Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1878. |
Hónap augusztus |
Nap 5-14. |
Tétel Országgyűlési választásokat tartottak. A régió képviselői: Horváth Károly (Mezőkaszony), Illyasevics Jenő (Huszt), Jászay Antal (Munkács), Kende Péter (Ungvár), Lónyay Menyhért (Tiszahát), Mihályi Péter (Visó), Móricz Károly (Huszt), Perényi Zsigmond (Nagyszőlős), Szilágyi István (Ökörmező), Urányi Imre (Máramarossziget), Várady Gábor (Técső). |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Державних Зборів (парламенту). Депутатами від краю стали: Кароль Горват (Косино), Євген Ілляшевич (Хуст), Антал Ясай (Мукачево), Пийтер Кенде (Ужгород), Меньгерт Лоняі (Тісогат), Пийтер Мігалі (Вішо), Кароль Моріц (Хуст), Жігмод Перені (Виноградів), Іштван Сіладі (Волове), Імре Урані (Мараморошсігет), Габор Вароді (Тячів). |
Név Horváth Károly, Illyasevics Jenő, Jászay Antal, Kende Péter, Lónyay Menyhért, Mihályi Péter, Móricz Károly, Perényi Zsigmond, Szilágyi István, Urányi Imre, Várady Gábor, |
Név ukránul Горват Кароль, Іляшевич Єваген, Ясоі Антон, Кенде Петро, Лоняі Мньгерт, Мігалі Петро, Моріц Кароль, Перені Жігмонд, Сіладі Іштван, Урані Імре, Вароді Габор |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1900. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Népszámlálást tartottak Magyarországon. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye összlakossága 754.769 fő volt, ebből ukrán/ruszin 314.526 (41,7%), magyar 227.045 (30,0%), német 78.692 (10,4%), szlovák 47.858 (6,3%), román 84.519 (11,2%), egyéb 2.129 (0,3%). |
Tétel ukránul Проведено загальнодержавний перепис населення. Чисельність населення Ужанського Березького, Угочанського та Марамороського комітатів – 754.769 осіб, з них українці-русини 314.526 (41,7%), угорці 227.045 (30,0%), німці 78.692 (10,4%), словаки 47.858 (6,3%), румуни 84.519 (11,2%), інши 2.129 (0,3%) чоловік. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перепис населення, національний склад |
Év 1914. |
Hónap augusztus |
Nap 6. |
Tétel Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak. |
Tétel ukránul Австро-Угорщина оголосила війну Росії. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul оголошення війна, Австро-Угорська Монархія, Росія |
Év 1918. |
Hónap január |
Nap 8. |
Tétel Megjelenik W. Wilson amerikai elnök 14 pontos békeprogramja. |
Tétel ukránul Президент США Вудро Вільсон проголосив умови мирного договору з 14 пунктів. |
Név W. Wilson |
Név ukránul Вудро Вільсон |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul програма миру, самоврядування, американська політика |
Év 1918. |
Hónap április |
Nap 8. |
Tétel Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségei római kongresszusukon állami önállóságot követelnek a maguk számára. |
Tétel ukránul У Римі зібрався Конгрес поневолених народів Австро-Угорщини, представники яких заявили про небажання жити далі в складі монархії і вимагали державної самостійності. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Róma |
Helyszín ukránul Рим |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Австро-Угорська Монархія, питання національностей, конгрес, самоврядування |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 16. |
Tétel IV. Károly kiáltványában Ausztriát föderatív állammá minősítette. A kiáltvány azonban a Magyar Királyságra nem vonatkozott. |
Tétel ukránul Проголошено маніфест Карла ІV про наміри перетворення «двоєдиної держави» на багатонаціональну федерацію. Однак маніфест імператора не поширювався на Угорське Королівство. |
Név IV. Károly |
Név ukránul Карл ІV |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul маніфест, Австрія, самостійність, федеративна держава, Угорське королівство, Австро-Угорська Монархія, заснування держави |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 21-22. |
Tétel Washingtonban W. Wilson amerikai elnök fogadta a Ruszinok Amerikai Néptanácsának küldöttségét. Tárgyalt többek között Gregory Zhatkovych ügyvéddel. |
Tétel ukránul У Вашингтоні Президент США Вудро Вільсон прийняв делегацію Американської Народної Ради Угро-Русинів і провів переговори з адвокатом Григорієм Жатковичем. |
Név W. Wilson, Gregory Zhatkovych |
Név ukránul Вудро Вільсон, Григорій Жаткович |
Helyszín Washington |
Helyszín ukránul Вашингтон |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul американська політика, американські русини, самостійність |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 23. |
Tétel A Ruszinok Amerikai Néptanácsa tagja lett a Közép-Európai Demokratikus Szövetségnek, melynek T. G. Masaryk volt az elnöke. |
Tétel ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів стала членом Середньоєвропейської демократичної ліги, яку очолював Т. Г. Масарик. |
Név T. G. Masaryk |
Név ukránul Т. Г. Масарик |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa, Közép-Európai Demokratikus Szövetség |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів,Середньоєвропейська демократична ліга |
Tárgyszó ukránul національне питання, самостійність, американські русини, американська політика |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 24-26. |
Tétel Philadelphiában a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében G. Zhatkovych aláírta a független közép-európai népek közös céljait megfogalmazó nyilatkozatot. |
