Marosvásárhelyen ülésezik az MNSZ „százas” intézőbizottsága, melyet eredetileg október 27-re hívtak össze. A tanácskozáson részletesen megvitatják a még mindig orvosolatlan kisebbségi sérelmeket. 17-én, az intézőbizottsági ülés utolsó napján – napirendi ponton kívül – Bányai László előterjeszt egy kiáltvány-tervezetet, amely szerint az intézőbizottság egyértelműen kiáll a trianoni magyar–román határ visszaállítása mellett. Mivel ez a szövegváltozat túl nagy ellenkezést vált ki, Jancsó Elemér és dr. Csőgör Lajos javaslatára átfogalmazzák a kiáltvány szövegét. Ezt végül hosszas vita után (amelyen nem-IB-tagok is részt vehettek) a száz fős intézőbizottságnak – a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint – csupán mintegy kétharmada szavazza meg, az IB-tagok hozzávetőlegesen harmada vagy jelen sincs, vagy kivonul a folyosóra, és csak egy ellenszavazat születik. A pár nappal később közzétett kiáltványban az MNSZ vezetősége az erdélyi magyarság nevében kijelenti, hogy: „Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés. [...] Nem helyeselhetünk semmiféle »áttelepítést« amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést [...] amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel [...] Erdélyből újból háborús tűzfészket teremtene.” A kiáltvány szövegének közzététele (november 21.) után a Magyar Népi Szövetség vezetőségét többek közt „Erdély és a magyarság elárulásával” vádolják. 1945 végén, 1946 elején számos helyen megpróbálják leváltani a kiáltvánnyal egyetértő helyi vezetőséget. (Az ilyen törekvéseket az országos központnak sikerül megakadályoznia.) Korabeli források szerint a tagság sok helyen hátat fordít a szervezetnek.   ? 1946. január 28.

A Magyar Népi Szövetség Központi Végrehajtó Bizottsága közleményt bocsájt ki annak kapcsán, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány óta az erdélyi magyar közvélemény jó része a vezetőséget Erdély elárulásával vádolja. A közleményben többek közt kijelentik: a békekötés és a fegyverszüneti szerződések a szövetséges nagyhatalmak és a két illetékes kormány hatáskörébe tartozik, abban az MNSz nem foglalhat állást, az erdélyi nemzetiségi kérdés „a demokrácia megerősödésének, a nemzetiségi jogegyenlőség tényleges megvalósításának és a határok feloldásának kérdése”, ezért károsnak tartanak minden határkérdéssel kapcsolatos „agitációt”.   ? 1944. december 29.

a kolozsvári magyar egyetemről visszamegy Magyarországra Tury Sándor Kornél, a nemzetközi magánjog professzora, valamint az USA-ba távozik (Rockefeller-ösztöndíjjal) Harkai-Schiller Pál lélektan professzor. A marosvásárhelyi orvos és gyógyszerészeti karról visszamegy Magyarországra Beöthy Konrád kórbonctan professzor. // Egy bukaresti villában agyonverik Fóris Istvánt, aki 1944 tavaszáig a Román Kommunista Párt főtitkára volt. (A „pártrendőrség” Gheorghe Gheorghiu-Dej kezdeményezésére még 1944. április 4-én árulással vádolva titokban letartóztatta.)