A második dél-erdélyi támadás során a magyar és német csapatok elfoglalják Aradot. Heszlényi altábornagy, Arad városparancsnoka másnap plakáton felhívja a város zsidó származású lakosait a sárga csillag viselésére. 1944. szeptember 22. // A szovjet csapatok bevonulnak Székelyudvarhelyre.

Hajnalban Nagysármáson a Dél-Erdélybe betört 2. magyar hadsereg és egy, a német erők hátában megjelenő magyar csendőralakulat német közreműködéssel 126 zsidó lakost kifoszt és legyilkol. // A minisztertanács ülésén Iuliu Maniu államminiszter tervezetet nyújt be egy széles hatáskörű észak-erdélyi kormánybiztosság felállításáról. A tervet egyelőre elvetik. ? 1944. október 10.

Kolozsváron „Észak-Erdély ügyeinek intézése” céljából megalakul az ODA Észak-Erdélyi Központi (Legfelsőbb) Tanácsadó Testülete, melyben tizenkét személy képviseli a Román Demokrata Szövetséget, hat-hat az RKP-t, a RSZDP-t, a szakszervezeteket és az MNSZ-t, négyen az Ekésfrontot, két-két személy a Hazafiak Szövetségét, a Zsidó Demokrata Népközösséget és a Népvédelmi Egyesületet. (A Román Demokrata Szövetség politikai obstrukciót folytat, nem vesz részt az ODA munkálataiban, mivel az a véleményük, hogy „a Nemzeti Demokrata Arcvonal egyes csoportjai vagy képviselői észak-erdélyi autonómiát követelnek”.) A Tanácsadó Testület hét szakbizottságot állít fel, melynek munkaköre kiterjed Észak-Erdély minden lényeges problémájára. // Kolozsváron helyi népességösszeírást tartanak. (A népszámlálás megrendezését még november közepén rendelte el id. Teofil Vescan Kolozs megyei főispán. Elszórt adatok szerint november–december folyamán Csík, és Udvarhely vármegyékben is voltak népszámlálások, ezek eredményei azonban még nem ismeretesek.) Az összeírás szerint Kolozsvár összlakossága hetvenháromezer fő. Nyolcvanhárom és fél százaléka, (hatvanegyezer) magyar, tizenegy százaléka román. (1941-ben: az összlakosság száztízezer kilencszázötvenhat, amiből magyar kilencvenhétezer hatszázkilencvennyolc, román tízezerhuszonkilenc). // Marosvásárhelyen is népességösszeírást tartanak. Az összlakosság huszonkilencezer hatszázkilencvenkettő (1941-ben negyvennégyezer kilencszázharminckettő) fő. A város huszonhétezer hétszázhetvennyolc személy magyar nemzetiségű (kilencvennégy és fél százalék), (1941-ben még negyvenkétezer négyszázharmincöt magyar nemzetiségű személyt tartottak nyílván). A román nemzetiségűek száma ezernyolcszázkettő, hat százalék. (1941-ben még csak ezerhétszázhuszonhatan voltak.). Mintegy nyolc és félezer főre tehető azok száma, akik még a frontokon, vagy hadifogságban vannak, vagy a román adminisztráció után internálótáborba hurcolták. A deportált zsidók száma öt és félezer.). // A harmincas években alapított „Munkás Athenaeum” régi vezetősége ujjászervezi az egyesületet, fölvéve a „Józsa Béla Athenaeum” nevet. A kolozsvári magyar kommunisták egyik kulturális szervezetévé válik, amely könyvkiadással is foglalkozik. (Az év végén itt jelenik meg többek közt a „Vallás és egyház a Szovjetunióban”, és „A nő és a gyermek a Szovjetunióban” c. propagandakiadványok.) A kiadói alosztályt 1945 őszéig Szabédi László vezeti. // A Nemzeti Parasztpárt néhány markáns személyisége Dél-Erdélyben megalakítja a „Haiducii lui Avram Iancu” elnevezésű, antikommunista, szélsőnacionalista, magyarellenes fegyveres ellenállási csoportot. A Maniu-gárda feloszatása után a voluntárok egy része ebbe lép be.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 641. sz. törvény, miszerint eltörlik a „faji törvényhozás” törvény-rendeleteit, vagyis visszaadják a zsidók polgárjogait. // Megjelenik a 644. sz. törvény, amely a korábbi jogszabályok kiegészítéseként tételesen felsorolja, hogy a 498/1942-es és a 443/1944-es törvényeket milyen kategóriákra kell alkalmazni. (A CASBI-törvény előfutárának tekinthető jogszabály a magyar és a német állam, illetve polgáraik romániai javainak zárolását rendeli el.) ? 1945. február 10.

