TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1968.	Hónap január	Nap 14.	Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága jóváhagyja és „nyilvános vitára” bocsátja az új közigazgatási törvén ... Bővebben Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága jóváhagyja és „nyilvános vitára” bocsátja az új közigazgatási törvény-tervezetet. Az új javaslat – szemben a korábbi ötvennyolccal – harmincöt megye létrehozását ír elő. Az eredeti tervek szerint az 1952 és 1960 közt fennálló Magyar Autonóm Tartomány egy jelentős részén, a régi Udvarhely, Csík és Háromszék megyék területén (utóbbi délkeleti része, Papolc–Nagyborosnyó környéke és a Bodza-vidék azonban Brassóhoz kerülne) az ún. „nagy székely megye”, „nagy Hargita megye” jönne létre. (Ez a közigazgatási egység hétezerhatszáznyolcvan négyzetkilométernyi lett volna, háromszázhetvenhatezer lakossal. Egy megye átlagosan hatezerhétszáznyolcvanhat négyzetkilométer lenne.) A megye azonban végül még sem az előzetesen eltervezett határok közt jön létre. Egyrészt bizonyos román politikusok ellenzik a „nagy székely megye” felállítását, ráadásul a háromszékiek nem akarnak Csíkszereda (vagy Székelyudvarhely) „uralma” alá kerülni. (A háromszékiek egyébként is megosztottak, egy részük – a korábbi Sepsiszentgyörgy rajon pártvezetése – amellett lobbizik, hogy a megalakuló Brassó megyéhez kerüljenek, míg a kézdivásárhelyiek élesen ellenezik ezt.) Kompromisszumos megoldásként létrehozzák Kovászna megyét. (Az eredeti tervektől eltérően létrehozzák Szilágy megyét is.) A végleges törvénytervezetet az RKP KB február 14-i plenárisán hagyják jóvá.	Helynév	Intézmény RKP KB Végrehajtó Bizottsága,	Személynév