Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői közös memorandumot juttattak el a párizsi békekonferenciához, melyben rögzítik a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket és tiltakoznak a magyar részről felmerülő népszavazás ellen.

T. G. Masaryk megbízottja, F. Piszeckij bemutatta az Ungvári Néptanácsnak (elnök Szabó Simon) a scrantoni nyilatkozatot. ~ Ugyanezen a napon Párizsba érkeztek a Ruszinok Amerikai Néptanácsának küldöttei: Gregory Zhatkovych és Julij Gardosh, valamint az Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács elnöke, Beszkid Anton. Közös Bizottságot alakítottak a ruszin érdekeknek a békekonferencián való képviseletére, a csehszlovák kormánnyal való tárgyalásokra.

A párizsi békekonferencián jóváhagyólag vették tudomásul a csehszlovák követeléseket, többek között Kárpátaljára vonatkozóan.

Sztanyiszlavban tartották (az ukrán irányzatú) ruszinok kongresszusát, melyen Brascsajko Mihajlo kifejtette: szükséges, hogy az általuk lakott terület képviselői jelen legyenek a párizsi békekonferencián.

A párizsi békekonferencián jóváhagyták a véglegesnek szánt csehszlovák–magyar országhatárt. Június 13-án jegyzékben követelték, hogy a magyar csapatok mindenütt vonuljanak vissza erre a határra.

G. Zhatkovych a csehszlovák köztársasági elnök által láttamozott levelet intézett a Központi Orosz Nemzeti Tanácshoz, melyben tudatta: „Dr. Masaryk köztársasági elnök úrral folytatott néhány konferencia után, valamint Svehla belügyminiszter úrral lefolytatott tárgyalások után van szerencsém tudatni Önökkel, hogy a csehszlovák kormány kinevezett az autonóm Direktórium elnökének. - A Direktórium kívülem még négy tagból fog állani és ezen tagok a közeljövőben fognak kineveztetni. - A Direktórium tagjai Hennoque generális úrral egyetértőleg fognak működni, ahol a Csehszlovák Köztársaság hatósága még nem működik és azt mindaddig, amíg a béketárgyalások tartományunk néhány kérdése fölött döntést nem hoznak. Ezen kérdések eldöntése után és a békekonferencia döntésével egyetértőleg, Masaryk köztársasági elnök úr ki fogja nevezni a ruszin autonóm tartomány első kormányzóját. Ugyanekkor lesz a Szlovákság és a Ruszinok közötti határ megállapítva. - Véglegesen a mi tartományunkhoz fognak tartozni a Szepes megyei Ólublói járás, Sáros és Zemplén megyék északi részei, Ung megye északi és keleti részei, egész Bereg, Máramaros és Ugocsa megye. A többi részek, melyeket mi követeltünk, neutrálisak maradnak azon időpontig, míg a népszavazás foganatosítva lesz. [...] A ruszin tartomány nyelvi, iskola, egyházi és belügyekben lesz önálló. - Lesz saját nemzetgyűlése Ungvárt. Ezenkívül külön képviselete lesz a prágai parlamentben.” - 1919. november 10.

Hennoque és J. Breicha aláírásával megjelent a Generalni Statútum Podkarpatszka Rusz megszervezéséről és közigazgatásáról. ® 1920. április 26.

Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. ~ Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát, elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1. elnöki és határon túli, 2. művelődési és iskolaügyi, 3. vallási, ipari és kereskedelmi, 4. igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási, 5. belügyi, 6. pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig).) - 1920. február 19. A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ® 1921. augusztus 26. ~ G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1. Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2. Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3. A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16. pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

A minisztertanács a katonai közigazgatást kiterjesztette Podkarpatszka Rusz egész területére.

Kassa és Pozsony katolikus egyesületeiből megalakult az Országos Keresztényszocialista Párt. Alapítók: ’keleten’ Fleischmann Gyula, Wirth Gyula, Körmendy-Ékes Lajos, Tost Barna, Grosschmid Géza, ’nyugaton’ Lelley Jenő, Tobler János, Jabloniczky János, Bittó Dénes. - 1920. március 23.

Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője a párizsi békekonferencián kérte, hogy a területi kérdések eldöntésekor alkalmazzanak népszavazást. 1920. február 6-án Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia tiltakozott ez ellen.

