Megalakult a Podkarpatszka Ruszi Nemzetközi Szocialista Párt. Vezetők: Gáti József, Illés Béla és mások.

J. Pesek tanügyi referens értekezletet tartott, melyen kijelentette: nem lesz állami magyar tannyelvű gimnázium Ungváron, a folyó tanévben a ruszin gimnáziumban fenntartják a még meglevő III–VIII-ikos magyar párhuzamos osztályokat azzal, hogy oda új tanulók nem vehetők fel, így a magyar oktatás fokozatosan megszűnik. A meglevő magyar osztályokban a volt kir. kat. főgimnáziumból átvett tanárok fognak tanítani. A római katolikus hitközség akkor nyithat magángimnáziumot, ha az ahhoz szükséges minden feltételnek önerőből eleget tud tenni.

A kárpátaljai magyar pártok felkérték a párttagokat, hogy „a jövőben csak olyan íveket írjanak alá, amelyeken pártjuk pecsétje rajta van.” ~ Ungváron református presbiteri ülésen Barkaszy Károly szalókai lelkész indítványozta, hogy „a volt ungi egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt” 12 egyházközség mondja ki a volt egyházmegyéjétől való elszakadást és alakítson önálló kárpátaljai egyházmegyét.

Összeült Ungvár első választott képviselőtestülete. Polgármester: Bacsinszki Edmund. Alpolgármesterek: Malina Sztaniszlav, Kavasch Ernő.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: jelentős fejlődésnek indult a Ungvár központja a Kisgalagóban épülő városrésznek köszönhetően.

a munkácsi Csillag Étterem hetente kétszer kulturális jellegű kávéházi esték szervezését határozta el . ~ A Ruszinszkói Színházi Élet beleolvadt a budapesti Színházi Élet c. lapba. Helyi tudósítók Bernáth Pál és Kelembér Sándor.

Ungváron megrendezték az I. Podkarpatszka Ruszi Iparkiállítást több mint 600 csehszlovák, lengyel, román, német, magyar, svájci, belga kiállító részvételével. Kárpátaljai résztvevők: Ungvárról Danubia Gépkereskedelmi Vállalat, Páris Áruház (Hartmann Sámuel), Miskolczy Lajos papi és úriszabó, Fried Ármin áruháza, Havasi István cipőboltja, Kerényi Márton drogériája, Kasser Emanuel szappangyára, Kozár Lajos lakatosárugyára (alapítva 1897-ben), Nyilas Vince cementipari telepe, Sájghy János bőrdíszműves (műhely alapítva 1880-ban), Gold és Tsa épület- és műbádogos, Rádió Szekeres, Auto Centrale, Stern Mór rum- és likőrgyár, Jáchym Alois épület- és géplakatos, Szegedi Vilmos gyógyszerész és tsa, Juga Konstantin kovács, Schlesinger Dezső ruhaszalonja, Foto Themac fényképészeti és reklámcég, Tamás István kovács és kocsigyártó, Vaskó István cipész, Adler M. Sámuel péküzeme, Radietta, Rothmann Testvérek férfiruha-kereskedés, Cap Béla kosárfonó üzeme, Grosz Mór Garage (a Skoda Autóművek kárpátaljai vezérképviselete), Vajda Emil Műszaki Iroda (a Ford, a Firestone, a Harley Davidson, a Vacuum Oil Comp. kárpátaljai képviselete), Mihók János könyvkötő, Steinmetz Paula kalapszalonja, Cser Béla vas- és fémöntödéje (alapítva 1887-ben), Jendrék András kőfaragó, Behun Béla épület és műasztalos, Schönberger Géza, a Standart Oil Comp. képviselője, Makovicka Ferenc bádogos és vízvezeték szerelő, Kofmann zongoraüzlet (alapítva 1895-ben), Molnár Arnold üveg- és porcelánboltja, Jan Paček szűcsműhelye, Akkord Haranggyár, Lebovits Dezső bőröndös, Kisgejőcről Egry Ferenc harangöntödéje (alapítva 1793-ban), Beregszászból Lichtestein Adolf ékszerész és látszerész, Popiel Zsigmond szűcsmester, Indig Mózes kályhakészítő, Nagyszőlősről a Rosner és Steinberger cég, Őrhegyaljáról a Schönborn-Bucheim Gőzsörgyár (alapítva 1728-ban), Munkácsról Blum József búrtorkereskedő, Sutay Béla bútorüzeme (alapítva 1901-ben), a Szova testvérek rádiószaküzlete, és mások.

