TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1944.	Hónap október	Nap 22.	Brassóban megjelenik a Népi Egység első száma, az MNSZ első hivatalos napilapja. Felelős szerkesztő: ... Bővebben Brassóban megjelenik a Népi Egység első száma, az MNSZ első hivatalos napilapja. Felelős szerkesztő: Kurkó Gyárfás, szerkesztő: Csákány Béla. // Kolozsváron hivatalosan is megalakul a Magyar Dolgozók Szövetsége. A Világosság szerint a „szűkebbkörű értekezleten a dolgozó társadalom valamennyi rétege képviseltette magát”. Az értekezleten Simó Gyula a kommunista párt nevében üdvözli a résztvevőket, és többek között kijelenti: „Mi a MADOSz-ban a magyar dolgozók széles szervezetét látjuk [...]. Mi is követeljük a teljesen azonos jogokat minden téren, a szabad nyelvhasználattól a szabad iskoláztatásig és a kétnyelvű egyetemig. [...] Minden téren megköveteljük az egyenlő bánásmódot és szabadságot.” Szervező bizottságának mások mellett Szepesi Sándor munkás, Fodor-Pataky Ádám kisiparos, Kós Károly író, építészmérnök, Balogh Edgár szerkesztő, Soó Tamás egyetemi hallgató és Sáry István ügyvéd lesznek a tagjai. (November végén a kolozsvári MADOSZ is fölveszi az MNSZ nevet.) // A kolozsvári Világosság-ban közlemény jelenik meg, miszerint: „A Kommunisták Északerdélyi Pártja felvette a kapcsolatát a Kommunisták Romániai Pártjának központi bizottságával, és a mai naptól kezdődőleg a Kommunisták Romániai Pártjának része. Elnevezése: a Kommunisták Romániai Pártja, Kolozsvár vidéke. Irányvonalában és működésében a Kommunisták Romániai Pártjának központi bizottságát követi.”	Helynév Brassó, Kolozsvár	Intézmény Magyar Dolgozók Szövetsége	Személynév Kurkó Gyárfás, Csákány Béla, Szepesi Sándor, Fodor-Pataky Ádám, Kós Károly, Balogh Edgár, Soó Tamás, Sáry István
Év 1944.	Hónap október	Nap 27.	A kolozsvári Világosságban Balogh Edgár főszerkesztő vezércikkben követeli a magyar közélet megtiszt ... Bővebben A kolozsvári Világosságban Balogh Edgár főszerkesztő vezércikkben követeli a magyar közélet megtisztítását. Kijelenti, hogy bár „a legfőbb bűnösök” elmenekültek, de maradtak még sokan, akik „most a vörös szalag lobogtatásával, vagy éppen román nemzeti színnel akarják álcázni régi jobboldaliságukat és türelmetlen, izgága magyarkodásukat. [...] Nem a nemtelen bosszú, nem a nagy ügyhöz méltatlan feljelentgetések áradatát akarjuk megindítani, hanem a magyar tömegek éberségét akarjuk felhívni arra, hogy őrízzék meg a magyar demokrácia és a munkásmozgalom feddhetetlen tisztaságát a betolakodóktól.” ? 1944. november 10.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Balogh Edgár,
Év 1944.	Hónap november	Nap 9.	A kolozsvári Világosság lapzártával ismerteti id. Teofil Vescan főispán falragaszokon közzétett 7-i ... Bővebben A kolozsvári Világosság lapzártával ismerteti id. Teofil Vescan főispán falragaszokon közzétett 7-i közleményét, mely szerint Észak-Erdély szovjet katonai közigazgatás alá tartozik. ? 1944. november 12.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév id. Teofil Vescan
