A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: a magyar menekültügyi hivatal adatai szerint 1919 óta Csehszlovákiából 156657 magyar költözött át Magyarországra, az utódállamokból összesen 229503. ~ Ungváron megalakult Podkarpatszka Rusz Gazdáinak Központi Szövetsége. Elnök: Egressy Gábor.

Bátyuban bemutatkozott a falu 160 tagú dalárdája Nyitrai Béla református lelkész irányításával.

Jan Malypetr miniszterelnök Prágában fogadta a kormánypártok törvényhozóit, akikkel Kárpátalja iskolai és nyelvi kérdéseiről tárgyalt. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy tanulmányozni fogja az egyidejűleg átnyújtott memorandumot.

A kárpátaljai kormányzói hivatal az Országos Székházba költözött (a volt vármegyeháza épületéből). ~ Popovics Andrást Munkács polgármesterévé nevezték ki.

Lényegesen megdrágult az áramszolgáltatás. ~ Telefon-összeköttetés létesült Ungvár–Perecseny, Ungvár–Huszt, Munkács–Szolyva, Debrecen–Huszt vonatkozásban. ~ Megkezdte munkáját a beregszászi m. kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség. ~ Ungváron minisztériumi bizottság vizsgálta az új közigazgatási ügymenetet. ~ Budapesten megtartották „a felvidéki és az anyaországi reformátusok első közös értekezletét”. Részt vett Bertók Béla munkácsi református püspök is. ~ Budapesten vendégszerepelt több ruszin műkedvelő együttes. ~ Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök tudatta a prágai menekültügyi és kivándorlási hivatallal, hogy kész zsidó menekülteket befogadni. ~ Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodást kötött a politikai foglyok cseréjéről. Volosin megtagadta a börtönökben és a táborokban fogva tartottak szabadon bocsátását.

A Kárpáti Magyar Hírlap Kontratovics Irenej által írt vezércikkéből: „Megvizsgálni minden közéleti szereplőnek a priuszát. De kivétel nélkül. Nem fátyolt borítani a múltra, de éppen le a fátyollal, levakarni a „hazafias” mázt a sötétben lappangó becsületgyilkosokról.”

Ungváron Perényi Zsigmond kárpátaljai kormányzói biztos elnökletével értekezletet tartottak a lengyel menekültek ellátásáról és továbbszállításáról. ~ Beregszászban Siménfalvy Árpád ungi főispánt beiktatták Bereg és Ugocsa vármegyék főispáni tisztébe.

Ungváron a társadalmi egyesületek képviselői közös értekezleten vitatták meg, mivel járulhatnának hozzá a lengyel menekültek ellátásához. A város vezetése a lengyel konzulátussal karöltve gondoskodik elhelyezésükről, élelmezésükről. ~ Ugyanitt Losonczy István „a hatodik hadtest országos mozgósítási kormánybiztosa” Perényi Zsigmond kormányzói biztossal és az illetékes katonai parancsnokkal tárgyalt arról, hogy „a nagy számú lengyel menekültek lefegyverzése és a törvényes rendelkezések szerint való továbbítása egységes irányelvek mellett történjék.” ~ A Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója a pénzintézet helyi fiókjának vezetőjével vitatta meg, hogyan kell beváltani a lengyel menekülteknél található zlotyt. ~ Szeptember 28-án írta a Kárpáti Magyar Hírlap: „Egyes magukról megfeledkezett egyének a lengyel menekültek kényszerhelyzetét kihasználva lehetetlen alacsony árban összevásárolták szegénységüket! Most rendelkezés történt nagyon helyesen, hogy mindenki mindent, amit lengyel menekültektől vásárolt, köteles a hatóságoknak beszolgáltatni.” ~ Feloszlott az Illés József ny. egyetemi tanár vezette Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete, „miután e szervezet Kárpátalja felszabadulásával betöltötte misszióját”. ~ A földművelésügyi miniszter rendeletére „az anyaország gazdaságaiban foglalkoztatott felvidéki és kárpátaljai […] mezőgazdasági munkásoknak módjukban áll gabonajárandóságukat a Futura Rt. legközelebbi helyi bevásárlójánál beszolgáltatni és a kiállított elismervény alapján megfelelő mennyiségű gabonát válthatnak ki minden költség (fuvarköltség stb.) levonása nélkül Nagyszőlős, Nagykapos, Bustyaháza, Tiszaújlak állomásokon. A munkások tehát a fuvardíjat az említett állomásokig megtakaríthatják.”

Árvíz volt Kárpátalján. A legnehezebb helyzetbe a Hetyen, Harangláb és Bátyu környéki ruszin telepek kerültek. ~ Jegyrendszert vezettek be a cukorra és a zsírra. Április 20-án a Kárpáti Magyar Hírlap erről így írt: „Ungvár fegyelemhez szokott közönsége nyugodtan fogadta a cukorjegyrendszert. Csupán abban az irányban hangzottak el észrevételek, hogy miért kap kétszer annyi cukrot a pestvidéki polgár, mint például az az ungvári polgár, aki jóval silányabb viszonyok között él, mint anyaországbeli testvére.” ~ A belügyminiszter a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal keretében Munkács székhellyel állított fel kirendeltséget. ~ Ungvár, Szolyva, Rahó, Királymező, Kőrösmező, Oroszmokra, Németmokra közös küldöttsége az iparügyi és földművelésügyi minisztériumban tett panaszt a kárpátaljai kisiparosok és erdei munkások sérelmei miatt. ~ A Duchnovics nevét viselő ungvári könyvtárból cenzori rendeletre elvitték a cseh/szlovák, az ukrán és a kommunista könyveket.

Beregszászban felavatták az új turista- és diákszállót („a régi cseh internátus épületében”).

A földművelésügyi minisztérium rendelkezése a tiszántúli gazdasági kerülethez osztotta be Bereg, Szabolcs és Ugocsa vármegyéket (székhely: Debrecen), a kárpátaljai gazdasági kerülethez Ung vármegyét és a kormányzóság területét (Ungvár). ~ Az Ungváron elhelyezett erdélyi menekülteket miniszteri rendeletre a somlószőlősi táborba vitték. ~ Az illetékes minisztérium elfogadta a dobronyiak kérelmét, miszerint továbbra is Ung vármegyéhez kívánnak tartozni. ~ Ignácz Rózsa író, műfordító Rahó és Kőrösmező népszokásait tanulmányozta.

A debreceni Tisza István Tudományegyetem tanári kara szabadegyetemi előadásokat tartott Kelet-Magyarország városaiban, így Kárpátalján is. ~ Bereznay Ilona festőművész portréiból rendeztek kiállítást Ungváron. ~ Munkácson a város képzőművészei jótékony célú kiállítást rendeztek.

Eduard Beneš beszéde a londoni rádióban a Kárpátok térségébe induló katonákhoz: „A háború után új köztársaságunk lesz – jobb, sokkal demokratikusabb, sokkal népibb. Ez mindenekelőtt a csehek, szlovákok és kárpátukránok nemzeti állama lesz. Köztársaságunknak München előtti határai lesznek.”