Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1867. |
Hónap május |
Nap 29. |
Tétel Az országgyűlésben elfogadták a kiegyezési alaptörvényt, amelyben rögzítették a dualista állam, az Osztrák–Magyar Monarchia létét meghatározó alapelveket: a közös ügyek (külügy, hadügy, továbbá az ezekre vonatkozó pénzügyek) körét, a Magyarország birodalmon belüli önállóságát biztosító tényezőket (önálló országgyűlés, ennek felelős magyar kormány, magyar hadsereg stb.). |
Tétel ukránul На засіданні парламенту прийнято так званий компромісний закон, яким зафіксовано визначальні принципи існування дуалістичної держави – Австро-Угорської монархії: визначено коло спільних справ (зовнішня політика, оборона, фінанси, що стосуються цих сфер), а також фактори, які забезпечували самостійність Угорщини на власній території (незалежний парламент, підпорядкований йому угорський уряд, угорська армія і т. д.). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламент, компромісний закон, дуалістична держава, спільні справи, само. |
Év 1867. |
Hónap június |
Nap 8. |
Tétel A magyar törvényeknek megfelelően megkoronázták I. Ferenc Józsefet. |
Tétel ukránul Франц Йосиф І був коронований на угорський трон відповідно до угорського законодавства. |
Név I. Ferenc József |
Név ukránul Франц Йосиф І |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul коронування |
Év 1867. |
Hónap július |
Nap 28. |
Tétel I. Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt (1867. évi XII. tc.), amit november 21-én az osztrák Birodalmi Tanács képviselőháza is jóváhagyott. A törvény értelmében a Habsburg Monarchia kétközpontú, dualista szerkezetű és alkotmányos állammá, Osztrák–Magyar Monarchiává alakult át. |
Tétel ukránul Франц Йосиф І схвалив так званий компромісний закон (Закон № ХІІ від 1867 року), який 21 листопада був затверджений також парламентом Австрії. Відповідно до закону Габсбурзька монархія отримувала дуалістичну конструкцію з двома центрами, перетворювалася в конституційну державу – Австро-Угорську монархію. |
Név I. Ferenc József |
Név ukránul Франц Йосиф І |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul компромісний закон, Парламент Австрії, затвердження, Габсбурзька монархія, два центри, держава |
Év 1868. |
Hónap december |
Nap 5. |
Tétel Az 1868. évi XXXVIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában többek között kimondta: „Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike.” |
Tétel ukránul У Законі № XXXVIII від 1868 року, що регулював сферу народної шкільної освіти, серед іншого, було зазначено: «Всі учні мають отримувати освіту рідною мовою, якщо ця мова є однією з поширених у населеному пункті мов». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul закон про народної шкільної освіти, освіта на рідній мові, використання мови, національна політика |
Év 1872. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Átadták az első vasútvonalakat az Ungvár–Csap és Ungvár–Munkács szakaszokon. |
Tétel ukránul Відкрито першу залізницю за маршрутами Ужгород–Чоп та Ужгород–Мукачево. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár, Csap, Munkács |
Helyszín ukránul Ужгород, Чоп, Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul залізничне будівництво, транспорт |
Év 1875. |
Hónap július |
Nap 1. |
Tétel (július 1. – augusztus 18.) Országgyűlési választásokat tartottak. A régió képviselői: Cziple Zsigmond (Suhatag), Hunyady Béla (Felvidék), Jászay Antal (Munkács), Kende Péter (Ungvár), Lónyay József (Mezőkaszony), Mihályi Péter (Visó), Perényi Zsigmond (Nagyszőlős), Pogány Ödön (Huszt), Szilágyi István (Ökörmező), Uray Miklós (Tiszahát), Várady Gábor (Técső). |
Tétel ukránul (1 липня – 18 серпня ) Відбулися вибори до Державних Зборів (парламенту). Депутатами від краю стали: Жігмонд Ціпле (Шуготог), Бейло Гуняді (Фелвідейк), Антал Ясай (Мукачево), Пийтер Кенде (Ужгород), Йожеф Лоняі (Косино), Пийтер Мігалі (Вішо), Жігмонд Перені (Виноградів), Еден Погань (Хуст), Іштван Сіладі (Волове), Міклош Урой (Тісогат), Габор Вароді (Тячів). |
Név Cziple Zsigmond, Hunyady Béla, Jászay Antal, Kende Péter, Lónyay József, Mihályi Péter, Perényi Zsigmond, Pogány Ödön, Szilágyi István, Uray Miklós, Várady Gábor, |
Név ukránul Ціпле Жигмонд, Гунаді Бело, Ясоі Антон, Кенде Петро, Лонаі Йожеф, Мігалі Петро, Перені Жигмонд, Погань Еден, Сіладі Іштван, Урай Миклош, Вароді Габор |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1878. |
Hónap augusztus |
Nap 5-14. |