Év 1944.	Hónap november	Nap 14.	A Monitorul Oficialban megjelenik az 575. sz. törvényrendelet, mellyel felállítják a Kisebbségügyi M ... Bővebben A Monitorul Oficialban megjelenik az 575. sz. törvényrendelet, mellyel felállítják a Kisebbségügyi Minisztériumot (Ministrul Nationalităţiilor Minoritare), egyelőre még konkrét hatáskör nélkül. (Felépítését az 1945. január 5-i, 7. sz. törvény szabályozza.) A minisztériumot Gheorghe Vlădescu-Răcoasa szociológus vezeti miniszteri rangban. (A jogszabályt a király csak egy hónappal később hajlandó aláírni.) ? 1945. március 24. // A brassói Népi Egységnek adott interjújában Gheorghe Vlădescu-Răcoasa többek közt kijelenti, hogy „a Romániában velünk együttélő, kisebbségben élő nemzetiségek minisztériumának létesítése egyidejűleg bel- és külpolitikai kérdés.” // A kolozsvári Világosság tudósítása szerint a Kolozs megyei magyar földművesek 12-én összegyűlt kiküldöttei „örömmel üdvözlik a Vörös Hadsereget abból az alkalomból, hogy Észak-Erdélyben katonai közigazgatást vezetett be...”	Helynév Brassó, Kolozsvár	Intézmény Kisebbségügyi Minisztériumot (Ministrul Nationalităţiilor Minoritare)	Személynév Gheorghe Vlădescu-Răcoasa
Év 1944.	Hónap december	Nap 10.	A december 4-i bukaresti România Liberă nyomán a kolozsvári Világosság (négy nappal később pedig a t ... Bővebben A december 4-i bukaresti România Liberă nyomán a kolozsvári Világosság (négy nappal később pedig a temesvári Szabad Szó) közli a kisebbségi/nemzetiségi statútum törvénytervezetének szövegét. A későbbi kritikák ellenére a jogszabály változatlan szöveggel fog megjelenni. (A jogszabálytervezetet a kisebbségügyi miniszter december 25-én terjeszti a király elé.) ? 1944. december 20.	Helynév Bukarest, Kolozsvár, Temesvár	Intézmény	Személynév
Év 1945.	Hónap február	Nap 4.	A kolozsvári Világosság interjút közöl Gheorghe Vlădescu-Răcoasa kisebbségügyi miniszterrel. Ebben a ... Bővebben A kolozsvári Világosság interjút közöl Gheorghe Vlădescu-Răcoasa kisebbségügyi miniszterrel. Ebben a miniszter a magyar egyetemmel kapcsolatban (svájci tapasztalataira hivatkozva!) kijelenti: „Véleményem szerint [Kolozsvárt] nem helyes a kettős, párhuzamos egyetem, hanem ott kétnyelvű egyetemre van szükség. Az egyetemi tanárok kinevezésében két szempont fog bennünket vezérelni: a tudományos felkészültség és a demokratikus múlt, a demokratikus gondolkodás. A harmadik kritérium: a nemzetiségi hovatartozás természetszerűleg fog adódni. Praktikusan képtelenség lenne öt román, vagy öt magyar diák miatt párhuzamos román, vagy magyar előadásokat tartani. A diákoknak azonban mindig minden karon joguk lesz saját anyanyelvükön vizsgázna.” Végezetül a kisebbségi minisztériummal kapcsolatban megjegyzi: „Erre a minisztériumra csak addig van szükség, amíg az államéletből a sovinizmus egészen el nem tűnik.” (Azt is kijelenti, hogy nincs tudomása arról, miszerint Észak-Erdélyben bírálták volna a nemzetiségi statútum tervezetet...)	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Gheorghe Vlădescu-Răcoasa
