Gregory Zhatkovych, Kárpátalja kormányzója teaestélyt adott, melyen bejelentette: „Midőn elfogadtam az autonóm Direktórium elnökségét és a kormányzóságot, tettem azt azon erős őszinte meggyőződésből, hogy ezáltal e megbízás, cél és eszmény előmozdítva lesznek. A nagy hivatalok azonban nagy kötelezettséggel járnak, amelyek akadályul szolgálnak azon cél és eszménynek, melynek fejlődését feladatomnak tűztem. Ezért készítettem én és tegnap elküldtem Prágába egy speciális küldönc által egy részletes Exposé-t, melyben fel van sorolva a Ruszin–Csehszlovák Unió eseményeinek története és egyidejűleg beadtam a köztársasági elnök úrnak a Podkarpatszka Rusz kormányzói állásáról való lemondásomat.” ~ Beiktatták Grünwald Adolfot, az új ungvári főrabbit (Löw Lázár utódját).

Az illetékes minisztérium megtiltotta az 1918. október 28. után Magyarországon megjelent nyomdatermékeknek az országba való behozatalát. ~ Az Ilosvai járásban a parasztok földosztást követeltek.

A ruszinszkói magyar pártok nagy létszámú küldöttséget menesztettek Prágába, hogy illetékes helyen adják elő panaszaikat. A köztársasági elnök betegségre hivatkozva nem fogadott, E. Beneš külügyminiszter elé május 6-án járult. Az előterjesztésből: „Podkarpatska őslakos autonóm pártjának és az autonóm területen lakó magyar pártok szövetségének 250 tagú küldöttsége [127 településről] élénk bizalommal és reménységgel eltelve jelentünk meg külügyminiszter úr, mint az entente hatalmak és a cseho-szlovák állam között létrejött St. Germaini békeszerződés hivatott végrehajtója előtt oly célból, hogy legégetőbb követelményünket előterjesszük. - Két év óta élünk a cseho-szlovák állam impériuma alatt és másfél év előtt jött létre az a szerződés, mely Podkarpatska Rus részére az autonómiát a nagyhatalmak tekintélyével biztosítja. - Bár e szerződés ratifikálva van, mégis szomorúan kell látnunk, hogy annak végrehajtása felé egyetlen lépés sem történt. - Ezt a sérelmünket fokozza még az a körülmény, hogy bár a cseho-szlovák törvényhozás kifejezetten kimondotta, hogy Podkarpatska Rus területén a választásokat a szlovenszkói választások után 90 nap alatt meg kell ejteni, mégis ennek kiírására hiába várunk. […] a kormányzat az autonómia megvalósítását nem is tervezi, hanem az ezzel éppen ellenkező centralisztikus irányú eddigi politikáját ezentúl is folytatni kívánja. - Ez ellen a szándék ellen mi ünnepélyesen tiltakozunk”. E. Beneš válaszából: „Kárpáto Russia kérdése adminisztratív és civilizáció kérdése. Eddig a reánk bízott kérdéseket mi megoldottuk. Figyelembe kell venni Önöknek, hogy a románok csak hónapok múlva vonultak ki egyes részekből, másrészt hogy a magyar kormány elhanyagolt állapotban hagyta vissza a nekünk ítélt területeket s óriási munka volt az elhanyagolt iskola ügyét és a higiéniai kérdéseket megoldani. - Kezdet kezdetétől kellett újjáépítési munkát végeznünk. Hozzájárult még az a körülmény is, hogy az autonóm területünkön nem volt intelligencia és így a magunk erejével kellett e munkát végeznünk. A statisztika igazolja a munkánkat és a Népszövetségnek is tudomása van teljesítményeinkről. - Természetes, csak fokozatosan építhetjük ki e tartomány autonómiáját, de kijelentem és nyomatékosan hangsúlyozom azzal az őszinteséggel, mellyel mindent tárgyalni szoktam és nem teszek csupán diplomatikus nyilatkozatot, hogy az autonómia kiépítésének nincsenek elvi, csupán technikai akadályai.”

Gregory Zhatkovych lemondott kormányzót fogadta a T. G. Masaryk köztársasági elnök és Jan Černy miniszterelnök.

