Interjút ad Ionel Pop, Bukarestben kinevezett észak-erdélyi kormánybiztos a fővárosi Curierulnak. Ebben többek közt kijelenti, hogy „az erdélyi magyarság, ha meg lesz a józan esze és a lelki erőssége, hogy felismerje a valóságot – Erdély örökre Romániához fog tartozni – és véglegesen le fog mondani az irredenta törekvésekről és álomképekről, teljes mértékben Románia sorsközösségébe helyezkedhetik bele. [...] Ha nem lenne meg ezen reményünk, úgy a szélsőséges megoldásra kellene gondolnunk, az áttelepítésükre.” (A Brassóban megjelenő Népi Egység 26-án – ezt az interjút kommentálván – úgy tudja, hogy a kormánybiztos „a napokban foglalja el Kolozsváron új állomáshelyét...”)   ¬ 1944. október 10.

Marosvásárhelyen ülésezik az MNSZ „százas” intézőbizottsága, melyet eredetileg október 27-re hívtak össze. A tanácskozáson részletesen megvitatják a még mindig orvosolatlan kisebbségi sérelmeket. 17-én, az intézőbizottsági ülés utolsó napján – napirendi ponton kívül – Bányai László előterjeszt egy kiáltvány-tervezetet, amely szerint az intézőbizottság egyértelműen kiáll a trianoni magyar–román határ visszaállítása mellett. Mivel ez a szövegváltozat túl nagy ellenkezést vált ki, Jancsó Elemér és dr. Csőgör Lajos javaslatára átfogalmazzák a kiáltvány szövegét. Ezt végül hosszas vita után (amelyen nem-IB-tagok is részt vehettek) a száz fős intézőbizottságnak – a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint – csupán mintegy kétharmada szavazza meg, az IB-tagok hozzávetőlegesen harmada vagy jelen sincs, vagy kivonul a folyosóra, és csak egy ellenszavazat születik. A pár nappal később közzétett kiáltványban az MNSZ vezetősége az erdélyi magyarság nevében kijelenti, hogy: „Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés. [...] Nem helyeselhetünk semmiféle »áttelepítést« amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést [...] amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel [...] Erdélyből újból háborús tűzfészket teremtene.” A kiáltvány szövegének közzététele (november 21.) után a Magyar Népi Szövetség vezetőségét többek közt „Erdély és a magyarság elárulásával” vádolják. 1945 végén, 1946 elején számos helyen megpróbálják leváltani a kiáltvánnyal egyetértő helyi vezetőséget. (Az ilyen törekvéseket az országos központnak sikerül megakadályoznia.) Korabeli források szerint a tagság sok helyen hátat fordít a szervezetnek.   ? 1946. január 28.