Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
| Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
|
Év 1920. |
Hónap április |
Nap 26. |
Tétel Elfogadták a Generalny Statutum módosítására vonatkozó 356. sz. kormányrendeletet, amely megszüntette a polgári közigazgatási vezető tisztségét, s helyette bevezette Kárpátalján a kormányzói tisztséget. J. Breichát, a polgári közigazgatás vezetőjét felmentették. |
Tétel ukránul Прийнято урядову постанову № 356 про зміни до Генерального Статуту. Цивільного адміністратора було позбавлено права здійснювати місцеву виконавчу владу. Замість адміністратора вводилась посада губернатора Підкарпатської Русі. Яна Брейху звільнено з посади адміністратора Цивільного управління. |
Név J. Breicha |
Név ukránul Ян Брейха |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Генеральний статут, урядова постанова, цивільна адміністрація, посада губернатора |
|
Év 1920. |
Hónap május |
Nap 9. |
Tétel Ungváron megalakult a társadalmi alapokon működő Proszvita kulturális egyesület. Elnöke: Brascsajko Julij. |
Tétel ukránul В Ужгороді створено культурно-просвітницьку громадську організацію «Просвіта». Голова товариства – Юлій Бращайко. |
Név Brascsajko Julij |
Név ukránul Юлій Бращайко |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Proszvita kulturális egyesület |
Intézménynév ukránul громадська організацію «Просвіта» |
Tárgyszó ukránul товариство, заснування інституції, культурно-освітня діяльність, |
|
Év 1926. |
Hónap július |
Nap 2. |
Tétel Az e napon kelt 106. sz. kormányrendelet Ruszinszkóban a helyi igazgatási szervek működését szabályozta a nagymegyén belül. |
Tétel ukránul Видано урядовий указ № 106, який регулював функціонування місцевих адміністративних органів у межах об’єднаної жупи. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul урядовий указ, місцева влада, адміністрація |
|
Év 1929. |
Hónap december |
Nap 18. |
Tétel Az e napon kelt 186. sz. kormányrendelet módosította az állami igazgatási hivatalok hatáskörét Kárpátalján. A 187. sz. rendelet a minisztériumok egyes hatáskörét átadta a kárpátaljai Országos Hivatalnak. |
Tétel ukránul Опубліковано урядову постанову № 186, яка змінювала повноваження державних адміністративних органів на Підкарпатській Русі. Наступною урядовою постановою № 187 окремі повноваження міністерств були передані адміністрації земського президента. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Országos Hivatal |
Intézménynév ukránul Крайове управління |
Tárgyszó ukránul урядова постанова, адміністрація, повноваження |
|
Év 1932. |
Hónap április |
Nap 10. |
Tétel Megáradt a Latorca, az Ung, a Laborc és a Tisza. A korabeli lapok tudósítása szerint utoljára 1924-ben volt ilyen méretű árvíz Kárpátalján. Az árvíz sújtotta Tiszaújlakról a neves magyar író Móricz Zsigmond cikket írt A magyar tenger címmel a Pesti Naplóban. |
Tétel ukránul Розлилися річки Латориця, Уж, Лаборц та Тиса. За свідченнями тогочасної преси, таких розмірів повінь на Закарпатті востаннє досягала 1924 року. Про постраждале від води селище Вилок (Тісоуйлок) відомий угорський письменник Жігмонд Моріц написав до часопису «Пештський щоденник» статтю «Угорське море». |
Név Móricz Zsigmond |
Név ukránul Жігмонд Моріц |
Helyszín Tiszaújlak |
Helyszín ukránul Вилок |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul повінь |
|
Év 1936. |
Hónap december |
Nap 5. |
Tétel Az e napon kelt 150. sz. kormányrendelet módosította az Országos Hivatal és a járási hivatalok hatáskörét Kárpátalján. |
Tétel ukránul Прийнята урядова постанова № 150 про зміну повноважень адміністрації земського президента та окружних адміністрацій на Підкарпатській Русі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Országos Hivatal |
Intézménynév ukránul Крайове управління |
Tárgyszó ukránul урядова постанова, адміністрація, окружна адміністрація, повноваження, |
|
Év 1938. |
Hónap május |
Nap 29. |
Tétel Magyarországon kihirdetik az ún. I. zsidótörvényt (1938. évi XV. tc.), amely 20%-ban maximálta a zsidó vallásúak arányát egyes pályákon. |
Tétel ukránul В Угорщині вийшов т. зв. перший «єврейський закон» (закон № XV від 1938 року), який у певних сферах обмежив максимальну кількість найманих працівників іудейського віросповідання у 20%. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перший єврейський закон, євреї |
|
Év 1938. |
Hónap október |
Nap 7. |
Tétel A német külügyminisztérium közölte: Németországnak nem érdeke, hogy Szlovákiát és Kárpátalját Magyarországhoz csatolják és katonai szempontból ellenzi a magyar–lengyel határt. |