Tétel Országgyűlési választásokat tartottak. A régió képviselői: Horváth Károly (Mezőkaszony), Illyasevics Jenő (Huszt), Jászay Antal (Munkács), Kende Péter (Ungvár), Lónyay Menyhért (Tiszahát), Mihályi Péter (Visó), Móricz Károly (Huszt), Perényi Zsigmond (Nagyszőlős), Szilágyi István (Ökörmező), Urányi Imre (Máramarossziget), Várady Gábor (Técső). |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Державних Зборів (парламенту). Депутатами від краю стали: Кароль Горват (Косино), Євген Ілляшевич (Хуст), Антал Ясай (Мукачево), Пийтер Кенде (Ужгород), Меньгерт Лоняі (Тісогат), Пийтер Мігалі (Вішо), Кароль Моріц (Хуст), Жігмод Перені (Виноградів), Іштван Сіладі (Волове), Імре Урані (Мараморошсігет), Габор Вароді (Тячів). |
Név Horváth Károly, Illyasevics Jenő, Jászay Antal, Kende Péter, Lónyay Menyhért, Mihályi Péter, Móricz Károly, Perényi Zsigmond, Szilágyi István, Urányi Imre, Várady Gábor, |
Név ukránul Горват Кароль, Іляшевич Єваген, Ясоі Антон, Кенде Петро, Лоняі Мньгерт, Мігалі Петро, Моріц Кароль, Перені Жігмонд, Сіладі Іштван, Урані Імре, Вароді Габор |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1879. |
Hónap május |
Nap 25. |
Tétel Az 1879. évi XVIII. tc. a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben minden magyarországi népiskolában kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását, valamint megfelelő ismeretét a tanítók számára. |
Tétel ukránul Закон № XVIII від 1879 року про викладання угорської мови у всіх навчальних закладах народної освіти зробив обов’язковим викладання угорської мови, а також відповідне володіння нею вчителями. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul використання мови у школа, мадяризація, народна освіта, школа народної освіти, вчителі, угорська мова |
Év 1893. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Felépült a perecsenyi favegyi üzem. |
Tétel ukránul Збудовано лісохімічний завод у Перечині. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Perecseny |
Helyszín ukránul Перечин |
Intézménynév Favegyi üzem |
Intézménynév ukránul Лісохімічний завод |
Tárgyszó ukránul лісохімічний завод, розвиток економіки, промисловість |
Év 1901. |
Hónap október |
Nap 2-9. |
Tétel Országgyűlési választásokat tartottak, képviselők Ung vármegyéből Kende Péter, Komjáthy Béla, Köröskényi Elek, Rabár Endre, Bereg vármegyéből Barta Ödön, Lónyay Géza, Nedeczey János, Uray Imre, Ugocsa vármegyéből Fogarassy Zsigmond, Perényi Zsigmond, Máramaros vármegyéből Lator Sándor, Nagy Ferenc, Nyegre László, Rétyi Mihály, Teleki Gyula. |
Tétel ukránul Відбулися парламентські вибори. Депутатами від Ужанського комітату стали Пейтер Кенде, Бейло Комяті, Елек Керешкені, Ендре Робар, від Березького – Еден Барта, Гейзо Лоняі, Гейзо Недецеі, Імре Урой, від Угочанського – Жігмонд Фогороші, від Марамороського – Шандор Лотор, Ференц Нодь, Ласло Нєгре, Мігаль Рейті, Дюло Телекі. |
Név Kende Péter, Komjáthy Béla, Köröskényi Elek, Rabár Endre, Barta Ödön, Lónyay Géza, Nedeczey János, Uray Imre, Fogarassy Zsigmond, Perényi Zsigmond, Lator Sándor, Nagy Ferenc, Nyegre László, Rétyi Mihály, Teleki Gyula |
Név ukránul Пейтер Кенде, Бейло Комяті, Елек Керешкені, Ендре Робар, Еден Барта, Гейзо Лоняі, Гейзо Недецеі, Імре Урой, Жігмонд Фогороші, Шандор Лотор, Ференц Нодь, Ласло Нєгре, Мігаль Рейті, Дюло Телекі. |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1902. |
Hónap december |
Nap 3. |
Tétel Szabó Jenő felsőházi tag elnökletével Budapesten megalakult a Magyar Görögkatolikusok Egyesülete. |
Tétel ukránul Під головуванням Йенов Сабова, депутата Верхньої палати парламенту, в Будапешті створено Спілку угорських греко-католиків. |
Név Szabó Jenő |
Név ukránul Йенов Сабов |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév Magyar Görögkatolikusok Egyesülete |
Intézménynév ukránul Спілка угорських греко-католиків |
Tárgyszó ukránul заснування організації, товариство, греко-католики |
Év 1904. |
Hónap április |
Nap 30. |
Tétel A máramarosszigeti törvényszék izaiakat vont perbe, azzal vádolva őket, hogy a görög katolikus papság és egyház ellen izgattak. |
Tétel ukránul Марамороський суд розпочав процес проти жителів Ізи за звинуваченням їх у підбурюванні проти греко-католицького духовенства та церкви. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul правосуддя, греко-католицька церква, церковна політика, питання національностей |
Év 1905. |
Hónap január |
Nap 26. |