Év 1945.	Hónap február	Nap 6.	Kolozsváron ifj. Teofil Vescan, a Román Kommunista Párt észak-erdélyi megbízottja kezdeményezésére é ... Bővebben Kolozsváron ifj. Teofil Vescan, a Román Kommunista Párt észak-erdélyi megbízottja kezdeményezésére értekezleten vitatják meg a magyar és román egyetem problémáját. Az egyetem, az EME, az MNSz, a szakszervezetek, a magyar egyházak és más intézmények képviseletében jelen lévő magyar felszólalók a kolozsvári magyar egyetem szükségessége mellett szállnak síkra. (A vita során Jordáky Lajos még azt is felveti, hogy ha már választani kell, inkább a román egyetem költözzön a román művelődés fontosabb központjába, Balázsfalvára vagy Nagyszebenbe.) A román felszólalók, (Victor Pop és Iulian Chitta) továbbra is a kolozsvári román nyelvű oktatás megindítását sürgetik. Végül Vescan ismételten kijelenti, hogy szerinte „az egyetem jelenlegi alakjában nem demokratikus”, és az a véleménye, hogy Kolozsváron egyelőre közös, magyar–román egyetemet kell létrehozni. ? 1945. február 12–13. // A kolozsvári Világosság hírül adja, hogy leváltották „a szegényekkel gőgösen bánó” nagyváradi polgármestert és alpolgármestert, Csiky Gyulát és dr. Pelle Jánost, akik „nem voltak hajlandók együttműködni a demokratikus szervezetekkel.” A helyi ODA javaslatára Ványai Károly vasmunkást nevezik ki polgármesterré, az alpolgármesteri tisztséget pedig „a demokratikus román szervezetek képviselőjének” számára tartják fenn. (Fenti személyek leváltásának feltételezhetően pártpolitikai okai vannak.)	Helynév Kolozsvár, Balázsfalva, Nagyszeben, Nagyvárad	Intézmény	Személynév ifj. Teofil Vescan, Jordáky Lajos, Victor Pop, Iulian Chitta, Csiky Gyula, dr. Pelle János, Ványai Károly
Év 1945.	Hónap március	Nap 30.	A Monitorul Oficialban közzéteszik a közalkalmazottak sorainak megtisztításáról rendelkező 217. sz. ... Bővebben A Monitorul Oficialban közzéteszik a közalkalmazottak sorainak megtisztításáról rendelkező 217. sz. törvényt. (A „fasiszta magatartású” papság között végrehajtott „purifikáció” [tisztogatás] következményeképpen százkilencvenhat magyar és hét román papot véglegesen „eltávolítanak” az állásukból. A július 1-i Világosság harminc lelkész, hitoktató stb. elbocsájtásáról tudósít. Köztük van Argay György evangélikus szuperintendens is.) ? 1948. május 11. // Gheorghe Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi államtitkár felavatja a bukaresti rádió „Erdélyi Óra” elnevezésű műsorának magyar nyelvű adását. (Más adat szerint csak május 2-án hangzik el az első magyar nyelvű rádióadás.)	Helynév	Intézmény	Személynév Argay György, Gheorghe Vlădescu-Răcoasa
Év 1945.	Hónap május	Nap 31.	Kolozsvárott az MNSz és az RSzDP Magyar Bizottsága által összehívott tömeggyűlés tiltakozik a magyar ... Bővebben Kolozsvárott az MNSz és az RSzDP Magyar Bizottsága által összehívott tömeggyűlés tiltakozik a magyar egyetemet megalapító 407. sz. dekrétum miatt, mivel a „laza kerettörvény” nem rögzítette az új egyetem működési kereteit. A gyűlésen felszólaló Balogh Edgár már azt is eredményként könyveli el, hogy az egyetemet jogi személynek nyilvánították, majd kijelenti, hogy: „csak akkor költözködünk ki a régi egyetemi épületekből, amikor zavartalanul folytathatjuk tovább a tanítást és tudományos kutatásainkat.” Mindemellett azonban azt is javasolja, hogy a klinikák költözzenek Marosvásárhelyre. A felszólalók (Gunda Béla, Szabó T. Attila, Nagy Géza és mások) mind fontos problémákra mutatnak rá. A nagygyűlést követően dr. Csőgör Lajos vezetésével újabb delegáció indul Bukarestbe, hogy