A Monitorul Oficialban közzétett törvényrendelet kibővíti a Nemzetiségügyi Államtitkárság („alminisztérium”) hatáskörét. A 230. sz. kiegészítő törvényből törlik a „kisebbségi” kifejezést, és ettől kezdve a „nemzetiségi” kifejezést használják az államtitkárság elnevezésében.

A kolozsvári Igazságban, az RKP magyar nyelvű napilapjában fulminás kirohanás jelenik meg Bónis György jogtörténész professzor ellen. („A Haladó Ifjúság leleplezi dr. Bónis kolozsvári egyetemi tanárt”). A Haladó Ifjúság kolozsvári titkársága által aláírt, közönséges hazugságoktól hemzsegő kirohanásban követelik „Hóman Bálint bizalmi emberének”, „a német fasizmus szószólójának” a Bolyai Tudományegyetemről történő kizárását, és mint magyar állampolgárnak Erdélyből történő kiutasítását. (Ez az első eset, hogy nyílt levélben támadják meg a Bolyai egyik professzorát.)   ? 1947. június 16.

Megérkezik Bukarestbe Patrik Gerald O’Hara volt Savannah-atlantai érsek. XII. Piusz őt jelöli ki pár hónappal korábban a kiutasított Andrea Cassulo nuncius utódává, azonban már nem nunciusi rangban, hanem csak a nunciatúra régensének, hogy ezzel is kihangsúlyozza a küldött nehéz helyzetét egy egyházellenes kommunista országban.   ¬ 1946. május 21.

Ismét életbe léptetik a háborús bűnösök megbüntetéséről szóló törvényt, elrendelik a már lezárt ügyek felülvizsgálatát. (Kolozsváron negyvenhét személyt állítanak bíróság elé, valamennyien magyar nemzetiségűek. Köztük van Bözödi György író is.   ¬ 1945. december 3. // A Világosságban olvasható: „A határrendőrség felhívja a figyelmet, hogy szigorú intézkedéseket foganatosítottak a határ mentén, és a legújabb rendelkezés szerint a határrendőrségnek felszólítás nélkül is fegyvert kell használnia azok ellen, akik a tilos zónába szöknek.” (1947. nyarán–őszén nagy számban fordul elő, hogy a határsértőkkel szemben a határőrség felszólítás nélkül fegyverét használja. A magyar–román határon nagyarányú áru- és embercsempészés folyik, az utóbbi esetben részben Palesztinába menekülő zsidókról és Németország nyugati megszállási övezetébe menekülő németekről van szó.) ? 1948. július 14.

Parlamenti választásokat tartanak Romániában. Az MNSZ listáján harminc, az RMP listáján pedig kilenc magyar származású képviselő jut be a nagy nemzetgyűléssé keresztelt parlamentbe. Az MNSZ-csoportot Czikó Nándor vezeti. // A választások után megalakult kormány tagjai: Petru Groza miniszterelnök, Teohari Georgescu belügyminiszter, Ana Pauker külügyminiszter, Emil Bodnăraş hadügyminiszter, Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter, Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnökhelyettes, Vincze János erdészeti miniszter, Takács Lajos nemzetiségügyi „alminiszter”, (hivatalosan csak az április 21-i minisztertanácsi ülésen nevezik ki az „együttélő nemzetiségek alminiszterévé”).

Az Erdélyi Népi Kárpát Egyesület Kolozsváron megtartja utolsó, rendkívüli közgyűlését. Ezen bejelentik, hogy az ONT (Oficiul Naţional de Turism – Országos Turisztikai Hivatal) bukaresti központjának utasítására egyesítik az összes turisztikai társaságot, és ezért az Erdélyi Népi Kárpát Egyesületet is megszűnik, vagyonát államosítják. (Kb. 18–19 menedékháza volt.)

A Szentszék – Bukarest nyomására – ismét egyesíti a nagyváradi és szatmári római katolikus egyházmegyéket, melyeket még a Románia és a Vatikán közt megkötött konkordátummal vontak össze, majd 1941. július 28-án szétválasztottak. (Az egyesített egyházmegyéket Scheffler János szatmári megyéspüspök vezeti, nagyváradi apostoli kormányzóként.)

