TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1956.	Hónap szeptember	Nap 18.	Az RMP Politikai Bizottsága határozatot hoz egyes „magyar problémák” orvoslásáról. Egyebek mellett t ... Bővebben Az RMP Politikai Bizottsága határozatot hoz egyes „magyar problémák” orvoslásáról. Egyebek mellett tanulmányozzák egy állami magyar könyvkiadó létrehozásának kérdését. A KV Titkárságának javaslatokat fognak benyújtani arról, hogy a tanügyminisztériumban nemzetiségi vezérigazgatóságot hozzanak létre, és a művelődési minisztériumban magyar nemzetiségű alminiszteri posztot létesítsenek. Mintegy „hangulatjavító” intézkedésként határozatot hoznak arról, hogy Érmindszenten helyre kell hozni Ady Endre szülőházát, a falut pedig elkeresztelik a költőről, a nagyszalontai Arany-múzeumot pedig átszervezik. Azt is elhatározzák, hogy Miron Constantinescu vezetésével kiküldenek egy pártdelegációt Kolozsvárra, hogy találkozzanak egyes magyar értelmiségiekkel. // A történelem tanszékek közös ülésén (jegyzőkönyvben is megörökítendő) köszönetet mondanak Bányai László rektornak azért, hogy közbenjárásával meghiúsította azt a bukaresti szándékot, miszerint a Bolyai Tudományegyetemen megszüntessék a történelem szakot.	Helynév Érdmindszent, Nagyszalonta,	Intézmény Bolyai Tudományegyete	Személynév Ady Endre, Miron Constantinescu, Bányai László
Év 1956.	Hónap szeptember	Nap 26.	A Kolozs tartományi pártbizottság székházában találkozik a központi pártvezetés néhány tagja a helyi ... Bővebben A Kolozs tartományi pártbizottság székházában találkozik a központi pártvezetés néhány tagja a helyi magyar értelmiség egy csoportjával. A Miron Constantinescu, a Központi Vezetés tagja, Fazekas János, a KV titkára, Vasile Vaida tartományi első titkár és Iosif Ardeleanu, az országos cenzúrahivatal vezetőjével folytatott megbeszélésen szóba kerül a Csehi Sára–Tóth Sándor–Weiszmann Endre-féle 1955-ös Bolyai-jelentés is, valamint egyéb nemzetiségi sérelmek.	Helynév	Intézmény	Személynév Miron Constantinescu, Fazekas János, Vasile Vaida,
Év 1956.	Hónap november	Nap 23.	Romániába hurcolják az előző napon a budapesti jugoszláv nagykövetség elől elrabolt Nagy Imrét és tá ... Bővebben Romániába hurcolják az előző napon a budapesti jugoszláv nagykövetség elől elrabolt Nagy Imrét és társait. A Nagy Imre-csoport tagjait az elkövetkező egy-másfél évben a Bukarest melletti Snagovban tartják fogva.	Helynév Snagov	Intézmény	Személynév Nagy Imre,
Év 1956.	Hónap december	Nap 5.	Leonte Răutu és Fazekas János, a Központi Vezetés titkárai terjedelmes feljegyzést terjesztenek a pá ... Bővebben Leonte Răutu és Fazekas János, a Központi Vezetés titkárai terjedelmes feljegyzést terjesztenek a pártvezetés elé a kolozsvári helyzetről. Ebből kiderül, hogy bár „a magyar értelmiségiek és az egyetemi hallgatók körében a hangulat javult”, ennek ellenére „az értelmiség egy részének még mindig nincs szilárd álláspontja, különösen a szovjet csapatoknak az ellenforradalmi összeesküvés szétzúzásában nyújtott segítségét illetően.” A jelentés készítői kitérnek a Várhegyi István nevéhez fűződő Határozattervezetre is, megjegyezve, hogy a szöveg készítői közül négyet letartóztattak. Megjegyzik azt is, hogy míg a börtönéből nemrég szabadult Jordáky Lajos „negatív hatással” van a hallgatóira, addig Demeter János, Takács Lajos, Kacsó Sándor, és különösen Balogh Edgár (mindnyájukkal azokban a napokban közölték, hogy visszavették őket a pártba) „jó magatartást tanúsítottak”. ? 1957. október 16.	Helynév	Intézmény	Személynév Leonte Răutu, Fazekas János, Várhegyi István, Jordáky Lajos Demeter János, Takács Lajos, Kacsó Sándor, Balogh Edgár