Az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt bátyui gyűlésén határozatban tiltakoztak az ellen, hogy cseh telepeseket hozzanak a bátyui Lónyai-birtokra és a tiszasalamoni Odescalchi-birtokra.

az iskolaügyi referátus elrendelte, hogy az 1921/22. tanévtől az ungvári reálgimnázium I. osztályába tanulók csak felvételi vizsgával vehetők fel. A felvételi tárgy a ruszin nyelv. ~ A Ruszinszkói Magyar Hírlap bevezette a „Mit ír a helyi ruszin sajtó” c. rovatot. „Podkarpatszka Rusz magyarul beszélő közönségének módot kell adnunk annak megállapítására, hogy maguk a ruszinok mint vélekednek a mai politikai helyzetről.” ~ Kárpátaljai pravoszláv küldöttség kereste fel Prágában tartózkodó Doszifej szerb püspököt, hogy felkérje: legyen az ő pátriárkájuk is.

Árky Ákos, az ungvári magyar gimnázium felügyelő bizottságának elnöke az alábbi felhívást tette közzé: az ungvári gimnáziumban szeptember 1-jén csak egy ruszin nyelvű első osztály indul, oda is ruszin nyelven kell felvételizni, ezzel „kezdetét veszi a jövő magyarság elnemzetietlenítése, ha idejében nem védekezünk ezen erőszakos intézkedés ellen. - A magyar kultúra fenntartása és tovább fejlesztése érdekében tehát szükségessé vált egy magyar tannyelvű középiskolának létesítése Ungváron. Ez azonban csak úgy vihető keresztül, ha a magyar anyanyelvű polgárság nagyobb áldozatra képes. - Áldozatot mondunk, pedig kötelességet kellene hangoztatnunk. […] A jövendő magyar nemzedék nevében kérünk mindenkit […] támogassa anyagilag az új magyar reálgimnáziumot.” ~ Beregszászban értekezletet tartottak a Máramaros-ugocsai, Beregi és Ungi Református Egyházmegyék küldöttei. A máramaros-ugocsai egyházmegye részéről Sütő Áron egyházmegyei főjegyző javasolta, hogy a fenti három egyházmegye alakítsa meg a külön egyházkerületet. Az ülés úgy döntött, hogy amíg ehhez a feltételek megérlelődnek, a három egyházmegyét közösen érintő ügyek vitelére, a kormányzóságnál való képviseletére 10 tagú bizottságot alakítanak, melynek tagjait az egyes egyházmegyék külön ülésükön választják meg.

Ungvárra érkezett Doszifej szerb pravoszláv püspök. A Ruszinszkói Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta: „Egész Podkarpatszka Rusz el fog szakadni Rómától. Ez történelmi igazság.”

Ungvárra érkezett T. G. Masaryk köztársasági elnök. Kíséretében volt Jan Černy miniszterelnök is. Az üdvözlésen megjelentek a magyar pártszövetség képviselői is: „Ruszinszkó magyarsága nevében jöttünk el, nemcsak azért, hogy szívből köszöntsük a cseh szabadság diadalmas vezérét és az egész világ által elismert igaz demokratát, tisztelettel adózzunk Önnek, kinek életét, tetteit, harcát példaként állítjuk minden magyar elé szabadságküzdelmünkben és kérjük, hogy amint kivívta nemzete szabadságát, adja meg a mi szabadságunkat is, hogy az az államalakulat, melyet az Ön nagy szelleme szabad köztársaságnak teremtett meg, a mi részünkre se jelentse a szolgaságot és ne legyen az rendőrállam, hanem legyen valódi otthonunk és igazán szabad demokratikus köztársaság.” Masaryk beszédéből: „Nem is tudnám elképzelni, hogy a Csehszlovák Köztársaságban elnyomott nemzetiség lehessen.”

E. Beneš miniszterelnök a parlamentnek számolt be kárpátaljai útjáról. ~ Munkácson tanácskoztak a kárpátaljai földbérlők és földbirtokosok. Plotényi Nándor elnök lemondott, helyére Fritzsche Artúrt választották. Határozatban mondták ki, hogy „a vagyondézsmát hajlandók természetben lefizetni”.

Beregszászban ezen a napon kétféle Beregi Újság jelent meg: a Simon Mózes-féle és a Davidovics Herman-féle. ® 1922 április

Ungváron ukrán irányzatú Pedagógiai Társaság alakult. Célja: „a nyelvi kérdéssel való tudományos foglalkozás, pedagógiai folyóirat és pedagógiai könyvek kiadása, továbbá a gyermekek pszichofizikai életének vizsgálása.” Elnök: Volosin Avgusztin. Főtitkár: Révai Julij.

