A Keleti Szlovák Nemzeti Tanács eperjesi nagygyűlése elvetette a csehszlovák államhoz való csatlakozást, Magyarország integritása mellett foglalt állást. ~ Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely kiáltványban autonómiát és demokratikus szabadságjogokat ígért a nemzetiségeknek.

A régióban megalakultak a tanácsköztársaság megyei direktóriumai: beregi (központja: Beregszász), ugocsai (Nagyszőlős), máramarosi (Huszt) és ungi (Csap). Szinte minden településnek volt helyi direktóriuma.

A munka ünnepe alkalmából Polenán tartott nagygyűlésen felszólalt többek között Illés Béla, a kárpátaljai szocialista párt egyik vezetője.

A Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület Munkácsra nagygyűlést hívott össze, hogy „összes anyagi és erkölcsi sérelmeiket elpanaszolják, sorsuk javítása érdekében az illetékes tényezőknél eljárjanak.”

Nagyszőlősön a közelgő választások alkalmával tartott nagygyűlést a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártja, melyen részt vettek a kárpátaljai és a szlovenszkói magyar pártok képviselői. Nagy Kálmán, a kárpátaljai keresztényszocialista párt ügyvezetője többek között kijelentette: „Ruszinszkó autonómiáját föladni nem lehet soha. A ruszinszkói magyarság megtanulta szeretni más nemzetiségű testvéreit és ez az érzés szülte meg benne az őslakosság autonóm pártjának gondolatát.” Hasonló szellemben szólalt fel Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói keresztényszocialista parlamenti képviselő.

A Mozaik Kultúregyesület Ungváron megkísérelte a Gyöngyösi Irodalmi Társaság újraélesztését, amikor ugyanezen a néven elindította irodalmi szakosztályát. A bemutatkozó Mécs László-est a költő személyes részvételével gyér számú érdeklődőt vonzott, ezért a próbálkozásnak nem is lett folytatása.

Gebé Péter munkácsi görög katolikus püspök memorandumot terjesztett a kormány elé, melyben kérte, hogy a megszűntetett koblina és rokovina helyett a papokat részesítsék állami segélyben. - 1926. július 25.

Elhagyta Ungvárt Pascal Castella francia tábornok, Ruszinszkó volt katonai parancsnoka. ~ Az ungvári rendőr-igazgatóság kiadta a kiutasító végzést Papp Antal görög katolikus püspöknek.

Ungváron ülésezett a Központi Orosz Nemzeti Tanács. A jelenlevők kifejezték egyet nem értésüket a február 4-i nyelvrendelettel, felhívták az összes politikai szervezetet, a nemzetgyűlési képviselőket, hogy „lépjenek sorompóba a kárpátorosz lakosság autonóm nyelvi jogainak védelmében”, tiltakoztak a tervbe vett közigazgatási reform ellen, mely ismételten semmibe veszi a köztársaság eme részének autonóm jogait. A nagyobb nyomaték megadása érdekében a városban 18 órakor bezártak minden üzletet és nyilvános helyet. Estére már mintegy 2 ezer ember volt jelen a gyűlésen, közte az ellenzéki és a kormánytámogató pártok képviselői is. A határozatról távirati úton értesítették a köztársaság politikai pártjait, valamint a minisztertanácsot.

A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa Prágában rendkívüli közgyűlésen „visszaállította a ruszinszkói kerület működését.” ~ Ungváron értekezletet tartottak a római katolikus papok, melyen követelték a kongrua-törvény módosítását.

Beregszászban a Magyar Nemzeti Párt, a keresztényszocialista párt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, a kommunista párt, a polgári pártok, a katolikus egyház képviselői nagygyűlésen tiltakoztak az állampolgársági sérelmek ellen.

Ungváron nagygyűlésre és felvonulásra került sor, melyen az ukrán nyelvnek a kárpátaljai iskolákba és az összes hivatalba történő bevezetését követelték.

Munkácson a szocialista, a szociáldemokrata és a kommunista pártok közös nagygyűlést tartottak. ~ Bezárták a Szolyvai Faipari Rt.-t. Az ok: a magyar–csehszlovák vámháború „teljesen tönkretette Kárpátalja fatermelését és faüzletét.”

