TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1945.	Hónap június	Nap 17.	Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága nevében Kurkó Gyárfás adakozásra szólítja fel Erdély magyar t ... Bővebben Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága nevében Kurkó Gyárfás adakozásra szólítja fel Erdély magyar társadalmát, mivel a magyar tanítók, tanárok, egyetemi professzorok hónapok óta nem kaptak fizetést. Felhívásában közli, hogy a gyűjtést már meg is kezdték, és közli, hogy Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök gyorssegély formájában három millió lejjel járult hozzá „az egyetemi és közművelődési célokat” szolgáló Petőfi Alap felállításához. // Teohari Georgescu belügyminiszter Kolozsvárra főispáni értekezletet hív össze. A rádiónak adott nyilatkozatában a csendőrségről szólva kijelenti: „Ez a csendőrség a demokratikus Románia csendőrsége lesz és magatartásában nyoma sem lesz a régi csendőrség maradványainak.” (A valóságban az 1945. március 6. után Észak-Erdélybe visszatérő román csendőrség sosem igyekezett megakadályozni a magyar kisebbség üldözését, zaklatását.) ? 1945. szeptember 9.	Helynév Kolozsvár,	Intézmény	Személynév Kurkó Gyárfás, Márton Áron, Teohari Georgescu
Év 1945.	Hónap szeptember	Nap 9.	A kolozsvári Világosság beszámol arról, hogy a mérai gazdákat a szomszéd falusi román gazdák gépfegy ... Bővebben A kolozsvári Világosság beszámol arról, hogy a mérai gazdákat a szomszéd falusi román gazdák gépfegyvertűzzel kergették el a kaszálóikról. (A vidéki magyar lakosság zaklatása, terrorizálása egyre nagyobb méreteket ölt, és még 1946-ban is tart Kolozson, Magyarmacskáson, Nagynyulason, Mezősámsondon, Nagybánya környékén, Marosnagylakon, Lőrincrévén, Harin, Magyarlapádon és máshol.) Helyenként sikerül elűzni a magyar – jórészt szórványban élő – lakosságot, mert a hatóság nem tesz semmit a terror megfékezésére.	Helynév Kolozsvár, Kolozs, Magyarmacskás, Nagynyulas, Mezősámsond, Nagybánya környéke, Marosnagylak, Lőrincrév, Harin, Magyarlapád	Intézmény	Személynév
Év 1946.	Hónap január	Nap 12.	A nagyváradi magyar szociáldemokraták napilapja, a Népakarat vezércikkében azzal vádolja a Magyar Né ... Bővebben A nagyváradi magyar szociáldemokraták napilapja, a Népakarat vezércikkében azzal vádolja a Magyar Népi Szövetség vezetőségét, hogy az kisajátítja, monopolizálja a magyar intézményeket. („Nem kérünk semmi lehetetlent azáltal sem, ha követeljük, hogy szálljanak le az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és a többi intézmények vagyonáról.”) ? 1946. január 28. // Kiadja első hivatalos közleményét a Romániai Magyar Segélyező Bizottság elnöke, Szabó Béni. Ebből kiderül, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetése megindította a „szükséges tárgyalásokat” a kormánynál, azonban az egyelőre nem engedélyezi pénzadományok gyűjtését. (A Groza-kormány márciusig húzza-halasztja az engedély kiadását, mert nem szeretnék, ha a külföld tudomást szerezne róla: a magyar egyetemet nem hajlandó Bukarest anyagilag finanszírozni, ezért kénytelen a magyarság vezetői országos gyűjtést szervezni.) A segélyező Bizottság január 18-i, második közleményéből kiderül, hogy megváltoztak a bizottság prioritási szempontjai: a befolyt segélyekből elsősorban a hazatérő hadifoglyokat, menekülteket, majd az éhező Budapestet segítik meg, a magyar egyetem ügye az utolsó helyre „csúszott”. ? 1946. március 21. // Vásárhelyi János kolozsvári református és Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspökök körleveleikben arra kérik lelkészeiket, illetve híveiket, hogy adakozzanak a Bolyai Tudományegyetem javára. (Hasonló tartalmú körlevelet ad ki 16-án Kiss Elek unitárius főgondnok is.)	Helynév Nagyvárad	Intézmény Magyar Népi Szövetség, Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, Romániai Magyar Segélyező Bizottság, Bolyai Tudományegyetem	Személynév Szabó Béni, Vásárhelyi János, Márton Áron, Kiss Elek
Év 1960.	Hónap május	Nap 15.	és június 15. között A müncheni Nemzetőrben, az '56-os emigránsok lapjában három részben megjelenik ... Bővebben és június 15. között A müncheni Nemzetőrben, az '56-os emigránsok lapjában három részben megjelenik – Erdélyből Nyugatra szökött magyarok beszámolói alapján összeállított – A mai Erdély című cikksorozat. Ebben megemlékeznek azt 1956 utáni tömeges letartóztatásokról, az RMP Központi Vezetősége mellett létrehozott, „az együttélő nemzetiségek problémájával foglalkozó bizottság” megszüntetéséről. Hírek szerint „mindenki tudja, hogy néhány hónap múlva a kolozsvári Bolyai sorsára kerül” a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet is, a Magyar Autonóm Tartományt pedig Kolozsvár Tartományhoz akarják csatolni, az egyetemek elrománosításának, a magyarokkal szembeni numerus clausus-politikának az élharcosa Leonte Rautu, az RMP Központi Vezetőségének egyik legbefolyásosabb embere.	Helynév München, Magyar Autonóm Tartomány, Kolozsvár Tartomány,	Intézmény Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet	Személynév Leonte Rautu