megpróbálja elérni a törvények sérelmes rendelkezéseinek módosítását. (A nagygyűlésről a korabeli kolozsvári magyar lapok nem számolhatnak be. A június 3-i Világosság-ban Bányai László – a három nappal korábbi eseményekre célozva – azzal támadja a nagygyűlés szervezőit, a „magyar reakciósokat”, hogy amikor törvény jelenik meg a magyar egyetem megalapításáról, – „ha ennek a törvénynek hiányossága van” – „megkondítanák a halálharangot az erdélyi magyarság kultúrája felett.”)	Helynév Kolozsvár, Marosvásárhely, Bukarest,	Intézmény	Személynév Balogh Edgár, Gunda Béla, Szabó T. Attila, Nagy Géza, dr. Csőgör Lajos, Bányai László
Év 1945.	Hónap szeptember	Nap 9.	A kolozsvári Világosság beszámol arról, hogy a mérai gazdákat a szomszéd falusi román gazdák gépfegy ... Bővebben A kolozsvári Világosság beszámol arról, hogy a mérai gazdákat a szomszéd falusi román gazdák gépfegyvertűzzel kergették el a kaszálóikról. (A vidéki magyar lakosság zaklatása, terrorizálása egyre nagyobb méreteket ölt, és még 1946-ban is tart Kolozson, Magyarmacskáson, Nagynyulason, Mezősámsondon, Nagybánya környékén, Marosnagylakon, Lőrincrévén, Harin, Magyarlapádon és máshol.) Helyenként sikerül elűzni a magyar – jórészt szórványban élő – lakosságot, mert a hatóság nem tesz semmit a terror megfékezésére.	Helynév Kolozsvár, Kolozs, Magyarmacskás, Nagynyulas, Mezősámsond, Nagybánya környéke, Marosnagylak, Lőrincrév, Harin, Magyarlapád	Intézmény	Személynév
Év 1945.	Hónap november	Nap 5.	Marosvásárhelyen a magyar egyetem orvoskari személyzete lakáskérdésének megoldására „az összes párto ... Bővebben Marosvásárhelyen a magyar egyetem orvoskari személyzete lakáskérdésének megoldására „az összes pártok és szervezetek” résztvételével értekezletet tartanak. A résztvevők táviratot küldenek Petru Groza miniszterelnöknek, Teohari Georgescu hadügyminiszternek és Gheorghe Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi államtitkárnak. Kérik őket, hogy az égető lakáshiány megoldása végett a katonai épületeket adják át az egyetemi hallgatóság számára, a még Kolozsváron lévő orvosprofesszorokat addig ne utasítsák ki a városból, amíg Marosvásárhelyen nem lesz lakásuk. (Mintegy ötszáz családnak és hatszáz diáknak kellene megoldania az elhelyezését.) // Bányai László, a Magyar Népi Szövetség alelnöke a kolozsvári Világosságban megjelent vezércikkében kijelenti, hogy: „Az erdélyi nemzetiségi kérdés nem határkérdés, hanem a nemzetközi méregkeverők kényére [oda]dobott falat. Az erdélyi nemzetiségi kérdés a román és a magyar demokrácia megerősödésének, a két nép, a két ország barátságának kérdése. [...] Az erdélyi magyar demokrácia nyíltan és határozottan leszögezheti, hogy nem vezeti semmi mellékgondolat útján[sic!].” ? 1945. november 15.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév Petru Groza, Teohari Georgescu, Gheorghe Vlădescu-Răcoasa, Bányai László,