Év 1956.	Hónap december	Nap 28.	Gyergyószentmiklóson a nagyközönség előtt megnyílik a rajoni múzeum. Igazgatója: Tarisznyás Márton. Bővebben Gyergyószentmiklóson a nagyközönség előtt megnyílik a rajoni múzeum. Igazgatója: Tarisznyás Márton.	Helynév Gyergyószentmiklós	Intézmény	Személynév Tarisznyás Márton
Év 1957.	Hónap március	Nap 20.	A gyulafehérvári vasútállomáson – Márton Áron római katolikus püspöktől jövet – letartóztatják Dobai ... Bővebben A gyulafehérvári vasútállomáson – Márton Áron római katolikus püspöktől jövet – letartóztatják Dobai István kolozsvári jogászt. Megtalálják nála azt a memorandumot, amelyben kidolgozta az erdélyi kérdés rendezésének módozatát. Az elkövetkező napokban mintegy tucatnyi magyar értelmiségit tartóztatnak le, kiknek nagy részét bíróság elé állítják. (Jordáky Lajost – akit egyszer már 1954-ben elítéltek, de 1955-ben kegyelemmel szabadult, majd rehabilitáltak – négy hónapnyi vizsgálati fogság után kiszabadul, cserébe „nyilvános önkritikát” kell gyakoroljon.) ? 1957. szeptember 25. // Megalakul Chivu Stoica kormánya. A Minisztertanács elnöke (miniszterelnök):, alelnökei: Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu és Ştefan Voitec. A fontosabb tárcák: belügyminiszter Alexandru Drăghici, külügyminiszter Grigore Preoteasa, pénzügyminiszter Aurel Vijoli, igazságügyminiszter Gheorghe Diaconescu.	Helynév Gyulafehérvár	Intézmény	Személynév Márton Áron, Dobai István, Jordáky Lajos, Chivu Stoica, Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu, Ştefan Voitec, Alexandru Drăghici, Grigore Preoteasa, Aurel Vijoli, Gheorghe Diaconescu
Év 1957.	Hónap május	Nap 22.	A kolozsvári 3. sz. katonai törvényszéken megkezdődik a .„nyilvános izgatással” vádolt, március 12-é ... Bővebben A kolozsvári 3. sz. katonai törvényszéken megkezdődik a .„nyilvános izgatással” vádolt, március 12-én letartóztatott Dávid Gyula egyetemi tanársegéd és a március 19-én letartóztatott Páskándi Géza egyetemi hallgató, költő pere. A június 13-án született végleges ítéletben „nyilvános bujtogatás” vádjával (Dávidot valójában a Házsongárdi temetői megemlékezés, valamint a magyar forradalommal való rokonszenvnyilvánítás miatt, Páskándit pedig azért, mert a Várhegyi-féle diákszövetségi programot támogatta és azt kiegészítette) hét, illetve hat év fogházbüntetésre ítélik őket. (A tárgyaláson több meghívott egyetemi oktató is részt vesz – a cél nyilvánvalóan a magyar értelmiség megfélemlítése. A védelem részéről felolvassák Balogh Edgárnak a Bolyai professzorának, és Bányai Lászlónak, a volt rektornak a levelét, amelyben igazolják, hogy Dávidék nem tüntetni mentek a Házsongárdba.) Dávid Gyula 1964. március 9-én, Páskándi egy fél évvel korábban szabadul. ? 1974. február.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Dávid Gyula, Páskándi Géza, Balogh Edgár, Bányai László,
Év 1957.	Hónap szeptember	Nap 24.	Kolozsváron megkezdődik a Dobai-csoport pere. A vádlottak: Dobai István kolozsvári jogász, Varga Lás ... Bővebben Kolozsváron megkezdődik a Dobai-csoport pere. A vádlottak: Dobai István kolozsvári jogász, Varga László abrudbányai református lelkész, Komáromi József kolozsvári középiskolai tanár, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, Bereczki András az Akadémia kolozsvári fiókjának kutatója, Gazda Ferenc kolozsvári középiskolai tanár, Nagy József szamosújvári volt földbirtokos, Dobri János, a kolozsvári Protestáns Teológia professzora, László Dezső kolozsvári református esperes, 1941–44 között erdélyi párti képviselő. Az ellenük felhozott vád: Dobai memóriumot készített, amelyben javaslatot tett Erdély kettéosztására a magyarság és a románság között. A memorandumot az ENSZ-hez és az RMP KB-hoz akarta eljuttatni. Tervezetét „véleményezés” céljából eljuttatta Bereczkihez, Kertészhez, Nagy Józsefhez, Gazdához, Vargához és Márton Áronhoz. Ezen kívül Varga Dobai megbízásából 1956 őszén Budapesten felvette a kapcsolatot Németh Lászlóval és Tamási Áronnal, majd a forradalom leverése után több lapot, folyóiratot hozott haza magával, amelyeket Dobai vádlott-társai között is szétosztott. A negyedrendű vádlott Kertész szintén készített három „nacionalista-soviniszta jellegű” dolgozatot. A politikai per bár formálisan nyilvános, csak a meghívott magyar értelmiségiek szűk köre vehet rajta részt. Az eset nagy feltűnést kelt a kolozsvári magyar értelmiség között, híre eljut egyes magyarországi körökhöz és később a nyugati magyar emigráció is értesül róla.