Az Ungvári Nemzeti Tanácson belül megalakult a végrehajtó hatalmat gyakorló népkormány és a nemzetőrség. Kihirdették a statáriumot Ung vármegyében, a bíróság a nemzetőrség tagjaiból alakult.

Hennoque francia tábornok az ungvári városházán a város küldöttségének kijelentette: Ungvár a cseh államhoz tartozik. Kihirdette a statáriumot. - 1919. május 2.

E napon kelt minisztertanácsi rendelettel egész Podkarpatszka Rusz területén statárium lépett életbe. ® 1922. április 11. ~ Megalakult a Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa. Elnök: Eperjessy József. Alelnök: Tárczy Károly. Ügyvezető titkár: Havas Emil. Jegyző: Rácz Pál. Pénztáros: Kováts Miklós.

Ungváron kihirdették a statáriumot. ~ Ismét betiltották a magyar jogpárt munkácsi kerületi osztályának alakuló ülését.

Beregszászban kihirdették a statáriumot. ~ A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „statárium van. Kötél általi halál rémesen kongó szava szeli át az őszi levegőt. Miért? Kérdik az emberek... Mi miatt? Szegezik le fejüket a statáriumot hirdető kürtszó elhangzása nyomán. - Nincs a kérdésre felelet. - Hiába a tapogatózás, az érdeklődés. Az újságok bújása sem adja meg a feleletet.”

A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi kiáltványt adta ki: „a napokban kihirdetett politikai statárium miatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületi csoportjának alakuló gyűlése össze nem hívható [...] A Ruszinszkói Magyar Jogpártnak ezernyi-ezer tagja van, a párt tehát valóságban már megalakult s csupán a forma, az alakuló gyűlés összehívása az, amit az időközben kihirdetett politikai statárium lehetetlenné tett számunkra. A párt ügyeinek vezetésével foglalkozó szervező bizottság tehát azzal a kéréssel fordul a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kerületi tagjaihoz, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tegyék magukévá a szervező bizottságnak alább következő határozatát: - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületének szervező bizottsága 1920. évi szeptember 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a statárium folytán lehetetlenné vált alakuló gyűlés megtartása miatt megakadt pártéletet nem hagyja – csupán formai kellékek hiánya miatt – megszűnni, hanem a tagok bizalmára és ragaszkodására számítva, addig, míg a politikai helyzet a pártnak gyűlés útján való formális megalakulását lehetővé teszi, a pártot megalakultnak mondja ki, a szervező bizottság „pártvezető bizottsággá” alakítja magát át, a párt vezetését magára vállalja és azt teljes felelősséggel gyakorolja.” „Ma a tömörülésre, az összetartásra, az egyesülésre nemcsak a választások alkalmával van szükség, hanem állandóan, mert minden nap rendkívüli feladatok elé állítják a magyarságot. - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt tehát ennek megfelelően programját nem csupán a választásokkal megszerezhető parlamenti képviselet útján akarja végrehajtani, hanem addig is élni és dolgozni akar, hogy a párt tagjaiban az öntudatot fenntartsa és jogainak védelmezője legyen.”

Prágában közös értekezletet tartottak a ruszinszkói pártok: a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József, Demkó Mihály, Földesi Gyula), a Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt (Volosin Avgusztin, Brascsajko Mihajlo, Tóth András), a Podkarpatszka Ruszi Parasztpárt (Balog Juro), a Nemzetközi Szocialista Párt (Simon Mózes), a Podkarpatszka Ruszi Független Szocialista Párt (Puza Jevhen) és a magyar pártszövetség (Korláth Endre, Kerekes István, Paulik János). Az értekezleten Kerekes István keresztényszocialista pártvezető elnökölt. A megfogalmazott követelések: a választási törvény előkészítésébe vonják be a ruszinszkói pártokat, a választásokig nevezzenek ki megfelelő jogkörökkel rendelkező ideiglenes kormányzót, legkésőbb augusztus végéig írják ki a szojmba a választásokat, cseréljék le a tisztviselői kar nem őslakos tagjait, töröljék el a cenzúrát, a statáriumot, a ruszinszkói pártok képviselőiből hozzanak létre ellenőrző bizottságot.

382. számmal hirdetményt tettek közzé: „Statárium Slovenskón és Podkarpatská Rusban a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó személyekkel szemben”.

