A munkácsi református templomban beiktatták Bertók Bélát, a Kárpátaljai Református Egyházkerület első püspökét. - 1932. július 1. ~ Az e napon kelt 113. sz. kormányrendelet szabályozta Kárpátalján a közigazgatási hatóságok működését, illetékességét.

Haba Ferenc Kárpátalján elindította a magyar cserkészmozgalmat. A szokásos évi táborozás színhelye Rahó vidéke (Szlovenszkóban Rozsnyó). (Az ország három cserkészkerületre oszlik: cseh-morva, szlovenszkói és kárpátaljai. A kárpátaljai cserkészkerület keleti és nyugati tagozattal rendelkezik, cseh/szlovák, ruszin/ukrán, zsidó és magyar alosztályok működnek. Magyar cserkészcsapat alakult az évtizedben Ungváron, Beregszászban, Munkácson, Nagyszőlősön, Huszton. A magyar cserkészújság a Losoncon megjelenő A Mi Lapunk.) ~ Rahón ruszin állami polgári iskola nyílt (1927-től cseh párhuzamos osztályokkal). ~ Új lapok indultak: Ungváron a Grimász (szerkesztő: Kreisler Géza) és a ???? (Bagoly) című élclapok, a Színházi Újság (szerkesztő: Orosz Lajos), a Slovan, a Csehszlovák Nemzeti Tanács kárpátaljai tagozatának orgánuma, Munkácson a Szeretet Bertók Béla kárpátaljai református püspök szerkesztésében. ~ Ungváron volt kiállítása Boksay József, Ijjász Gyula, Kutlán István, Spaláné Beneš Miláda kárpátaljai festőművészeknek. ~ Ungváron vendégszerepeltek Somlay Artúr, Beregi Oszkár budapesti színművészek, Basilides Mária, a budapesti Operaház tagja. ~ Megindult a Kárpátaljai magyar Gazda-naptár. Szerk.: Jaross Gyula, Bakó Gábor, Danelik János. Földesi ny., Užhorod – Ungvár. ~ Megjelent: Földessy Sándor: A Pók. Tragikomédia. Nagy Jenő, Beregszász – Berehovo., Mécs László: Hajnali harangszó. S. a. r. Rácz Pál. Borító: Fodor Béla. Földesi ny., Ungvár., Tamás Mihály: Novelláskönyv. Kassai Kazinczy Társaság kiadása, Beregszász., Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. Kálvin ny., Beregszász., Szerényi Ferdinánd: Magyar sorsunk tükre. Levelek a magyar néphez. 1. r. A Néplap Könyvtára 1. Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod., Vaszócsik Gyula: A szlávpolitika és Podkarpatszka Rusz. Szociológiai tanulmány. Ungmegyei ny., Užhorod., Vaszócsik Gyula: A fascizmus lényege, az emberiség jövője Csehszlovákiában. Uo., Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Szent Erzsébet ny. Kassa., Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Apostol Nyomda Rt., Budapest.

Doszifej püspök Kárpátaljára érkezett, Husztra tanácskozásra hívta a hozzá hű pravoszláv papokat. Kimondták a szerb egyházhoz tartozó kárpátaljai pravoszláv egyházközség megalakulását.

Simek tanügyi referens nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „szívesen támogatom a ruszin egyetem felállítását”, de „nem tartom olyan könnyen keresztülvihetőnek […] Ruszinszkóban összevissza 5 gimnázium van. Ezzel pedig egyetemet fenntartani nem lehet.”

Munkácson a kommunisták méltatták a szovjet fennállásának 10. évfordulóját. A szónok az ungvári Fehér Herman volt. A gyűlést a rendőrség feloszlatta, többeket letartóztatott.

Várpalánkán a római katolikus templom felszentelésének évfordulója alkalmából Jézus Szent Szíve búcsúnapot tartottak.

Munkácson munkás–paraszt konferenciát tartottak a közös érdekvédelemről. Ez ügyben együttműködésre szólították fel a politikai pártokat.

A képviselőházban Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő tiltakozott az ellen, hogy az autonomista törekvéseket államellenesnek állítsák be. ~ Az e napon kelt 186. sz. kormányrendelet módosította az állami igazgatási hivatalok hatáskörét Kárpátalján. A 187. sz. rendelet a minisztériumok egyes hatáskörét átadta a kárpátaljai Országos Hivatalnak.