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Dobai István, Varga László, Komáromi József, Kertész Gábor, Bereczki András, Gazda Ferenc, Nagy József, Dobri János, László Dezső, Márton Áron, Németh László, Tamási Áron
Év 1968.	Hónap június	Nap 28.	Váratlanul Bukarestbe hívnak több, mint ötven (egyes visszaemlékezők szerint mintegy száz) prominens ... Bővebben Váratlanul Bukarestbe hívnak több, mint ötven (egyes visszaemlékezők szerint mintegy száz) prominens magyar értelmiségit. (Július 3-án a vezető német értelmiségieket is Bukarestbe hívják.) A megbeszélésen Nicolae Ceauşescu mellett jelen van Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Răutu, Dumitru Popescu, Gere Mihály és Fazekas János, a KB titkárai. A felszólalók többsége (Demeter János, Domokos Géza, Gáll Ernő, Jordáky Lajos, Kányádi Sándor, Sütő András és mások) az oktatási, kulturális stb. sérelmeket hozza szóba, a hivatalos magyar nyelvhasználat korlátozását, a kétnyelvű feliratok hiányát. Kérik egy önálló nemzetiségi könyvkiadó létrehozását. Többen kijelentik, hogy új nemzetiségi statútumot kellene megalkotni. Takács Lajos, a Bolyai Tudományegyetem utolsó rektora (aki támogatta intézménye 1959-es beolvasztását) ezzel szemben hangsúlyozza a román nyelv elsajátításának fontossságát. Az egész napos tanácskozást a főtitkár záróbeszéde rekeszti be, aki a felvetett problémák döntő többségével szemben igen elutasító. Ekkor fogalmazódik először meg nyilvánosan az a tétel, miszerint „valójában mind románok vagyunk, ha a származásunk különböző is”. ? 1968. október 24–25.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Răutu, Dumitru Popescu, Gere Mihály, Fazekas János, Demeter János, Domokos Géza, Gáll Ernő, Jordáky Lajos, Kányádi Sándor, Sütő András, Takács Lajos
Év 1968.	Hónap szeptember	Nap 6.	Nagyváradon meghal Bélteki Ferenc (Fugyivásárhely, 1909.) vikárius, az 1948-as kultusztörvény után a ... Bővebben Nagyváradon meghal Bélteki Ferenc (Fugyivásárhely, 1909.) vikárius, az 1948-as kultusztörvény után a hatóságok által el nem ismert nagyáradi római katolikus egyházmegye vezetője. Utódát az egyházjogilag fölé rendelt (de ugyancsak el nem ismert) szatmári egyházmegye vezetője, Sipos Ferenc ordinárius nevezi ki, Hosszú László személyében. // A kolozsvári Utunk-ban megjelenik a kolozsvári magyar értelmiségiek (írók, egyetemi tanárok, színészek, képzőművészek stb.) „hűségnyilatkozata” (melyet Gáll Ernő és Huszár Sándor által fogalmazott). Ebben egyetértésüket fejezik ki a Nagy Nemzetgyűlés augusztus 22-i nyilatkozatával és kiállnak a Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár által követett „függetlenségi” politikája mellett. Kijelentik azt is, hogy „A Román Kommunista Pártban látjuk nemzetiségi létünk össze problémái megoldásának letéteményesét a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztése alapján. Biztosítjuk pártunk és államunk vezetőit, s személy szerint Nicolae Ceauşescu elvtársat bizalmunkról, és támogatásunkról...” A hatvanegy aláíró között található Balogh Edgár „író”, Benkő Samu „szakíró”, Földes László kritikus, Kányádi Sándor költő, Kós Károly író, Létay Lajos költő, Mikó Imre „szakíró”, Rácz Győző egyetemi tanár, Senkálszky Endre színművész, Szervátiusz Jenő szobrász, Tóth Sándor egyetemi előadó tanár.	Helynév Nagyvárad	Intézmény	Személynév Bélteki Ferenc, Sipos Ferenc, Hosszú László, Gáll Ernő, Huszár Sándor, Nicolae Ceauşescu, Balogh Edgár, Benkő Samu, Földes László, Kányádi Sándor, Kós Károly, Létay Lajos, Mikó Imre, Rácz Győző, Senkálszky Endre, Szervátiusz Jenő, Tóth Sándor
