Az első általános választások a csehszlovák nemzetgyűlésbe és a szenátusba. Podkarpatszka Rusz nem választhat. - 1924. március 16. Az ok: a terület egy része még román megszállás alatt van. - 1920. augusztus 30.

Elfogadták a Generalni Statútum módosítására vonatkozó 356. sz. kormányrendeletet. Ennek értelmében J. Breichát, a polgári közigazgatás vezetőjét felmentették tisztségéből. - 1920. május 5.

Ungváron kihirdették a statáriumot. ~ Ismét betiltották a magyar jogpárt munkácsi kerületi osztályának alakuló ülését.

Munkácson értekezletre jöttek össze azok a magyar szülők, akik gyermekeiket magyar gimnáziumba szeretnék íratni. A kormányzósághoz, a miniszterelnökséghez, az iskolaügyi minisztériumhoz intézett memorandumban követelték magyar tannyelvű iskolák, közte magyar gimnázium felállítását, az állami iskolák magyar tannyelvű osztályaiba az elbocsátott tanerők újraalkalmazását, tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy a magyar tannyelvű osztályokba való felvételt felekezeti hovatartozás alapján korlátoznák. ~ 576. számmal kormányrendeletet fogadtak el a pénzérték megállapításáról Kárpátalja és Szlovenszkó azon területein, ahol nem került sor a pénzlebélyegzésre.

Az e napon kelt 634. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kassai ítélőtáblánál külön kárpátaljai osztályt létesítenek.

A 697. sz. kormányrendelet Szlovenszkó és Kárpátalja területére is kiterjesztette az esküdtbíróságokról szóló 268/1920.IV.15.-i törvény hatályát.

Kormányrendelet jelent meg 49. számmal a háború miatt károkat szenvedett kárpátaljai iparosoknak nyújtandó hitelekről.

Kormányrendelet jelent meg 71. számmal, mely a községi és körjegyzőkről szóló 211/1920.III.22. sz. törvény hatályát Kárpátaljára is kiterjesztette.

megszűnt a mezőkaszonyi járásbíróság. ~ Felállították a huszti törvényszéket. Ide tartozik a huszti, az ökörmezői, a rahói és a técsői járásbíróság.

Az e napon elfogadott 175. sz. kormányrendelet módosította a Nagyszőlősi és a Huszti járások határait.

Hatályba lépett az 1919. augusztus 8-án kelt 481. sz. kormányrendelet „Az általános polgári igazolványok Slovenskón és Podkarpatská Rusban való bevezetéséről”.

A belügyminisztérium úgy rendelkezett, hogy a szlovenszkói minisztérium, az ungvári polgári közigazgatás kiküldötteiből, szlovák és ruszin politikusokból álló vegyes bizottságnak lesz a feladata a két országrész közötti végleges határt megállapítani. ~ A 280. sz. kormányrendelet kimondta a volt Abaúj, Sáros és Zemplén megyék Szlovenszkóhoz tartozó részei, valamint Ung megye hozzácsatolt része közigazgatási területének egyesítését (lásd. még a 210/1920.III.22-i törvényt Szlovenszkó közigazgatásának ideiglenes szabályozásáról).

A 307. sz. kormányrendelet szabályozta a magánbiztosító pénztárak létesítésének és működésének feltételeit Szlovenszkón és Kárpátalján.

kelt 171. sz. kormányrendelet (kihirdetve 1923. augusztus 18-án) ideiglenes jelleggel szabályozta a kárpátaljai települések jogviszonyát (kiterjesztette a szlovenszkói községi választásokról szóló 1919. január 31-én kelt 75. sz. törvény hatályát). Ungvár és Munkács rendezett tanácsú városok maradtak, Beregszász nagyközség lett. A rendelet kimondta: „1. a rendezett tanácsú városok polgármestere nem közvetlenül a képviselőtestület által választtatik, hanem az ötös elnökségbe választottak közül, a belügyminiszter által lesz kinevezve, 2. a rendezett tanácsú városokban a tanács 14 tagból áll, ezekből választva lesz a képviselőtestület által 9 tag, míg a megválasztott elnökség 5 tagja a tanácsba választottnak tekintetik, 3. a rendezett tanácsú városokban a városi jegyzői hatáskör megszűnt, helyébe állami jegyzői hivatal létesíttetik, mely hivatal főnöke és az általa e hivatalnak megjelölt két tagja a városi tanácsnak is tagjai, mely tanácsban a fellebbezési és vétó jogával bírnak, 4. a kormány a városi képviselőtestületbe öt szakértőt delegál, kik ugyanazon jogokkal bírnak, mint a képviselőtestületbe választott 42 tag, 5. a zsupánnak minden jogorvoslat kizárásával joga van a képviselőtestület feloszlatására.”