Év 1945.	Hónap december	Nap 8.	Debrecenben megnyílik a magyar–román „árumintavásár”. Petru Groza ígérete szerint a büntetlen előéle ... Bővebben Debrecenben megnyílik a magyar–román „árumintavásár”. Petru Groza ígérete szerint a büntetlen előéletű, erdélyi illetőségű, román állampolgárságú magyarok ún. határátlépési igazolvánnyal (eltávozási engedéllyel) nyolc napra kiutazhatnak a vásárba. (A Világosság december 3-án arról értesíti olvasóit, hogy a kolozsvári rendőrségen „valakik szabotálják” az igazolványok kiadását.) A vásár megnyitóján részt vesz Virgil Ciaclan Bihar megyei prefektus és Ványa Károly nagyváradi polgármester is.	Helynév Debrecen	Intézmény	Személynév Petru Groza, Virgil Ciaclan, Ványa Károly
Év 1946.	Hónap augusztus	Nap 15.	A Világosság közli, hogy lemondott Demeter János a kolozsvári alpolgármesteri tisztéről. 23-án Titus ... Bővebben A Világosság közli, hogy lemondott Demeter János a kolozsvári alpolgármesteri tisztéről. 23-án Titus Anca-t választják meg utódának. A város másik alpolgármestere Dán István. (A bukaresti Magyar Politikai Misszió értesülése szerint Demetert azért mondatták le, mivel kezdeményező és irányító szerepe volt a Székelyudvarhelyen elfogadott nemzetiségi statútum-tervezet elkészítésében.) ¬ 1946. június 28–30.	Helynév	Intézmény	Személynév Demeter János, Titus Anca, Dán István
Év 1946.	Hónap szeptember	Nap 3.	A kolozsvári Világosság „A Magyar Népi Szövetség nagyszabású akciót indított a moldvai csángók felka ... Bővebben A kolozsvári Világosság „A Magyar Népi Szövetség nagyszabású akciót indított a moldvai csángók felkarolására” címmel interjút ad közre Czikó Nándorral, az MNSZ Központi Végrehajtóbizottságának tagjával, aki Antal Árpád bolyais hallgatóval, a Móricz Kollégium tagjával a Bákó megyei csángók közt járt, felmérve a helyzetüket. // Megjelenik a Monitorul Oficialban a nemzetnevelési minisztérium 692. sz. törvényrendelete, mely elismeri a korábban szerzett magyar diplomákat és a nyugdíj megállapításánál beszámítja az 1940–1944 közti szolgálati időt is. ? 1948. május 14.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Czikó Nándor, Antal Árpád
Év 1946.	Hónap október	Nap végén	visszamegy Magyarországra Jékely Zoltán költő, műfordító, aki 1945–46-ban a Világosság munkatársa vo ... Bővebben visszamegy Magyarországra Jékely Zoltán költő, műfordító, aki 1945–46-ban a Világosság munkatársa volt.	Helynév	Intézmény	Személynév Jékely Zoltá
Év 1947.	Hónap június	Nap 27.	A Világosságban éles kirohanást intéznek György Lajos egyetemi tanár, az Erdélyi Katolikus Státus vi ... Bővebben A Világosságban éles kirohanást intéznek György Lajos egyetemi tanár, az Erdélyi Katolikus Státus világi elnöke ellen. A cikkíró (Tamás Gáspár kommunista újságíró) szerint az a György Lajos, aki tevékeny részese volt a kolozsvári magyar egyetem helybenmaradásának 1944 szeptemberében, „szívesebben látná Maniu uralma alatt az egyetem megszüntetését, mint demokráciánk megerősödését.” (A megtámadott professzor támadásokat cáfoló nyilatkozatát a lapok nem hozzák le.) Mint később kiderül, a támadás összefüggésben van a státuselnöki tisztével és a Márton Áron katolikus püspökhöz fűződő baráti kapcsolatával. 1947. nyarától sajtókampány folyik a „reakciós” György Lajos, Tavaszy Sándor, Balogh Artúr, Bónis György egyetemi tanárok ellen is. ? 1947. július 7.	Helynév	Intézmény Erdélyi Katolikus Státus	Személynév György Lajos, Tamás Gáspár, Márton Áron, Tavaszy Sándor, Balogh Artúr, Bónis Györg