Kárpátalján 3598 magyar gyermeket anyakönyveztek (29,59%). ~ A rendőrségi bejelentő hivatal nyilvántartása szerint Munkácsnak 25362 lakosa van (a katonaság nélkül), ebből zsidó 13093, görög katolikus 9631, római katolikus 7192, református, evangélikus és baptista 1816, felekezeten kívüli 848, egyéb 12. ~ Új lapok indultak: a ????? ????? (Élethang) (1931 februárjától a Dolgozó Parasztok Szövetségének hivatalosa), Beregszászban Szabadság címmel a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt új magyar nyelvű kárpátaljai lapja. ~ Emlékművet állítottak Alekszandr Duchnovicsnak Ungváron. ~ Kárpátalján vendégszerepeltek Rózsahegyi Kálmán, Beregi Oszkár budapesti színművészek. ~ Megjelent: Kazinczy Évkönyv 1898–1928. Szerk. Sziklay Ferenc. Kazinczy Kiadóvállalat, Kassa. (A szerkesztői előszó szerint ez a könyv „a szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalomnak seregszemléje akar lenni”, a kárpátaljai írók: Jaczkó Olga, Simon Menyhért, Rácz Pál. Alapy Gyula tanulmányából: „kerülni fogjuk a szlovenszkói irodalom megjelölést, hiszen ugyanakkor külön ruszinszkói irodalomról is kellene beszélnünk, már pedig erről új állami és politikai elhatárolásunk mellett sem volt szó sohasem.”), Gasparik Ignác – Pálesch Ervin – Hanus Gyula: Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv a szlovenszkói és podkarpatszka ruszi elemi és polgári iskolai tanítók számára. Bratislava., Stahlberger Miksa: A Skorpió. Az élet sötét mélységeiből. Kárpátia ny., Munkács – Mukačevo.

Arany János halálának 50. évfordulójáról emlékeztek meg az ungvári római katolikus Mária Kongregáció leányklubjában. Az ünnepi beszédet Rácz Pál tartotta.

Küldöttség járt Sztojka Sándor görög katolikus püspöknél, hogy a Dérer-féle iskolareform tervezete elleni tiltakozásra kérje fel.

Kárpátaljaszerte nemzeti és vallási színezetű manifesztációkra került sor a Kijevi Rusz megkeresztelkedésének 950. évfordulója alkalmából.

Pozsonyban méltatta fennállásának tízéves évfordulóját a Karpatendeutsche Partei (Kárpáti Német Párt). Az MTI közleménye szerint „a délkelet-európai német nemzetrészek pártja, amely szorosan együttműködik a Szudétanémet Párttal.”

Kárpátukrajnában méltatták a Csehszlovákiához való csatlakozás 20. évfordulóját. ~ Ungváron társadalmi szervezet alakult Magyar–Ruszin Szövetség néven. Díszelnökök: Bródy András, Ilniczky Sándor, Kalmár Marián. Ügyvezető elnök: Zsoldos Béla. A szövetség célja: a magyar–ruszin testvériség gondolatának ápolása, kulturális kapcsolatok fenntartása. ~ A csehszlovák külügyminisztérium feljegyzése Ribbentrop német külügyminiszternek német katonai vezetőkkel folytatott e napi megbeszéléséről: „Azáltal, hogy az ukrán kérdés megélénkül, döntő csapást lehetne mérni Lengyelországra, de a körülményekhez képest komoly nehézségeket lehetne okozni Oroszországnak is. Erre az összefüggésre való tekintettel megvalósítható lenne a német keleti politika ideális célja, Nagy-Ukrajna megteremtése, amely Oroszország és Lengyelország túlnyomóan ukránok lakta területeit foglalná magába együtt a csehszlovák Kárpátukrajnával.” Németország az egész keleti térség feletti uralomra törekszik. „Németország tudatában van annak, hogy ezt a célt csak szakaszosan lehet elérni. Az első lépés a nagy-ukrán probléma megoldása, a kiindulás Kárpátukrajna”.

Perecsenyben fennállásának 50. évfordulóját méltatta a Bantlin-gyár. Az ünnepségen képviseltette magát a kereskedelmi, az iparügyi minisztérium, a Vegyészeti Gyárak Országos Egyesülete.