TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1945.	Hónap április	Nap 19.	Nagyváradon meghal Betegh Miklós (1868–1945), aki 1910–14 között Torda-Aranyos vármegye főispánja vo ... Bővebben Nagyváradon meghal Betegh Miklós (1868–1945), aki 1910–14 között Torda-Aranyos vármegye főispánja volt, 1924-ben jelent meg Dicsőszentmártonban forrásértékű visszaemlékezése: „Erdély a világháborúban” címmel.	Helynév Nagyvárad, Dicsőszentmárton	Intézmény	Személynév Betegh Miklós
Év 1945.	Hónap június	Nap 7.	Kilencvenhároméves korában Kolozsváron meghal Pákéi Sándor József, az Erdélyi Magyar Közművelődési E ... Bővebben Kilencvenhároméves korában Kolozsváron meghal Pákéi Sándor József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Kárpát Egyesület egyik alapító tagja, az EMKE örökös díszelnöke, 1918 előtt a budapesti alsóház, majd a huszas-harmincas években a bukaresti szenátus tagja. (Sándor József halála után az EMKE önállósága fokozatosan megszűnik, szerepét egyre inkább a Magyar Népi Szövetség Közművelődési Bizottsága veszi át, amelynek Balogh Edgár a vezetője.) ? 1946. november 8. // A Monitorul Oficialban megjelent 897. sz. nemzetnevelési miniszteri határozat engedélyezi, hogy különbözeti vizsgákkal honosítani lehessen az 1940. szeptember 1. – 1945. szeptember 1. között Magyarországon szerzett diplomákat. ? 1946. szeptember 3.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Pákéi Sándor József, Balogh Edgár,
Év 1945.	Hónap október	Nap 4.	Bukarestben egy kórházban meghal az 1944 szeptemberében a fővárosba internált Gyárfás Elemér (Borzás ... Bővebben Bukarestben egy kórházban meghal az 1944 szeptemberében a fővárosba internált Gyárfás Elemér (Borzás, 1884.), aki a két világháború között Bukarestben szenátor, az Erdélyi Magyar Bankszindikátus igazgatótananácsának elnöke, az Erdélyi Katolikus Státus világi elnöke és az Országos Magyar Párt egyik vezetője.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Gyárfás Elemér
Év 1945.	Hónap november	Nap 30.	Kolozsváron meghal P. Trefán Leonárd (1875–1945), a kolozsvári ferences zárda volt főnöke, író, a Ka ... Bővebben Kolozsváron meghal P. Trefán Leonárd (1875–1945), a kolozsvári ferences zárda volt főnöke, író, a Katolikus Világ alapító főszerkesztője, a Szent Bonaventura Nyomda alapítója.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév P. Trefán Leonárd,
Év 1945.	Hónap december	Nap 13.	Az erdélyi római katolikus egyházmegye tanácsa az elhunyt Gyárfás Elemér helyébe György Lajost, a Bo ... Bővebben Az erdélyi római katolikus egyházmegye tanácsa az elhunyt Gyárfás Elemér helyébe György Lajost, a Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának professzorát választja világi elnökké.	Helynév	Intézmény	Személynév Gyárfás Elemér, György Lajost
Év 1946.	Hónap január	Nap 7.	Az MNSZ létrehozza a Romániai [Országos] Magyar Segélyező Bizottságot, mely megszervezi a Segély Ala ... Bővebben Az MNSZ létrehozza a Romániai [Országos] Magyar Segélyező Bizottságot, mely megszervezi a Segély Alapot. Az egyházi és társadalmi egyesületek bevonásával a továbbiakban ez próbálja meg pótolni a magyar tanítók és tanárok elmaradt fizetését, és támogatni a Bolyai Tudományegyetet, valamint segélyezni a Szovjetunióban szabadon engedett, Erdélyen keresztül hazatérő magyarországi hadifoglyokat. (A Bizottság 1946. december 31-ével szűnik meg.) // Kolozsváron cionista diákok bántalmazzák Józan Miklós unitárius püspököt, aki idős kora miatt pár nappal később belehal sérüléseibe. ? 1946. szeptember 15.	Helynév	Intézmény MNSZ, Romániai [Országos] Magyar Segélyező Bizottság, Bolyai Tudományegyetem	Személynév Józan Miklós,
Év 1948.	Hónap január	Nap 17.	Kolozsváron meghal Nagy Zoltán (Hódmezővásárhely, 1905. jan. 26.) közgazdasági szakíró, az erdélyi s ... Bővebben Kolozsváron meghal Nagy Zoltán (Hódmezővásárhely, 1905. jan. 26.) közgazdasági szakíró, az erdélyi szövetkezeti mozgalom egyik legfelkészültebb szakembere. Franciaországi tanulmányai után 1934-től a Hangya Szövetkezet iskolaszövetkezetének szervezője, vezetője. 1940 és 1944 közt az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, 1945-től a Bolyai egyetem tanára.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Nagy Zoltán
Év 1948.	Hónap június	Nap 26.	Kolozsváron meghal Valentiny Antal, az egyetemi könyvtár volt igazgatója.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Valentiny Antal
Év 1949.	Hónap február	Nap 20.	Meghal Kolozsváron Berde Mária írónő.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Berde Mária
Év 1950.	Hónap április	Nap 3.	Meghal Tárcza Bertalan a Magyar Dalosszövetség volt elnöke.	Helynév	Intézmény Magyar Dalosszövetség	Személynév Tárcza Bertalan
Év 1950.	Hónap április	Nap 14.	Kolozsváron meghal Szolnay Sándor festőművész.	Helynév	Intézmény	Személynév Szolnay Sándor
Év 1950.	Hónap június	Nap 5.	Budapesten meghal gr. Bánffy Miklós, volt külügyminiszter, a két világháború közti kor egyik legjele ... Bővebben Budapesten meghal gr. Bánffy Miklós, volt külügyminiszter, a két világháború közti kor egyik legjelentősebb romániai magyar kisebbségpolitikusa, írója, a romániai magyar irodalom egyik mecénása.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév gr. Bánffy Miklós,
Év 1950.	Hónap július	Nap 31.	Kolozsváron 41 éves korában súlyos betegségben meghal dr. Erőss Alfréd, akit Patrick O' Hara nuncius ... Bővebben Kolozsváron 41 éves korában súlyos betegségben meghal dr. Erőss Alfréd, akit Patrick O' Hara nuncius 1949 elején titokban püspökké szentelt.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév dr. Erőss Alfréd, Patrick O' Hara
Év 1950.	Hónap december	Nap 31.	Kolozsváron meghal György Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév György Lajos
Év 1951.	Hónap március	Nap 4.	Kolozsváron meghal Balogh Arthur egyetemi tanár, a két világháború közötti korszak legjelentősebb er ... Bővebben Kolozsváron meghal Balogh Arthur egyetemi tanár, a két világháború közötti korszak legjelentősebb erdélyi magyar nemzetközi jogásza.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Balogh Arthur
Év 1952.	Hónap január	Nap 7.	Marosvásárhelyen meghal dr. Feszt György az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzora, aki dr. C ... Bővebben Marosvásárhelyen meghal dr. Feszt György az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzora, aki dr. Csőgör Lajos 1949-es letartóztatása után lett az intézet vezetője.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév dr. Feszt György, dr. Csőgör Lajos
Év 1952.	Hónap március	Nap 16.	A Duna–Fekete-tenger Csatornánál lévő sălciai munkatelepen meghal P. Boros Fortunát, 1948 előtt fere ... Bővebben A Duna–Fekete-tenger Csatornánál lévő sălciai munkatelepen meghal P. Boros Fortunát, 1948 előtt ferences tartományfőnök.	Helynév Sălcia	Intézmény	Személynév P. Boros Domokos Fortunát,
Év 1952.	Hónap április	Nap 1.	Kolozsváron meghal dr. Gyergyay Árpád fül-orr-gége-professzor, 1940–44 között a kolozsvári Ferenc Jó ... Bővebben Kolozsváron meghal dr. Gyergyay Árpád fül-orr-gége-professzor, 1940–44 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem professzora.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév dr. Gyergyay Árpád
Év 1952.	Hónap december	Nap 6.	A jilavai börtönben meghal Scheffler János (Kálmánd, 1887.) szatmári római katolikus megyéspüspök. ... Bővebben A jilavai börtönben meghal Scheffler János (Kálmánd, 1887.) szatmári római katolikus megyéspüspök. ¬ 1952. február 22.	Helynév Jilava	Intézmény	Személynév Scheffler János,
Év 1953.	Hónap március	Nap 6.	Sztálin halála miatt országos gyászt rendelnek el. Kolozsváron két nyelven hangzanak el a gyászbeszé ... Bővebben Sztálin halála miatt országos gyászt rendelnek el. Kolozsváron két nyelven hangzanak el a gyászbeszédek.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Sztálin
Év 1953.	Hónap augusztus	Nap 17.	A jilavai börtönben meghal az 1951. augusztus 24-én letartóztatott Maczalik Alfréd (Nagyszeben, 1890 ... Bővebben A jilavai börtönben meghal az 1951. augusztus 24-én letartóztatott Maczalik Alfréd (Nagyszeben, 1890.) gyulafehérvári kanonok, titkos ordinárius.	Helynév Jilava	Intézmény	Személynév Maczalik Alfréd
Év 1953.	Hónap október	Nap 3.	A nagyenyedi börtönben meghal az 1949 áprilisában letartóztatott Bogdánffy Szilárd, a szatmári római ... Bővebben A nagyenyedi börtönben meghal az 1949 áprilisában letartóztatott Bogdánffy Szilárd, a szatmári római katolikus egyházmegye titkos ordináriusa.	Helynév Nagyenyed	Intézmény	Személynév Bogdánffy Szilárd
