A Monitorul Oficialban megjelenik a 7/1945. sz. törvény a Nemzetiségi-Kisebbségi Minisztérium felépítéséről, működési szabályzatáról.   ? 1945. március 31.

Rădescu tábornok, az új kormányfő, követeli belügyminiszterhelyettestől, Teohari Georgescutól, hogy az oszlassa fel a kommunisták-irányította Hazafias Gárdát. Georgescu visszautasítja a követelést. // Az Országos Demokrata Arcvonal Észak-Erdélyi Központi Tanácsadó Testületének jogügyi bizottsága kidolgoz egy új, demokratikus választójogi és egy háborús bűnösökről szóló törvénytervezetet. A javaslat szerint szavazati joggal rendelkeznek mindazok a 18. éven felüli, 1945. január 15-én Kolozsváron állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező férfiak és nők, akiket nem fosztottak meg büntető ítélettel politikai jogaik gyakorlásától, nem internáltak, és politikai okokból nem állnak rendőri felügyelet alatt, nem ítéltek el fasiszta magatartás miatt.

Vasile Pogăceanu Kolozs megyei főispán 100/1945. sz. átiratával 29 „antidemokratikus, sovén, fasiszta magatartású” magyar egyetemi tanárt (többek közt Bónis Györgyöt, dr. Móritz Dénest, dr. Gyergyai Árpádot) állásvesztésre ítél, többek között olyanokat is, akik el sem menekültek, vagy már időközben visszatértek az egyetemre és a későbbiekben is taníthatnak majd. A rendeletet nem hajtják végre.

A Monitorul Oficialban közzéteszik a 406. sz. törvény, mely elrendeli, hogy az Észak-Erdélyből 1940-ben elmenekült román iskolák térjenek vissza az észak-erdélyi székhelyeikre. (Így kénytelenek átengedni a fennálló magyar iskolák helyiségeket a két háború között kultúrzónává nyilvánított színmagyar területeken is. A magyar iskolák a magyar egyházak épületeibe szorulnak.) ? 1945. június 22. // Megjelenik a 407. sz. törvény, mely elrendeli az önálló magyar egyetem felállítását és az ideiglenesen Nagyszebenben lévő I. Ferdinánd Király Tudományegyetem visszatérését. A törvény értelmében az egyetem „támogatni fogja a magyar előadási nyelvű egyetemet, befogadja a természettudományi és orvostudományi karok hallgatóit, hogy laboratóriumi és klinikai gyakorlataikat az ő laboratóriumaiban és klinikáikon végezhesse”. (A királyi dekrétumnak nem jelenik meg végrehajtási utasítása, ehelyett kilátásba helyezi, hogy különböző miniszteri határozatok tartalmazzák majd a konkrét intézkedéseket, azok fogják megállapítani a tanszékek, a tanszemélyzet számát stb. Nem csupán a végrehajtási utasítás hiányzik, hanem egy kormánybiztos is, aki egyszemélyben felelős lenne a szükséges intézkedések meghozataláért. Hiánya hamarosan érezhetővé válik: a minisztériumi apparátus szabotálása, valamint a szebeni professzori kar halogató magatartása miatt a törvényrendeletben előírt intézkedések nagy időközökkel, jócskán megkésve jelennek meg.) ? 1945. június 3–4.

”Saját kérésére” fölmentik tisztségéből Tudor Bugnariut, Kolozsvár 1944. október 11. után kinevezett polgármesterét. Utóda Gheorghe Chiciudean lesz. A két alpolgármester Demeter János és Dán István. // Lezajlik a Hármas Bizottság és a szebeni egyetem küldöttsége között az egyetem jogi átadása és átvétele. A jegyzőkönyvet magyar részről dr. Csőgör Lajos, Demeter János és Jancsó Elemér írják alá. (Az átadási jegyzőkönyv rendelkezési része valószínűleg idő előtt kiszivároghatott, mivel nem merték nyilvánosságra hozni. Ehelyett egy, a 405/1945. sz. rendelettörvény 5. pontjára hivatkozó halvány „Egyezményt” készítettek el, amellyel sikerült a magyar közvélemény figyelmét elterelni arról, hogy „mellesleg” olyan átadási jegyzőkönyv készült el, mely nemcsak az április 16–18-i határozatoknál, hanem magánál az idézett rendelettörvénynél is súlyosabb, amikor minden feltétel nélküli átadásról szól, anélkül, hogy az 1940 után szerzett épületekre és felszerelésekre bár egyetlen kikötést tartalmazna.)

