Franciaország, augusztus 9-én Anglia, szeptember 3-án az USA elismerte harcoló félnek az 1916. február 13-án alakult Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.

A Beregszászi járási képviselőtestület ülésén Fekésházy Zoltán a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt nevében tiltakozott az ellen, hogy a járási hivatalok nem respektálják a nyelvtörvényt és bár a járás lakosságának döntő része magyar, a felekkel és községekkel cseh nyelven érintkeznek.

Csapon az elemi és polgári iskolai zsidó hitoktatók érdekvédelmi szervezetet alakítottak Horovitz Mór elnökletével.

Ungváron megalakult a Csehszlovákiai Autósfuvarozók Egyesületének kárpátaljai tagozata. Elnök: Schleifer Albert.

Rácz Pál (MNP) cikke a Kárpáti Magyar Hírlapban: „a kárpátaljai városi magyar iskolákban csak elvétve fedezhető fel a magyar intelligencia gyermeke. A városi magyar elemi iskolák tanulóseregét már csak az iparosok, gazdálkodók és napszámosok szolgáltatják”, „az anyanyelven való elemi iskoláztatás óriási jelentőségűvé válik a további tanulás során, mert a fogalmak megismerése csakis és egyedül az anyanyelvükön történhetik […] Statisztikai adatokkal bizonyíthatja ez az ifjúság, hogy – kivéve egy pár zseniális tehetségű ifjút – az átlag is nagyobb eredményeket ér el az egyetemen, ha magyar nyelvű középiskolából kerül ki, mintha kezdettől fogva idegen nyelvű iskolába járt.”

A PRMKE felhívással fordult a magyar, a ruszin, a szlovák és a román kultúregyesületekhez, hogy április 7-én együtt méltassák II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulóját.

Polchy István magyar nemzeti párti képviselő indítványára Beregszász képviselőtestülete korábban emlékirattal fordult az iskolaügyi minisztériumhoz, amelyben magyar tannyelvű állami tanítóképző felállítását kérte. A kárpátaljai tanítóság utánpótlása nincs kellőképpen biztosítva, mert Pozsonyból évenként kikerülő 40 magyar tanítóból alig kerül ide néhány. Azonkívül a pozsonyi tanítóképzés súlyos anyagi terheket ró a tanulni vágyó kárpátaljai magyar ifjúságra. Pedagógiai szempontból is helytelen a tanítóképzés mostani megoldása, mert annak a tanítónak, aki Kárpátalján akar tanítani, helyben kell elsajátítani a néppel kapcsolatban a szükséges ismereteket. Az ungvári Országos Hivatal e napon hozta a város tudomására az iskolaügyi minisztérium határozatát, miszerint magyar nyelvű állami tanítóképzőnek Beregszászban való felállítása tárgyi, pedagógiai és költségvetési akadályokba ütközik. - 1937. szeptember 4.

A kárpátaljai országos választmány ülésén R. Vozáry Aladár tartományi képviselő kérte: „mielőbb gondoskodás történjék a falvak s általában a nagyközönség megfelelő kioktatásáról abban a tekintetben, hogy az országot semmiféle háborús konfliktus nem fenyegeti s a légvédelemmel és a légitámadásokkal szemben való védekezés kioktatásával kapcsolatban mindössze csak az történik, amilyen a békebeli kiképzés.”

Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos római látogatáson azt kérték, hogy Olaszország akadályozza meg Jugoszlávia közbelépését egy Magyarország és Csehszlovákia közötti háborús összetűzés esetén. Az olasz kormány nem adott határozott választ. Szeptember 6-án H. Göring porosz miniszterelnök és Pál jugoszláv régensherceg titkos találkozóján többek között megegyeztek abban, hogy Jugoszlávia nem lép fel Magyarország ellen, ha az szembe kerülne Csehszlovákiával.

A kárpátaljai Árdánházán Szőnyegszövő Szövetkezet alakult a nagymultú kézműipar újjáélesztése érdekében.

Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint az országban a születési arány Kárpátalján volt a legmagasabb: minden ezer lakosra 29.1 születés jutott. A csecsemőhaladóság szintén itt a legmagasabb: 18,2%. ~ A beregszászi városi könyvtárból a legtöbben Zilahy Lajos és Harsányi Zsolt könyveit kölcsönözték ki. ~ Huszton zsidó polgári fiú- és leányiskolát nyitott a Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület. ~ Ungváron vendégszerepelt Tőkés Anna színművész. ~ Beregszászban rendeztek képzőművészeti kiállítást Haba Ferencné, Lánczy Anna, Buczko Géza, Nagy Aladár, Ungváron Márton L. Béla alkotásaiból. Ugyanitt volt képkiállítása a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Bukovinszky Gyula munkácsi festőművész díjazott lett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által Kassán szervezett V. Nemzeti Kiállításon. ~ Megjelent: Rónay Mária: Országjáró V. b. A Felvidéken és a Kárpátalján. Hungária Könyvkiadó, Budapest., Kiss László: Nincs megállás. Versek. Viktória ny., Ungvár., Ungvár és Ung vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest., Csomár Zoltán: A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református keresztyén egyház húszéves története 1918–1938. M. Kir. Állami ny., Ungvár., A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja (Ruszinföld) helységnévtára. Szerk.: Várady Károly. Hornyánszky ny., Budapest., Kárpátalja községeinek névjegyzéke. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest., Ungvár új utcanevei és telefonelőfizetőinek névsora. Ny. n., Ungvár., A magyar kormány egyéves munkája Kárpátalja népéért. Mi történt eddig Kárpátalján? Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosi Hivatala, Ungvár., Bölöny József: A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. Magyar Közigazgatás, Budapest., Hubai Imre: Adatok Kárpátalja gazdasági földrajzához 1919–1939. Nekudah Könyvnyomda, Munkács., Kárpátalja nép-, földbirtok- és állatösszeírásának eredményei. KSH, Budapest., Csukás Zoltán: A Kárpátalja szarvasmarhatenyésztése. Hunnia ny., Budapest., Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Franklin Nyomda, Budapest., László Vladimir: A magyarok őstörténete. Szt. Bazil Rend nyomdája, Ungvár., Jabotinszky Vladimir: Zsidóság és szocializmus. Három tanulmány. Zsidó Nemzet kiadása, Nekudah ny. (Munkács), Budapest., Kárpátalja. Bereg–Ugocsa k. e. e. és Ung vármegyék részletes ismertetője. Országos Vendégforgalmi Szövetkezet, Budapest., Koncsek István: Kárpátaljai idegenforgalmi útmutató. Viktória ny. (Ungvár), Kassa., R. Vozáry Gyula: Kárpátaljai emlékek. Franklin ny., Budapest., Útmutató Kárpátalja fontosabb gyógynövényeinek gyűjtéséhez Száhlender Károly irányítása mellett. Összeáll.: Fodor István, Martin János. Állami ny., Ungvár.

Engelbrecht István, a felfüggesztett munkácsi polgármester ismét átvette hivatalát. A vádak alól tisztázták.

Ekkor volt az első „panasznap” Ungváron. Célja, hogy „a nemzeti alapokra helyezkedett ungvári munkásság sérelmeit orvosolja, de figyelemmel kísérje a kereskedő-társadalom és az iparos társadalom életét is.”

A Szovjetunió és a csehszlovák emigráns kormány (E. Beneš) barátsági, segélynyújtási és a háború utánra szóló együttműködési szerződést kötött Moszkvában. (A szerződés kimondta, hogy a bécsi döntés érvénytelen.)

Az Őslakó írta: „A kárpátaljai hadműveleti terület lakosságához nagyon komoly felhívást intézett Vincze András kormánybiztos a hűtlenség bűntettének statáriális elbírálásáról, a szigorú fegyver- és lőszer-bejelentési kötelezettségről és a partizánjelenségekről. - A felhívást falragaszok útján közlik a lakossággal.” ~ Uo.: „Munkács zsidótalanítása általánosságban befejeződött.” (Július 30-i közlés szerint a város 15 ezer „lélektől” vált meg.) (Ukrán történészek levéltári forrásokon alapuló kutatásai szerint a területen 1944 tavaszán 12 gettó volt, 112500 zsidót vittek koncentrációs táborokba, közülük 104177-en pusztultak el. A háború után körülbelül 7 ezren tértek vissza Kárpátaljára.)

A hadműveleti terület kormánybiztosa rendeletet adott ki az 1896–1926-os születésű férfiak katonai behívásáról.