TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1944.	Hónap október	Nap 27.	A kolozsvári Világosságban Balogh Edgár főszerkesztő vezércikkben követeli a magyar közélet megtiszt ... Bővebben A kolozsvári Világosságban Balogh Edgár főszerkesztő vezércikkben követeli a magyar közélet megtisztítását. Kijelenti, hogy bár „a legfőbb bűnösök” elmenekültek, de maradtak még sokan, akik „most a vörös szalag lobogtatásával, vagy éppen román nemzeti színnel akarják álcázni régi jobboldaliságukat és türelmetlen, izgága magyarkodásukat. [...] Nem a nemtelen bosszú, nem a nagy ügyhöz méltatlan feljelentgetések áradatát akarjuk megindítani, hanem a magyar tömegek éberségét akarjuk felhívni arra, hogy őrízzék meg a magyar demokrácia és a munkásmozgalom feddhetetlen tisztaságát a betolakodóktól.” ? 1944. november 10.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Balogh Edgár,
Év 1948.	Hónap nyarán	Nap	a Bolyai Tudományegyetemen nyugdíjazzák Bíró Vencel és Balanyi György történészprofesszorokat. (A ny ... Bővebben a Bolyai Tudományegyetemen nyugdíjazzák Bíró Vencel és Balanyi György történészprofesszorokat. (A nyugdíjaztatásuk valódi oka az, hogy mindketten a piarista rend tagjai, előbbi korábban rendfőnök is volt.) // A Bolyai Tudományegyetemről – mivel a román hatóságok nem hosszabítják meg a szerződését – visszatér Magyarországra Zolnai Béla, a francia irodalom professzora, Kispál Magdolna nyelvész, Buza László jogászprofesszor, Sövényházy Ferenc jogászprofesszor, Kislégi Nagy Dénes közgazdászprofesszor, Rajty Tivadar közgazdászprofesszor, Borbély Sámuel matematikaprofesszor, Fényes Imre fizikaprofesszor, Dezső Lóránd fizikaprofesszor, Vargha László kémiaprofesszor, Csík Lajos biológiaprofesszor.	Helynév	Intézmény Bolyai Tudományegyetem	Személynév Bíró Vencel, Balanyi György, Zolnai Béla, Kispál Magdolna, Buza László, Sövényházy Ferenc, Kislégi Nagy Dénes, Rajty Tivadar, Borbély Sámuel, Fényes Imre, Dezső Lóránd, Vargha László, Csík Lajos
Év 1948.	Hónap október	Nap 14.	Beolvasztják az állami fakitermelő vállalatokba a gyergyói és csíkszentdomokosi erdőkitermelő szövet ... Bővebben Beolvasztják az állami fakitermelő vállalatokba a gyergyói és csíkszentdomokosi erdőkitermelő szövetkezeteket, valamint a Csíki Magánjavak kereskedelmi társaságát. ¬ 1946. október 1.	Helynév	Intézmény Csíki Magánjavak	Személynév
Év 1949.	Hónap február	Nap 19.	Bukarestben titkos megbeszélést tart a magyar és román „testvérpárt” vezetőségének néhány tagja. A M ... Bővebben Bukarestben titkos megbeszélést tart a magyar és román „testvérpárt” vezetőségének néhány tagja. A Magyar Dolgozók pártját Rákosi Mátyás, Rajk László és Gerő Ernő, a Román Munkáspártot Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Vasile Luca, Alexandru Moghioroş és Iosif Chişinevschi képviselték. A megbeszélésen Rákosiék több sérelmes kérdést felvetettek, többek közt a Magyarországra való utazások román részről történő drasztikus korlátozását, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet néhány problémáját, és az 1948 júniusában államosított romániai magyar vállalatokért járó kártérítés kérdését. A felvetett problémákat román részről „visszaverik”, a vita végül „süketek párbeszédévé” válik.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Vasile Luca, Alexandru Moghioroş, Iosif Chişinevschi