Ehrenfeld Péter alkormányzó aláírta a statáriumot megszüntető rendeletet (megjelent április 26-án). „A minisztertanács határozata alapján az 1920. évi augusztus 28-án 2616. sz. a. a Podkarpatszka Rusz területére kihirdetett rögtönítélő bíróság (statárium), valamint az ezen rendeletekkel életbe léptetett összes rendkívüli intézkedések hatályon kívül helyeztetnek. Ennek következtében a beregszászi törvényszék kivételes hatásköre, mint rögtönítélő bíróságnak, amely a fenti rendeleten alapult, megszűnt. - Hasonlóképpen hatályon kívül helyeztetnek mindama rendeletek, melyek a rögtönítélő bíróság alapján adattak ki.” Huber rendőrigazgató tájékoztatása: „a pártéletet korlátozó intézkedések terén mai nappal a még itt fennálló magyar törvények lépnek életbe. - A sajtószabadságot korlátozó előzetes cenzúra szintén megszűnvén a nyomtatványok és hírlapokra vonatkozólag az itt még érvényben levő 1914. évi magyar sajtótörvény rendelkezései irányadók. Ez intézkedések a sajtó terén addig állanak fenn, amíg a tárgyalás alatt álló csehszlovák törvénytervezet, mely a köztársaság egyéb területén már érvényben levő osztrák sajtótörvényt kívánja Ruszinszkóra is kiterjeszteni, törvényerejére nem emelkedik. […] a statárium megszűntetésével a politikai pártok működéséhez nem lévén szükség engedélyre, természetszerűleg a Magyar Jogpárt is programjának bejelentésével megkezdheti működését. […] a szlovák vízum megszerzésének szüksége a mai nappal megszűnt.”

Lev Prchala Kárpáti Ukrajnában statáriumot és ostromállapotot hirdetett ki. ~ A Német Távirati Iroda jelentése szerint „az első munkáscsoport elhagyja Ruszinszkót, hogy Németországban munkát vállaljon”.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Ungváron megszigorították a zárórarendeletet, időhöz kötött a szeszfogyasztás, statárium van érvényben, „a német és a magyar katonai és polgári hatóságok együtt biztosítják a rendet”. ~ Uo.: a Zsidók kitelepítése Ungváron és Kárpátalján című cikkből: „A kárpátaljai és peremvidéki területen, amely hadműveleti területnek nyilváníttatott, közigazgatási és rendészeti érdekből megkezdődött a zsidó lakosság kitelepítése, illetve táborokba gyűjtése. - A kárpátaljai területen, valamint a hadműveleti területre eső peremvidéken levő községek zsidóságának kitelepítése, illetve táborba gyűjtése már megtörtént. Az ungi községekből Ungvárra, a városon kívül létesített [a Felszabadulás utca végén levő] táborba szállították be a zsidó lakosságot. Most a hadműveleti területen levő városok zsidó lakosságának kitelepítésére került sor. - Ungvár város zsidó lakosságát is a városon kívül létesített táborba telepítik ki. A kitelepítés munkája ma [április 20-án] reggel 9 órakor veszi kezdetét és az előre megállapított rend szerint történik. Az ungvári zsidóság kitelepítése, illetve táborba szállítása ügyében Megay László polgármester III. 93. eln. - 1944. szám alatt” adott ki hirdetményt. „A kitelepítés nem vonatkozik a zsidó orvosokra, gyógyszerészekre és a hadüzemekben dolgozó olyan zsidó munkásokra, akik a hadüzemparancsnok igazolványával vannak ellátva. A kitelepítést házról-házra járva hatósági és rendőri bizottságok végzik, akik a kitelepített egyének értéktárgyait nyomban leltárba és zár alá veszik, a lakásokat pedig lepecsételik. […] A lakásukból kitelepített zsidók körzeti gyűjtőhelyekre kerülnek és onnan a városon kívüli táborba. […] A rendőrség a kapott utasítások alapján Munkácson is kijelölte azt a területet, ahová a zsidók szerdán [április 19-én] kötelesek voltak átköltözni. Az idegen állampolgársággal rendelkező zsidókat külön csoportba vonták.” A zsidók kitelepítése „gyorsított eljárással” történik. Az újság szerint Ungváron csaknem 10000 zsidó lakott. A város két gyűjtőtáborába, a Felszabadulás utca végébe és a Munkácsy utcai fatelepre „mintegy 16-17 ezer ungvári és környéki kitelepített került”.