Kárpátalján 3844 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,62%). ~ A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség miatti halálesetek 31 százalékát szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. ~ Munkácson megindult az agrárpárt hivatalos lapja ????????????? ???????? (Földműves Politika) címmel. 1934-től Ungváron adták ki, megszűnt 1938-ban. ~ Munkácson vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész, a magyar fővárosban Unger István, a kárpátaljai színtársulat oszlopos tagja. ~ Ungváron Boksay József és Erdélyi Béla nyilvános festőiskolát szervezett. ~ Megjelent: Kiss József: Legendák nagyapámról. [Próza.] Első teljes kiadás. Viktória ny., Ungvár – Užhorod., Pásztor Mihály: Ludas Matyi. Vígjáték. Ungvár – Užhorod., Simon Menyhért: Életünk lényege. [Versek.] Welber ny., Munkács., Tamás Mihály: A szép Angéla háza. Regény. A Reggel, Pozsony., Vajas Klára: Fehér Ilona. Elbeszélések fiatal lányoknak. Szeretet, Beregszász., Földesi Gyula: Az autonóm Kárpátoroszország államjogi vázlata. Földesi ny., Užhorod., A községi választási rendtartás ismertetése. A vonatkozó törvények, rendeletek és joggyakorlat alapján kiadja a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállallat, Bratislava-Pozsony., Mónus Gyula: Zilárd királyfi. Gyermekszínmű. Népmesék nyomán. A Néplap Műkedvelő Színtára 2. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Preiss Gabriella: A mostohaleány. Dráma a falusi életből. A Néplap Műkedvelő Színtára 5. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Jelentés a „Podkarpatska Rusi Zsidó Árvagyámolító Egyesület” munkásságáról (1920–1926). Pannonia ny., Munkács – Mukačevo., Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850. A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Grünstein ny., Munkács., Köztársasági magyar földmíves-népkönyv az 1928-as szökőévre. Užhorod – Ungvár.

Az állami földhivatal hivatalos közleménye a volt Schönborn-uradalom kihasználtságáról: az uradalom földjéből eddig 19000 kat. holdat parcelláztak fel és osztottak ki. Maradt még 10000 kat. hold szántó és 105000 kat. hold egyéb földterület, nagyobbrészt erdő. A szántóföld nagyobbik fele az ún. Fekete-mocsár, ami csak kellő feljavítás után lesz termőképes, „de akkor meg van a kilátás arra, hogy az ország keleti részének raktára legyen.”

Ungvár főpolgármestere a napokban meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtóhoz, amelyben a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségét előkészítő értekezletre hívta meg őket. A kárpátaljai magyar pártszövetség Korláth Endre ügyvezető elnök aláírásával az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A magyar nemzetnek ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ez a tisztelet annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát és büszkeségét. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szeretetét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élni akarását tiszteli, s megveti azokat, akik önző érdekből vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelkűen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. - Mindezek leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraélédésének alapját adta meg, a nagy nemzettesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzése, amely a védtelen magyarságot a csehszlovák nemzet államalkotásának első napjaiban megszállotta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottan nyomorog, középiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer létalapját aláássa. - Mint hivatalos kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt tíz esztendő alatt, úgy hogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai téren a törvényalkotás legszentebb jogától is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet mai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselte. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború után vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kényszerítse a cseh nemzeti dicsőség ünneplésére és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sora tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie.”

a belügyminisztérium megszűntette a Magyarországon megjelenő politikamentes könyveknek Szlovenszkóba és Kárpátaljára történő behozatalára vonatkozó tilalmat.