Washingtonban W. Wilson amerikai elnök fogadta a Ruszinok Amerikai Néptanácsának küldöttségét. Tárgyalt többek között Gregory Zhatkovych ügyvéddel. - 1918. október 23.

T. G. Masaryk köztársasági elnök megbízásából Ungváron csehszlovák katonai küldöttség tárgyalt Szabó Simonnal, Gebé Péterrel, Avgusztin Volosinnal és Julij Hadzsegával.

T. G. Masaryk megbízottja, F. Piszeckij bemutatta az Ungvári Néptanácsnak (elnök Szabó Simon) a scrantoni nyilatkozatot. ~ Ugyanezen a napon Párizsba érkeztek a Ruszinok Amerikai Néptanácsának küldöttei: Gregory Zhatkovych és Julij Gardosh, valamint az Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács elnöke, Beszkid Anton. Közös Bizottságot alakítottak a ruszin érdekeknek a békekonferencián való képviseletére, a csehszlovák kormánnyal való tárgyalásokra.

G. Zhatkovych és J. Gardosh a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében Prágában tárgyalt Kárpátalja ügyében.

Megindult a román hadsereg Rahó irányába, a Hucul Néptanács harc nélkül feladta a területet.

Prágában tárgyaltak a kárpátaljai politikai pártok a tartományt illető kormányprogramról. Az Orosz Néppárt (Avgusztin Volosin), Ruszin Parasztpárt (Brascsajko Mihajlo), Köztársasági Agrárpárt (Balog Juro), Ruszin Földműves Autonóm Párt (Mocskos Iván), Kárpátorosz Munkapárt (Gagatko Andrij), Földműves Szövetség (Kaminszki József), Magyar Kisgazdapárt (Egry Ferenc), Keresztényszocialista Párt (Kerekes István), Autonóm Őslakos Párt (Árky Ákos), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazdapárt (Bakó Gábor), Ortodox Zsidó Párt (Weisz K.), Zsidó Polgári Párt (Salamon K.), Cionista Párt (Spiegel A.), Kommunista Párt (Gáti József) közös ülést tartott. (A magyar pártok részéről jelen volt Korláth Endre, Kerekes István, Árky Ákos, Egry Ferenc és Bakó Gábor.) Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a tartományt érintő kérdésben a pártok ilyen széles körben képviseltették magukat. Az elfogadott közös nyilatkozatból: „Tekintettel arra, hogy a ruszinszkói válság tisztán politikai jellegű, hogy a kormány által előterjesztett program tulajdonképpen csak gazdasági–kulturális és szociális beruházásokat tartalmaz, de nem érinti egyáltalán az elsőrendű fontossággal bíró kérdéseket, hogy a programot a ruszinszkói Sojm nélkül hajtják végre, a ruszinszkói politikai pártok, mint az autonóm tartomány egyedüli politikai szervei, a kormányprogramot kielégítőnek és célravezetőnek nem tartják, mert a ruszinszkói válság megoldása szempontjából továbbra is megmaradnak a válság okai, nevezetesen az, a) hogy a ruszinszkói polgárok a politikai jogokból a törvényhozásban és a közigazgatásban ki vannak zárva, b) hogy a tartományt oktroj segítségével igazgatják.” A politikai jogokat követelő memorandumot eljuttatták a Népszövetséghez.

A prágai kormány a Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párttal folytatott tárgyalások eredményeképpen Podkarpatszka Rusz kormányzójává nevezték ki a párt vezetőségének egyik tagját, Beszkid Antont. Alkormányzó lett a cseh Rozsypal Antonín miniszteri tanácsos (a nép körében: Rozsi Pál). - 1933. június 15.

Az elmúlt évi képviselőválasztások alkalmával megfogyatkozott szlovenszkói és kárpátaljai magyar szociáldemokrata párt vezetősége tárgyalásokba kezdett a cseh szociáldemokrata párttal a két párt esetleges egyesítéséről.

A 229/928. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kárpátaljai tartománygyűlésben nem lehet magyar nyelven felszólalni, a jegyzőkönyvet az államnyelven kell vezetni. ~ A statisztikai hivatal jelentése szerint Csehszlovákiában 518 csődeljárást folytattak le, ebből Kárpátalján hatot. ~ A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923 óta Szlovenszkóban és Kárpátalján 8893 külföldi szerzett állampolgárságot, közte 5045 „régi magyar állampolgár”, ebből 4196 magyar nemzetiségű. ~ Kárpátalján 3914 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,72%). ~ Megjelent: Fülöp Árpád: Betlehem. Színjáték. Ungvár – Užhorod., Kiss László: Minden az élet. Versek. Bécsi Európa Könyvtár, Uzshorod., Rácz Pál: A szomorú ember. Regény. Concordia ny. (Pozsony), Kazinczy Társaság, Kassa., N. Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék. Elbeszélések. Kassa., N. Jaczkó Olga: Ispilángi rózsa. Regény. Pozsony., Szerényi Béla: A Chasmoneusok. Történelmi színmű 4 képben. Zsidó Néplap, Ungvár – Užhorod., Győrffy Lajos: Bolond Istók. Népszínmű. Petőfi Sándor verse alapján. A Néplap Műkedvelő Színtára 6. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Árky Ákos: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918–1927. A Studium kiadása, Budapest., Árky Ákos: A ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Sylvester Nyomda, Budapest., Surányi Géza – Várady Aladár: A csehszlovákiai magyar kisebbség tíz éve. Pozsony., Flachbarth Ernő: A közigazgatás szervezéséről és az országos valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése. Prága., Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Lám Rt. ny., Užhorod., Boksay Emil – Révay Gyula – Brascsajko Mihály: Magyar–ruszin szótár. Pedag. T-vo Podkarp. Ruszi, Ungvár – Užhorod., Sas Andor: Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napóleoni háborúk idején 1796–1803. Grünstein ny., Mukačevo – Munkács.

A Ruszin Autonóm Földműves Szövetség ungvári gyűlésén Kurtyák Iván képviselő megcáfolta azokat a híreket, miszerint a koalíciós pártokkal folytatna tárgyalásokat. Kijelentette: „Az őslakosok pártja továbbra is szilárdan kitart az autonómia mellett, s csak ezen az alapon hajlandó bármely párttal együttműködni.”

Pozsonyban először ültek asztalhoz a szlovenszkói és kárpátaljai szövetkezett magyar ellenzéki pártok egyesítése ügyében folytatandó tárgyalások céljából a pártok vezetősége által felállított bizottságok.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta egy szudétanémet szenátor szenátusi felszólalására hivatkozva: az államvédelmi törvény Csehszlovákiát belső területre és ún. határvidékre osztja. Kárpátalja 12617 négyzetkilométer területéből 11000 négyzetkilométer határvidék (87%). A 725.357 lakosból 620000 esik erre a határvidékre (86%). A 657168 nem cseh/szlovák ajkú lakosságból 580000 (86%) él a határövben. Ungvár is beleesik a határövbe, mert 22 kilométerre van a határtól, és a határövet a törvény 25 kilométer szélességben állapítja meg.

„magyar állampolgárok részére teljesen szabad, külföldi állampolgárok pedig a Magyarországra érvényes útlevelükkel a Ruthénföldre is beutazhatnak.” A kárpátaljai lakosok részére az utazás még korlátozva van.

Moszkvai csehszlovák–szovjet kormányközi tárgyalások alkalmával Eduard Beneš emlékiratban fogalmazta meg kívánságait, többek között jogot formált arra, hogy a csehszlovák hadsereg „foglalja el a Köztársaság München előtti területét” (vagyis Kárpátalját is).