Tétel (január 26. – február 4.) Országgyűlési választásokat tartottak, képviselők Ung vármegyéből Kende Péter, Komjáthy Béla, Lónyay Sándor, Sztáray Sándor, Bereg vármegyéből Barta Ödön, Lónyay Géza, Nedeczey János, Uray Imre, Ugocsa vármegyéből Fogarassy Zsigmond, Máramaros vármegyéből Balogh Mihály, Keglevich István, Lator Sándor, Mihályi Péter, Nagy Ferenc, Nyegre László. |
Tétel ukránul (26 січня – 4 лютого) Відбулися парламентські вибори. Депутатами від Ужанського комітату стали Пейтер Кенде, Бейло Комяті, Шандор Лоняі, Шандор Старой, від Березького комітату – Еден Барта, Гейзо Лоняі, Янош Недецей, Імре Урой, від Угочанського комітату – Жігмонд Фогороші, від Мараморошського комітату – Мігаль Балог, Іштван Кеглевіч, Шандор Лотор, Пейтер Мігалі, Ференц Нодь, Ласло Нєгре. |
Név Kende Péter, Komjáthy Béla, Lónyay Sándor, Sztáray Sándor, Barta Ödön, Lónyay Géza, Nedeczey János, Uray Imre, Fogarassy Zsigmond, Balogh Mihály, Keglevich István, Lator Sándor, Mihályi Péter, Nagy Ferenc, Nyegre László |
Név ukránul Пейтер Кенде, Бейло Комяті, Шандор Лоняі, Шандор Старой, Еден Барта, Гейзо Лоняі, Янош Недецей, Імре Урой,Жігмонд Фогороші, Мігаль Балог, Іштван Кеглевіч, Шандор Лотор, Пейтер Мігалі, Ференц Нодь, Ласло Нєгре. |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1906. |
Hónap április |
Nap 29. |
Tétel (április 29. – május 8.) Országgyűlési választásokat tartottak, képviselők Ung vármegyéből Bernáth Zoltán, Nehrebeczky György, Polónyi Géza, Sztáray Sándor, Bereg vármegyéből Bartha Ödön, Fried Lajos, Hirtenstein Lajos, Uray Imre, Ugocsa vármegyéből Bródy Jenő, Fogarassy Zsigmond, Máramaros vármegyéből Dudics Endre, Kökényesdy Mihály, Mihályi Péter, Nagy Ferenc, Novák Dániel, Nyegre László. |
Tétel ukránul (29 квітня – 8 травня) Відбулися парламентські вибори. Депутатами від Ужанського комітату стали Золтан Бернат, Дєрдь Негребецькі, Гейзо Полоні, Шандор Старой, від Березького – Еден Барта, Лайош Фрід, Лайош Гіртенштайн, Імре Урой, від Угочанського – Йенов Броді, Жігмонд Фогороші, від Марамороського – Ендре Дудіч, Мігаль Кекенєшді, Пейтер Мігалі, Ференц Нодь, Даніел Новак, Ласло Нєгре. |
Név Bernáth Zoltán, Nehrebeczky György, Polónyi Géza, Sztáray Sándor, Bartha Ödön, Fried Lajos, Hirtenstein Lajos, Uray Imre, Bródy Jenő, Fogarassy Zsigmond, Dudics Endre, Kökényesdy Mihály, Mihályi Péter, Nagy Ferenc, Novák Dániel, Nyegre László |
Név ukránul Золтан Бернат, Дєрдь Негребецькі, Гейзо Полоні, Шандор Старой, Еден Барта, Лайош Фрід, Лайош Гіртенштайн, Імре Урой, Йенов Броді, Жігмонд Фогороші, Ендре Дудіч, Мігаль Кекенєшді, Пейтер Мігалі, Ференц Нодь, Даніел Новак, Ласло Нєгре. |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1916. |
Hónap november |
Nap 6. |
Tétel Bécsben közétették Ferenc József császár és király rendeletét Galícia autonómiájáról. |
Tétel ukránul У Відні проголошено указ імператора Австро-Угорщини Франца Йосифа І про автономію Галичини. |
Név I. Ferenc József |
Név ukránul Франц Йосиф І |
Helyszín Bécs |
Helyszín ukránul Відень |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul автономія, галицька автономія, указ короля, національна політика |
Év 1917. |
Hónap november |
Nap 7-8. |
Tétel Oroszországban, Petrográdban (Leningrád, Szentpétervár) fegyveres felkelés tört ki, megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa V. I. Lenin elnökletével. |
Tétel ukránul У російському Петрограді (Ленінград, Санкт-Петербург) розпочалося збройне повстання більшовиків. Створюється перший радянський уряд – Рада Народних Комісарів – на чолі з В. І. Леніним. |
Név V. I. Lenin |
Név ukránul В. І. Ленін |
Helyszín Petrográd (Leningrád, Szentpétervár) |
Helyszín ukránul Петроград (Ленінград, Санкт-Петербург) |
Intézménynév Népbiztosok Tanácsa |
Intézménynév ukránul Рада Народних Комісарів |
Tárgyszó ukránul збройне повстання, радянський уряд, револуція |
Év 1918. |
Hónap január |
Nap 10. |
Tétel Breszt-Litovszkban megkezdődnek a béketárgyalások Szovjet-Oroszország, valamint a központi hatalmak (Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és szövetségeseik) között. |
Tétel ukránul Розпочалися мирні переговори в Брест-Литовську між Радянською Росією і центральними державами (Австро-Угорщиною, Німеччиною та їхніми союзниками). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Breszt-Litovszk |
Helyszín ukránul Брест-Литовськ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul мирні переговори, Радянська Росія, центральні держави |
Év 1918. |
Hónap április |
Nap 8. |
Tétel Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségei római kongresszusukon állami önállóságot követelnek a maguk számára. |