Év 1953.	Hónap október	Nap 16.	Madridi száműzetésében meghal Nyírő József író, publicista, szerkesztő. A két világháború között nép ... Bővebben Madridi száműzetésében meghal Nyírő József író, publicista, szerkesztő. A két világháború között népszerű író, publicista, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója, az Erdélyi Helikon vezető munkatársa, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője. 1941-től Budapesten parlamenti képviselő, a nyilas-puccs után a maradék parlamenttel nyugatra menekül.	Helynév Madrid	Intézmény	Személynév Nyírő József
Év 1954.	Hónap január	Nap 4.	Az Ocnele Mare-i fegyházban éhenhal Szász Pál, az EMGE volt vezetője, akit a Márton Áron és társai-p ... Bővebben Az Ocnele Mare-i fegyházban éhenhal Szász Pál, az EMGE volt vezetője, akit a Márton Áron és társai-perben ítéltek el.	Helynév Ocnele Mare	Intézmény	Személynév Szász Pál,
Év 1954.	Hónap július	Nap 23.	Désen meghal Daday Lóránd (1893-1954) író. A két világháború között Székely Mózes álnéven több regén ... Bővebben Désen meghal Daday Lóránd (1893-1954) író. A két világháború között Székely Mózes álnéven több regénye is megjelent, „Zátony” c. kötete miatt „írásban elkövetett felséggyalázás” vádjával a harmincas években börtönbüntetésre ítéli a királyi Románia. A harmincas évek második felében a baloldalhoz kerül közel, 1944 novemberétől 1945 áprilisáig – az ún. „észak-erdélyi köztársaság” időszakában – Dés polgármestere, majd az MNSz aktivistája.	Helynév Dés	Intézmény	Személynév Daday Lóránd, Székely Mózes,
Év 1954.	Hónap augusztus	Nap 13.	Kolozsváron meghal Gaál Gábor (Budapest, 1891.) kommunista szerkesztő, egyetemi tanár. Az 1919-es Ta ... Bővebben Kolozsváron meghal Gaál Gábor (Budapest, 1891.) kommunista szerkesztő, egyetemi tanár. Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Romániába emigrál, ahol 1928 végétől szerkeszti a kezdetben polgári radikális, majd kommunista orientáltságú Korunk című havi szemlét. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára, az Utunk főszerkesztője, 1950 májusában kizárják a Román Munkáspártból. Amikor a határozat 1952-ben véglegessé válik, megkapja első szívinfarktusát, a második a halálát okozza. Az augusztus 15-i Előrében és Igazságban megjelenik az RNK Tudományos Akadémiája és az Írószövetség közös nekrológja.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Gaál Gábor,
Év 1954.	Hónap szeptember	Nap 14.	A máramarosszigeti börtönben meghal az 1950-ben letartóztatott dr. Boga Alajos (Csíkkozmás, 1886.) g ... Bővebben A máramarosszigeti börtönben meghal az 1950-ben letartóztatott dr. Boga Alajos (Csíkkozmás, 1886.) gyulafehérvári vikárius, pápai prelátus, titkos ordinárius.	Helynév Máramarossziget	Intézmény	Személynév dr. Boga Alajos,
Év 1954.	Hónap november	Nap 4.	Temesváron a kórházban meghal Pacha Ágoston (Móriczföld, 1870.) temesvári római katolikus megyéspüsp ... Bővebben Temesváron a kórházban meghal Pacha Ágoston (Móriczföld, 1870.) temesvári római katolikus megyéspüspök, akit még 1951. szeptember 17-én ítéltek tizennyolc évnyi börtönbüntetésre, de magas korára és gyenge egészségi állapotára való tekintettel 1954 júniusában szabadon engedtek.	Helynév Temesvár	Intézmény	Személynév Pacha Ágoston,
Év 1955.	Hónap augusztus	Nap 15.	Kolozsváron meghal Kovács István (1880-1955) régész, numizmatikus. 1913-tól a Ferenc József Tudomány ... Bővebben Kolozsváron meghal Kovács István (1880-1955) régész, numizmatikus. 1913-tól a Ferenc József Tudományegyetemen a numizmatika magántanára, 1920-tól 1938-ig a kolozsvári Ókortudományi Intézet munkatársa.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Kovács István
Év 1956.	Hónap február	Nap 21.	Marosvásárhelyen meghal Boga Lajos (Marosvásárhely, 1885.) természettudományi szakíró, szerkesztő. 1 ... Bővebben Marosvásárhelyen meghal Boga Lajos (Marosvásárhely, 1885.) természettudományi szakíró, szerkesztő. 1941–45 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület állattárának múzeum-őre, 1945-tól 1948-ig, nyugdíjba vonulásáig a Bolyai Tudományegyetem állattan professzora. // Népszámlálást tartanak Romániában. Az RNK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság november 24-i közleménye szerint az országban egymillió-hatszázötvenegyezer kilencszázötvenhárom személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek és egymillió-ötszáznyolcvankilencezer négyszáznegyvenhárom magyar nemzetiségűnek.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény Központi Statisztikai Igazgatóság,	Személynév Boga Lajos
Év 1956.	Hónap február	Nap 29.	A rîmnicu sărat-i börtönben meghal Sándor Imre (Csíkverebes, 1893) gyulafehérvári titkos ordinárius, ... Bővebben A rîmnicu sărat-i börtönben meghal Sándor Imre (Csíkverebes, 1893) gyulafehérvári titkos ordinárius, akit még 1952 januárjában ítéltek el egy koncepciós perben.	Helynév Rîmnicu Sărat	Intézmény	Személynév Sándor Imre
Év 1956.	Hónap június	Nap 30.	Sepsiszentgyörgyön meghal Kovásznai (Gocz) Gábor (1887–1956). 1917 és 1929 közt Sepsiszentgyörgy alp ... Bővebben Sepsiszentgyörgyön meghal Kovásznai (Gocz) Gábor (1887–1956). 1917 és 1929 közt Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, majd polgármestere, 1942–44 közt a Székely Nép felelős kiadója. A két világháború közt a székely közbirtokossági vagyonok megmentése érdekében több perben is védő, a soviniszta román sajtó támadásai következtében háromszor is letartóztatják.	Helynév Sepsiszentgyörgy	Intézmény	Személynév Kovásznai (Gocz) Gábor
Év 1956.	Hónap december	Nap 31.	Marosvásárhelyen meghal dr. Mátyás Mátyás (Borszék, 1888.) szülész-nőgyógyász. Pályafutását a Ferenc ... Bővebben Marosvásárhelyen meghal dr. Mátyás Mátyás (Borszék, 1888.) szülész-nőgyógyász. Pályafutását a Ferenc József Tudományegyetemen kezdi, majd 1920 után saját szanatóriumot alapít. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem nőgyógyászati tanszékének előadótanára, 1948-tól a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet sebészeti tanszékének vezetője.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév dr. Mátyás Mátyás
Év 1957.	Hónap november	Nap 5.	A kolozsvári katonai törvényszék Macskási Pál vezette tanácsa meghozza ítéletet Dobai István és társ ... Bővebben A kolozsvári katonai törvényszék Macskási Pál vezette tanácsa meghozza ítéletet Dobai István és társai perében. „Hazaárulásért és az RNK belső és külső biztonsága elleni cselszövés”, valamint „tiltott közlemények terjesztéséért” Dobait és Varga Lászlót életfogytiglani kényszermunkára és még tíz év szabadságvesztésre, Komáromit („cselekedetei kimerítik a társadalmi rend elleni felbújtás tényét, mivel izgató és propagandatevékenységével nagy veszélyt hozhatott volna az állam biztonságára.”) huszonöt év kényszermunkára és még nyolc év börtönre, Kertészt huszonöt év kényszermunkára és még tíz év börtönre („a vádlott nyíltan szolidarizált a magyarországi ellenforradalmárokkal”), Bereczkit tizenöt év kényszermunkára, Gazdát tíz év szigorított börtönbüntetésre (hazaárulás stb. fel nem jelentése miatt), még hét év börtönre („áskálódás” miatt) és még öt év börtönre („tiltott kiadványok tartása miatt”), Nagyot öt év szigorított börtönbüntetésre, Dobrit („a társadalom elleni áskálódás miatt”, valójában Ravasz László püspök egy beszédéért és Illyés Gyula híres, Egy mondat a zsarnokságról című verséért) hat év börtönre, Lászlót („tilos közlemények tartása” miatt) öt év börtönre ítélik. Utóbbi kivételével mindenkinél még teljes vagyonelkobzást is elrendelnek. (Gazdát a következő évben az ún. tankönyvperben még újabb tizenötévre ítélik.) Dobri 1963. január végén szabadul a Duna-deltából, Dobai, Varga, Komáromi, Bereczki és Gazda az 1964-es amnesztia-rendeletekkel kerülnek szabadlábra, Kertész Gábor és Nagy József meghalnak a börtönben.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Macskási Pál, Dobai István, Varga László, Komáromi József, Kertész Gábor, Bereczki András, Gazda Ferenc, Nagy József, Dobri János, László Dezső, Ravasz László, Illyés Gyula,
Év 1958.	Hónap július	Nap 29.	Székelyudvarhelyen meghal Haáz Ferenc Rezső (Szepesbéla, 1883.) etnográfus, pedagógus, a székelyudva ... Bővebben Székelyudvarhelyen meghal Haáz Ferenc Rezső (Szepesbéla, 1883.) etnográfus, pedagógus, a székelyudvarhelyi múzeum megszervezője, alapítója, 1948 és 1951 között az első igazgatója.	Helynév Székelyudvarhely	Intézmény	Személynév Haáz Ferenc Rezső
Év 1960.	Hónap március	Nap 5.	Kolozsváron meghal Asztalos István (Mikeszásza, 1909.) író, szerkesztő. 1941–44 között a kolozsvári ... Bővebben Kolozsváron meghal Asztalos István (Mikeszásza, 1909.) író, szerkesztő. 1941–44 között a kolozsvári Termés egyik szerkesztője, az 1957-ben induló Napsugár című gyermeklap főszerkesztője.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Asztalos István
