyi választási beszédében kijelentette: „Podkarpatszka Rusz autonómiájának megvalósítását nem lehet tovább halasztani, mert már nincs akadály a békeszerződés és az alkotmánytörvény határozmányai megvalósításának útjában.”

Estók Gyula, a Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesületének elnöke, a Széchenyi Mozgalom vezetőségi tagja nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak: „legfontosabb teendő az új kisebbségi közértelmiség kinevelése […] Meg akarja teremteni a kultúrkapcsolatokat a Csehszlovákiában élő szláv nemzetiségekkel”, nyilvános gyűléseiket nem rendezik „politikai, pláne pártpolitikai célzattal, vagy programmal, hanem csak tudományos helyzetfelismerés és ismertetés célzatával.” „A fiatalság kitart politikamentessége mellett, tudva, hogy számára ez a legideálisabb út a kisebbségi magyarság létérdekeinek és kulturális értékeinek mindennapi munkával való megvédésénél.”

A tanügyi referátus ígéretet tett, hogy elegendő jelentkező esetén magyar csoportot indítanak az ungvári kereskedelmi akadémián. ~ Rabbinovics Baruchot választották munkácsi főrabbivá.

Beregszász város képviselőtestülete elhatározta, hogy a Csehszlovák Köztársaság fennállásának 20 éves jubileumára szobrot állít Eduard Beneš köztársasági elnöknek. A határozatról értesítették a köztársasági elnök irodáját, ahonnan decemberben a következő választ kapták: „A köztársasági elnök úr elrendelte irodájának, hogy Beregszász községi képviselőtestületének ezért a figyelemért hálás köszönetet mondjon, de egyúttal kérje is meg, hogy az emlékmű felállítására vonatkozó előkészületeket halassza el, hogy a szobor csak a köztársasági elnök úr halála után állíttassék fel.”

A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. - 1940. augusztus 30. A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisoval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km? (a csehszlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26056 épület, 173233 lakos, ebből 164370 csehszlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16466 (10,02%), ruszin/ukrán 33435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11094 km?, 390 település, 112457 épület, 552124 lakos, ebből csehszlovák állampolgár 544759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25894 (4,75%), zsidó 65828 (12,08%), egyéb 13268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. ~ Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” ~ Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. ~ Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”, „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

A kárpátaljai közigazgatási kirendeltségek mindegyikéhez munkaügyi felügyelőt neveztek ki. ~ Perényi Zsigmond kormányzói biztos javaslattervet terjesztett be a miniszterelnökséghez arra vonatkozóan, miként lehet elérni, hogy visszatelepüljenek azok a magyarok és ruszinok, akik elhagyták Kárpátalját. ~ Ungváron megalakult a Húszéves Bajtársak Asztaltársasága. Ügyvezető igazgató: Ijjász Gyula.

Munkács város képviselőtestületének közgyűlése úgy határozott, hogy „jogerőssé vált határozat alapján a cigányokat megfelelő helyre kitelepíti”. (Nem történt meg a végrehajtás.)

Győr város estje és képzőművészeti kiállítás volt Ungváron. „A Felvidéki Egyesületek Szövetsége a felszabadult és a megszállást nem látott vidékek társadalmának összehozásával is igyekszik a magyar szellem régi egységét visszaállítani”.