Tétel ukránul У Римі зібрався Конгрес поневолених народів Австро-Угорщини, представники яких заявили про небажання жити далі в складі монархії і вимагали державної самостійності. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Róma |
Helyszín ukránul Рим |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Австро-Угорська Монархія, питання національностей, конгрес, самоврядування |
Év 1918. |
Hónap július |
Nap 23. |
Tétel Az egyesült államokbeli Homesteadben megalakult a Ruszinok Amerikai Néptanácsa. A tanács megbízta Gregory Zhatkovych ügyvédet, hogy foglalja össze a szervezet célkitűzéseit. |
Tétel ukránul У м. Гомстед, що у Сполучених Штатах Америки, створена Американська Народна Рада Угро-Русинів. Рада доручила адвокату Григорію Жатковичу скласти меморандум і сформулювати основну мету організації. |
Név Gregory Zhatkovych |
Név ukránul Григорі Жаткович |
Helyszín Homestead |
Helyszín ukránul Гомстед |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul заснування організації, народна рада, товариство, греко-католики, американськи русини |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 16. |
Tétel IV. Károly kiáltványában Ausztriát föderatív állammá minősítette. A kiáltvány azonban a Magyar Királyságra nem vonatkozott. |
Tétel ukránul Проголошено маніфест Карла ІV про наміри перетворення «двоєдиної держави» на багатонаціональну федерацію. Однак маніфест імператора не поширювався на Угорське Королівство. |
Név IV. Károly |
Név ukránul Карл ІV |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul маніфест, Австрія, самостійність, федеративна держава, Угорське королівство, Австро-Угорська Монархія, заснування держави |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 21-22. |
Tétel Washingtonban W. Wilson amerikai elnök fogadta a Ruszinok Amerikai Néptanácsának küldöttségét. Tárgyalt többek között Gregory Zhatkovych ügyvéddel. |
Tétel ukránul У Вашингтоні Президент США Вудро Вільсон прийняв делегацію Американської Народної Ради Угро-Русинів і провів переговори з адвокатом Григорієм Жатковичем. |
Név W. Wilson, Gregory Zhatkovych |
Név ukránul Вудро Вільсон, Григорій Жаткович |
Helyszín Washington |
Helyszín ukránul Вашингтон |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul американська політика, американські русини, самостійність |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 24-26. |
Tétel Philadelphiában a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében G. Zhatkovych aláírta a független közép-európai népek közös céljait megfogalmazó nyilatkozatot. |
Tétel ukránul У Філадельфії від імені Американської Народної Ради Угро-Русинів Г. Жаткович підписав Декларацію, в якій було сформульовано спільну мету незалежних центральноєвропейських народів. |
Név G. Zhatkovych |
Név ukránul Г. Жаткович |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul декларація, самостійність, американська політика, американські русини |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 12. |
Tétel A Ruszinok Amerikai Néptanácsa Scrantonban megszavazta az ősi ruszin területek – Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Gömör, Borsod, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros – Csehszlovákiához való csatolását „széles jogkörű autonómiával”. |
Tétel ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів у м. Скрентон проголосувала за приєднання споконвічних руських територій – Спіш, Шариш, Земплин, Абауй, Гемер, Боршод, Унґ, Уґоча, Береґ, Мараморош – до Чехословаччини, з «широкими автономними правами». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Scranton |
Helyszín ukránul Скрентон |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul територіальна цілісність, Чехословаччина, самостійність, американські русини, народна рада |
Év 1919. |
Hónap ápilis |
Nap 29. |
Tétel A csehszlovák és a román katonai megszállás a régióban véget vetett a tanácshatalomnak (40 napig állt fenn, 1919. március 21-től). |
Tétel ukránul Чехословацька і румунська окупація поклали край народній радянській владі в регіоні (проіснувала 40 днів, з 21 березня 1919 року). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul румунська армія, чехословацька армія, радянська влада |
Év 1919. |
Hónap június |
Nap 11. |
Tétel Az előrenyomuló román hadsereg felszámolta a Hucul Köztársaságot. |
Tétel ukránul Припинила існування Гуцульська Республіка внаслідок повної окупації її території румунськими військами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Hucul Köztársaság |
