Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

Prágában minisztertanácsi ülésen tárgyalták G. Zhatkovych kárpátaljai kormányzó lemondásának kérdését.

Handalbustyaházán megalakult a keresztényszocialista párt szervezete. Elnök: Bozsojovszki Zsigmond.

Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

Zombory Dezső vezércikkéből (Ruszinszkói Magyar Hírlap): „Hétéves küzdelmünk alatt a hatalom és saját fajtánk állott velünk szemben. […] Saját fajtánkból kikerülő ellenfeleink […] nagy tagoltságot mutatnak. - Három csoportra oszthatjuk őket. A közönyösek, a megalkuvók s a megfizetettek osztálya.”

Nagyszőlősön a Ruszinszkói Közművelődési Egyesület meghívására Flachbarth Ernő tartott előadást Csehszlovákia alkotmányáról. Jelen voltak a kárpátaljai magyar pártvezetők is, közte Korláth Endre, Árky Ákos, Polchy István.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács nagyszőlősi gyűlésén Gagatko Andrij kijelentette: Kárpátaljához kell csatolni Kelet-Szlovenszkót, s akkor Kassa lesz a terület fővárosa. ~ Beregszászban megrendezték a hagyományos Magyar Bált. - 1928. január 7.

Munkácson ünnepélyes keretek között adták át a csehszlovák Vöröskereszt által létesített mentőállomást.

Beszkid Sándornak, az Országos Hivatal kultúr- és vallásügyi főtanácsosának jelentése szerint Kárpátalján a következő szekták működnek: szombatosok, evangélisták, Krisztus követői, bibliai tanítványok, millennisták, skizmatikusok, a hetedik napot megszentelők, nazarénusok, megértők, metodisták. A szektahívők száma kb. 15000 fő. Legtöbb követője a szombatosoknak van.

Az Őslakó e napi számát amiatt kobozták el, „mert a nevezett újságban 13 helyen használtatott a „„Ruszinszkó” szó a „Podkarpatszka Rusz” elnevezés helyett.” (Ettől kezdve a lap a terület megnevezésére a „Podkarpatszka Rusz”-t, illetve egyre gyakrabban a „Kárpátaljá”-t használja.) (Augusztus 31-én írta: „A „Ruszinszkó” elnevezést tudvalevőleg még azok a szlovák legionisták hozták gyakorlatba, akik ezt a területet annak idején megszállották.”)

A Podkarpatszka Ruszi Energiaellátó igazgatósága hivatalos jelentésben állapította meg, hogy „a sztrájk morális kihatása a rövid lejáratú kölcsön konverzálása szempontjából nagyon is ártalmas és hiábavalóan meggyöngíti a társaság amúgy sem kiváló anyagi helyzetét”, „a sztrájk nem az az eszköz, mely alkalmas arra, hogy azzal gazdasági kérdéseket elintézzenek”, lehetetlen, hogy „addig, míg ez az erőszakos kísérlet tart”, a PRE “bármilyen békéltető ajánlatot” tegyen.

8 óra (honvéd vezérkari jelentés): „a csapatok már erősen fáradtak”. ~ 12 órától „a felszabadult területen” katonai közigazgatás lépett életbe. A Szics-gárdisták elszórtan továbbra is ellenállást tanúsítanak. ~ Napközben (az előző nap este Budapestről indult különvonattal) Csapon keresztül Munkácsra érkezett Horthy Miklós kormányzó, többek között felkereste a sebesültkórházat, ahol a márciusi harcok szenvedőit ápolták. Innen Beregszászra, Nagyszőlősre és Husztra indult tovább. ~ 17 órakor Budapesten Teleki Pál miniszterelnök elnökletével értekezlet kezdődött a kárpátaljai önkormányzat előkészítéséről. Jelen volt többek között Keresztes-Fischer Ferenc belügy-, Csáky István külügy-, Tasnádi Nagy András igazságügy, Hóman Bálint VKM-miniszter, Bethlen István, Károlyi Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla korábbi miniszterelnökök, Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, valamint a MÉP, a Független Kisgazdapárt képviselői, Kornis Gyula kultúrpolitikus, Illés József jogtörténész, a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének elnöke, Perényi Zsigmond koronaőr, nagyszőlősi birtokos, a kárpátaljai kormányzói biztosi tisztség várományosa.

MTI-jelentés a magyar honvédség veszteségéről „a ruszin területek megszállásával kapcsolatban”: 72 halott, 164 sebesült, 3 eltűnt személy, 2 fogságba esett.

keltezéssel a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete jelentést írt a miniszterelnökségnek „az egész Ruszinföld gyümölcstermelésének újjászervezése érdekében megkezdett munkájáról.” ~ A minisztertanács elfogadta a kárpátaljai ideiglenes polgári közigazgatásra vonatkozó rendelettervezet általános tételeit, a május 12-i ülésen megegyezés született a részleteket illetően is. Eldöntött tény: a vármegyei önkormányzatok elhagyásával összevont terület élére kormányzói biztost állítanak. ~ Folytatódott a március közepe óta szünetelő tanítás a huszti gimnáziumban (tanévzárás július 12.-én, az érettségi vizsgálatokat a következő tanév elején, szeptemberben tartották).

A Mezőgazdasági Kamara jelentése Kárpátaljáról: felülvizsgáltak 8447 iparjogosítványt, ebből 1792 keresztények, 6655 zsidók kezén volt. Megszűntettek 3830 zsidó ipart, helyettük 3500 keresztény kereskedő és iparos kapott jogosítványt, közülük 1796 kárpátaljai, 679 „Csonkaország egyéb területéről telepedett Kárpátaljára”. ~ Az ungvári Kárpátalja Bank épületében leleplezték Horthy Miklós kormányzó márvány mellszobrát, Bory Jenő alkotását.