A magyar katonaság bevonult Kőrösmezőre. A Hucul Néptanács tagjai a hegyekbe menekültek. - 1919. január 7–8.

Prága székhellyel megkezdte működését az Állami Földhivatal, amelynek feladata, hogy a körzeti kirendeltségek révén végrehajtsa a földreformot.

A minisztertanács a katonai közigazgatást kiterjesztette Podkarpatszka Rusz egész területére.

Ungváron megkezdték működésüket a polgári közigazgatás hatáskörébe tartozó pénzügyi, mezőgazdasági és szociális felügyeleti referátusok.

Kezdetét vette a szakszervezeti munka többek között Szolyván, Perecsenyben, Huszton, Nagybocskón, Tiszaújlakon.

A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi kiáltványt adta ki: „a napokban kihirdetett politikai statárium miatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületi csoportjának alakuló gyűlése össze nem hívható [...] A Ruszinszkói Magyar Jogpártnak ezernyi-ezer tagja van, a párt tehát valóságban már megalakult s csupán a forma, az alakuló gyűlés összehívása az, amit az időközben kihirdetett politikai statárium lehetetlenné tett számunkra. A párt ügyeinek vezetésével foglalkozó szervező bizottság tehát azzal a kéréssel fordul a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kerületi tagjaihoz, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tegyék magukévá a szervező bizottságnak alább következő határozatát: - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületének szervező bizottsága 1920. évi szeptember 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a statárium folytán lehetetlenné vált alakuló gyűlés megtartása miatt megakadt pártéletet nem hagyja – csupán formai kellékek hiánya miatt – megszűnni, hanem a tagok bizalmára és ragaszkodására számítva, addig, míg a politikai helyzet a pártnak gyűlés útján való formális megalakulását lehetővé teszi, a pártot megalakultnak mondja ki, a szervező bizottság „pártvezető bizottsággá” alakítja magát át, a párt vezetését magára vállalja és azt teljes felelősséggel gyakorolja.” „Ma a tömörülésre, az összetartásra, az egyesülésre nemcsak a választások alkalmával van szükség, hanem állandóan, mert minden nap rendkívüli feladatok elé állítják a magyarságot. - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt tehát ennek megfelelően programját nem csupán a választásokkal megszerezhető parlamenti képviselet útján akarja végrehajtani, hanem addig is élni és dolgozni akar, hogy a párt tagjaiban az öntudatot fenntartsa és jogainak védelmezője legyen.”

Kormányrendelet jelent meg 71. számmal, mely a községi és körjegyzőkről szóló 211/1920.III.22. sz. törvény hatályát Kárpátaljára is kiterjesztette.

Ungváron G. Zhatkovych sajtónyilatkozatot tett: lemondása óta a csehszlovákiai sajtó azzal próbálja lejáratni, hogy úgy tünteti fel „mintha én a kormány bizalmával visszaéltem volna”. „Egyéni és politikai reputatiom védelmére szükségesnek tartottam a kormány tudomására hozni, hogy április 10-én a nyilvánosság elé terjesztem összes bizonyítékaimat, hogy népem és a nem informált küldöttség rólam csak meghallgatás után ítélhessen.”

Megalakult a Ruszinszkói Méhészeti Egyesület Szolyva és Vidéke Méhészköre. Elnök: Bohut László.

Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

Megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusa. Vezetője: Sziklay Ferenc.

Prágában megnyílt a Népszövetségi Liga ülésszaka. A ruszinszkói magyar pártok küldöttségét Nagy Kálmán, a Podkarpatszka Ruszi Keresztényszocialista Párt ügyvezetője vezette.

Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség. Parancsnoka Markovszky Sándor. ~ Nagyszőlősön országos pártnap keretében megalakult az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt máramaros–ugocsai kerülete. Elnök: Peleskey Sándor.

Ungváron kongresszust tartott a Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt (Brascsajko–Volosin-párt). Határozatban mondták ki: 1. követelik az autonómiát, 2. a földreform sürgős végrehajtását, 3. tiltakoznak minden olyan kísérlet ellen, ami veszélyeztetné a szojm kárpátorosz jellegét, 4. készek együttműködni minden olyan ruszin párttal, akik „nem harcolnak nyelvünk és vallásunk ellen”, 5. hajlandók respektálni a nemzeti kisebbségek jogait, „ha azok nem törnek népünk elnyomatására”.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága ülésezett Ótátrafüreden. A határozatból: a földreform a köztársaságban szükséges, de a végrehajtási módja elítélendő. Korláth Endre, a kárpátaljai magyar pártszövetség ügyvezetője bejelentette: „Ruszinszkóban a pártszövetség az őslakosság frontját megvalósította, amennyiben az Őslakosok Autonóm Pártjának programjával s közös listával megy a [március 16-i parlamenti] választásokba.”

A csehszlovákiai kisebbségi szervezetek a földreform ügyében a Népszövetséghez fordultak. A petíciót aláírták a német pártok képviselői, valamint a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok nevében Szentiványi József és Jabloniczky János.