Intézménynév ukránul Гуцульська Республіка |
Tárgyszó ukránul румунська армія, створення держави |
Év 1919. |
Hónap augusztus |
Nap 1. |
Tétel Lemondott a Forradalmi Kormányzótanács. Az új kormány megkezdi a forradalmi intézkedések érvénytelenítését (a tanácsköztársaság felszámolását). |
Tétel ukránul Революційна Урядова Рада подала у відставку. Новий уряд розпочав скасування революційних рішень (розформування Республіки Рад). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Forradalmi Kormányzótanács |
Intézménynév ukránul Революційна Урядова Рада |
Tárgyszó ukránul відставка, Революційна Урядова Рада, угорський уряд |
Év 1919. |
Hónap október |
Nap 1. |
Tétel Edmond Hennoque francia tábornok lett egész Podkarpatszka Rusz katonai parancsnoka. |
Tétel ukránul Французький генерал Едмон Еннок стає главою військової адміністрації всієї Підкарпатської Русі. |
Név Edmond Hennoque |
Név ukránul Едмон Еннок |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Підкарпатська Русь, адміністрація, заснування інституції, глава військової адміністрації, Антанта |
Év 1919. |
Hónap október |
Nap 15. |
Tétel Megalakult Podkarpatszka Rusz belügyi, valamint közmunka referátusa. |
Tétel ukránul Створення рефератів (відділів) поліції та публічних робіт Підкарпатської Русі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Підкарпатська Русь, поліцейський реферат, реферат публічних робіт |
Év 1922. |
Hónap január |
Nap 1. |
Tétel Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. […] A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. […] A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.” |
Tétel ukránul Із виступу Президента Т. Г. Масарика («Послання до парламенту»): «Підкарпатська Русь є найбільш занедбаною територією. Наслідки довоєнного угорського абсолютизму та «мадяризації» найбільше відчуваються саме в Підкарпатській Русі. […] Громадян краю треба привчити до адміністративного управління і просвітити. […] Республіканській та демократичній політиці в кожній сфері треба бути культурною в найкращому розумінні цього слова, оскільки справжня демократія без освіченості неможлива». |
Név T. G. Masaryk, |
Név ukránul Т. Г. Масарик |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, Підкарпатська Русь, розвиток економіки, культурно-освітня діяльність, національна політика |
Év 1929. |
Hónap október |
Nap 27. |
Tétel Országos parlamenti választásokat tartottak. Kárpátaljai képviselők: Bródy András, Husznay Julij, Hokky Károly, Kurtyák Iván, Prokop Kiril, Scserecki Vaszil, Szedorják Nyikolaj, Török Pál, Zajíc Josef. Szenátorok: Bacsinszky Edmund, Curkanovics Ilarion, Csehy Endre, Korláth Endre, Lokota (Prokop) Iván. |
Tétel ukránul Проведено загальнодержавні парламентські вибори. Депутати від Підкарпатської Русі: Андрій Броді, Юлій Гуснай, Кароль Гоккі, Іван Куртяк, Кирило Прокоп, Василь Щерецький, Микола Сидоряк, Пал Терек, Йосиф Заяц. Сенаторами обрані: Едмунд Бачинський, Іларіон Цурканович, Ендре Корлат, Іван Локота (Прокоп). |
Név Bródy András, Husznay Julij, Hokky Károly, Kurtyák Iván, Prokop Kiril, Scserecki Vaszil, Szedorják Nyikolaj, Török Pál, Zajíc Josef. Szenátorok: Bacsinszky Edmund, Curkanovics Ilarion, Csehy Endre, Korláth Endre, Lokota (Prokop) Iván |
Név ukránul Андрій Броді, Юлій Гуснай, Кароль Гоккі, Іван Куртяк, Кирило Прокоп, Василь Щерецький, Микола Сидоряк, Пал Терек, Йосиф Заяц, Едмунд Бачинський, Іларіон Цурканович, Ендре Корлат, Іван Локота (Прокоп) |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1937. |
Hónap szeptember |
Nap 14. |
Tétel Meghalt T. G. Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság volt elnöke. |
Tétel ukránul Помер Т. Г. Масарик, екс-президент Чехословацької Республіки. |
Név T.G. Masaryk |
Név ukránul Т. Г. Масарик |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul президент республіки |
Év 1938. |
Hónap október |
Nap 26. |
Tétel „Hazaárulás” vádjával letartóztatták Bródy András miniszterelnököt. Az új miniszterelnök Volosin Avgusztin. |
Tétel ukránul Прем’єр-міністра краю Андрія Броді заарештували за «державну зраду». Новим прем’єр-міністром стає Августин Волошин. |
Név Bródy András, Volosin Avgusztin |
Név ukránul Андрій Броді,Августин Волошин |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul державна зрада, заарештування, прем’єр-міністр |
Év 1943. |
Hónap június |
Nap |