A szlovenszkói Magyar Nemzeti Párt lévai nagygyűlésén Korláth Endre kárpátaljai szenátor kifejtette: Szlovenszkó és Kárpátalja lakossága szilárd szövetségben van.

Ungváron politikai nagygyűlést tartott a magyar pártszövetség „az összetartás, a közös célért küzdés, a testvéries együttműködés demonstrálására.” Megjelent többek között Esterházy János, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. A nagygyűlésen megfogalmazott követelések: az autonómia megadása, a munkanélküli segélyek visszaállítása, Kárpátalja területén egy magyar tanítóképző felállítása, Ungváron magyar gimnázium megnyitása stb. Korláth Endre szenátor terjedelmes beszámolójában többek között elmondta: lehetségesnek tartaná „a Kárpátalján szórványban élő magyarság és a békéscsabai szlovákok kicserélését.” Ez ügyben felkereste Szeberényi Lajos békéscsabai evangélikus esperest, aki a terv ellen erélyesen tiltakozott. (Az üggyel foglalkozott a budapesti Magyarság november 8-i száma.) Hasonló gyűlésekre kárpátaljaszerte sor került, így például Aknaszlatinán, Visken.

A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete a Széchenyi Mozgalom jegyében ifjúsági nagygyűlést tartott Ungváron, melyet Sziklay Ferenc kassai kultúrreferens nyitott meg. Megállapítást nyert: a gazdasági válság, a kulturális sérelmek, a kisebbségi magyarság sorsa harcos kiállást követelnek. A nagygyűlés 15 pontban fogalmazta meg a követeléseket: 1. Ungváron és Munkácson állítsák vissza a magyar gimnáziumot, 2. nyissanak magyar tanítóképzőt, 3. a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket, 4. állítsanak fel magyar iskolatanácsot, 5. önálló magyar tanfelügyelőséget, 6. magyar tanszéket Pozsonyban, Brünnben és Prágában, 7. kulturális autonómiát, 8. ne új cseh, hanem magyar iskolákat nyissanak, 9. költségvetésből finanszírozzák a magyar kulturális szervezeteket, 10. segítsék elő a magyar könyvtárak állományának gyarapítását, 11. csak olyan könyvek kerüljenek forgalomba, amelyek nem sértik a magyarság nemzeti érzelmeit, 12. nyissanak magyar árva- és lelencházakat, 13. a Vöröskereszt pénztárából segélyezzék a magyar gyerekeket, 14. nemzetiségi arányuknak megfelelően segélyezzék a magyar főiskolásokat és egyetemistákat, 15. nyissanak több államilag segélyezett magyar óvodát. „A magyar ifjúság dolga a magyar összefogás, egy nemzeti alapon álló új magyar társadalom elősegítése.” Wellmann Mihály felszólalásából: Kárpátalján 118 magyar elemi iskola van 331 osztállyal, 18.000 tanulóval (3 ezren más tannyelvűbe járnak), a polgári iskolák közül háromban vannak magyar párhuzamos osztályok 807 tanulóval (862 magyar gyermek jár más tannyelvűbe), egyetlen gimnáziumban vannak magyar párhuzamos osztályok, s csak ruszin felekezeti tanítóképzőben lehet magyar tannyelvű elemi iskolára szóló tanítói oklevelet szerezni. A területen 331 magyar tanító van állásban. A magyar kultúregyesületek közül az állam csak a magyar színjátszást részesíti támogatásban. ~ Dédában felavatták az első világháborúban elesettek hősi emlékoszlopát.

A latin és a görög szertartású hívek közös katolikus nagygyűlést tartottak Beregszászban a város új római katolikus iskolájának avatása alkalmából. A cél: az összefogás a jobb jövőért. Jelen volt Mécs László is.

A kommunista párt Ungváron, Beregszászban és Munkácson tartott nagygyűlést. A Kárpáti Magyar Hírlap szerint „kizárólag az egyesült magyar pártot támadták”.