Szolyván megalakult a Kárpáti Ruszin Néptanács. ~ Kőrösmezőn a település és a környező falvak lakói határozatot hoztak a Huculföld Ukrajnához csatolásáról. Megalakították a Hucul Néptanácsot (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács). Képviselői jelen voltak az 1918. december 10-i budapesti tanácskozáson, 1918. december 18-án a máramarosszigeti tanácskozáson, ahol be lettek választva a Máramarosi Néptanácsba. Novemberben Sztanyiszlavban megnyílt a Hucul Néptanács képviselete. - 1918. december 22.

Ungváron első ízben tanácskoztak a Proszvita Egyesület létrehozásáról. Jelen volt többek között Avgusztin Volosin, Julij Brascsajko, Fenczik István, Avgusztin Stefán, Hiador Sztripszkij. ® 1920. március 8.

Beregszászban tanácskoztak a beregi, a máramarosi és az ugocsai magyarság küldöttei. Megjelent többek között Szentiványi József szlovenszkói nemzetgyűlési képviselő, az ungi magyarság képviseletében Egry Ferenc. Az ülésen kimondták az Országos Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ruszinszkói szervezetének megalakulását. Elnökké Egry Ferencet választották meg. A pártprogram többek között kimondta: támogatni kívánják a kis- és középgazdákat, követelik a szabad kereskedelem visszaállítását, a határok megnyitását a kereskedelem céljaira, felvállalják a falu kulturális felemelésének ügyét, erőfeszítéseket tesznek, hogy szövetkezeti úton mezőgazdasági hitelhez juthassanak. Határozatban mondták ki, hogy mozgalmat indítanak az Ung vármegyéből Szlovenszkóhoz csatolt községek (Kárpátaljához történő) visszacsatolása érdekében azzal a céllal, hogy megszűntessék az ebből keletkezett káros gazdasági helyzetet. ~ Budapesten a Szabadság téren leleplezték az elszakított területeket jelképező négy szobrot (az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János, Sidló Ferenc). Csernoch János esztergomi érsek és a különböző felekezetek képviselői megáldották a fogadalmi zászlót, amit a bazilikában helyeztek el. A magyar kormány és Horthy Miklós kormányzó nem képviseltette magát az ünnepségen.

Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

Az ausztriai Bruckban Teleki Pál magyar és Eduard Beneš csehszlovák miniszterelnök a két ország gazdasági közeledéséről tárgyalt. Június 10–23. között Bánffy Miklós külügyminiszter és E. Beneš miniszterelnök ugyanerről a csehországi Marienbadban tanácskozott.

Az amerikai ruszin szervezetek képviselői Wilkesbare-ban tanácskoztak, követelték a választások kiírását, az autonómia bevezetését Ruszinszkóban.

a kárpátaljai kisgazdapárt Beregszászba tanácskozásra hívta egybe a magyar pártok vezetőit. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő kifejtette, hogy „az egységes, vállvetett munka érdekében, de meg a választási harc sikeres lefolytatása céljából is, szükséges, hogy a ruszinszkói ellenzéki pártok, a keresztényszocialista párt kivételével, a nemzeti gondolat alapjára helyezkedve Ruszinszkói Magyar Nemzeti Párt név alatt menjenek a választási küzdelembe”, „a keresztényszocialista párttal továbbra is pártszövetséget alkotva haladjon azon cél felé, amely az itt élő magyarság és őslakosság minden irányú érvényesüléséhez vezet.” Az ülésen határozatban mondták ki: „a Szlovenszkói Országos Magyar Nemzeti Párttal és e párthoz csatlakozó más pártokkal közös listán megyen a választásokba és a pártszövetségben levő keresztényszocialistákkal is e közös lista alapján biztosít együttműködést.”

Az MTI közlte a Lidové Noviny-re hivatkozva: az állami földhivatal megkezdte a Teleki-család dolhai birtokának a kisajátítását. A nagybirtok felét a máltai lovagrend veszi tulajdonába, mintegy 3 ezer kat. holdat pedig felparcelláznak.

Szüllő Géza, Jaross Andor, Esterházy János, Korláth Endre magyar pártvezetők bizalmas tanácskozást folytattak Milan Hodža miniszterelnökkel. ~ E napi ülésén az Autonóm Földműves Szövetség felfüggesztette az együttműködést az agrárpárttal amiatt, hogy az nem tartotta magát a közös megállapodáshoz a Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómia-javaslatának támogatására vonatkozóan és július 2-án külön tervezetett nyújtott be a kormányhoz.

Ungváron tanácskoztak Ung, Ugocsa, Bereg, Szabolcs, Zemplén és Abaúj vármegyék, valamint Kárpátalja tűzoltóparancsnokai. ~ Rahón megalakult az ÉMKE alapszervezete. Elnök: Elekházy János. ~ Perecsenyben megalakult a Baross Szövetség helyi szervezete. Ügyvezető elnök: Neupauer János.

Miskolcon tanácskozott a város, Ungvár, Kassa, Beregszász polgármestere a felvidéki városok közellátásának helyzetéről. E naptól az ország egész területén 23 órától érvényes a zárórarendelet.

Ungváron tanácskozott a tiszavidéki evangélikus egyházmegye lelkésztestülete. Jelen volt Thuróczy Zoltán evangélikus püspök.