Tétel ukránul Міністерство закордонних справ Німеччини заявило: Німеччина не зацікавлена в приєднанні Словаччини та Підкарпатської Русі до Угорщини і з воєнної точки зору заперечує створення спільного польсько-угорського кордону. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Міністерство закордонних справ Німеччини, територіальна цілісність, польсько-угорські відносини, |
|
Év 1938. |
Hónap november |
Nap 10. |
Tétel Hivatalosan átadták Magyarországnak a legnagyobb kárpátaljai városokat, Ungvárt és Munkácsot. |
Tétel ukránul Офіційна передача найбільших міст Закарпаття (Ужгород і Мукачево) Угорщині. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár, Munkács |
Helyszín ukránul Ужгород, Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul територіальна цілісність, міста, військова окупація |
|
Év 1938. |
Hónap november |
Nap 25. |
Tétel A Volosin-kormány rendeletben a régió hivatalos nyelvévé tette az ukrán nyelvet. |
Tétel ukránul Рішення уряду Карпатської України про запровадження української мови як державної на території краю. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Volosin - kormány |
Intézménynév ukránul Уряд Августина Волошина |
Tárgyszó ukránul офіційне використання мови, українська мова |
|
Év 1938. |
Hónap december |
Nap 17. |
Tétel Megjelent a 9.330/1938. sz. M. E. (miniszterelnöki) rendelet a „felszabadult Felvidék közigazgatásának új rendjéről”. Megyei beosztás: Ung (Ungvár székhellyel), Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék (Beregszász székhellyel). Megyei városi rangot kapott Ungvár és Munkács. |
Tétel ukránul Видано розпорядження № 9.330/1938 прем’єр-міністра про «новий порядок функціонування адміністрації на звільненій Верхній Угорщині». Жупський поділ: комітат Унґ (центр – Ужгород), комітати Береґ і Уґоча, які тимчасово об’єднані в єдиний комітат (Берегово). Ужгород і Мукачево одержують статус міст безпосереднього комітатського підпорядкування з власними магістратами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul урядова постанова, адміністрація, комітати |
|
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 18. |
Tétel Budapesten Teleki Pál miniszterelnök elnökletével értekezlet kezdődött a kárpátaljai önkormányzat előkészítéséről. |
Tétel ukránul У Будапешті під головуванням прем’єр-міністра Пала Телекі розпочинається нарада з підготовки Підкарпатського самоврядування. |
Név Teleki Pál, |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будаешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорський уряд, автономія, прем’єр-міністр, національна політика |
|
Év 1941. |
Hónap augusztus |
Nap 27-28. |
Tétel A zsidók elpusztítása Kamenec-Pogyilszkban. |
Tétel ukránul Масове вбивство євреїв у Кам’янці-Подільському. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kamenec-Pogyilszk |
Helyszín ukránul Кам’янець-Подільський |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul євреї, вбивство євреїв |
|
Év 1945. |
Hónap március |
Nap |
Tétel A falusi bizottságok a földet a földnélkülieknek, a kevés földdel rendelkezőknek és a „dolgozó értelmiség” számára utalták ki. Kiosztották a náci koncentrációs táborokban elpusztult zsidók földjeit is. Mintegy ezer zsidó család otthonát a frontkatonák családjai kapták meg, vagy pedig iskolává, közintézménnyé alakították át azokat. |
Tétel ukránul Сільські комітети наділили землею родини безземельних і малоземельних селян, а також «трудову інтелігенцію». Нових власників знайшли також значні земельні наділи, що перед тим належали вивезеним у нацистські концтабори євреям. Між сім’ями фронтовиків розділили і тисячі єврейських хат або ж перетворили їх на шкільні та інші громадські приміщення. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul сільські комітети, земельна реформа, євреї |
|
Év 1945. |
Hónap június |
Nap 29. |
Tétel A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság Moszkvában egyezményt írt alá Kárpátontúli Ukrajnának a Szovjet-Ukrajnához való csatolásáról. Az egyezményt november 22-én csehszlovák részről, november 27-én szovjet részről ratifikálták. Az 1945. június 29-i szerződés ratifikálása után Csehszlovákia még közel 250 km²-nyi területet engedett át a Szovjetuniónak. 11 olyan, zömében magyarok lakta településről van szó – Bátfa, Gálocs, Kisszelmenc, Palágykomoróc, Palló, Rát, Tiszasalamon, Szürte, Tiszaásvány, Téglás, Csap –, melyek nem tartoztak Podkarpatszka Rusz területéhez, hanem a Nagykaposi és a Királyhelmeci járások részét képezték. A szovjet–csehszlovák szerződés többek között kimondta: „Azok a szlovák és cseh nemzetiségű személyek, akik Kárpát-Ukrajna területén laknak (állandó lakhellyel bírnak), jogosultak 1946. január 1-jéig a Csehszlovák Köztársaság állampolgárságáért optálni.” Ennek nyomán mintegy 10 ezer csehszlovákiai (főleg Eperjesi járási) ukrán lett szovjet állampolgár, akik Volinyban és Ukrajna déli részén telepedtek le. Ugyanennyi kárpátaljai lakos pedig csehszlovák állampolgárságot kapott. |