Debrecenben megnyílik a magyar–román „árumintavásár”. Petru Groza ígérete szerint a büntetlen előéletű, erdélyi illetőségű, román állampolgárságú magyarok ún. határátlépési igazolvánnyal (eltávozási engedéllyel) nyolc napra kiutazhatnak a vásárba. (A Világosság december 3-án arról értesíti olvasóit, hogy a kolozsvári rendőrségen „valakik szabotálják” az igazolványok kiadását.) A vásár megnyitóján részt vesz Virgil Ciaclan Bihar megyei prefektus és Ványa Károly nagyváradi polgármester is.

A kolozsvári szociáldemokrata napilap, az Erdély arról értesíti olvasóit, hogy a romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélye alapján ezután csak hét helyen szabad átkelni a magyar–román határon: Szatmárnémetinél, Érmihályfalvánál, Borsnál, Nagyszalontánál, Kürtösnél, Nagylaknál és Csanádnál, a többi határátlépőt lezárják. Valójában a magyarországi SZEB a távolsági határforgalomra Nyírábrány – Szatmárnémeti (vasút és közút), Biharkeresztes – Nagyvárad (közút és vasút) és Lőkösháza – Arad (vasút) jelölte ki. A magyar – román határközi egyezmények alapján az Ura – Börvely, Csenger – Óvári, Csengersima – Pete, Gacsály – Atya, Zajta – Nagypeleske, Rozsály – Kispeleske, Garbolc – Szárazberek, Kismarja – Pelbárthida, Nagyléta – Bihardiószeg, Álmosd – Székelyhíd, Bagamér – Érselind, Kötegyán – Nagyszalonta, Gyulavári – Gyulavarsánd, Lökösháza – Kürtös, Elek – Ottlaka, Battonya – Tornya, Kevermes – Kisiratos, Dombegyháza – Nagyvarjas, Nagylak – Ónagylak, Apátfalva – Őscsanád, Kiszombor – Őscsanád, Kiszombor – Porgány, Kiszombor – Óbéb határátkelőhelyek továbbra is nyitva vannak a kishatárforgalom számára. (Ezeket a kettősbirtokosok használhatják, a két ország hatóságai által láttamoztatott ún. határszéli utiigazolvány felmutatásával.)   ? 1949. november 1.

Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök levelet ír Petru Groza miniszterelnökhöz, amelyben nyíltan és kritikusan feltárja a magyar rokonszenvvel fogadta a Groza-kormány kinevezését, reményeiben súlyosan csalódnia kellett, mert a kormány egyes tagjainak, valamint a közigazgatás embereinek magyarellenes törvényei és rendeletei éles ellentétben állnak Groza többször hangoztatott magyar–barát kijelentéseivel. Azt is megemlíti, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány óta „a magyar tömegek a Magyar Népi Szövetséggel mind élesebben szembefordultak, és annak vezetőit a legsúlyosabb vádakkal illetik.” Márton Áron az MNSz vezetőségének is megküldi a levél egy példányát. ? 1946. június 28–30. // A Magyar Népi Szövetség kolozsvári szervezete a Magyar Színházban „kiszélesített” gyűlést tart. Ezen Nagy Géza, Decsy István, Pásztai Géza, valamint dr. Huhn Nándor megtámadják Kurkó Gyárfás országos elnököt, mert az szerintük túlságosan függ a kommunista párttól. Követelik az országos vezetőség lemondását és új választást, valamint egy új kongresszus szervezését. (Súlyos hibának tartják az MNSz marosvásárhelyi kiáltványát. Kijelentik, hogy az MNSz válsága a marosvásárhelyi gyűlésen kezdődött.) Az ugyancsak felszólaló Asztalos Sándor, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület jogtanácsosa erélytelenséggel vádolja meg Kurkó Gyárfást, valamint azzal, hogy az MNSz tönkretette az EMGE-t. Ekkor Kurkó kijelenti, hogy az EMGE-t az MNSz egyik szakosztályává nyilvánították. (Ekkor az EMGE-nek százezer tagja van.) Kiss András szerint a támadás igazi célpontjai Juhász Lajos és Mezei Lajos, valamint a Czikó-testvérek és Bányai László, vagyis a szélsőbal szárny. A Mezei által az Igazságban „a reakció szolgálatában álló kis csoport”-nak titulált ellenzéket a Kurkó-hoz hű munkások, és a kolozsvár-hóstáti „földészek” kizavarják a gyűlésről. Decsyt pár nappal később kizárják az MNSz-ből. ? 1946. február 8.