Küldöttség jelent meg Zseltvay János ungi zsupánnál és átnyújtotta a következő memorandumot (részlet): „Zsupán úr! Az Ön által feloszlatott Ungvár városi képviselőtestületben – a cseh nemzetiszocialista és a szociáldemokrata pártok kivételével – képviselve volt pártok megbízásából jelentünk meg, hogy ezek közös egyetértésben hozott határozatát átadva kérjük Zsupán urat, miszerint a Zsupán úr által ezelőtt 20 hónappal feloszlatott képviselőtestületet ugyancsak disretionális joga alapján, de egyúttal a még érvényben levő törvények betartása okából is, újra egybehívni méltóztassék.” A hivatkozott törvény: „1886. évi XXII. tc. 61. §.” Zseltvay válasza: a feloszlatás nem a hivatkozott, hanem csehszlovák kormányrendelet adta jog alapján történt, „a képviselőtestület összehívására sajnos pozitív ígéretet nem tehetek, mert az előbb jelzett törvény […] a képviselőtestület összehívását nem utalja a hatáskörömbe.” - 1928. október 17.

Beszkid Sándor, a kárpátaljai közigazgatási hivatal kultúrreferense nyilatkozott a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak a munkácsi zsidó hitközségen belüli viszállyal kapcsolatos hivatalos álláspontról: „a harcban álló zsidó pártok között elvi ellentétek nincsenek, csak kimondottak személyi ellentétek. A belzi párt éppúgy ragaszkodik a hagyományokhoz, a vallási szabályok legaprólékosabb betartásához, mint a munkácsi rabbié. […] a munkácsi hitközség viszálya nem lokális jellegű harc, hanem tűzfészke a zsidóságnak, amely károsan, sőt rombolóan hat az egész ruszinszkói zsidóság érdekeire s megakadályozza fejlődésében. […] a hitközség kettéválasztása nem megoldás”. ~ Ungváron megalakult a Kisiparosok és Kiskereskedők Gazdasági és Kulturális Egyesülete. Elnök: Behun István.

A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa Prágában rendkívüli közgyűlésen „visszaállította a ruszinszkói kerület működését.” ~ Ungváron értekezletet tartottak a római katolikus papok, melyen követelték a kongrua-törvény módosítását.

Ungváron vendégszerepelt Latabár Árpád budapesti színművész, kiállítása volt Ijjász Gyula, Boksay József, Novák Andor, Vaczik Teodor, Szay Károly kárpátaljai, Rottmann Mozart budapesti festőművészeknek. ~ Egry-harangot avattak Minaj görög katolikus, Barkaszó, Nagypalád református templomában. ~ Kárpátalján 3964 magyar gyermeket anyakönyveztek (34,15%). ~ Megjelent: Rácz Pál: A könyvnyitó asszony. Regény. Ludwig Voggenreiter Verlag, Berlin., Tamás Mihály: Tavaszi vallomás. Fiatal évek regénye. Concordia ny. (Bratislava), Voggenreiter Verlag, Berlin., Péter Mihály: A pátens korának egyháztörténeti tanulságai. A Szeretet Kiskönyvtára 16. Kálvin ny., Beregszász., Stahlberger Miksa: A bunkó. Vagyis dzsentrik, zsidók és egyébféle történetek, szatirikus elbeszélések. Kárpátia ny., Munkács – Mukačevo., Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája: A kisebbségek nyelvi jogai. Prága., Kis katekizmus a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye népiskoláinak számára. 9. k. Unio ny., Užhorod – Ungvár., Sztojka János: A kárpátaljai oroszoknak a katholikus egyházzal való egyesülése történetének megvilágítása és a „pravoszlávia”. Hitvédelmi füzetek 1. Lám ny., Užhorod – Ungvár., A csehszlovákiai kommunista (bolseviki) pártnak, mely a III. Internacionale szekciója, választási kiáltványa Podkarpatszká Rusz dolgozóihoz. Viktoria ny., Ungvár – Užhorod.

Az Ungvári Kereskedelmi Csarnok és az Ipartársulat vezetősége mozgalmat indított annak érdekében, hogy az útlevélkérelemhez ne kelljen állampolgársági bizonylatot mellékelni.

