TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1945.	Hónap október	Nap 1.	A Monitorul Oficialban megjelenik az 1.274. sz. minisztertanácsi határozat, mely a kolozsvári magyar ... Bővebben A Monitorul Oficialban megjelenik az 1.274. sz. minisztertanácsi határozat, mely a kolozsvári magyar színházat állami színházzá nyilvánítja.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév
Év 1946.	Hónap február	Nap 12.	A Monitorul Oficialban megjelenik az 1945. augusztus 13-i állampolgársági törvény 46.886-os sz. végr ... Bővebben A Monitorul Oficialban megjelenik az 1945. augusztus 13-i állampolgársági törvény 46.886-os sz. végrehajtási utasítása, amellyel a belügyminisztérium szerint az 1940. augusztus 30. után délről Észak-Erdélybe költözött és most visszatérni szándékozó, 1940-ig román állampolgársággal rendelkező magyar menekültek kérhetik a helyi közjegyzőnél az állampolgársági nyilvántartásokba való felvételüket. ? 1947. május 30.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév
Év 1946.	Hónap június	Nap 8.	Észak-erdélyi körútja során a Kolozsvárra érkező Lucreţiu Pătrăşcanu igazságügyminiszter, a Román Ko ... Bővebben Észak-erdélyi körútja során a Kolozsvárra érkező Lucreţiu Pătrăşcanu igazságügyminiszter, a Román Kommunista Párt egyik országos vezetője beszédet tart a helyi román értelmiség előtt. Beszédében többek közt kijelenti hogy „a kormány és a Kommunista Párt központi vezető bizottságának nevében kijelentem, hogy visszautasítunk Erdély kérdésében mindennemű kompromisszumos fordulatot és hangoztatjuk jogainkat erre a román területre.” Ugyanekkor jelenti ki azt is, hogy három-négyszázezer magyarnak azért nem lehet megadni az állampolgárságot, mert „a régi magyar rendszer ideológiáját vallják”. („...3–400 ezer magyar állampolgár él még ma is törvényellenesen és az ország törvényein kívül Románia területén.” – állítja az igazságügyminiszeter.) Ugyanekkor mondja azt is, hogy „...először román vagyok és utána kommunista.” (Beszédének ezt a részét a sajtó nem közli.) ? 1948. február 22.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Lucreţiu Pătrăşcanu
Év 1956.	Hónap szeptember	Nap 9.	Megjelenik a budapesti Szabad Népben Pándi Pálnak a „Közös dolgainkról” című, az erdélyi magyarságga ... Bővebben Megjelenik a budapesti Szabad Népben Pándi Pálnak a „Közös dolgainkról” című, az erdélyi magyarsággal foglalkozó cikke, amelyben a szerző az egyhónapos erdélyi körútjának tapasztalatait jegyzi le. (Pándi megismeri az 1955-ös bolyais „hangulatjelentés” anyagát is.) Bár nem hallgatja el az „eredményeket”, szóvá tesz néhány sérelmet, problémát is, például: még a Magyar Autonóm Tartományban is előfordul, hogy a bíróságokon a tartomány lakosságának többségét adó magyarság nyelvét nem értő hivatalnokok vannak funkcióban, nehezen lehet hozzájutni a magyarországi folyóiratokhoz, könyvekhez, stb. Mivel a „kényes kérdéseket” sem hallgatja el (ezzel pedig közvetve bár, de bírálja a román pártvezetés magyarságpolitikáját). A bukaresti pártvezetés tiltakozik a magyar pártvezetésnél, mert a cikk hangnemét helytelennek tartják, ráadásul szerintük egyes kitételei beavatkozást jelentenek a román belügyekbe, sőt a kezdő mondatok a revizionizmust is jelzik egyben. (A lapszámot Romániában kivonják a forgalomból.) Keleti Ferenc nagykövet a Budapestre küldött jelentésében azt ajánlja a külügyminisztériumnak, illetve a pártvezetésnek hogy védjék meg a cikket a román kirohanásoktól. // Az Előrében megjelenik Méliusz József írása, amelyben a két világháború közötti kommunista folyóirat, a Korunk „feltámasztását” sürgeti) ? 1957. február 21.	Helynév Budapest	Intézmény	Személynév Pándi Pál, Keleti Ferenc, Méliusz József