Év 1960.	Hónap március	Nap 17.	Brassóban meghal Mattis-Teutsch János (Brassó, 1884.) festő, szobrász, grafikus. A háromszéki szárma ... Bővebben Brassóban meghal Mattis-Teutsch János (Brassó, 1884.) festő, szobrász, grafikus. A háromszéki származású szülőktől származó, brassói szász nevelőszülők által nevelt Mattis-Teutschnak müncheni, párizsi tanulmányai után 1907-ben nyílik meg az első kiállítása. Ezt követően Európa-szerte és otthon is elismert művésznek számít.	Helynév Brassó	Intézmény	Személynév Mattis-Teutsch János
Év 1960.	Hónap augusztus	Nap 8.	Szatmárnémetiben meghal Papp (Pop) Aurél (Érkávás, 1879.) román származású, de magyar kultúrájú fest ... Bővebben Szatmárnémetiben meghal Papp (Pop) Aurél (Érkávás, 1879.) román származású, de magyar kultúrájú festőművész, művészetkritikus. Az Octavian Gogával és Emil Isac-kal is magyarul levelező Papp kezdi 1954-ben sürgetni, hogy a hatóságok építsék újjá az érmindszenti Ady-portán Ady Endre szülőházát.	Helynév Szatmárnémeti	Intézmény	Személynév Papp (Pop) Aurél, Octavian Gogával, Emil Isac,
Év 1960.	Hónap december	Nap 11.	Meghal Kolozsvárott (a Román Népköztársaság Csillaga érdemrend III. fokozatával kitüntetett) Vásárhe ... Bővebben Meghal Kolozsvárott (a Román Népköztársaság Csillaga érdemrend III. fokozatával kitüntetett) Vásárhelyi János (Kolozsvár, 1888.), az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Vásárhelyi János
Év 1961.	Hónap július	Nap 16.	Budapesten meghal Roska Márton régész, történész (Magyarköblös, 1880.). 1913 és 1919 között a kolozs ... Bővebben Budapesten meghal Roska Márton régész, történész (Magyarköblös, 1880.). 1913 és 1919 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára, majd amikor azt a románok bezáratják, az újonnan létrehozott román egyetem kolozsvári Klasszika Filológiai Intézetében dolgozik. 1938-ban azzal az indokkal, hogy a Budapesten megjelent Történeti Erdély című kötetben (melyet Bukarestben irredenta szelleműnek tartanak) tanulmánya jelent meg Erdély őstörténetéről, meghurcolják, hadbíróság elítéli, majd királyi kegyelemmel szabadul és Magyarországra távozik, a debreceni tudományegyetemre. 1940–45 között a Ferenc József Tudományegyetem professzora, a román hatóságok azonban – magas korára hivatkozva – nem járulnak hozzá, hogy a Bolyai Tudományegyetemen is katedrát kapjon, ezért Budapestre költözik.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Roska Márton
Év 1961.	Hónap szeptember	Nap 16.	Másfél évi betegeskedés után Nagyváradon meghal Arday Aladár nagyváradi (királyhágó melléki) reformá ... Bővebben Másfél évi betegeskedés után Nagyváradon meghal Arday Aladár nagyváradi (királyhágó melléki) református püspök.	Helynév Nagyvárad	Intézmény	Személynév Arday Aladár
Év 1962.	Hónap december	Nap 2.	Kolozsváron meghal Bíró Vencel (Vértessomló, 1885.) piarista történész, író. 1934-től az önálló erdé ... Bővebben Kolozsváron meghal Bíró Vencel (Vértessomló, 1885.) piarista történész, író. 1934-től az önálló erdélyi piarista rendtartomány főnöke, 1940-től a Ferenc József Tudományegyetem, majd 1945–48 között a Bolyai Tudományegyetem professzora, Erdély és Kelet-Európa történetének kutatója. ¬ 1948 nyara.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Bíró Vencel,
Év 1963.	Hónap május	Nap 19.	Szatmárnémetin meghal Jakabffy Elemér (Lugos, 1881.) kisebbségpolitikus. A két világháború között a ... Bővebben Szatmárnémetin meghal Jakabffy Elemér (Lugos, 1881.) kisebbségpolitikus. A két világháború között a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség szerkesztője, az Országos Magyar Párt bánsági tagozatának elnöke, 1940 és 1944 között a Romániai Magyar Népközösség elnöki tanácsának tagja.	Helynév Szatmárnémeti	Intézmény	Személynév Jakabffy Elemér
Év 1963.	Hónap július	Nap 29.	Kolozsváron meghal Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877.) történész, levéltáros. 1918-1944 között az ... Bővebben Kolozsváron meghal Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877.) történész, levéltáros. 1918-1944 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosa, az EME levéltárának egyik kialakítója. A hetvenedik születésnapjára, 1947-ben az Erdélyi Tudományos Intézet által megjelentetni kívánt emlékkönyvet a cenzúra (Gaál Gábor) nem engedi kinyomtatni, (a tanulmányok azonban az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatban megjelenhetnek). 1977-ben és 1982-ben tanulmányaiból két válogatás-kötet jelentet meg a Kriterion Kiadó.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Kelemen Lajos, Gaál Gábor
Év 1963.	Hónap október	Nap 18.	Kolozsváron meghal Kakassy Endre (Marosludas, 1903.) közíró, szerkesztő. A harmincas évektől munkatá ... Bővebben Kolozsváron meghal Kakassy Endre (Marosludas, 1903.) közíró, szerkesztő. A harmincas évektől munkatársa, majd felelős szerkesztője a Brassói Lapoknak, 1945–47 között szerkeszti az Erdélyi Gazda Naptárát, 1962-ben megjelenik az Eminescu élete és költészete című monográfiája.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Kakassy Endre
Év 1964.	Hónap december	Nap 27.	Kolozsváron meghal Köpeczi Sebestyén József (Szék, 1878.) művészettörténész, heraldikus. 1919–41 köz ... Bővebben Kolozsváron meghal Köpeczi Sebestyén József (Szék, 1878.) művészettörténész, heraldikus. 1919–41 között Köpecen él. 1921-ben ő tervezi meg Nagy-Románia címerét, később irányítja a gelencei műemléktemplom és a vargyasi Daniel-kastély restaurálási munkálatait. Az ötvenes években Kolozsváron részt vesz a Szent Mihály-templom és a Farkas utcai református templom restaurálási munkálataiban.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Köpeczi Sebestyén József
Év 1965.	Hónap február	Nap 21.	Kolozsváron meghal Bruder Ferenc (Kolozsvár, ?), szociáldemokrata politikus. 1948-ig az RSZDP kolozs ... Bővebben Kolozsváron meghal Bruder Ferenc (Kolozsvár, ?), szociáldemokrata politikus. 1948-ig az RSZDP kolozsvári titkára, 1945–46-ban Nagy Gézával az RSZDP Magyar Bizottságának titkára. A szociáldemokrata párt felszámolása (az RKP-val történő „egyesülése”) után bebörtönzik, ítélet nélkül börtönben ül, majd szabadon bocsátják.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Bruder Ferenc, Nagy Géza,
Év 1965.	Hónap március	Nap 19.	Meghal Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP első titkára, az Államtanács elnöke. // Horváth József, a Néps ... Bővebben Meghal Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP első titkára, az Államtanács elnöke. // Horváth József, a Népszabadság bukaresti tudósítója feljegyzésében egyebek mellett arról tájékoztatja a külügyminisztériumot, hogy „a román nacionalisták egyszerűen nem tudják meggyőződéssel elhinni, hogy Magyarország lemondott volna az erdélyi területi igényekről.” ? 1964. október 20.	Helynév	Intézmény	Személynév Gheorghe Gheorghiu-Dej, Horváth József,
Év 1966.	Hónap június	Nap 10.	Budapesten meghal Nyárády Erazmus Gyula (Nyárádtő, 1881.) botanikus. 1922-től a kolozsvári botanikus ... Bővebben Budapesten meghal Nyárády Erazmus Gyula (Nyárádtő, 1881.) botanikus. 1922-től a kolozsvári botanikus kert múzeumőre, 1948-től a Román Akadémia rendes tagja. A Házsongárdi temetőben temetik el.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Nyárády Erazmus Gyula
Év 1967.	Hónap március	Nap 15.	Ipp határában ötvennégy éves korában autóbalesetben életét veszti Búthi Sándor, a Nagyváradi (volt K ... Bővebben Ipp határában ötvennégy éves korában autóbalesetben életét veszti Búthi Sándor, a Nagyváradi (volt Királyhágómelléki) Református Egyházkerület püspöke.	Helynév Ipp	Intézmény	Személynév Búthi Sándort
Év 1967.	Hónap július	Nap 28.	Kolozsváron meghal Jancsó Béla (Marosújvár, 1903.), publicista, orvosi szakíró, szerkesztő. Orvosi t ... Bővebben Kolozsváron meghal Jancsó Béla (Marosújvár, 1903.), publicista, orvosi szakíró, szerkesztő. Orvosi tanulmányait Szegeden és Kolozsváron végzi, hazatérte után tagja a Tizenegyek írói csoportosulásnak, majd az Erdélyi Fiatalok szerkesztője, 1940–44 között a Ferenc József Tudományegyetemen tanársegéd.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Jancsó Béla
Év 1968.	Hónap július	Nap 23.	Csíkszentdomokoson meghal Márton Mózes (Zetelaka, 1896.) plébános, aki 1951 januárjától egy évig a g ... Bővebben Csíkszentdomokoson meghal Márton Mózes (Zetelaka, 1896.) plébános, aki 1951 januárjától egy évig a gyulafehérvári egyházmegye titkos ordináriusa. 1952 és 1954 között börtönben ül, koholt vádakkal.	Helynév Csíkszentdomokos	Intézmény	Személynév Márton Mózes