Év 1947.	Hónap július	Nap 9.	A kolozsvári Világosság tudósítása szerint tömeges kizárások történtek a Magyar Népi Szövetség helyi ... Bővebben A kolozsvári Világosság tudósítása szerint tömeges kizárások történtek a Magyar Népi Szövetség helyi szervezetéből. A megyei intézőbizottsági ülésen Nagy Miklós megyei ügyvezető elnök kijelenti: „Aki nincs velünk, ellenünk van!” (Kizárják az MNSz-ből többek között Unghváry Sándort, Szász Istvánt, Mikó Gábort, Tárcza Bertalant, Bartha Ignácot, valamint több egyszerű munkást.) ? 1947. július 17–18.	Helynév Kolozsvár	Intézmény Magyar Népi Szövetség	Személynév Nagy Miklós, Unghváry Sándort, Szász Istvánt, Mikó Gábort, Tárcza Bertalant, Bartha Ignácot
Év 1947.	Hónap augusztus	Nap 22.	Ismét életbe léptetik a háborús bűnösök megbüntetéséről szóló törvényt, elrendelik a már lezárt ügye ... Bővebben Ismét életbe léptetik a háborús bűnösök megbüntetéséről szóló törvényt, elrendelik a már lezárt ügyek felülvizsgálatát. (Kolozsváron negyvenhét személyt állítanak bíróság elé, valamennyien magyar nemzetiségűek. Köztük van Bözödi György író is. ¬ 1945. december 3. // A Világosságban olvasható: „A határrendőrség felhívja a figyelmet, hogy szigorú intézkedéseket foganatosítottak a határ mentén, és a legújabb rendelkezés szerint a határrendőrségnek felszólítás nélkül is fegyvert kell használnia azok ellen, akik a tilos zónába szöknek.” (1947. nyarán–őszén nagy számban fordul elő, hogy a határsértőkkel szemben a határőrség felszólítás nélkül fegyverét használja. A magyar–román határon nagyarányú áru- és embercsempészés folyik, az utóbbi esetben részben Palesztinába menekülő zsidókról és Németország nyugati megszállási övezetébe menekülő németekről van szó.) ? 1948. július 14.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Bözödi György,
Év 1948.	Hónap március	Nap 24.	A kolozsvári Világosság közli a bukaresti magyar követség közleményét, melyben cáfolják azt a moldva ... Bővebben A kolozsvári Világosság közli a bukaresti magyar követség közleményét, melyben cáfolják azt a moldvai csángók között terjesztett híresztelést, miszerint Magyarországra lehetne vándorolni a svábok által üresen hagyott helyekre. Magyarország azonban senkit sem fogad be. (Erdélyi magyarok és csángók között már 1946-ban is felbukkant ez a szándékosan terjesztett hír. A román nacionalista körök ily módon is igyekeztek kivándorlásra ösztönözni a romániai magyar kisebbség tagjait.)	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév
Év 1948.	Hónap május	Nap 5.	A nagyváradi Új Élet információja szerint Octav Livezeanu művészetügyi miniszter úgy döntött, hogy a ... Bővebben A nagyváradi Új Élet információja szerint Octav Livezeanu művészetügyi miniszter úgy döntött, hogy az évad végén megszünteti az aradi és szatmári magyar társulatokat. Az augusztus 11-i Világosság megerősíti a hírt. Eszerint átszervezik Nyugat-Erdély színházait. Aradon csak román, Nagyváradon pedig csak magyar prózatársulat marad, az aradi és szatmári magyar társulatok megszűnnek.(Az augusztus 26-i Romániai Magyar Szó szerint az aradit azért kellett megszűntetni, mert „korszerűtlen, idejétmúlt operetteket adott elő.”) ¬ 1945. augusztus	Helynév Nagyvárad, Nyugat-Erdély	Intézmény	Személynév Octav Livezeanu