T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek és a kormánynak): „A párizsi béke nem szervezte meg Európát pontosan a nemzetiségi elv alapján. Ez az elv volt ugyan a vezérlő elv, de mellette érvényesült – jelentős mértékben – a történelmi elv is. S éppen köztársaságunk mutatja meg gyakorlatilag, hogyan kapcsolták egybe a nemzetiségi és történelmi elvet köztársaságunk alapításánál. Más nemzetek jelentős részei élnek velünk. Kölcsönös viszonyunkat a humanista program szabja meg, kisebbségeink az igazi nemzetköziség szervei lehetnek. A kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolat köztársaságunkból példaképet csinálhat Európa és az egész emberiség részére.”

A versailles-i Kis-Trianon-palotában aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést. A 48. § megerősítette Podkarpatszka Rusznak a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolását. (A magyar törvénykezésben 1921:XXXIII. tc., 1921. július 28. A csehszlovák törvénytárban kihirdetve 1922. március 28-án 102. sz. a.) ® 1920. szeptember 24. A Statisztikai Hivatal adatai szerint Csehszlovákiához kerül 63 ezer km?, 3,5 millió lakos, közte 1 millió 72 ezer magyar.

Beregszászban és Munkácson a Szent István nap alkalmával magyar nemzeti viseletben utcára vonult embereket bekísérték a csendőrök. Beregszászból kitiltották Sepsi Márton segédlelkészt, aki a város római katolikus templomában ünnepi misét cereblált.

Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás […] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1. zárt tömegben való együttlakás 2. külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg”. ~ Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unio elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság […] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat […] alázatosan esedezem […] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1. Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csomán[y]falva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul visszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett”.

Az elbocsátott közalkalmazottak szlovenszkói szövetsége memorandumot intézett T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz, amelyhez csatlakoztak a ruszinszkói elbocsátottak is. ~ A Sáros megyei görög katolikus ruszinok mozgalmat kezdeményeztek annak érdekében, hogy Podkarpatszka Ruszhoz csatlakozhassanak. ~ Ótátrafüreden megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége. Elnök: Duschinszky Frigyes. Az ungvári alelnök: Hámos Aladár.

Ehrenfeld Péter, Ruszinszkó alkormányzója magához kérette a tartomány politikai pártjainak vezetőit, hogy közölje: a miniszterelnök Prágában tárgyalni kíván velük a kormányzóválságról. „[…] a magyar pártokat ismét sérelem érte, mivel azon a címen, hogy a magyar pártok szövetségben vannak, csupán egy kiküldött kihallgatását óhajtják, holott ebben a kérdésben minden magyar pártot külön-külön is meg kell hallgatni” – írta a Ruszinszkói Magyar Hírlap április 21-i számában.

A kormányzóság közölte a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségével, hogy T. G. Masaryk köztársasági elnök közelgő ungvári látogatása nem politikai körút lesz, ezért nem fogadhatja a politikai pártok képviselőit.

Korláth Endre kárpátaljai képviselő első parlamenti beszédében tiltakozott az ellen, hogy „a kormány a békeszerződésben vállalt kötelezettségeivel és az alkotmánytörvénnyel ellentétben nem a szojm egybehívását tekintette elsőrendű feladatának.” Követelte „a podkarpatszka ruszi kormányzat” azonnali lecserélését. Hozzátette: „A választásokból azt a tanulságot kell levonni, hogy a kormányzatot és a közigazgatást át kell adni az őslakosoknak.” A saint-germaini szerződésben biztosított jogok megadásáért emelt szót Gagatko Andrij is. Kurtyák Iván az adóterhek leszállítása, az elbocsátott tisztviselők újbóli alkalmazása mellett foglalt állást, követelte a ruszin–szlovák határkérdés rendezését „az amerikai ruszinok kívánságai értelmében”.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „míg Csehországban és Szlovákiában is majdnem mindegyik polgári és ehhez hasonló jellegű iskolának meg van a befejező kurzusa, addig Ruszinszkóban a polgári iskolák minősítését biztosító befejező kurzusok hiányzanak. - A négy polgári elvégzése tehát a gyakorlati életben – semmi.” ~ Rendeltetési helyére került az az 1453-ból származó, bizánci Szűz Mária-kép, amit a római pápa adományozott a csernekhegyi kolostornak, mert „a görög katolikus egyház védelme terén elévülhetetlen érdemeket szerzett”. A kegykép a kísérőlevél szerint „megvédi a hívőket a testi és lelki szenvedésektől.”