Év 1968.	Hónap szeptember	Nap 6.	Nagyváradon meghal Bélteki Ferenc (Fugyivásárhely, 1909.) vikárius, az 1948-as kultusztörvény után a ... Bővebben Nagyváradon meghal Bélteki Ferenc (Fugyivásárhely, 1909.) vikárius, az 1948-as kultusztörvény után a hatóságok által el nem ismert nagyáradi római katolikus egyházmegye vezetője. Utódát az egyházjogilag fölé rendelt (de ugyancsak el nem ismert) szatmári egyházmegye vezetője, Sipos Ferenc ordinárius nevezi ki, Hosszú László személyében. // A kolozsvári Utunk-ban megjelenik a kolozsvári magyar értelmiségiek (írók, egyetemi tanárok, színészek, képzőművészek stb.) „hűségnyilatkozata” (melyet Gáll Ernő és Huszár Sándor által fogalmazott). Ebben egyetértésüket fejezik ki a Nagy Nemzetgyűlés augusztus 22-i nyilatkozatával és kiállnak a Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár által követett „függetlenségi” politikája mellett. Kijelentik azt is, hogy „A Román Kommunista Pártban látjuk nemzetiségi létünk össze problémái megoldásának letéteményesét a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztése alapján. Biztosítjuk pártunk és államunk vezetőit, s személy szerint Nicolae Ceauşescu elvtársat bizalmunkról, és támogatásunkról...” A hatvanegy aláíró között található Balogh Edgár „író”, Benkő Samu „szakíró”, Földes László kritikus, Kányádi Sándor költő, Kós Károly író, Létay Lajos költő, Mikó Imre „szakíró”, Rácz Győző egyetemi tanár, Senkálszky Endre színművész, Szervátiusz Jenő szobrász, Tóth Sándor egyetemi előadó tanár.	Helynév Nagyvárad	Intézmény	Személynév Bélteki Ferenc, Sipos Ferenc, Hosszú László, Gáll Ernő, Huszár Sándor, Nicolae Ceauşescu, Balogh Edgár, Benkő Samu, Földes László, Kányádi Sándor, Kós Károly, Létay Lajos, Mikó Imre, Rácz Győző, Senkálszky Endre, Szervátiusz Jenő, Tóth Sándor
Év 1969.	Hónap november	Nap 23.	A bukaresti televízióban megindul a magyar adás, heti kétszer, összesen másfél óra időtartamban. A m ... Bővebben A bukaresti televízióban megindul a magyar adás, heti kétszer, összesen másfél óra időtartamban. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról – Fazekas János szerint – még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus „fázott tőle”, és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését. ? 1978. február 13. // Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború között aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelennek meg. A második világháború után Budapesten marad.	Helynév Bukarest, Budapest,	Intézmény	Személynév Fazekas János, Nicolae Ceauşescu, Molnár Vilhelm, Huszár Sándor, Bodor Pál, Hegedűs Nándor,
Év 1970.	Hónap február	Nap 25.	Kolozsváron meghal Nagy Albert (Torda, 1902.) festőművész. Tanulmányait Budapesten és Olaszországban ... Bővebben Kolozsváron meghal Nagy Albert (Torda, 1902.) festőművész. Tanulmányait Budapesten és Olaszországban végzi, 1941-ben kerül vissza Kolozsvárra.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Nagy Albert
Év 1970.	Hónap április	Nap 11.	Budapesten meghal Gyallay Domokos (Bencéd, 1880.) író, szerkesztő. A két világháború közt a Magyar N ... Bővebben Budapesten meghal Gyallay Domokos (Bencéd, 1880.) író, szerkesztő. A két világháború közt a Magyar Nép főszerkesztője, 1927-ig a kolozsvári Unitárius Kollégium történelemtanára, ezt követően a Minerva Rt. alkalmazottja, számos novellát, történelmi regényt publikál.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Gallay Domokos
Év 1970.	Hónap október	Nap 31.	Szegeden meghal Herepei János (Kolozsvár, 1891.), művelődéstörténész, muzeológus, régész. 1914-től a ... Bővebben Szegeden meghal Herepei János (Kolozsvár, 1891.), művelődéstörténész, muzeológus, régész. 1914-től az EME Érem- és Régiségtárának munkatársa, a húszas évektől rendszeresen publikál az Erdélyi Múzeumba, Irodalomtörténeti Közleményekbe. 1938-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lesz. Nagyszabású terveit (egy székelyföldi regionális tudományos központ kiépítése) a világháborús körülmények miatt nem tudja valóra váltani. 1944. szeptember elején a kiürítési parancs miatt a múzeum gyűjteményének nagy részét elszállíttatja a Dunántúlra, amely 1945. március 29-én a zalaegerszegi pályaudvaron megsemmisül. Attól félvén, hogy a gyűjtemény pusztulása miatt esetleg felelősségre vonják, nem tér vissza Sepsiszentgyörgyre, először a Tolna megyébe telepített bukovinai székelyek központjában, Bonyhádon székely múzeumot szervez, majd annak felszámolása után, a hatvanas évektől a szegedi egyetem munkatársa.	Helynév Szeged	Intézmény	Személynév Herepei János
Év 1971.	Hónap október	Nap 13.	Marosvásárhelyen meghal Kemény János (Pittsburgh, 1903.), író, szerkesztő, irodalom- és színházszerv ... Bővebben Marosvásárhelyen meghal Kemény János (Pittsburgh, 1903.), író, szerkesztő, irodalom- és színházszervező. 1926-ban Marosvécsi kastélyába hívja azokat az erdélyi magyar írókat, akik később az ún. helikoni munkaközösséget alkotják. A vécsi találkozók ezt követően 1944-ig megismétlődnek. 1931-től a Thália Magyar Színház Rt. elnök-igazgatója, 1941–44 között a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója. 1945-ben egyik fő szervezője a marosvásárhelyi Székely Színháznak, 1952-ig itt dramaturg, majd könyvtáros, 1958–68 között a marosvásárhelyi Új Élet rovatvezetője. Több novelláskötete, regénye jelent meg. Hosszas közbenjárásra sikerül elintézni, hogy az államosított kastélya kertjében, Marosvécsen temessék el.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév Kemény János
Év 1971.	Hónap november	Nap 12.	Kolozsváron meghal Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. 1942- ... Bővebben Kolozsváron meghal Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. 1942-től az Erdélyi Tudományos Intézet kutatója, 1945-től a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. A két világháború között rendszeresen publikált a kolozsvári lapokban, részt vesz a Vásárhelyi Találkozón. 1939–44 között az Erdélyi Ritkaságok c. könyvsorozat szerkesztője, 1945 után a felvilágosodás korszakával foglalkozik, számos könyv szerzője, szerkesztője.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Jancsó Elemér
Év 1971.	Hónap december	Nap 7.	Kolozsváron meghal Kiss Elek (Medesér, 1888.) unitárius püspök, pedagógiai és teológiai szakíró. ? ... Bővebben Kolozsváron meghal Kiss Elek (Medesér, 1888.) unitárius püspök, pedagógiai és teológiai szakíró. ? 1972. június 11.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Kiss Elek
Év 1972.	Hónap február	Nap 15.	Bukarestben meghal Kohn Hillel (Kolozsvár, 1891.) jogász, közgazdasági szakíró, szociológus, politik ... Bővebben Bukarestben meghal Kohn Hillel (Kolozsvár, 1891.) jogász, közgazdasági szakíró, szociológus, politikus. A harmincas évektől tagja az illegális Kommunisták Romániai Pártjának, 1934-től annak „fedőszerve” a MADOSZ titkára. A második bécsi döntés után a Kommunisták Magyarországi Pártja észak-erdélyi tartományi titkárságának titkára, az ún. szamosfalvi kommunista perben életfogytiglanra ítélik. Buchenwaldból szabadulva visszatér Kolozsvárra és az RKP egyik tömegszervezetének, a Demokratikus Zsidó Népközösségnek lesz a vezetője. 1946-tól a Bolyai Tudományegyetem tanára.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Kohn Hillel
Év 1973.	Hónap január	Nap 10.	Bukarestben hosszas betegség után meghal Földes László (Arad, 1922.) irodalomkritikus, szerkesztő. 1 ... Bővebben Bukarestben hosszas betegség után meghal Földes László (Arad, 1922.) irodalomkritikus, szerkesztő. 1947 és 1953 között a Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, majd adjunktus, 1953-tól a konzervatórium esztétika tanára. 1956 és 1958 közt az Utunk főszerkesztője, 1970-től A Hét főszerkesztő helyettese.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Földes László
Év 1973.	Hónap november	Nap 15.	Kolozsváron meghal László Dezső (Sepsiszentgyörgy, 1904.) református lelkész, teológus, publicista, ... Bővebben Kolozsváron meghal László Dezső (Sepsiszentgyörgy, 1904.) református lelkész, teológus, publicista, társadalompolitikus. Az Erdélyi Fiatalok alapító tagja, 1937-től teológiai magántanár, 1941–44 közt országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt tagja. 1952-ben bírósági ítélet nélkül a Duna–Fekete-tenger csatornánál dolgoztatják, 1957-ben egy kis időre újra letartóztatják. A hatvanas években ismét kolozsvári lelkész.	Helynév KOlozsvár	Intézmény	Személynév László Dezső
Év 1974.	Hónap augusztus	Nap 21.	Szabófalván meghal Lakatos Demeter (Szabófalva, 1911.) moldvai csángó-magyar népköltő. Tehetségére a ... Bővebben Szabófalván meghal Lakatos Demeter (Szabófalva, 1911.) moldvai csángó-magyar népköltő. Tehetségére a két világháború között Dzsida Jenő költő figyel fel, verseit 1956-tól ismét közlik a magyar lapok. Életében kötete nem jelenhet meg, utolsó éveiben háziőrizetben tartják a magyar versei miatt.	Helynév Szabófalva	Intézmény	Személynév Lakatos Demeter