Év 1976.	Hónap az év folyamán	Nap	összesen Romániából néhyszázhuszonhétezer beutazást regisztrálnak Magyarországra, onnan kétszáznyolc ... Bővebben összesen Romániából néhyszázhuszonhétezer beutazást regisztrálnak Magyarországra, onnan kétszáznyolcvankétezer kilépést a szomszédos országba. (Ez utóbbi esetében azonban figyelembe kell venni hogy sokan a szállástörvény miatt, és azért, mert a külföldieknek háromszoros szállodadíjat kell fizetni, inkább éjszakára visszautaznak Magyarországra, ezért a statisztika némileg torzít.) Ez évben kétszázhuszonhat magyar nemzetiségű személynek adnak ki a magyar hatóságok a végleges áttelepítést lehetővé tevő vízumot. A magyar nagykövetség információi szerint „ha a helyi hatóságok tudomást szereznek az áttelepülési szándékról, azt a felsőbb szervekhez továbbítják, és sor kerül az itteni szempontból érdekesebb személyeknek a »komisszió« elé idézésére.” (A bizottság a helyi pártbizottság, a rendőrség, a megyei KISZ, a Securitate tagjaiból áll.) „Amennyiben a román állampolgár házasságkötés után kíván áttelepülni, igyekeznek ráhatni, hogy házastársát bírja rá arra, hogy az telepedjen le Romániában (általában eredménytelenül). Hivatkoznak arra, hogy a kérelmező felsőbbszintű iskoláit itt végezte, államköltségen, és meg kell térítenie az oktatási díjat. Dezertőr, mert azt az országot akarja elhagyni, ahol született és amely fölnevelte. […] Áttelepülési kérelmüket főleg az értelmiségi körök igyekezne eltitkolni még a környezetükben is.”	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1977.	Hónap június	Nap 15-16.	Debrecenben, majd másnap Nagyváradon találkozik az MSZMP KB első titkára, Kádár János és az RKP főti ... Bővebben Debrecenben, majd másnap Nagyváradon találkozik az MSZMP KB első titkára, Kádár János és az RKP főtitkára, államelnök, Nicolae Ceauşescu. Román részről az elmúlt években többször szorgalmazzák a legfelső szintű találkozót, de a magyar álláspont az, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt jól előkészítik és attól „érdemi döntések” várhatók. Diplomáciai úton februárban közli a magyar külügyminisztérium, hogy Kádár János egy „kötetlen határmenti találkozót” javasol június hónapban. Erre nem jön válasz, de Ceauşescu március 28-i beszédében utal arra, hogy hamarosan találkoznak. Magyar részről előzetesen megfogalmazzák, hogy az egyik legfontosabb célja a találkozónak „a nemzetiségek összekötő szerepének” kiemelése. Az előzetes tárgyalási tervben hangsúlyosan szerepel a főkonzulátusok ügye is. A két nap alatt a román fél – fogcsikorgatva bár de – elfogadja a magyar álláspont nagy részét: megegyeznek a főkonzulátusok mielőbbi megnyitásában, a kishatárforgalom bővítésében, kívánatosnak tartják az egymás fővárosaiban történő kulturális házak felállításának meggyorsítását. A találkozónak pozitív visszhangja van a magyar értelmiség soraiban. (Szokai Imre, a külügyminisztérium román referatúrájának beosztottja információi szerint a legfelső találkozó utáni napokban Kovászna megyében a Securitate több ismert magyar értelmiségit zaklatott és házkutatásokat is tartottak.)	Helynév Debrecen, Nagyvárad	Intézmény MSZMP KB, RKP	Személynév Kádár János, Nicolae Ceauşescu, Szokai Imre