A törvényhozásban befejeződött a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat általános vitája. ~ Földrengést észleltek Aknaszlatinán.

A budapesti Magyarság írta: Michal Juhász, az amerikai Ruszin Nemzetvédelmi Párt elnöke felterjesztést intézett T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz, amelyben tájékoztatást kért a ruszinföldi állapotokra vonatkozóan.

A szlovenszkói és a kárpátaljai református egyház képviselői üléseztek Pozsonyban. Szóba került: elhúzódik „a kárpátaljai új püspök hivatalos elismertetése, noha a kormányhatóságok ezt kifejezetten ígérték.”

Megalakult a Munkácsi Katolikus Kör, „mely hivatva van a Munkácson és környékén lakó római és görög katholikus testvéreket egy táborba tömöríteni, szellemi és hitéleti fejlődésükről gondoskodni s őket a szeretet jegyében megengedhető különböző szórakoztatásokban részesíteni.” ~ Az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt pozsonyi együttes ülésén megalakították a két párt közös mezőgazdasági bizottságát.

Új nemzetközi gyorsvonat indult Kassáról Munkácson, Volócon, Lavocsnén keresztül Lembergbe. A gyorsvonathoz közvetlen budapesti (Sátoraljaújhelyen át közlekedő) kocsit is kapcsolnak Csap állomáson.

A krakkói Illustrowany Kurjer Codzienny c. lap cikket közölt Vladimir Bem de Cosben tollából A kárpátaljai rutén földet Magyarországhoz kell csatolni címmel. A cikkíró hivatkozott Felix de Gerandonak a rutén kérdésről Párizsban megjelent könyvére, s felhívta a lengyel közvélemény figyelmét arra a veszedelemre, amelyet a csehszlovák politika idéz elő azzal, hogy a rutén földet Ukrajna vagy Oroszország részére akarja előkészíteni. A csehszlovák kormány támogatja a lengyelellenes ukrán propagandát is. E káros politika megakadályozására az egyetlen megoldás Ruténföldnek Magyarországhoz való csatolása.

Kárpátaljára látogatott Alois Tučny postaügyi miniszter, hogy a helyszínen tanulmányozza a szaktárcához tartozó ügyeket.

Ungvárra érkezett a köztársasági elnök kabinetirodájának főnöke, hogy előkészítse Eduard Beneš kárpátaljai látogatását.

Elhalasztották Eduard Beneš köztársasági elnök tervezett kárpátaljai látogatását. ~ Mind a Kurtyák-párt, mind a Fenczik-párt központi vezetősége közölte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat egy „autonomista front” megteremtése érdekében.

Egyesült államokbeli Kárpátorosz Szövetség küldöttsége érkezett Ungvárra. Tagjai: Popp Iván elnök, Gerovsky Aleksei főtitkár, Jancsisin Iván pravoszláv pópa. ~ A pécsi egyetem Kisebbségi Intézete és a budapesti Láthatár c. kisebbségi szemle által szervezett pécsi kisebbségi kultúrnapon Kárpátalját Rácz Pál író, újságíró képviselte.

Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos római látogatáson azt kérték, hogy Olaszország akadályozza meg Jugoszlávia közbelépését egy Magyarország és Csehszlovákia közötti háborús összetűzés esetén. Az olasz kormány nem adott határozott választ. Szeptember 6-án H. Göring porosz miniszterelnök és Pál jugoszláv régensherceg titkos találkozóján többek között megegyeztek abban, hogy Jugoszlávia nem lép fel Magyarország ellen, ha az szembe kerülne Csehszlovákiával.