Év 1974.	Hónap október	Nap 24.	Meghal Argay György (Korpona, 1893.), a Romániai Zsinatpresbiteri-Evangélikus-Lutheránus Egyház püsp ... Bővebben Meghal Argay György (Korpona, 1893.), a Romániai Zsinatpresbiteri-Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke. Utódává 1975. június 15-én a gyülekezetek Szedressy Pál bukaresti lelkészt, főjegyzőt választják meg.	Helynév	Intézmény	Személynév Argay György
Év 1974.	Hónap november	Nap 29.	Kolozsváron meghal Jordáky Lajos (Kolozsvár, 1913.) szociológus, történész, kritikus. 1945-től a Bol ... Bővebben Kolozsváron meghal Jordáky Lajos (Kolozsvár, 1913.) szociológus, történész, kritikus. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára, 1947-től a magyar színház irodalmi titkára. 1952-ben letartóztatják és Demeter Jánossal, Balogh Edgárral, Csőgör Lajossal együtt bíróság elé állítják. Az ún. transzilvánisták perében tizenkét év börtönbüntetésre ítélik, de 1955-ben elnöki kegyelemmel mindnyájan kiszabadulnak. Ezt követően a ismét Bolyai tanára, 1957-ben azonban az ún. Dobai-ügyben ismét vizsgálati fogságba vetik. Bár szabadlábra helyezik, de ennek az ára a „nyilvános önkritika” lesz. 1957-től a kolozsvári Történeti Intézet kutatója. Biczó György nagykövet azt jelentette, „többen megjegyezték, hogy a temetés valóságos demonstrációval ért fel…”. (A december 3-i temetésén a magyar nagykövetség is képviselteti magát.)	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Jordáky Lajos,
Év 1976.	Hónap április	Nap 4.	Kolozsváron meghal Márton Gyula (Nagymon, 1916.) nyelvész, egyetemi tanár. A Ferenc József Tudománye ... Bővebben Kolozsváron meghal Márton Gyula (Nagymon, 1916.) nyelvész, egyetemi tanár. A Ferenc József Tudományegyetemen doktorál, 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem tanára, 1956-59 közt rektorhelyettes, 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. Részt vesz a moldvai csángó magyar nyelvatlasz és a székely szóföldrajzi szótár elkészítésében.	Helynév Kolozsvár	Intézmény Ferenc József Tudományegyetem,Bolyai Tudományegyetem	Személynév Márton Gyula
Év 1976.	Hónap augusztus	Nap 22.	Csíkszeredában meghal Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893.) festőművész. Tanulmányait Budapesten végzi, majd ... Bővebben Csíkszeredában meghal Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893.) festőművész. Tanulmányait Budapesten végzi, majd 1924-ben visszamegy szülőfalujába és haláláig ott él, alkot, a székely nép és táj művészi megörökítője.	Helynév Csíkszereda	Intézmény	Személynév Nagy Imre,
Év 1977.	Hónap január	Nap 5.	Kolozsváron meghal Horváth István (Magyarózd 1909.), költő, regényíró. (Egy részeg rendőrtiszt üti e ... Bővebben Kolozsváron meghal Horváth István (Magyarózd 1909.), költő, regényíró. (Egy részeg rendőrtiszt üti el.) Első versei 1941-ben jelennek meg. 1945 őszétől a Falvak Népe egyik szerkesztője, 1956-59 között az Utunk rovatvezetője, rendszeresen publikál. 1962-ben szembetegsége miatt nyugdíjazzák, de ezután is több kötete jelenik meg, legismertebb műve szülőfalujának szociografikus igényű bemutatása: Magyarózdi toronyalja. 8-án több százan búcsúztatják a szülőfalujában, jelen van a magyar írószövetség delegációja is. // Népszámlálást tartanak az országban. Az országos adatokat csak megkésve és meghamisítva hozzák nyilvánosságra, a községsoros adatokat csak 1989 után. Ugyancsak manipulációt sejtet az a – korábbi gyakorlattól eltérő – módszer is, hogy hét „új” nemzetiséget tüntetnek fel a kérdőiveken, köztük a székelyt (valamint szászt, svábot, macedorománok stb.), de székelynek csupán ezerhatvannégyen vallották magukat. Az előzetesen közzétett eredmények szerint az országban egymillió-hétszázhatezer-nyolcszázhetvennégy, a „korrigált”, végleges adatok szerint egymillió-hatszázhetvenezer-ötszázhatvannyolc magyar nemzetiségű lakos élt az adatfelvétel időpontjában. A népszámlálás adatait a magyar és a nemzetközi statisztikus szakma és a szélesebb közvélemény is manipuláltnak, meghamisítottnak tartja. (Jól mutatja ezt, hogy Moldvában a népszámlálás szerint háromezernyolcszáztizenhárom magyar nemzetiségű lakos él, ha azonban ebből a számból levonjuk az Erdélytől 1950-ben közigazgatásilag Moldvához csatolt Gyimesbükk mintegy kétezernyolcszáz fős magyar nemzetiségű lakosságát, valamint az ezer lélekre tehető református vallású magyar diaszpórát, kiderül, hogy a statisztikusok – nyilvánvalóan pártutasításra – a tulajdonképpeni csángó-magyarokat teljesen eltüntették.)	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Horváth István
Év 1977.	Hónap április	Nap 24.	Kolozsváron meghal Mikó Imre (Bánffyhunyad, 1911.), kisebbségjogász, kisebbségpolitikus, szerkesztő, ... Bővebben Kolozsváron meghal Mikó Imre (Bánffyhunyad, 1911.), kisebbségjogász, kisebbségpolitikus, szerkesztő, műfordító. Az Erdélyi Fiatalok egyik alapítója, 1938 előtt az Országos Magyar Párt bukaresti irodavezetője, 1939-40-ben a Magyar Népközösség bukaresti jogvédő irodájának főtitkára. 1941-ben a budapesti parlamentbe behívott képviselők egyike, az általuk létrehozott Erdélyi Párt egyik vezetője. 1944 szeptemberében részt vesz az Erdélyi Magyar Tanács megalakításában. Miután október 11-én Kolozsvárra bevonulnak a szovjet csapatok, egyike annak a mintegy ötezer embernek, akiket elhurcolnak az oroszok Kolozsvárról. A szovjet fogságból 1948-ban tér haza, középiskolai orosz tanár lesz, 1956-ban koholt vádakkal eltávolítják a tanügyből, évekig segédmunkás. 1970 és 1976 között a Kriterion Könyvkiadó lektora, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon egyik szerkesztője. // Kolozsváron meghal Nagy István (Kolozsvár 1904.), elbeszélő, drámaíró, publicista. Munkás származású, a harmincas évektől az illegális Kommunisták Romániai Pártja tagja. 1944 októberétől a kolozsvári Világosság, majd az Erdélyi Szikra, ill. Igazság szerkesztője. Türelmetlen, szélsőbalos publicista, az ötvenes években a zsdanovi „proletkult” egyik képviselője. 1950 és 1952 között a Bolyai Tudományegyetem rektora (bár csak négy elemi iskolai végzettsége van). A Ceauşescu-korszak kezdetén még – mozgalmi múltja miatt – megbecsült tagja a rendszernek, majd fokozatosan háttérbe szorítják, halálhíréről – bár veterán kommunista – egy sort sem ír a központi pártlap, a Scînteia. A három nappal később tartott temetésén képviselteti magát a Magyar Írószövetség is. „Kolozsvári és bukaresti írókapcsolataink szerint Nagy István temetése, ill. búcsúztatása bizonyos gondot és idegességet váltott ki a bukaresti és kolozsvári pártvezetők körében. Attól tartottak, hogy fórummá változik a temetés, ahol közvetve vagy közvetlenül a romániai nemzetiségi politikát is bírálják. Csak hosszú huza-vona után, a család és a magyar írók kitartásának eredményeként járultak hozzá ahhoz, hogy az elhunyt végakaratának megfelelően Sütő András és Balogh Edgár mondjon búcsúbeszédet. [...] ...több magyar író szerint feszültség volt tapasztalható a jelenlévők körében.” – jelenti Biczó György nagykövet Budapestre.	Helynév Kolozsvár	Intézmény Országos Magyar Párt, Erdélyi Magyar Tanács Kriterion Könyvkiadó, Kommunisták Romániai Pártja, Bolyai Tudományegyetem	Személynév Mikó Imre, Nagy István, Sütő András, Balogh Edgár, Biczó György
Év 1977.	Hónap április	Nap 26.	Kőröskisjenőn meghal Olosz Lajos (Ágya, 1891.) költő. Az Erdélyi Helikon egyik alapító tagja, a két ... Bővebben Kőröskisjenőn meghal Olosz Lajos (Ágya, 1891.) költő. Az Erdélyi Helikon egyik alapító tagja, a két világháború között több lap (Erdélyi Szemle, Pásztortűz, Ellenzék) munkatársa. 1942 és 1944 között a Magyar Népközösség egyik Arad megyei vezetője, 1944 őszén – több ezer dél-erdélyi magyarral együtt – fél évre őt is internálják.	Helynév Kőröskisjenő	Intézmény	Személynév Olosz Lajos
Év 1977.	Hónap szeptember	Nap 13.	Csernátonban meghal id. Haszmann Pál (Komandó, 1902.), tanító, helytörténész, néprajzkutató. 1934-tő ... Bővebben Csernátonban meghal id. Haszmann Pál (Komandó, 1902.), tanító, helytörténész, néprajzkutató. 1934-től nyugalomba vonulásáig Csernátonban tanító, iskolaigazgató, közben komoly néprajzi gyűjtést folytat, számos néprajzi, helytörténeti vonatkozású cikket publikál. Gyűjteményéből 1973-ban hozzák létre a Kovászna megyei múzeum szabadtéri néprajzi részlegét. A tájmúzeumot két fia, ifj. Haszmann Pál és Haszmann József vezetik.	Helynév Csernáton	Intézmény	Személynév id. Haszmann Pál
