TK | Kisebbségkutató Intézet

Fedinec Csilla: Kárpátaljai magyarság történeti kronológiája, 1918-1944.

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Személynevek	Intézménynév, szervezet	Helynevek
Év 1923.	Hónap december	Nap 31.	A Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt Munkácson kimondta egyesülését a Csehszlovák Köztársasági ... Bővebben A Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt Munkácson kimondta egyesülését a Csehszlovák Köztársasági Földműves (Agrár) Párttal, s a továbbiakban annak podkarpatszka ruszi tagozataként fog tovább működni. Az ezzel egyet nem értők a hónap folyamán elszakadási mozgalmat kezdeményeztek. Az irányítók Kurtyák Iván, a kárpátorosz párt huszti titkára és Riskó Béla. ~ Munkácson megemlékeztek Csokonai Vitéz Mihály születésének 150. évfordulójáról. ~ Bótrágyon Petőfi-ünnepélyt tartottak.	Személynevek Kurtyák Iván, Riskó Béla, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor	Intézménynév, szervezet Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt, Csehszlovák Köztársasági Földműves (Agrár) Párt	Helynevek Munkács, Bótrágy
Év 1924.	Hónap augusztus	Nap 20.	Ünnepi misét tartottak az ungvári római katolikus templomban Szent István napja alkalmából.	Személynevek Szent István	Intézménynév, szervezet Ungvári Római Katolikus Templom	Helynevek Ungvár
Év 1926.	Hónap október	Nap 13.	A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az autóbuszláz egész Ruszinszkóra szétterjedt. Nincs Ruszinszkóba ... Bővebben A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az autóbuszláz egész Ruszinszkóra szétterjedt. Nincs Ruszinszkóban olyan nagyobb község ahová autóbuszjárat ne lenne. […] A vasúti forgalom ezt az autóbusz-inváziót igen megérzi.”	Személynevek	Intézménynév, szervezet	Helynevek Ruszinszkó
Év 1938.	Hónap március	Nap	Kárpátalján is életbe lépett az 1937. február 18-i kormányhatározat, amelynek alapján „a legalább 50 ... Bővebben Kárpátalján is életbe lépett az 1937. február 18-i kormányhatározat, amelynek alapján „a legalább 50 százalékos magyar többséggel bíró helyeken kétnyelvű feliratokat, nyomtatványokat, tekintettel a ruszinságra, háromnyelvűeket vezetnek be a postán és a vasútnál.” A nyelvtörvény kiterjed a beregszászi, a nagyberegi, a gáti, a kaszonyi, a macsolai, a muzsalyi, a beregsomi, a vári, a nagybégányi, a benei és a beregdédai postára, valamint Ardó, Bene, Bereg, Beregszász, Kígyós, Nagybégány, Borzsova–Nagymuzsaly, Som–Kaszony, Újfalu, Szürte és Téglás vasútállomására. ~ A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület beregszászi rendezvényén Narancsik Imre református lelkész kijelentette: „eddigi társadalmi életünk téves utakon jár és sürgősen megalakítandó a „népközösség”. Ennek a népközösségnek nem szabad sem jobb-, sem baloldalinak lenni, nem szabad sem Kelet-, sem Nyugat-Európa felé kacsingatni, hanem Közép-európainak kell lennie és mint a jóakarat népének kell fellépnie.” ~ Ungváron megalakult a cserkész főtanács. Elnök: Hrabár Konstantin kormányzó. „A főtanács révén az Országos Hivatal anyagilag kívánja segélyezni a cserkészmozgalmat.” ~ A Szlovák Néppárt Pozsonyban szlovák–német–magyar–ruszin autonomista blokk létrehozását határozta el. ~ Brünnben volt kiállítása Gottlieb Margit ungvári festőművésznek.	Személynevek Narancsik Imre, Hrabár Konstantin, Gottlieb Margit	Intézménynév, szervezet Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület, Cserkész Főtanács, Országos Hivatal, Szlovák Néppárt,	Helynevek Kárpátalja, Beregszász, Nagybereg, Gát, Kaszony, Macsola, Muzsaly, Beregsom, Vár, Nagybégány, Bene, Beregdéda, Ardó, Bene, Bereg, Kígyós, Nagybégány, Borzsova, Nagymuzsaly, Som, Kaszony, Újfalu, Szürte, Téglás, Podkarpatszka Rusz, Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Közép-Európa, Ungvár, Pozsony, Brünn