Év 1978.	Hónap május	Nap 25.	Hatvankét (?) ismeretlen magyar értelmiségi levéllel fordul a román értelmiségiekhez. („Malomkövek k ... Bővebben Hatvankét (?) ismeretlen magyar értelmiségi levéllel fordul a román értelmiségiekhez. („Malomkövek között”.) Ebben hosszasan sorolják a konkrét kisebbségi sérelmeket, megemlítik a „hétköznapi sovinizmus” megnyilvánulásait, példákat hoznak fel a magyarellenes sajtó-propagandára. Végül arra kérik „román értelmiségi barátaikat”, hogy emeljék fel szavukat a magyarellenes politikával szemben. (A levél szerzői – vagy szerzője? – máig nem ismertek, nem kizárt, hogy egyetlen ember munkája. Számos magyar értelmiségihez eljut, többek közt Király Károlyhoz, Sütő Andráshoz – aki azt a magyar nagykövetség információja szerint „negatívan ítélte meg” –, valamint egy példánya eljut a magyar nagykövetségen keresztül a külügyminisztériumba is, és angol nyelven megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romania’s Minority Policies Today című kötetben.	Helynév	Intézmény	Személynév Király Károlyhoz, Sütő András,
Év 1980.	Hónap július	Nap	a magyar nagykövetség több bizalmas forrásból származó értesülése szerint – „igen szigorúan konspirá ... Bővebben a magyar nagykövetség több bizalmas forrásból származó értesülése szerint – „igen szigorúan konspirált előkészítés után” – mintegy kétszáz vezető magyar értelmiségi szándékozott összegyűlni egy menedékházban, hogy megvitassák a magyar kisebbség helyzetét. (Egyfajta második marosvásárhelyi találkozóról lenne szó.) A találkozó nem jön létre, feltehetően a Securitate-tól való félelem miatt.	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1982.	Hónap április	Nap 12.	Medgyesnél közúti balesetben meghal P. Écsy László János, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke. ... Bővebben Medgyesnél közúti balesetben meghal P. Écsy László János, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke. A kortársak közül többen úgy gondolják, nem véletlen balesetről, hanem a Securitate által „megrendezett” akcióról van szó, ám ezt a feltevést egyelőre semmi sem támasztja alá. // Megjelenik a boltokban Ion Lăncrănjan Cuvînt despre Transilvania (Beszéd Erdélyről) című könyve. A magyarellenes kirohanásoktól hemzsegő mű nagy felháborodást vált ki az erdélyi magyar és a magyarországi értelmiségből, többen (Szabó Gyula, Méliusz József, Beke György) válaszolnak rá, de a cenzúra egyet sem engedi leközölni. Méliusz (akit a szerző irredentizmussal vádol) egyenesen Nicolae Ceauşescunak ír emiatt levelet, aki azt üzeni vissza, hogy „a pártvezetés nem ért egyet Lăncrănjannal”. Először Kolozsváron fogalmaznak meg egy tiltakozó beadványt, melyet tizenegy magyar értelmiségi ír alá, majd Marosvásárhelyen készül egy hasonló beadvány, melyet harminchatan írnak alá és eljuttatják a pártvezetéshez. A tiltakozásnak semmi foganatja sem lesz, a vezetés óvatosan „elhatárolódik” Lăncrănjantól. ? 1982. szeptember.	Helynév Medgyes, Marosvásárhely	Intézmény	Személynév P. Écsy László János, Ion Lăncrănjan, Szabó Gyula, Méliusz József, Beke György, Nicolae Ceauşescu,
Év 1983.	Hónap október	Nap 22.	Fölmentik a bukaresti A Hét főszerkesztőjét, Huszár Sándort. Az ürügyet az szolgáltatja, hogy a lap ... Bővebben Fölmentik a bukaresti A Hét főszerkesztőjét, Huszár Sándort. Az ürügyet az szolgáltatja, hogy a lap 43. számában fejjel lefelé jelent meg egy gyulafehérvári oklevél pecsétjét ábrázoló faliszőnyeg reprodukciója. Huszár körül már hónapok „sűrűsödött a levegő”, leváltása mégis megdöbbenést vált ki a magyar értelmiségi körökben. Ugyancsak leváltják helyettesét, Horváth Andort. Az új főszerkesztő Lázár Edit, helyettese Barabás István lesz. (Mindkettőjüket egy évvel korábban ”lekáderezik” az Előrénél – ami azt jelenti, hogy legalább egy éve készen áll Huszár leváltásának a terve, csak megfelelő ürügyet kellett keresni.) Huszár ezt követően évekig az Előre munkatársa. ? 1987. december 20.	Helynév	Intézmény	Személynév Huszár Sándor, Horváth Andor, Lázár Edit, Barabás István