Év 1978.	Hónap január	Nap 10.	Bukarestben meghal Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906.) író, költő, lapszerkesztő. 1923-tól jele ... Bővebben Bukarestben meghal Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906.) író, költő, lapszerkesztő. 1923-tól jelennek meg első írásai, 1930 és 1948 között Brassóban újságíró, tagja az Erdélyi Helikonnak. 1945 és 1946 között az MNSZ brassói lapjának, a Népi Egységnek a szerkesztője, 1953-tól a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője. 1956-tól Bukarestben él, egy ideig az írószövetség titkára.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Szemlér Ferenc
Év 1978.	Hónap május	Nap 6.	Kolozsváron meghal Péterfi István (Déva, 1906.) biológus. 1943-tól a kolozsvári Ferenc József, majd ... Bővebben Kolozsváron meghal Péterfi István (Déva, 1906.) biológus. 1943-tól a kolozsvári Ferenc József, majd 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára. 1959-76 közt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, 1968-tól haláláig az államtanács egyik alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, 1963-tól a Román Tudományos Akadémia tagja. // Megjelenik a Luceafărul 18. számában Mihnea Gheorghiu vitairata (Huni la Paris), melyben a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának vezetője Illyés Gyula Válasz Herdernek és Adynak című, a Magyar Nemzetben 1977/1978 fordulóján megjelent esszéjével foglalkozik, és durván támadja a nagy tekintélyű írót, költőt, akinek a budapesti pártvezetés megtiltja, hogy válaszoljon az őt becsmérlő román politikusnak.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Péterfi István, Mihnea Gheorghiu, Illyés Gyula,
Év 1979.	Hónap május	Nap 26.	A háromszéki Esztelneken meghal P. Benedek Simon Fidél (Székelyszentlélek, 1907.), aki 1948-tól a Sz ... Bővebben A háromszéki Esztelneken meghal P. Benedek Simon Fidél (Székelyszentlélek, 1907.), aki 1948-tól a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány főnöke.	Helynév Esztelnek	Intézmény	Személynév P. Benedek Simon Fidél
Év 1979.	Hónap június	Nap 18.	Erdőszentgyörgyön közúti balesetben meghal Varga Katalin, A Hét munkatársa és Nagy Pál (Szatmárnémet ... Bővebben Erdőszentgyörgyön közúti balesetben meghal Varga Katalin, A Hét munkatársa és Nagy Pál (Szatmárnémeti, 1929.) festőművész. 1952-ben a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben szerez diplomát, ezt követően 1976-ig a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceum tanára.	Helynév Erdőszentgyörgy	Intézmény Képzőművészeti Intézet, Képzőművészeti Líceum	Személynév Varga Katalin, Nagy Pál, Ion Andreescu
Év 1979.	Hónap október	Nap 22.	Brassóban meghal Jakabos Ödön (Nyújtód, 1940.), aki azzal válik ismertté, hogy 1972–73-ban egyedül – ... Bővebben Brassóban meghal Jakabos Ödön (Nyújtód, 1940.), aki azzal válik ismertté, hogy 1972–73-ban egyedül – gyalog, stoppal – Kőrösi Csoma Sándor nyomában bejárja a Közel-Keletet és Indiát. Hazatérve számos helyen megfordul, beszámolván úti élményeiről. Útinaplója – halála után – könyvalakban is megjelenik (Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában.)	Helynév Brassó	Intézmény	Személynév Jakabos Ödön, Kőrösi Csoma Sándor
Év 1980.	Hónap szeptember	Nap 29.	Gyulafehérváron hosszas betegség után meghal Márton Áron római katolikus püspök (Csíkszentdomokos, 1 ... Bővebben Gyulafehérváron hosszas betegség után meghal Márton Áron római katolikus püspök (Csíkszentdomokos, 1896.) A harmincas években kolozsvári lelkészként az Erdélyi Iskola című katolikus pedagógiai folyóiratot szerkeszti György Lajossal. 1938-ban szentelik gyulafehérvári római katolikus püspökké. 1940–44 közt a dél-erdélyi magyarság szellemi vezetője. 1946-ban memorandumban tiltakozok (többekkel együtt) az erdélyi magyarság ismételt román uralom alá helyezése miatt. 1948–49-ben egyházi ellenállás fő alakja. 1949-ben lefogják majd 1951-ben hazaárulásért életfogytiglanra ítélik. 1955-ben kegyelemmel kiszabadul, de 1957 és 1967 között háziőrizetben tartják Gyulafehérvárott. Utóda a még májusban kinevezett Jakab Antal, a korábbi segédpüspök lesz. Márton Áron október 4-i búcsúztatásán (melyen a gyászmisét Lékai János esztergomi érsek celebrálja) mintegy három-négyezer ember van jelen, a romániai magyar szellemi élet nagy része (a politikusok közül Takács Lajos, Király Károly) és számos külföldi vendég (a szabadkai és eszéki püspökök), Fazekas János miniszterelnök-helyettes táviratot küld – ami egyik oka lesz az 1982-es leváltásának.	Helynév Gyulafehérvár	Intézmény	Személynév Márton Áron, György Lajos, Jakab Antal, Lékai János, Takács Lajos, Király Károly, Fazekas János,
Év 1981.	Hónap január	Nap 24.	Marosvásárhelyen meghal Nagy Géza (Kolozsvár, 1914.) nyugalmazott egyetemi tanár, műfordító, pedagóg ... Bővebben Marosvásárhelyen meghal Nagy Géza (Kolozsvár, 1914.) nyugalmazott egyetemi tanár, műfordító, pedagógus, aki Venczel Józseffel együtt jelentős szerepet játszott a Bolyai egyetem 1945–46-os megszervezésében, majd 1953–54-ben bírósági ítélet nélkül a Duna-Fekete-tenger csatornához deportálják. A gyászszertartáson több, mint ötezren vesznek részt, köztük Király Károly is. Szepes István kolozsvári főkonzul szerint Kós Károly temetése óta ekkora tömeg nem gyűlt össze a Házsongárdban.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév Nagy Géza, Venczel József, Király Károly, Szepes István,, Kós Károly,
Év 1981.	Hónap június	Nap 3.	Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907.) egyetemi tanár, kutató. Franciaors ... Bővebben Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907.) egyetemi tanár, kutató. Franciaországban szerez egyetemi diplomát, majd 1934-40 között a MADOSZ központi titkára, 1945-46-ban az MNSZ egyik alelnöke, 1950-52 között oktatási miniszterhelyettes, 1952-56 között a Bolyai egyetem rektora, 1956-tól 1958-ig oktatásügyi államtitkár, 1959-től a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. Számos állami és párttisztség betöltése mellett történelmi tárgyú cikkei, publicisztikái jelentek meg.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Bányai (Baumgarten) László,
Év 1981.	Hónap november	Nap 30.	Marosvásárhelyen meghal Molter Károly (Óverbász, 1890.), író, kritikus, irodalomtörténész. A két vil ... Bővebben Marosvásárhelyen meghal Molter Károly (Óverbász, 1890.), író, kritikus, irodalomtörténész. A két világháború közt az Erdélyi Szépmíves Céh lektora, a Zord Idő társszerkesztője, 1945-51 között a Bolyai egyetem tanára, a hatvanas években újra fölfedezik munkásságát.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév
Év 1982.	Hónap április	Nap 10.	Kolozsváron meghal Puskás Lajos (Gyergyóalfalu, 1901.) pedagógus, pedagógiai szakíró. A két világháb ... Bővebben Kolozsváron meghal Puskás Lajos (Gyergyóalfalu, 1901.) pedagógus, pedagógiai szakíró. A két világháború közötti erdélyi magyar cserkészmozgalom egyik vezéralakja, aki 1940–44 között a kolozsvári Tízes Szervezet vezetője. 1946-ban félreállítják, 1947-ben fél évig bírói ítélet nélkül (sok száz erdélyi magyar értelmiségivel együtt) Szamosújváron raboskodik, ezt követően falusi tanító lesz.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Puskás Lajos
Év 1982.	Hónap április	Nap 12.	Medgyesnél közúti balesetben meghal P. Écsy László János, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke. ... Bővebben Medgyesnél közúti balesetben meghal P. Écsy László János, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke. A kortársak közül többen úgy gondolják, nem véletlen balesetről, hanem a Securitate által „megrendezett” akcióról van szó, ám ezt a feltevést egyelőre semmi sem támasztja alá. // Megjelenik a boltokban Ion Lăncrănjan Cuvînt despre Transilvania (Beszéd Erdélyről) című könyve. A magyarellenes kirohanásoktól hemzsegő mű nagy felháborodást vált ki az erdélyi magyar és a magyarországi értelmiségből, többen (Szabó Gyula, Méliusz József, Beke György) válaszolnak rá, de a cenzúra egyet sem engedi leközölni. Méliusz (akit a szerző irredentizmussal vádol) egyenesen Nicolae Ceauşescunak ír emiatt levelet, aki azt üzeni vissza, hogy „a pártvezetés nem ért egyet Lăncrănjannal”. Először Kolozsváron fogalmaznak meg egy tiltakozó beadványt, melyet tizenegy magyar értelmiségi ír alá, majd Marosvásárhelyen készül egy hasonló beadvány, melyet harminchatan írnak alá és eljuttatják a pártvezetéshez. A tiltakozásnak semmi foganatja sem lesz, a vezetés óvatosan „elhatárolódik” Lăncrănjantól. ? 1982. szeptember.	Helynév Medgyes, Marosvásárhely	Intézmény	Személynév P. Écsy László János, Ion Lăncrănjan, Szabó Gyula, Méliusz József, Beke György, Nicolae Ceauşescu,