Kárpátalján 3844 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,62%). ~ A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség miatti halálesetek 31 százalékát szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. ~ Munkácson megindult az agrárpárt hivatalos lapja ????????????? ???????? (Földműves Politika) címmel. 1934-től Ungváron adták ki, megszűnt 1938-ban. ~ Munkácson vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész, a magyar fővárosban Unger István, a kárpátaljai színtársulat oszlopos tagja. ~ Ungváron Boksay József és Erdélyi Béla nyilvános festőiskolát szervezett. ~ Megjelent: Kiss József: Legendák nagyapámról. [Próza.] Első teljes kiadás. Viktória ny., Ungvár – Užhorod., Pásztor Mihály: Ludas Matyi. Vígjáték. Ungvár – Užhorod., Simon Menyhért: Életünk lényege. [Versek.] Welber ny., Munkács., Tamás Mihály: A szép Angéla háza. Regény. A Reggel, Pozsony., Vajas Klára: Fehér Ilona. Elbeszélések fiatal lányoknak. Szeretet, Beregszász., Földesi Gyula: Az autonóm Kárpátoroszország államjogi vázlata. Földesi ny., Užhorod., A községi választási rendtartás ismertetése. A vonatkozó törvények, rendeletek és joggyakorlat alapján kiadja a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállallat, Bratislava-Pozsony., Mónus Gyula: Zilárd királyfi. Gyermekszínmű. Népmesék nyomán. A Néplap Műkedvelő Színtára 2. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Preiss Gabriella: A mostohaleány. Dráma a falusi életből. A Néplap Műkedvelő Színtára 5. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Jelentés a „Podkarpatska Rusi Zsidó Árvagyámolító Egyesület” munkásságáról (1920–1926). Pannonia ny., Munkács – Mukačevo., Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850. A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Grünstein ny., Munkács., Köztársasági magyar földmíves-népkönyv az 1928-as szökőévre. Užhorod – Ungvár.

Az Őslakó írta: „A ruszinszkói közigazgatás egy rendelkezést kapott, mely szerint a keresztnevek minden hivatalos iratban nem úgy tüntetendők fel, ahogy anyakönyvezve vannak a régi magyar anyakönyv szerint, hanem csehül, cseh fordításban.”

A kormányzóság rendelkezésére a rendezetlen állampolgárságú egyének ezentúl csak 6 hónapig érvényes útlevelet kaphatnak (korábban két évre szólót). ~ A munkácsi építőmunkások sztrájkba léptek béremelési követeléssel.

MTI-hír: „Máramaros vidékének lakossága körében riasztó hírek keringenek az erdélyi román lapok tudósításai alapján arról, hogy az 1929. évben népszavazás fog dönteni Ruszinszkó hovatartozásáról. A máramarosi román sajtó már jóslatokba is bocsátkozik és azt írja, hogy Aknaszlatina, Huszt, Beregszász, Munkács, Bátyu, Csap, Ungvár, Sátoraljaújhely is Romániához fog kerülni.”

Csehszlovákiában életbe lépett a közigazgatási reformtörvény. Podkarpatszka Rusz a köztársaság többi területeinek mintájára szervezett tartomány, a székhely Ungvár. (Lásd. 1927. július 14-én kelt 125. sz. törvényt.)

Három memorandum született, melyet a Népszövetséghez nyújtottak be a kárpátaljai autonómia halogatása miatt: Kurtyák Iván a ruszinság nevében (kelt. augusztus 21-én), Dvoržák Viktor a szlovákok, Ölvedi László a magyar kisebbség nevében. Ez utóbbi mindössze 2 oldalas.