A Magyar Népi Szövetség Központi Végrehajtó Bizottsága közleményt bocsájt ki annak kapcsán, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány óta az erdélyi magyar közvélemény jó része a vezetőséget Erdély elárulásával vádolja. A közleményben többek közt kijelentik: a békekötés és a fegyverszüneti szerződések a szövetséges nagyhatalmak és a két illetékes kormány hatáskörébe tartozik, abban az MNSz nem foglalhat állást, az erdélyi nemzetiségi kérdés „a demokrácia megerősödésének, a nemzetiségi jogegyenlőség tényleges megvalósításának és a határok feloldásának kérdése”, ezért károsnak tartanak minden határkérdéssel kapcsolatos „agitációt”.   ? 1944. december 29.

Megjelenik a Monitorul Oficialban a 767. sz. törvény, miszerint Kolozsváron a magyar ügyek intézésére felállítják az Erdélyi Magyar Művészeti Vezérfelügyelőséget. (Inspectoratul General al Artelor din Ardeal, pentru problemele maghiare) Három osztályt létesítenek: színház, zene, népművészet.   ? 1947. február 10.

Kolozsváron megkezdődik a tanítás az Almérnöki Intézet magyar tagozatán (A felvételi vizsgákat már február 27. és március 1. között megtartották.) Az oktatás nyelve magyar. Az 1948. október 26-i, a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet után megalakuló Mechanikai Intézetben szintén létesítenek egy magyar tagozatot, de ebben a negyvenhét tantárgyból már csak kilencet tanítanak magyarul a magyar oktatók – bár minden vizsga történhet magyar nyelven is.   ? 1953. szeptember.

a moldvai Bákó megyében négy csángó-magyar községben (Lészped, Újfalu, Klézse, Rákosfalva) magyar tanítási nyelvű elemi iskola nyílik.   ? 1948. január 1.

Az országban megalakul az első öt „kollektív gazdaság” (szovjet típusú termelőszövetkezet), közülük négy Erdélyben: Kistoronyban, Szászszentlászlón, Kendilónán és Zábrányon.   ? 1952. április 15.

A magyarországi delegáció látogatását viszonzandó, Debrecenbe utazik a Babeş és Bolyai egyetemek – Constantin Daicoviciu-vezette – 162 tagú tanár- és diákküldöttsége. A Bolyairól Nagy Lajos prorektor, Tulogdy János, Jancsó Elemér, Kallós Miklós és Bodor András professzorok kísérik el a hallgatókat.

A Buletinul Oficialban megjelenik a 260. sz. rendelet, mely szerint a Romániába beutazni kívánó idegen állampolgárok a határállomásokon kötelesek közölni, hogy mely helyiségbe szeretnének utazni. Ide kötelesek három napon belül meg is érkezni, és az ottani rendőrségen huszonnégy órán belül bejelentkezni.    ? 1961. szeptember 1–7.

Mintegy ezer helyi magyar részvételével történik az 1849-ben kivégzett tábornokok aradi obeliszkjénél a koszorúzás. A bukaresti pártvezetés nem járul hozzá, hogy a magyar nagykövetségen kívül a szomszéd megye, Békés, delegációja is hivatalos jelleggel koszorúzzon, ráadásul a határon két órára feltartóztatják a békési fiatalok két autóbuszát a határon, emiatt azok lekésik az eseményt. Barity Miklós nagykövet az október 10-i rejtjeltáviratában annak a véleményének ad hangot, hogy „az egész ügy előzményei, fejleményei világosan jelzik azt az eddig is már többször érvényesülő román szándékot, hogy romániai területen lévő magyar vonatkozású emlékhelyek látogatására, vagy az ide is kapcsolódó magyar évfordulók ünneplésére érkező magyarországi hivatalos szervek beutazását megakadályozzák.”

A hagyományos aradi koszorúzást igyekeznek a hatóságok megakadályozni. Ugyan a bukaresti magyar nagykövetség képviselői elhelyezhetik a koszorújukat, ám a magyar televízió forgatócsoportját nem engedik be az országba, a nagylaki határátkelőhelyen pedig több magyar csoportot visszafordítanak.