Év 1982.	Hónap december	Nap 8.	Kolozsváron meghal Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913.) nyelvész, szótáríró. 1946-tól a Bolyai egyetem a ... Bővebben Kolozsváron meghal Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913.) nyelvész, szótáríró. 1946-tól a Bolyai egyetem adjunktusa, majd előadótanára. 1950-től a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézet osztályvezetője, ezzel párhuzamosan a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetemen a román nyelvtudományi tanszéken oktat. Szerkesztője az ötvenes-hatvanas években a román-magyar szótárnak és a kétkötetes nagyszótárnak.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Kelemen Béla
Év 1982.	Hónap december	Nap 28.	Kolozsváron meghal Takács Lajos (Arad, 1908.) jogász, egyetemi tanár, politikus. 1948-ban nemzetiség ... Bővebben Kolozsváron meghal Takács Lajos (Arad, 1908.) jogász, egyetemi tanár, politikus. 1948-ban nemzetiségügyi államtitkár, 1956 és 1959 között a Bolyai Tudományegyetem rektora, az egyesítés után Bukarestbe kerül, 1965-től az Államelnökség tagja, 1968-tól a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa egyik alelnöke. 20-án nagy tömeg kíséri utolsó útjára Kolozsváron. A cenzúra (Koppándi Sándor) nem engedik, hogy A Hét leközölje Balogh Edgárnak búcsúbeszédét.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Takács Lajos, Balogh Edgár
Év 1983.	Hónap január	Nap 5.	Kolozsváron meghal Nagy István (Csíkszereda, 1907.) karmester, zenetanár, hegedűművész. Budapesten a ... Bővebben Kolozsváron meghal Nagy István (Csíkszereda, 1907.) karmester, zenetanár, hegedűművész. Budapesten a Zeneakadémián tanul, majd 1934-től Marosvásárhelyen zenetanár. 1941 és 1946 között a kolozsvári Tanítóképző Intézet zenetanára, 1946 és 1948 között a Magyar Zene- és Színművészeti Intézet professzora, igazgatója, 1948-50 között a Magyar Művészeti Intézet, 1950-től 1974-ig a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet tanára, 1947-től 1949-ig a Magyar Dalosszövetség elnöke.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Nagy István
Év 1983.	Hónap március	Nap 6.	Nagyváradon meghal Hosszú László (Szilágysomlyó, 1913.) nagyváradi vikárius, apostoli protonótárius, ... Bővebben Nagyváradon meghal Hosszú László (Szilágysomlyó, 1913.) nagyváradi vikárius, apostoli protonótárius, helyettes ordinárius, a hivatalosan el nem ismert nagyváradi római katolikus egyházmegye vezetője. Az utóda Dászkál István kanonok, általános helynök lesz.	Helynév Nagyvárad	Intézmény	Személynév Hosszú László, Dászkál István
Év 1983.	Hónap április	Nap 15.	Meghal Budapesten Illyés Gyula (Rácegrespuszta, 1902.) író, költő, publicista, aki a hatvanas évektő ... Bővebben Meghal Budapesten Illyés Gyula (Rácegrespuszta, 1902.) író, költő, publicista, aki a hatvanas évektől kezdve számos alkalommal felhívta a nyugati közvélemény figyelmét a szomszéd országokban élő magyar kisebbség romló helyzetére. Az RKP Központi Bizottság Titkársága utasításra csupán a hírt szabad közölni, egyebet nem. Végül hosszas huza-vona után néhány méltató sor megjelenhet.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Illyés Gyula
Év 1983.	Hónap május	Nap 21.	Brassóban meghal Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos, 1909.) A brassói vasmunkás-vállalkozó 1934-ben a M ... Bővebben Brassóban meghal Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos, 1909.) A brassói vasmunkás-vállalkozó 1934-ben a MADOSZ egyik alapítója, majd országos elnöke lesz. 1944 októberében az újjászervezett MADOSZ vezetője, majd 1945 és 1947 között az MNSZ elnöke. 1949-ben letartóztatják és 1951-ben a Márton Áron és társai perben koholt vádakkal életfogytiglani börtönre ítélik. 1964-ben az általános amnesztiával szabadul, de megrokkant egészségi állapota miatt a közéletben már nem vesz részt.	Helynév Brassó	Intézmény	Személynév Kurkó Gyárfás
Év 1983.	Hónap június	Nap 4.	Kolozsváron meghal Könczei Ádám folklorista, lapszerkesztő. (Küküllővár, 1928.) 1958-tól a kolozsvár ... Bővebben Kolozsváron meghal Könczei Ádám folklorista, lapszerkesztő. (Küküllővár, 1928.) 1958-tól a kolozsvári Folklór Intézet tudományos kutatója, innen 1959-ben mint „magyar nacionalistát” eltávolítják, 1968-tól a Korunk munkatársa, számos népköltési, népzenei tárgyú cikk szerzője. A halála előtti évtizedben az állambiztonság rendszeresen zaklatja, több ügynököt állítanak rá, akik rendszeresen jelentenek róla.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Könczei Ádám
Év 1984.	Hónap február	Nap 7.	Bukarestben meghal Kovács József (Temeskeresztes, 1919.) történész, egyetemi tanár, 1976 és 1984 köz ... Bővebben Bukarestben meghal Kovács József (Temeskeresztes, 1919.) történész, egyetemi tanár, 1976 és 1984 között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, az Államtanács tagja.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Kovács József
Év 1984.	Hónap február	Nap 21.	Kolozsváron meghal Kacsó Sándor (Mikháza, 1901.), író, szerkesztő, publicista. Kezdettől tagja az ún ... Bővebben Kolozsváron meghal Kacsó Sándor (Mikháza, 1901.), író, szerkesztő, publicista. Kezdettől tagja az ún. helikoni munkaközösségnek, 1927-től munkatársa, 1938-tól főszerkesztője a Brassói Lapoknak. Eközben regénye, novellái jelennek meg, szövetkezetet szervez (ÁGISZ). 1942-től Nagyenyeden az Erdélyi Gazda szerkesztője, 1944 szeptemberében – a helybeli magyar értelmiség zömével együtt – Târgu Jiu-ba hurcolják, ahonnan csak egy évvel később szabadul. 1945-46-ban a Falvak Népe szerkesztője, 1947-52 között az MNSZ elnöke, majd az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, ill. az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókjának szerkesztője.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Kacsó Sándor
Év 1984.	Hónap március	Nap 12.	A marosvásárhelyi kórházban gyanús eredetű kórban meghal Pálffi Géza székelyudvarhelyi plébános. A S ... Bővebben A marosvásárhelyi kórházban gyanús eredetű kórban meghal Pálffi Géza székelyudvarhelyi plébános. A Securitate „figyelmét” már akkor fölkeltette, amikor a hatvanas években a gyulafehérvári kántorképzőben tanított. Addig zaklatták (rendszeresen berendelték és megverték), hogy Gyulafehérvárról Gyergyóalfaluba kellett helyezni. Onnan Székelyudvarhelyre került, de hamar súlyos betegség lett úrrá rajta. Negyvenhárom évesen hunyt el, utolsó útjára óriási tömeg kíséri, temetése néma tüntetés számba megy.	Helynév Marosvásárhely	Intézmény	Személynév Pálffi Géza
Év 1984.	Hónap szeptember	Nap 13.	Kolozsváron meghal Juhász István (Nagyenyed, 1915.), történész, teológiai tanár. 1941–47 között az E ... Bővebben Kolozsváron meghal Juhász István (Nagyenyed, 1915.), történész, teológiai tanár. 1941–47 között az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, 1948-tól a kolozsvári Református Teológiai Fakultás tanára, 1960–66 között az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet rektora. 1944 előtt az erdélyi románok és a reformáció kapcsolatát kutatja, Jakó Zsigmonddal közösen a nagyenyedi diákokról jelentet meg tanulmánykötetet.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Juhász István
Év 1985.	Hónap június	Nap 19.	Kolozsváron meghal ifj. Cseh Gusztáv (1934.) grafikusművész. A magyar lapoknak megtiltják, hogy mege ... Bővebben Kolozsváron meghal ifj. Cseh Gusztáv (1934.) grafikusművész. A magyar lapoknak megtiltják, hogy megemlékezzenek róla.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév ifj. Cseh Gusztáv
Év 1985.	Hónap november	Nap 30.	Kolozsváron meghal Gy. Szabó Béla (Gyulafehérvár, 1905.) grafikus, festőművész, író. Budapesten végz ... Bővebben Kolozsváron meghal Gy. Szabó Béla (Gyulafehérvár, 1905.) grafikus, festőművész, író. Budapesten végzi a tanulmányit, 1931-ben Kolozsvárra költözik, számos könyv illusztrátora, fametszeteiből több albumot is kiadnak. 1952-ben állami díjat kap, ezt követően több külföldi kiállítása is lehet, hosszabb tanulmányutakat is engedélyeznek számára.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Gy. Szabó Béla
Év 1986.	Hónap január	Nap 5.	Sepsiszentgyörgy szélén gyanús körülmények között holtan találják Visky Árpád korábban elítélt, majd ... Bővebben Sepsiszentgyörgy szélén gyanús körülmények között holtan találják Visky Árpád korábban elítélt, majd nemzetközi nyomásra szabadlábra helyezett színészt. A körülmények arra utalnak, hogy a Securitate gyilkolta meg. ¬ 1983. február 24.	Helynév Sepsiszentgyörgy	Intézmény	Személynév Visky Árpád
Év 1986.	Hónap február	Nap 2.	Berecken meghal Dukát József (Székelykeresztúr, 1916.) gyulafehérvári egyházmegyés pap, pápai káplán ... Bővebben Berecken meghal Dukát József (Székelykeresztúr, 1916.) gyulafehérvári egyházmegyés pap, pápai káplán, aki 1952 és 1953 között titkos ordinárius. 1953. július 18-án tartóztatják le, majd 1956 márciusában az ún. jurisdikciós perben kétszer hét év börtönbüntetésre ítélik. 1964-ben szabadul, majd a háromszéki (Kovászna megyei) Berecken lesz plébános.	Helynév Bereck	Intézmény	Személynév Dukát József