T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek és a kormánynak): „A párizsi béke nem szervezte meg Európát pontosan a nemzetiségi elv alapján. Ez az elv volt ugyan a vezérlő elv, de mellette érvényesült – jelentős mértékben – a történelmi elv is. S éppen köztársaságunk mutatja meg gyakorlatilag, hogyan kapcsolták egybe a nemzetiségi és történelmi elvet köztársaságunk alapításánál. Más nemzetek jelentős részei élnek velünk. Kölcsönös viszonyunkat a humanista program szabja meg, kisebbségeink az igazi nemzetköziség szervei lehetnek. A kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolat köztársaságunkból példaképet csinálhat Európa és az egész emberiség részére.”

22 ugocsai község küldöttséget menesztett Prágába, hogy tiltakozzon a békekonferencia által megállapított határok bármiféle módosítása ellen.

Kárpátalján 18 politikai párt fejtett ki tevékenységet. ~ A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a mezőgazdaságilag művelhető terület 206255 kataszteri hold. ~ Munkácson megalakult a Művészklub (a Ruszinszkói Festőművészek Klubja). Tagjai: Beregi Sámuel, Boksay József, Erdélyi Béla, Virágh Gyula. A klub Beregszászban rendezte meg Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó festőművészeinek téli tárlatát ~ Ungváron állítottak ki Angyal Géza és Bayer Ágost kárpátaljai festőművészek. ~ Munkácson lépett fel Medgyaszay Vilma budapesti művész. ~ Kárpátalja magyar bajnoka volt az Ungvári Munkás Testvériség Egyesület labdarúgócsapata (valamint 1932-ben és 1933-ban). ~ Megalakult a Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség. ~ Új lapok indultak: Ungváron a ?????????????? ???????? (Kárpátorosz Hírmondó) (a Földműves Szövetség lapja, főszerkesztő: Kaminszki József, 1923-tól Munkácson jelent meg mint a Köztársasági Földműves Párt ruszinszkói tagozatának lapja, megszűnt 1926-ban), Munkácson a Keleti Újság (szerkesztő: R. Vozáry Aladár). A Magyar Bálint tulajdonát képező Határszéli Újságot megvette a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt és annak hivatalos sajtóorgánuma lett. ~ Megjelent: Rácz Pál: A rongyszedő és más elbeszélések. Borító: Grünwald [?] Földesi Gyula ny., Ungvár.

A 92. sz. kormányrendelet a bányabíráskodást Kárpátalja területén az ungvári törvényszék hatáskörébe helyezte.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A most megindult lengyel–ruszin közvetlen vasúti összeköttetésnél is nagyobb jelentősége lesz a közeljövőben ismét meginduló Csap–záhonyi vasúti összeköttetésnek, mert ezáltal helyreáll a közvetlen kapcsolat Magyarország és Ruszinszkó között.”

Rajecfürdőn ülésezett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő Bizottsága. Többek között értékelték a magyar oktatás érdekében lezajlott iskolamozgalmak lefolyását (1922. július 30.), határozatot hoztak Petőfi Sándor születése centenáriumának méltatásáról, a szlovenszkói és ruszinszkói hadikölcsönvédő liga létrehozásának szükségességéről. Korláth Endre ruszinszkói pártelnök szóvá tette „a ruszinszkói hatóságok azon sérelmes eljárását, mely szerint a pártok vezetőivel és titkáraival a párttagokat érdeklő ügyben nem hajlandók tárgyalni.”

Vavro Šrobár iskolaügyi miniszter a kormányzóság negatív véleményezése alapján elutasította az ungvári ruszin gimnázium magyar párhuzamos osztályainak megnyitására vonatkozó kérelmet.

A belügyminisztérium úgy rendelkezett, hogy a szlovenszkói minisztérium, az ungvári polgári közigazgatás kiküldötteiből, szlovák és ruszin politikusokból álló vegyes bizottságnak lesz a feladata a két országrész közötti végleges határt megállapítani. ~ A 280. sz. kormányrendelet kimondta a volt Abaúj, Sáros és Zemplén megyék Szlovenszkóhoz tartozó részei, valamint Ung megye hozzácsatolt része közigazgatási területének egyesítését (lásd. még a 210/1920.III.22-i törvényt Szlovenszkó közigazgatásának ideiglenes szabályozásáról).

Beregszászban a kisgazdapárt Országos Magyar Bált rendezett Egry Ferenc kárpátaljai kerületi elnök, Bakó Gábor, Demjén András, Hetey Bertalan, Isaák Imre, Meisels László és Tóth Bálint alelnökök, Polchy István politikai főtitkár, Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője védnökségével a sajtóalap javára. „A hölgyek kéretnek magyar ruhában megjelenni”.