A kolozsvári Igazságban durva sajtótámadás jelenik meg Bónis György, a Bolyai Tudományegyetem jogtörténész professzora ellen. A kirohanás névtelenségbe burkolózó szerzője (Jakab Antal) azzal vádolja többek közt Bónist, hogy jegyzetében „meghamisította a marxizmust”, a világháború alatt pedig a „nemzeti szocialista jog csodálója” volt. Befejezésül kijelenti a cikk szerzője: „Reméljük, hogy a nem soká működésbe lépő új egyetemi purifikációs bizottság nem fog megfeledkezni ez alkalommal Bónis professzorról sem.” (Részben emiatt a sajtótámadás miatt, Bónis nyáron visszatér Magyarországra.)   ¬ 1945. december 2.

Ítéletet hirdetnek az Unghváry-perben. Unghváry Sándor 5 év börtönbüntetést kap tiltott határátlépésért, valamint „államellenes bűncselekményért” és kémkedésért. (Unghváry Daday Lóránt író segítségével november 18-án megszökik a szamosújvári börtönből, majd kijut Nyugat-Németországba.)

A Bolyai Tudományegyetem és a román egyetem diáksága egységes diákszervezetet hoz létre, a Román Egyetemi Hallgatók Országos Szervezete kolozsvári szervezetét. (Az alelnök Páll Árpád.) Ekkor szűnik meg a Bolyai Demokratikus Diákszövetség.

Megjelenik az Ifjúmunkás c. hetilap. Főszerkesztő: Sebestyén György. (Megszűnik: 1953. március 19-én.)

Az RMP Politikai Bizottsága megtárgyalja az ország közigazgatási beosztásának újabb módosításáról készült – és Nicolae Ceauşescu által ismertetett – előterjesztést. Az egyik kimondott-kimondatlan cél a Magyar Autonóm Tartomány, és Nagybánya tartomány nemzetiségi összetételének „javítása” (vagyis a románok arányának növelése.) A Központi Vezetés plénuma két nappal később jóváhagyja az előterjesztést.

Megkezdi munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés 9. ülésszaka. 23-án Nicolae Ceauşescu előterjeszti a pártvezetés által 19-én elfogadott, a Román Népköztársaság „területi és közigazgatási beosztásának megjavítására” vonatkozó törvénytervezetet. Ebben „...a különböző rajonok és községek lakosainak kérései alapján” bizonyos módosításokat javasolnak az addigi közigazgatási beosztásokon. Többek közt javasolják, hogy Sármás rajon – néhány község kivételével, amely Kolozsvár tartománynál marad – és Ludas rajon teljes egészében kerüljön a Magyar Autonóm Tartományhoz, („e két rajon ugyanis Marosvásárhely közvetlen közelében van.” – szól az indoklás), e két rajont pedig összevonják Marosludas székhellyel. Javasolják továbbá, hogy ugyancsak kerüljön át a MAT-ba Dicső [sic!] rajon, Balázsfalva város és még négy község kivételével. Indítványozzák továbbá, hogy Sepsi és Kézdi rajonok, („amelyek közvetlenül Sztálinváros [Brassó] közelében terülnek el”) kerüljenek át Sztálin tartományba. A tervezet megszünteti továbbá Kolozsvár tartományban Kolozsvár, Bethlen, Zsibó, Sztálin tartományban Feketehalom, a Magyar Autonóm Tartományban Keresztúr és Erdőszentgyörgy, Nagyvárad tartományban Székelyhíd és Vaskóh, Hunyad tartományban Vajdahunyad, Nagybánya tartományban pedig Tasnád rajonokat. Megváltozik egyes tartományok elnevezése is. Nagybánya tartomány új neve: Máramaros tartomány, Nagyvárad tartományból Krisána [sic!], Sztálin tartományból Brassó, Temesvár tartományból Bánát tartomány, végül pedig a Magyar Autonóm Tartományból Maros–Magyar Autonóm Tartomány lesz. (Ez utóbbinak a lakossága a közigazgatási beosztás változása után nyolcszázkétezerre emelkedik.)