Év 1986.	Hónap június	Nap 18.	Sidneyben meghal Vásárhelyi Ziegler Emil, az 1944 előtti időszak jeles erdélyi művészetkritikusa. Bővebben Sidneyben meghal Vásárhelyi Ziegler Emil, az 1944 előtti időszak jeles erdélyi művészetkritikusa.	Helynév Sidney	Intézmény	Személynév Vásárhelyi Ziegler Emil
Év 1986.	Hónap szeptember	Nap 24.	Kovásznán meghal Lakó Elemér (Kolozs, 1929.) nyelvész, művelődéstörténész. A Bolyai egyetemen végez, ... Bővebben Kovásznán meghal Lakó Elemér (Kolozs, 1929.) nyelvész, művelődéstörténész. A Bolyai egyetemen végez, 1958-ban, amikor letartóztatják, ott adjunktus. Koholt vádakkal 15 évre ítélik, 1964-ben az általános amnesztiával szabadul. 1968-tól haláláig főkönyvtáros a kolozsvári Akadémiai Könyvtárban, számos nyelvészeti, művelődéstörténeti tanulmány szerzője.	Helynév Kovászna	Intézmény	Személynév Lakó Elemér
Év 1987.	Hónap január	Nap 26.	Útban Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre a vonaton megfagy Sütő István 38 éves költő. (Első kötete ... Bővebben Útban Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre a vonaton megfagy Sütő István 38 éves költő. (Első kötete 1981-ben jelent meg a Kriterion Kiadó Forrás sorozatában.)	Helynév Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely	Intézmény	Személynév Sütő István
Év 1987.	Hónap február	Nap 26-27.	Összehívják Bukarestben a magyar és német „nemzetiségi dolgozói tanácsok” országos plenárisait. Az e ... Bővebben Összehívják Bukarestben a magyar és német „nemzetiségi dolgozói tanácsok” országos plenárisait. Az első nap a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén – a kiadott utasításnak megfelelően – a felszólalásra kijelölt személyek (Rab István, Rácz Győző, Hajdú Győző és mások) elítélik el a Magyar Népköztársaságot és a Magyar Tudományos Akadémiát az Erdély története megjelentetése miatt, majd a második nap Nicolae Ceauşescu vádolja meg a szomszédot: „Nehéz megérteni horthysta, fasiszta, soviniszta, közöttük rasszista tételek felelevenítését. Hogyan képzelhető el, hogy egy tudományos akadémia hozzájáruljon más népeket sértő írások és munkák megjelentetéséhez? Milyen tudomány ez? Kinek szolgál egy ilyen úgynevezett tudomány, ha nem a legreakciósabb imperialista köröknek? Az ilyen tételek nem szolgálják a barátság és az együttműködés ügyét, a szocializmus ügyét!”. Az első nap felszólalók a szövegüket az előző este kapják kézhez, ezt követően pedig nem hagyhatják el a szállásukat. Demény Lajos történész, valamint Dancsuly András, az MNDT Kolozs megyei elnöke, a kolozsvári egyetem prorektora megtagadják a felszólalást. Bálint Ferenc, a szászrégeni sörgyár volt párttitkára, az MNDT tagja – aki nem akarja másnap fölolvasni az Erdély története elítélését tartalmazó magyarellenes beszédet – 24-ről 25-ére virradó éjszaka kizuhan (?) a szállodája szobájának ablakán. (A Securitate minden bizonnyal „megöngyilkolta”.) Temetése után a Szabad Európa Rádió bemondja, hogy gyanús körülmények közt húnyt el.	Helynév Bukarest	Intézmény Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa	Személynév Rab István, Rácz Győző, Hajdú Győző, Nicolae Ceauşescu, Demény Lajos, Dancsuly András, Bálint Ferenc
Év 1987.	Hónap március	Nap 3.	Kolozsváron meghal Szabó T. Attila nyelvész, történész (Kolozsvár, 1906.), az Erdélyi Magyar Szótört ... Bővebben Kolozsváron meghal Szabó T. Attila nyelvész, történész (Kolozsvár, 1906.), az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztője. Március 7-én Jakó Zsigmond, Nagy Jenő és B. Nagy Piroska búcsúztatja a Házsongárdi temetőben.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Szabó T. Attila, Jakó Zsigmond, Nagy Jenő és B. Nagy Piroska
Év 1987.	Hónap szeptember	Nap 23.	Az esztelneki zárdában meghal P. Szentmártoni (Stöckl) Odorik (Arad, 1901.) ferences szerzetes, filo ... Bővebben Az esztelneki zárdában meghal P. Szentmártoni (Stöckl) Odorik (Arad, 1901.) ferences szerzetes, filozófia tanár, 1948-tól kolozsvári házfőnök, helyettes tartományfőnök. 1957-ben tizenkét évre ítélik, 1964-ben közkegyelemmel szabadul. 1965-től temesújfalui, 1969-től 1981-ig málnásfürdői plébános.	Helynév Esztelnek	Intézmény	Személynév P. Szentmártoni (Stöckl) Odorik
Év 1987.	Hónap november	Nap 14.	Szatmárnémetiben meghal Gellért Sándor (Debrecen, 1916.) költő, műfordító. 1948-tól 1977-ig Mikolába ... Bővebben Szatmárnémetiben meghal Gellért Sándor (Debrecen, 1916.) költő, műfordító. 1948-tól 1977-ig Mikolában tanít, az első versei még a második világháború alatt jelennek meg, az ötvenes évek végétől több kötetét is kiadják.	Helynév Szatmárnémeti	Intézmény	Személynév Gellért Sándor
Év 1988.	Hónap július	Nap 6.	Budapesten meghal Demeter János (Kerlés, 1908.) kisebbségjogász, nyugalmazott kolozsvári egyetemi ta ... Bővebben Budapesten meghal Demeter János (Kerlés, 1908.) kisebbségjogász, nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. A harmincas évek elején a kolozsvári Erdélyi Fiatalok alapító tagja, majd az illegális kommunista párt „fedőszervének”, a MADOSZ-nak lesz alapítója. 1944 október 11. után (1946-ig) Kolozsvár alpolgármestere, az MNSZ egyik vezetője. 1946-ban – bukaresti „biztatásra” – elkészítteti az MNSZ nemzetiségi statútum-tervezetét. 1950-ig a Bolyai egyetem tanára, majd a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskola oktatási igazgatója. 1952-ben letartóztatják, és az ún. „transylvanisták perében” koholt vádakkal 1954-ben elítélik. Egy év múlva elnöki kegyelemmel szabadul, rehabilitálják. A Bolyai, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen oktat, több társadalmi és politikai funkciót is betölt.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Demeter János
Év 1988.	Hónap július	Nap 23.	Budapesten meghal Gálffy Mózes (Nagyszeben, 1915.) nyelvész, egyetemi tanár. 1940-44 között az Erdél ... Bővebben Budapesten meghal Gálffy Mózes (Nagyszeben, 1915.) nyelvész, egyetemi tanár. 1940-44 között az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, majd a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. Fő kutatási területe a magyar nyelvjárástan. Márton Gyulával részt vesz a moldvai csángómagyar nyelvatlasz és a székely szóföldrajzi szótár elkészítésében.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Gálffy Mózes, Márton Gyula
Év 1988.	Hónap december	Nap 22.	Kolozsvárott meghal Demény Dezső (Nagysármás, 1915.) pszichológus, lélektani, szociológiai író, az e ... Bővebben Kolozsvárott meghal Demény Dezső (Nagysármás, 1915.) pszichológus, lélektani, szociológiai író, az erdélyi magyar értelmiség egyik jeles alakja, a „szellemi ellenállás” egyik jelképe a Ceauşescu-korszakban.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Demény Dezső
Év 1989.	Hónap szeptember	Nap 15.	A Temesvár környéki Vadászerdőben holtan találják Újvárossy Ernőt, a helyi református gyülekezet akt ... Bővebben A Temesvár környéki Vadászerdőben holtan találják Újvárossy Ernőt, a helyi református gyülekezet aktív tagját, aki még 12-én tűnt el. Halála összefügghet azzal, hogy az utóbbi időben a Securitate rendszeresen zaklatta és megfélemlítette, mert Tőkés László híve, támogatója volt.	Helynév Vadászerdő	Intézmény	Személynév Újvárossy Ernő, Tőkés László
Év 1989.	Hónap szeptember	Nap 22.	Kolozsváron meghal Lakatos István (Nagyzorlenc, 1895.) zenetörténész. 1949–63 között a Gh. Dima Zene ... Bővebben Kolozsváron meghal Lakatos István (Nagyzorlenc, 1895.) zenetörténész. 1949–63 között a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet tanára, számos zenei tárgyú cikk, könyv szerzője.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Lakatos István,
Év 1989.	Hónap október	Nap 27.	Kolozsváron meghal Rácz Győző (Dés, 1935.), filozófiai szakíró, szerkesztő, 1967-től a Bolyai egyete ... Bővebben Kolozsváron meghal Rácz Győző (Dés, 1935.), filozófiai szakíró, szerkesztő, 1967-től a Bolyai egyetem filozófia professzora, 1984-től a Korunk főszerkesztője. ¬ 1984. szeptember.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Rácz Győző
Év 1989.	Hónap december	Nap 1.	Budapesten meghal Makkai László (Kolozsvár, 1914.) történész, Makkai Sándor író, református püspök, ... Bővebben Budapesten meghal Makkai László (Kolozsvár, 1914.) történész, Makkai Sándor író, református püspök, teológus fia. Apjával 1936-ban Magyarországra távozik, de 1940-44 között az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, a Ferenc József Tudományegyetem tanára. Erdély középkorának egyik legjelentősebb kutatója, a három kötetes Erdély története egyik szerzője, szerkesztője.	Helynév Budapest	Intézmény Erdélyi Tudományos Intézet, Ferenc József Tudományegyetem	Személynév Makkai László, Makkai Sándor