Tétel A Mezőgazdasági Kamara jelentése Kárpátaljáról: felülvizsgáltak 8.447 iparjogosítványt, ebből 1.792 keresztények, 6.655 zsidók kezén volt. Megszüntettek 3.830 zsidó ipart, helyettük 3.500 keresztény kereskedő és iparos kapott jogosítványt, közülük 1.796 kárpátaljai, 679 „Csonkaország egyéb területéről telepedett Kárpátaljára”. |
Tétel ukránul З доповіді Землеробської палати про Підкарпаття: перевірили 8.447 дозволів на торгово-ремісницьку діяльність, з яких 1.792 були на руках християн, а 6.655 – на руках євреїв. Ліквідували 3.830 єврейських торгово-ремісницьких дозволів, замість них 3.500 християнських торговців і ремісників одержало нові дозволи, з них 1796 – з Підкарпаття і 679 «вихідці з інших дотріанонських територій Угорщини, що оселились на Підкарпатті». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Mezőgazdasági Kamara |
Intézménynév ukránul Підкарпатська землеробська палата |
Tárgyszó ukránul дозвіл на торгово-ремісницьку діяльність, єврейські закони, євреї |
Év 1943. |
Hónap július |
Nap 5. |
Tétel (július 5. – augusztus 23.) Kurszki csata. Döntő fordulat a világháború menetében. |
Tétel ukránul (5 липня – 23 серпня) Курська битва. Вирішальний поворот у ході Другої світової війни. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kurszk |
Helyszín ukránul Курськ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul друга світова війна, радянська армія |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 25. |
Tétel Szovjet és román csapatok elérték a második bécsi döntés előtti határt. A Vörös Hadsereg bevonult Nagyszőlősre [Vinohradovo] és Ilosvára [Irsava]. Husztra érkezett František Nemec, a csehszlovák kormány megbízottja, és hozzálátott a polgári közigazgatás megszervezéséhez. Másnap kiáltvány intézett a régió lakosságához. |
Tétel ukránul Радянські та румунські війська досягли кордону, що існував до Другого Віденського арбітражу. Радянська армія вступила в Севлюш (Виноградово) та Іршаву. У Хуст прибув уповноважений чехословацького уряду Франтішек Нємец і розпочав створення цивільної адміністрації. Наступного дня він звернувся до населення краю. |
Név František Nemec |
Név ukránul Франтішек Нємец |
Helyszín Nagyszőlős [Vinohradovo], Ilosva [Irsava]. Huszt |
Helyszín ukránul Виноградів, Ілошва, Хуст |
Intézménynév Vörös Hadsereg |
Intézménynév ukránul Червона армія |
Tárgyszó ukránul румунська армія, адміністрація, Червона армія, окупація, урядовий уповноважений, політична заява, другий віденський арбітраж |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 27. |
Tétel A szovjet katonaság bevonult Perecsenybe és Ungvárra, „a Csehszlovák Köztársasághoz tartozó Kárpátontúli Ukrajna fővárosába”, amely esemény előtt Moszkvában díszsortűzzel tisztelegtek. |
Tétel ukránul Радянські війська вступають до Перечина й Ужгорода, «столиці Закарпатської України, яка належала до Чехословацької Республіки». На честь цього в Москві лунали залпи переможного салюту. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Perecseny, Ungvár, Moszkva |
Helyszín ukránul Перечин, Ужгород, Москва |
Intézménynév Kárpátontúli Ukrajna, Vörös Hadseg |
Intézménynév ukránul Закарпатська Україна |
Tárgyszó ukránul Червона Армія, окупація, Чехословацька Республіка, зміна владу |
Év 1945. |
Hónap január |
Nap 15. |
Tétel Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa határozatott hozott a „a magyar megszállás időszakában betelepített székely útépítő munkások” kitelepítéséről. |
Tétel ukránul Народна Рада Закарпатської України прийняла рішення про виселення з краю «сейкельських дорожніх робітників», яких завезла попередня угорська окупаційна влада. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa, |
Intézménynév ukránul Народна Рада Закарпатської України |
Tárgyszó ukránul Секеи (Секлери), виселення |
Év 1945. |
Hónap július |
Nap 3. |
Tétel A Néptanács határozatot hozott a népiskolák, polgári iskolák és gimnázium megszüntetéséről, helyükbe az elemi, általános és középiskolák léptek. A három tanítóképzőben az oktatás négy éves, koedukációs, Ungvárról az egyik tanítóképzőt áthelyezik Husztra, a munkácsiban pedig óvodai nevelők számára is indítanak csoportokat. |
Tétel ukránul Народна Рада прийняла розпорядження про скасування народних шкіл, горожанських шкіл та гімназій. Натомість було запроваджено початкові та середні школи. У трьох педагогічних училищах вводилося чотирирічне навчання. Один заклад було перенесено з Ужгорода до Хуста, а в Мукачеві відкрито групи для підготовки вихователів дитячих садків. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár, Huszt, Munkács, 22/5000 Ungvár, Huszt, Munkács, Ужгород, Хуст, Мукачево 22/5000 22/5000 Ужгород, Хуст, Мукачево 22/5000 Ужгород, Хуст, Мукачево |