Tétel ukránul Радянський Союз і Чехословацька Республіка підписали в Москві договір про возз’єднання Закарпатської України з Радянською Україною. Чехословацька сторона ратифікувала його 22 листопада, а радянська – 27 листопада. Після ратифікації договору від 29 червня 1945 року Чехословаччина поступилася СРСР близько 250 квадратними кілометрами своєї території. Це 11 сіл: Батфа, Галоч, Малі Селменці, Паладь-Комаровці, Палло, Ратовці, Соломоново, Сюрте, Тисаашвань, Тийглаш, Чоп. Вони не входили раніше до Підкарпатської Русі, а були частиною словацької жупи Земплин (Велькокапушанський та Кральовскихолмецький округи). У радянсько-чехословацькому договорі передбачався вільний вибір (оптація) громадянства для колишніх мешканців Чехословаччини. У результаті близько 10 тисяч українців із Чехословаччини (Пряшівський регіон) стали громадянами СРСР, їх розселили на Волині та на півдні України. Стільки ж (близько 10 тисяч) жителів Закарпатської України отримали чехословацьке громадянство. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva, Bátfa, Gálocs, Kisszelmenc, Palágykomoróc, Palló, Rát, Tiszasalamon, Szürte, Tiszaásvány, Téglás, Csap, |
Helyszín ukránul Москва, Батфа, Галоч, Малі Селменці, Паладь-Комаровці, Палло, Ратовці, Соломоново, Сюрте, Тисаашвань, Тийглаш, Чоп |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Радянсько-чехословацькі відносини, територіальна цілісність, зміна державної приналежності, Угорська національність |
|
Év 1956. |
Hónap február |
Nap 15. |
Tétel Kárpátalján átadták a Talabor-Nagyág (Tereblja-Rika) vízerőművet. |
Tétel ukránul На Закарпатті введено в експлуатацію Теребле-Ріцьку гідроелектростанцію. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Talabor-Nagyág (Tereblja-Rika) |
Helyszín ukránul Теребля - Ріка |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul гідроелектростанція, розвиток економіки |
|
Év 1960. |
Hónap január |
Nap 20-29. |
Tétel Magyarországon megrendezték az Ukrán Kultúra Napjait. |
Tétel ukránul В Угорщині пройшла Декада української культури. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Magyarország |
Helyszín ukránul Угощина |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Дні української культури, угорсько-українські відносини, культурно-освітня діяльність |
|
Év 1990. |
Hónap április |
Nap 22. |
Tétel Ungváron a „szabadság napját” méltatták emlékezve Tarasz Sevcsenkónak a jobbágysorból való kiváltására. |
Tétel ukránul Проведення в Ужгороді Дня волі, присвяченого викупу Тараса Шевченка з кріпацтва. |
Név Tarasz Sevcsenkó |
Név ukránul Тарас Шевченко |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul День волі, кріпацтва, політика пам'яті |
|
Év 1990. |
Hónap szeptember |
Nap 1. |
Tétel Az Ungvári Állami Egyetemen a román nyelv és irodalom szak megnyitásával elkezdődik a román filológusok képzése. |
Tétel ukránul В Ужгородському державному університеті відкрито спеціальність «румунська мова і література». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ungvári Állami Egyetem |
Intézménynév ukránul Ужгородський державний університет |
Tárgyszó ukránul румунська мова та література, румунськамовна вища освіта |
|
Év 2004. |
Hónap november |
Nap 22. |
Tétel ( november 22. – december 8.) A „narancsos forradalom” időszaka, mely azzal vette kezdetét, hogy az ellenzék vezetői (Viktor Juscsenko, Julia Timosenko, Olekszandr, Moroz, Anatolij Kinah) felhívást fogadtott el a világ parlamentjeihez és népeihez, és azzal végződött, hogy az ukrán parlament elfogadta az ország alkotmányának módosításáról szóló törvényt. |
Tétel ukránul (22 листопада – 8 грудня) В Україні відбулася «помаранчева революція». Її початком стало прийняття лідерами опозиції (Віктор Ющенко, Юлія Тимошенко, Олександр Мороз, Анатолій Кінах) «Звернення до парламентів і народів світу», а завершенням – прийняття Верховною Радою Закону України «Про внесення змін до Конституції України». |
Név Viktor Juscsenko, Julia Timosenko, Olekszandr, Moroz, Anatolij Kinah |
Név ukránul Віктор Ющенко, Юлія Тимошенко, Олександр Мороз, Анатолій Кінах |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul помаранчева революція, політична заява, зміна конституції |