Medgyesen a legnagyobb titokban megtartják a ferencesek a káptalant, melyen megválasztják provinciálisnak dr. P. Benedek Fidél definitort. Helyettes tartományfőnök (custos) P. Szentmártoni Odorik lesz.   ? 1951. augusztus 20.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 175. sz. „tanügyi reform”-törvény, mely államosítja a felekezeti iskolákat. Összesen négyszázhatvannyolc római katolikus, ötszázharmincegy református, kétszázhatvanhat evangélikus és harmincöt unitárius iskolát vesznek el az erdélyi egyházaktól. Az eddigi százharmincnégy magyar elméleti líceumból csak tizenkilenc marad meg. (Szeptemberben még hármat visszaadnak.) Sok helyről (egyebek mellett Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból) „eltűnik” a magyar nyelvű elméleti középfokú oktatás. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolákat létesítenek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén román tannyelvű mezőgazdasági szaklíceum nyílik – magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V–VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII–XI. osztály.   ? 1949. október 26.

Megjelenik a 232. sz. törvény a még magánkézben lévő vasútvonalak államosításáról. Államosítják többek között a Szeben–Segesvár Rt., a Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós Rt., a Szamosmenti Vasúttársaság (Apahida–Dés–Zsibó–Zilah, Dés–Bethlen–Beszerceborgó) vonalait.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.) // A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai, a természettudományi, kémiai, történelem és földrajzi, filozófiai, pedagógia és pszichológiai, filológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi, gyermekgyógyászati, közegészségügyi, fogorvosi, gyógyszerészeti. // A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását (ugyanekkor hozzák létre a párhuzamos román intézetet is). A Magyar Művészeti Intézet három fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. ? 1949. február 6. // A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési Fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés négy éves. (1951 őszétől öt évre emelik az oktatás időtartamát.) ? 1948. november 15.

Megjelenik a 302. sz. rendelet a még magántulajdonban lévő egészségügyi intézmények államosításáról. Államosítják például a csíkszeredai Szent Vince Kórházat, Székelyudvarhelyen az Imre Domokos-féle szanatóriumot, a kolozsvári Mária Szülőotthont.   ? 1949. április 2.

Újabb „békegyűlést” tartanak, ezúttal Gyergyószentmiklóson. A Katolikus Akcióbizottság rendezte összejövetelre a lelkészek egy részét ismét fizikai kényszerrel viszik el. A kiadott brosúrában szereplő százegy világi pap és szerzetes egy része valójában ott sincs a gyűlésen. A meghozott határozat szerint: „...államunk gyakorlatilag is megvalósítja az Alkotmányban is előírt vallásszabadságot.” A résztvevők „elégedetten vették tudomásul azt, hogy a demokratikus kormány jóindulatának gyümölcseként életre hívhatják a Katolikus Státust, és annak Időközi Bizottsága már meg is kezdhette az első lépéseket az egyházi autonómia elnyerésének megteremtésére.”   ? 1951. március 15.

A Buletinul Oficialban megjelenik a 260. sz. rendelet, mely szerint a Romániába beutazni kívánó idegen állampolgárok a határállomásokon kötelesek közölni, hogy mely helyiségbe szeretnének utazni. Ide kötelesek három napon belül meg is érkezni, és az ottani rendőrségen huszonnégy órán belül bejelentkezni.    ? 1961. szeptember 1–7.

Az RMP Politikai Bizottsága megtárgyalja az ország közigazgatási beosztásának újabb módosításáról készült – és Nicolae Ceauşescu által ismertetett – előterjesztést. Az egyik kimondott-kimondatlan cél a Magyar Autonóm Tartomány, és Nagybánya tartomány nemzetiségi összetételének „javítása” (vagyis a románok arányának növelése.) A Központi Vezetés plénuma két nappal később jóváhagyja az előterjesztést.

A bukaresti magyar nagykövetség hivatalosan kéri, hogy – tekintettel az 1848-49-es szabadságharc leverésének 125. évfordulójára – az aradi, Zala György-féle szabadságszobrot a román illetékesek állítsák ismét fel. A megfelelő román hatóságok azonban arra az álláspontra helyezkednek, hogy „az idő rövidsége miatt nem látnak lehetőséget” az emlékmű október 6-ig történő helyreállítására.   ? 1975. április 23.

Budapesten öngyilkos lesz Hervay Gizella (Makó, 1934.) költő, Szilágyi Domokos volt felesége. A Forrás első nemzedékéhez tartozik, 1968 és 1971 között az Ifjúmunkás munkatársa, több verseskötete, versfordításai jelennek meg.

Kolozsváron meghal Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913.) nyelvész, szótáríró. 1946-tól a Bolyai egyetem adjunktusa, majd előadótanára. 1950-től a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézet osztályvezetője, ezzel párhuzamosan a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetemen a román nyelvtudományi tanszéken oktat. Szerkesztője az ötvenes-hatvanas években a román-magyar szótárnak és a kétkötetes nagyszótárnak.