Helyszín ukránul Ужгород, Хуст, Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Народна рада, рішення, народні школи, громадські школи, вища школа, інститут підготовки вчителів, початкова школа, неповна середнья школа, середня школа, дитячий сад, освіта, реформа освіти |
Év 1968. |
Hónap augusztus |
Nap 20-21. |
Tétel A Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei megszállták Csehszlovákiát. |
Tétel ukránul Війська держав-учасниць Варшавського договору окупували Чехословаччину. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Csehszlovákia |
Helyszín ukránul Чехословаччина |
Intézménynév Varsói Szerződés |
Intézménynév ukránul Варшавський договір |
Tárgyszó ukránul армія, окупація, події у Чехословаччині 1968-го року |
Év 1984. |
Hónap március |
Nap 4. |
Tétel Választásokat tartottak a Szovjetunió 11. összehívású Legfelsőbb Tanácsába. Kárpátaljai képviselők: Zolotova Natalija, Méhes Lajos, Bandrovszkij Henrik. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Верховної Ради СРСР 11-го скликання. Депутати від Закарпатської області: Наталья Золотова, Лайош Мийгеш, Генрих Бандровський. |
Név Zolotova Natalija, Méhes Lajos, Bandrovszkij Henrik |
Név ukránul Наталья Золотова, Лайош Мийгеш, Генрих Бандровський |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада СРСР |
Tárgyszó ukránul вибори, закарпатські депутати |
Év 1987. |
Hónap június |
Nap 21. |
Tétel Választások az Ukrán SZSZK helyi (megyei, járási, városi, nagyközségi és községi) tanácsaiba. |
Tétel ukránul Вибори в УРСР до обласних, районних, міських, районних у містах, селищних і сільських рад народних депутатів. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán SZSZK |
Intézménynév ukránul УРСР |
Tárgyszó ukránul вибори, місцеві ради |
Év 1990. |
Hónap július |
Nap 23. |
Tétel A nyugalomba vonuló Volodimir Ivasko helyett az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökévé a 27 jelöltből Leonyid Kravcsukot, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárát választották meg. |
Tétel ukránul ВР Української РСР у зв’язку з відставкою В. Івашка з 27 претендентів обрала головою ВР УРСР другого секретаря ЦК КПУ Леоніда Кравчука. |
Név Volodimir Ivasko, Leonyid Kravcsuk, |
Név ukránul Володимир Івашко, Леонід Кравчук |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна рада УРСР |
Tárgyszó ukránul президент |
Év 1993. |
Hónap június |
Nap 29. |
Tétel Aláírták az ukrán–szlovák alapszerződést. Az államközi dokumentum külön pontban foglalkozik az Ukrajnában élő szlovákok, illetve a Szlovákiában élő ukránok nyelvi jogaival. A szerződés értelmében létrejött a nemzeti kisebbségek ügyében rendszeresen ülésező ukrán–szlovák vegyes bizottság. |
Tétel ukránul Підписано Договір про добросусідство, дружні відносини і співробітництво між Україною та Словацькою Республікою. Окремий пункт міждержавної угоди присвячено мовним правам словаків, що проживають в Україні, та українців, що проживають у Словаччині. Відповідно до договору було створено українсько-словацьку змішану комісію, яка на своїх регулярних засіданнях займалася питаннями нацменшин. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul українсько-словацькі відносини, мовні права, права національних меншин |
Év 2001. |
Hónap május |
Nap 17. |
Tétel Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa rendeletével Beregszász járási jogú (megyei alárendeltségű) városi rangot kapott. |
Tétel ukránul Верховна Рада України прийняла постанову про надання Берегову статусу міста обласного підпорядкування. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Beregszász |
Helyszín ukránul Берегове |
Intézménynév Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада України |
Tárgyszó ukránul міський статус |
Év 2010. |
Hónap augusztus |
Nap |
Tétel A kárpátaljai megyei tanács döntése értelmében a megyei tanácsi képviselők számát 108-ról 90 főre csökkentették. Ungváron a városi képviselők száma 50 főről 60-ra nőtt. |
Tétel ukránul Закарпатська обласна рада затвердила рішення щодо кількості депутатів. Її збільшили з 90 до 108. В Ужгороді кількість міських депутатів зросла з 50 до 60. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kárpátalja, Ungvár |
Helyszín ukránul Закарпаття, Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul обласні депутати |
Év 2010. |
Hónap október |
Nap 31. |