Hivatalos közlemény szerint Kárpátalján az erdőterület 47,2 százaléka állami, 18,7 százaléka egyházi tulajdon, 30,3 százaléka magánbirtok, 2,8 százaléka autonóm testületek tulajdona.

Az e napon kelt 84. sz. kormányrendelet kimondta a három ruszinszkói zsupa (ungi, beregi, máramarosi) összevonását. - 1926. július 1.

A 229/928. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kárpátaljai tartománygyűlésben nem lehet magyar nyelven felszólalni, a jegyzőkönyvet az államnyelven kell vezetni. ~ A statisztikai hivatal jelentése szerint Csehszlovákiában 518 csődeljárást folytattak le, ebből Kárpátalján hatot. ~ A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923 óta Szlovenszkóban és Kárpátalján 8893 külföldi szerzett állampolgárságot, közte 5045 „régi magyar állampolgár”, ebből 4196 magyar nemzetiségű. ~ Kárpátalján 3914 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,72%). ~ Megjelent: Fülöp Árpád: Betlehem. Színjáték. Ungvár – Užhorod., Kiss László: Minden az élet. Versek. Bécsi Európa Könyvtár, Uzshorod., Rácz Pál: A szomorú ember. Regény. Concordia ny. (Pozsony), Kazinczy Társaság, Kassa., N. Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék. Elbeszélések. Kassa., N. Jaczkó Olga: Ispilángi rózsa. Regény. Pozsony., Szerényi Béla: A Chasmoneusok. Történelmi színmű 4 képben. Zsidó Néplap, Ungvár – Užhorod., Győrffy Lajos: Bolond Istók. Népszínmű. Petőfi Sándor verse alapján. A Néplap Műkedvelő Színtára 6. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Árky Ákos: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918–1927. A Studium kiadása, Budapest., Árky Ákos: A ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Sylvester Nyomda, Budapest., Surányi Géza – Várady Aladár: A csehszlovákiai magyar kisebbség tíz éve. Pozsony., Flachbarth Ernő: A közigazgatás szervezéséről és az országos valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése. Prága., Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Lám Rt. ny., Užhorod., Boksay Emil – Révay Gyula – Brascsajko Mihály: Magyar–ruszin szótár. Pedag. T-vo Podkarp. Ruszi, Ungvár – Užhorod., Sas Andor: Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napóleoni háborúk idején 1796–1803. Grünstein ny., Mukačevo – Munkács.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalja magyar kisebbségének már régi követelése, hogy az iskolaügyi minisztérium Podkarpatszka Ruszban önálló magyar tanítóképzőt állítson fel”. Ez a követelés nem valósult meg. Júniusban a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület kérvényezte, hogy legalább magyar externista tanítói vizsgáztató bizottságot állítsanak fel. Ezt a kérést is elutasították.

Az e napon kelt 297. sz. csehszlovák kormányrendelet a kárpátaljai Országos Hivatal székhelyéül Ungvár helyett Husztot tette meg. ~ Fenczik István „az orosz fasiszták vezére” felszólalt a budapesti rádióban, és kérte a vezető hatalmakat: tegyék lehetővé Kárpátalja népe számára, hogy népszavazással dönthessen sorsáról. ~ Nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak Rauch Károly ungvári ügyvéd, Ungvár miniszteri biztosa: „A mi feladatunk a véleményadás minden téren! Az első napokban a Nemzeti Tanács töltötte be ezt a fontos szerepet eredeti rendeltetésének megfelelően. A Nemzeti Tanács azonban sok tagból áll s ezért a katonai hatóságokkal az érintkezésük nehézkes és körülményes. Természetesen intézkedéseimet a Nemzeti Tanáccsal egyértelműen és intencióinak megfelelően fogom eszközölni.” Rauch Budapestre utazott, hogy részt vegyen a felvidéki miniszteri megbízottak értekezletén. ~ A budapesti mozikban Észak felé címmel elkezdték vetíteni „a Felvidék visszacsatolásának történelmi filmjét”.

Közzétették a 2.550/939. sz. kormányrendeletet, amely elrendeli a visszacsatolt felvidéki területen a csehszlovák földbirtok-politikai intézkedések felülvizsgálatát.