A 229/928. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kárpátaljai tartománygyűlésben nem lehet magyar nyelven felszólalni, a jegyzőkönyvet az államnyelven kell vezetni. ~ A statisztikai hivatal jelentése szerint Csehszlovákiában 518 csődeljárást folytattak le, ebből Kárpátalján hatot. ~ A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923 óta Szlovenszkóban és Kárpátalján 8893 külföldi szerzett állampolgárságot, közte 5045 „régi magyar állampolgár”, ebből 4196 magyar nemzetiségű. ~ Kárpátalján 3914 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,72%). ~ Megjelent: Fülöp Árpád: Betlehem. Színjáték. Ungvár – Užhorod., Kiss László: Minden az élet. Versek. Bécsi Európa Könyvtár, Uzshorod., Rácz Pál: A szomorú ember. Regény. Concordia ny. (Pozsony), Kazinczy Társaság, Kassa., N. Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék. Elbeszélések. Kassa., N. Jaczkó Olga: Ispilángi rózsa. Regény. Pozsony., Szerényi Béla: A Chasmoneusok. Történelmi színmű 4 képben. Zsidó Néplap, Ungvár – Užhorod., Győrffy Lajos: Bolond Istók. Népszínmű. Petőfi Sándor verse alapján. A Néplap Műkedvelő Színtára 6. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Árky Ákos: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918–1927. A Studium kiadása, Budapest., Árky Ákos: A ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Sylvester Nyomda, Budapest., Surányi Géza – Várady Aladár: A csehszlovákiai magyar kisebbség tíz éve. Pozsony., Flachbarth Ernő: A közigazgatás szervezéséről és az országos valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése. Prága., Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Lám Rt. ny., Užhorod., Boksay Emil – Révay Gyula – Brascsajko Mihály: Magyar–ruszin szótár. Pedag. T-vo Podkarp. Ruszi, Ungvár – Užhorod., Sas Andor: Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napóleoni háborúk idején 1796–1803. Grünstein ny., Mukačevo – Munkács.

Várpalánkán a római katolikus templom felszentelésének évfordulója alkalmából Jézus Szent Szíve búcsúnapot tartottak.

Ótátrafüreden az Országos Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt megalakította a közös Központi Végrehajtó Bizottságot.

Rómában a Vatikánban járt Gebé Péter, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke és Suba György kanonok.

Tizenöt év fegyházra ítélték kémkedés, hadititok Magyarországnak történt kiszolgáltatása, Szlovákia elszakításáért szőtt tervek vádjával Vojtech Tuka jogi professzort, aki a köztársaság megalakulásának 10. évfordulója előtt a Szlovák Néppárt hivatalos lapjában azt állította, hogy az 1918. október 30-i turócszentmártoni csatlakozó nyilatkozatnak volt egy titkos záradéka, amely szerint a megállapodás csak tíz év próbaidőre szól, utána a szlovákok visszanyerik önrendelkezési jogukat.

Felszentelték a munkácsi római katolikus templomot, amelyet 1904-ben kezdtek építeni a középkori alapokra.

Az Őslakó írta: „A postaügyi minisztérium az egyes postaigazgatóságokhoz s ezeken keresztül a postahivatalokhoz oly utasítást küldött, amely az ajánlott pénz- és csomagküldeményeknél a hivatalos helységelnevezések használatát teszi kötelezővé. […] Ez az utasítás az egyszerű levelekre és levelezőlapokra nem vonatkozik, hanem csakis az olyan küldeményekre, melyeknek feladásánál a felek direkt összeköttetésbe kerülnek a postahivatallal. Ezenkívül az utasítás csakis a belföldi postaforgalomra nézve bír érvénnyel. […] az csupán praktikus, de semmi körülmények közt sem nemzetpolitikai célokat szolgál.”

Az ungvári tartományi hivatal korábban utasította a ruszinszkói tanfelügyelőket, hogy felettes hatóságaikkal csak cseh nyelven érintkezzenek. A tanfelügyelők erre gyűlést hívtak össze, melyen tiltakoztak a nyelvrendelet ellen, s kijelentették, hogy továbbra is a ruszin nyelvet ismerik el hivatalosnak. Ivan Dérer iskolaügyi miniszter most utasította a tartományi vezetést a rendelet visszavonására.

Ungváron megalakult az Alkotmányos Néppárt. Elnök: Visnovsky Milán. A párt tagjai nagyobbrészt földművelők Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős vidékéről. ~ Az Őslakó írta: „figyelmeztetjük a közönséget, hogy a levélcímzésnél használja ugyan a magyar megnevezést (hogy el ne felejtsük s elfeledtetni se engedjük ott, ahol lehet, azt), de a magyar név előtt elsősorban a hivatalos nevet használja. Így például: Berehovo–Beregszász, Užhorod–Ungvár. - Ne legyünk lusták a két név leírására, mert így emlékezünk arra, hogy bizony a magyarságnak is van itt joga!”