Tétel Helyhatósági választásokat tartottak, melynek során a megyei tanácsba a pártlisták alapján a következő eredmények születtek: „Egységes Központ” Politikai Párt – 24,3%, Régiók Pártja – 18,2%, „Haza” Választási Blokk – 8,6%, „Változások Frontja” Politikai Párt – 6,1%, KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt – 3,8%, „Erős Ukrajna” Politikai Párt – 3,1%, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt – 3,0%, „Mi Ukrajnánk” Politikai Párt – 2,6%, Néppárt – 1,5%, „Szabadság” Választási Blokk – 1,5%, Ukrajna Kommunista Pártja 1,2%. A pártok által megszerzett mandátumok száma: „Egységes Központ” Politikai Párt – 46, Régiók Pártja – 37, „Haza” Választási Blokk – 8, „Választások Frontja” Politikai Párt – 5, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt – 4, „Erős Ukrajna” Politikai Párt – 4, KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt – 3, Ukrajnai Szocialista Pártja – 1. – A helyhatósági választásokkal egyszerre Beregszászon helyi népszavazást tartottak arról, hogy a városnak Beregszász legyen a hivatalos neve ukránul is. A népszavazás eredménytelenül zárult a kedvezőtlen részvételi arány miatt. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до місцевих органів влади. Результати виборів до обласної ради в 2010 р. за партійними списками є наступні: ПП «Єдиний центр» – 24,3%, Партія регіонів – 18,2%, ВО «Батьківщина» – 8,6%, ПП «Фронт змін» – 6,1%, КМКС – ПУУ – 3,8%, ПП «Сильна Україна» – 3,1% , ДПУУ – 3,0%, ПП «Наша Україна» – 2,6%, Народна партія – 1,5%, ВО «Свобода» – 1,5%, КПУ – 1,2%. Разом з мажоритарниками політичні партії мають наступну кількість мандатів у обласній раді: ПП «Єдиний центр» – 46 місць, Партія регіонів – 37, ВО «Батьківщина» – 8, ПП «Фронт змін» – 5, ДПУУ – 4, ПП «Сильна Україна» – 4, КМКС – ПУУ – 3, Соціалістична партія України – 1. – Одночасно з місцевими виборами у Берегові проведено референдум щодо офіційної зміни назви міста на «Берегсас». Волевиявлення закінчилося безрезультатно внаслідок низької явки виборців. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Beregszász |
Helyszín ukránul Берегове |
Intézménynév "Egységes Központ” Politikai Párt – Régiók Pártja, „Haza” Választási Blokk, „Változások Frontja” Politikai Párt, KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt, „Erős Ukrajna” Politikai Párt, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt, „Mi Ukrajnánk” Politikai Párt, Néppárt, „Szabadság” Választási Blokk, Ukrajna Kommunista Pártja |
Intézménynév ukránul Єдиний центр, Партія регіонів, ВО «Батьківщина, ПП «Фронт змін» , КМКС – ПУУ, ПП «Сильна Україна», ДПУУ, ПП «Наша Україна», Народна партія, ВО «Свобода», |
Tárgyszó ukránul місцеві вибори, референдум |
Év 2010. |
Hónap november |
Nap 12. |
Tétel Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kijevben tárgyalt Viktor Janukovics államfővel és Mikola Azarov miniszterelnökkel. A megbeszéléseken a Kárpátalján magyar nemzeti kisebbség kérdését is érintették a felek. |
Tétel ukránul Прем’єр-міністр Угорщини Віктор Орбан зустрівся в Києві з Президентом України Віктором Януковичем та Прем’єр-міністром Миколою Азаровим. На зустрічі обговорювалося, зокрема, й питання угорської нацменшини на Закарпатті. |
Név Orbán Viktor, Viktor Janukovic, Mikola Azarov |
Név ukránul Віктор Орбан, Віктор Янукович, Микола Азаров |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul офіційне відвідування, національності, угорці, прем'єр міністр |
Év 2010. |
Hónap december |
Nap |
Tétel A régió történetében megjelent az első magyar–ukrán együttműködésben született ikerkiadvány, melynek ukrán változata Ungváron, magyar változata pedig Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra címmel Budapesten látott napvilágot (a szerkesztőbizottság tagjai Vehes Mikola, Fedinec Csilla, Osztapec Jurij, Oficinszkij Román, Szarka László, Tokar Marian és Csernicskó István). |
Tétel ukránul Вперше в історії регіону побачили світ українсько-угорське видання (в Ужгороді й Будапешті) колективної монографії «Закарпаття 1919–2009 років: історія, політика, культура» (Редакційна колегія: Микола Вегеш, Чілла Фединець, Юрій Остапець, Роман Офіцинський, Ласло Сорко, Маріан Токар та Степан Черничко). |
Név Vehes Mikola, Fedinec Csilla, Osztapec Jurij, Oficinszkij Román, Szarka László, Tokar Marian, Csernicskó István |
Név ukránul Микола Вегеш, Чілла Фединець, Юрій Остапець, Роман Офіцинський, Ласло Сорко, Маріан Токар та Степан Черничко |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угосько-українські відносини, історія, самопізнання |