Év 1957.	Hónap október	Nap 16.	Marosvásárhelyen „értelmiségi nagygyűlést” tartanak a tartományi pártbizottság szervezésében. A taná ... Bővebben Marosvásárhelyen „értelmiségi nagygyűlést” tartanak a tartományi pártbizottság szervezésében. A tanácskozáson kétszáznyolcvan orvos, művész, író, tanár, tanító vesz részt, valamint a helyi pártvezetők, aktivisták. A felszólalók (mások mellett: Csupor Lajos tartományi első titkár, Gálfalvi Zsolt, Izsák József irodalomkritikusok, Andrásofszky Tibor, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet rektora, Sütő András író) elítélnek „minden olyan kísérletet, amely a szocializmus építésének megakadályozását szolgálja”. Az ugyancsak felszólaló Jordáky Lajos – akárcsak az egy héttel korábbi kolozsvári „értelmiségi nagygyűlésen” – „nyilvános önkritikát” gyakorol, mert „belekeveredett” a Dobai-ügybe. ¬ 1957. március 20.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév Csupor Lajos, Gálfalvi Zsolt, Izsák József, Andrásofszky Tibor, Sütő András, Jordáky Lajos
Év 1962.	Hónap április	Nap 27.	Gheorghe Gheorghiu-Dej az RMP Központi Vezetése plenárisán bejelenti, hogy az országban befejeződött ... Bővebben Gheorghe Gheorghiu-Dej az RMP Központi Vezetése plenárisán bejelenti, hogy az országban befejeződött a kollektivizálás.	Helynév	Intézmény	Személynév Gheorghe Gheorghiu-Dej
Év 1974.	Hónap április	Nap 1.	Megjelenik a Hivatalos Közlönyben a sajtótörvény, mely részletesen szabályozza a cenzúra működését, ... Bővebben Megjelenik a Hivatalos Közlönyben a sajtótörvény, mely részletesen szabályozza a cenzúra működését, a kiadók, szerkesztők feladatkörét is. Az előírások betartatása, ellenőrzése a Sajtó- és Nyomtatványügyi Bizottság (röviden Sajtóigazgatóság) feladata lesz.	Helynév	Intézmény Sajtó- és Nyomtatványügyi Bizottság (röviden Sajtóigazgatóság)	Személynév
Év 1975.	Hónap december	Nap 3-4.	Bukarestben – fél év halogatás után – összehívják a két „dolgozói tanács” plenáris ülését. Néhány fe ... Bővebben Bukarestben – fél év halogatás után – összehívják a két „dolgozói tanács” plenáris ülését. Néhány felszólaló az első nap, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén (ismét) felveti a magyar nyelvű oktatás problémáit, ám Ceauşescu a két tanács másnapi együttes ülésén tartott beszédében erre úgy reagál, hogy „vannak itt is hiányosságok”, de „minden bizonnyal nem itt a helye annak, hogy most elemezzük ezeket a kérdéseket.” Végeredményben ismét csak – miként egy nagykövetségi rejtjeltávirat fogalmaz – „külsőségekre épített, propagandaelemektől hemzsegő tanácskozásra került sor”, ami a részt vevő értelmiségiekből „elkeseredettséget váltott ki”. ? 1976. május 20.	Helynév Bukarest	Intézmény Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa,	Személynév Nicolae Ceauşescu,
Év 1977.	Hónap június	Nap 15-16.	Debrecenben, majd másnap Nagyváradon találkozik az MSZMP KB első titkára, Kádár János és az RKP főti ... Bővebben Debrecenben, majd másnap Nagyváradon találkozik az MSZMP KB első titkára, Kádár János és az RKP főtitkára, államelnök, Nicolae Ceauşescu. Román részről az elmúlt években többször szorgalmazzák a legfelső szintű találkozót, de a magyar álláspont az, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt jól előkészítik és attól „érdemi döntések” várhatók. Diplomáciai úton februárban közli a magyar külügyminisztérium, hogy Kádár János egy „kötetlen határmenti találkozót” javasol június hónapban. Erre nem jön válasz, de Ceauşescu március 28-i beszédében utal arra, hogy hamarosan találkoznak. Magyar részről előzetesen megfogalmazzák, hogy az egyik legfontosabb célja a találkozónak „a nemzetiségek összekötő szerepének” kiemelése. Az előzetes tárgyalási tervben hangsúlyosan szerepel a főkonzulátusok ügye is. A két nap alatt a román fél – fogcsikorgatva bár de – elfogadja a magyar álláspont nagy részét: megegyeznek a főkonzulátusok mielőbbi megnyitásában, a kishatárforgalom bővítésében, kívánatosnak tartják az egymás fővárosaiban történő kulturális házak felállításának meggyorsítását. A találkozónak pozitív visszhangja van a magyar értelmiség soraiban. (Szokai Imre, a külügyminisztérium román referatúrájának beosztottja információi szerint a legfelső találkozó utáni napokban Kovászna megyében a Securitate több ismert magyar értelmiségit zaklatott és házkutatásokat is tartottak.)	Helynév Debrecen, Nagyvárad	Intézmény MSZMP KB, RKP	Személynév Kádár János, Nicolae Ceauşescu, Szokai Imre
Év 1979.	Hónap november	Nap 19-23.	Bukarestben tartják az RKP XII. kongresszusát. A KB póttagja marad Domokos Géza és Sütő András, KB-t ... Bővebben Bukarestben tartják az RKP XII. kongresszusát. A KB póttagja marad Domokos Géza és Sütő András, KB-tag: Létay Lajos, Szilágyi Dezső. Az Ellenőrző Bizottság tagja lesz Hajdú Győző.	Helynév Bukarest	Intézmény RKP	Személynév Domokos Géza, Sütő András, Létay Lajos, Szilágyi Dezső, Hajdú Győző.
Év 1981.	Hónap július	Nap 5.	A cenzúra (a Kultúrtanács nemzetiségi osztálya, Pezderka Sándor) kiveszi A Hétből Constantin Beloiun ... Bővebben A cenzúra (a Kultúrtanács nemzetiségi osztálya, Pezderka Sándor) kiveszi A Hétből Constantin Beloiunak a Flacăra 27. számában már megjelent cikkét: Dumitru Mărtinaş professzor és a moldvai csángók etno-történeti eredetének kérdése (Profesorul Dimitriu Mărtinaş şi problema originii etnoistorice a ceangăilor din Moldova.). Ebben a szerző egy, a közelmúltban elhunyt, csángó származású, dilettáns „tudósnak” azt az elméletét foglalja össze, miszerint a moldvai csángók „egy régi erdélyi román népesség leszármazottai, akiket valamikor elszékelyesítettek”. (Mărtinaş – posztumusz – könyve az Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică kiadásában 1985-ban jelenik meg.) A Flacăra négy hét múlva, augusztus 6-án leközli Ősz Erős Péter csángó-magyar származású tanár válasz-cikkét (Gînduri pe marginea unui articol. – Gondolatok egy cikkhez.), melyre V. Ungureanu válaszol, durván visszautasítva a csángók magyar származásának elméletét. Ősz Erős Péter erre adott válaszát már nem közlik.	Helynév	Intézmény	Személynév Pezderka Sándor, Constantin Beloiu, Dumitru Mărtinaş, Ősz Erős Péter, V. Ungureanu,
Év 1983.	Hónap február	Nap 28	és március 2 között baráti látogatásra Budapestre utazik Ştefan Andrei külügyminiszter. Fogadja Kádá ... Bővebben és március 2 között baráti látogatásra Budapestre utazik Ştefan Andrei külügyminiszter. Fogadja Kádár János is, aki azt fejtegeti neki, hogy mindkét országnak törekednie kell arra, hogy elkerüljön mindent, „ami a nacionalizmus növelését [sic!] idézné elő”. A román külügyminiszter egyetért azzal, hogy mindkét országban előfordulnak „nacionalista megnyilvánulások”.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Ştefan Andrei, Kádár János
Év 1983.	Hónap április	Nap 15.	Meghal Budapesten Illyés Gyula (Rácegrespuszta, 1902.) író, költő, publicista, aki a hatvanas évektő ... Bővebben Meghal Budapesten Illyés Gyula (Rácegrespuszta, 1902.) író, költő, publicista, aki a hatvanas évektől kezdve számos alkalommal felhívta a nyugati közvélemény figyelmét a szomszéd országokban élő magyar kisebbség romló helyzetére. Az RKP Központi Bizottság Titkársága utasításra csupán a hírt szabad közölni, egyebet nem. Végül hosszas huza-vona után néhány méltató sor megjelenhet.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Illyés Gyula