Tétel ukránul У Філадельфії від імені Американської Народної Ради Угро-Русинів Г. Жаткович підписав Декларацію, в якій було сформульовано спільну мету незалежних центральноєвропейських народів. |
Név G. Zhatkovych |
Név ukránul Г. Жаткович |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul декларація, самостійність, американська політика, американські русини |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 30. |
Tétel Turócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács csatlakozott a Csehszlovák Köztársasághoz. |
Tétel ukránul У м. Мартин Словацька Народна Рада виступила за приєднання до Чехословацької Республіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Turócszentmárton |
Helyszín ukránul Мартин |
Intézménynév Szlovák Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Словацька Народна Рада |
Tárgyszó ukránul приєднання, Чехословацька Республіка, самостійність, заснування держави, республіка |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 31. |
Tétel Az őszirózsás forradalom győzelmével a monarchiából kiváló magyar állam törvényhozó szerve a Magyar Nemzeti Tanács lett, Károlyi Mihály vezetésével. |
Tétel ukránul Відбулася буржуазно-демократична революція в Угорщині (т. зв. «революція айстр»), внаслідок якої Угорщина вийшла зі складу монархії. Законодавчим органом оновленої угорської держави стала Угорська Національна Рада, яку очолив Мігаль Каролі. |
Név Károlyi Mihály |
Név ukránul Мігаль Каролі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Magyar Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Угорська Національна Рада |
Tárgyszó ukránul революція айстр, буржуазно-демократична революція, угорська держава, законодавчий орган, національна рада, Австро-Угорська Монархія |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 6. |
Tétel Ungváron megalakult a Magyarországi Rutének Néptanácsa (elnök Szabó Simon görög katolikus kanonok, titkár Avgusztin Volosin). Programjuk többek között kimondta: „A magyarországi rutén nép ragaszkodik az őshaza integritásához, és tiltakozik mindazok működése ellen, akik a magyarországi rutént el akarják szakítani az anyaországtól, és veszélyeztetik Magyarország területi egységét.” |
Tétel ukránul В Ужгороді Рада угорських рутенів, куди увійшли переважно священики греко-католицької церкви та окремі представники інтелігенції (голова О. Сабов, секретар А. Волошин), ухвалила рішення про цілісність Угорщини і програму розвитку Закарпаття в її складі із забезпеченням прав «нашого угрорусского народа». |
Név Szabó Simon, Avgusztin Volosin |
Név ukránul С. Сабов, А. Волошин |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Magyarországi Rutének Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Рада угорських рутенів |
Tárgyszó ukránul заснування організації, самостійність, національна рада, територіальна цілісність, греко-католицька церква |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 8. |
Tétel Kőrösmezőn a település és a környező falvak lakói határozatot hoztak a kárpátaljai Huculföld Ukrajnához csatolásáról. Megalakították a Hucul Néptanácsot. |
Tétel ukránul Жителі Ясіня і навколишніх сіл прийняли рішення про приєднання Закарпатської Гуцульщини до України. Утворення Гуцульської Народної Ради. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kőrösmező |
Helyszín ukránul Ясіня |
Intézménynév Hucul Néptanács |
Intézménynév ukránul Гуцульська Народна Рада |
Tárgyszó ukránul рішення, територіальна цілісність, Україна, Гуцульщина, самостійність, народна рада |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 12. |
Tétel A Ruszinok Amerikai Néptanácsa Scrantonban megszavazta az ősi ruszin területek – Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Gömör, Borsod, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros – Csehszlovákiához való csatolását „széles jogkörű autonómiával”. |
Tétel ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів у м. Скрентон проголосувала за приєднання споконвічних руських територій – Спіш, Шариш, Земплин, Абауй, Гемер, Боршод, Унґ, Уґоча, Береґ, Мараморош – до Чехословаччини, з «широкими автономними правами». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Scranton |
Helyszín ukránul Скрентон |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul територіальна цілісність, Чехословаччина, самостійність, американські русини, народна рада |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 16. |
Tétel Kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. Az I. számú néphatározat 1. §-a kimondta, hogy „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság”. |
Tétel ukránul Створення Угорської Народної Республіки. §1 Народного указу № 1 проголошував: «Угорщина – незалежна від усіх інших держав самостійна Народна Республіка». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Угорська Народна Республіка, указ, народна республіка, створення держави, самостійність |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 10. |
Tétel Budapesten tanácskoztak a ruszinok képviselőivel a Ruszka Krajna autonómia-tervezetről. Ekkor használták először nyilvánosan a „rutén” helyett a „ruszin” népnevet. |
Tétel ukránul У Будапешті проведено нараду з представниками русинів щодо проекту автономії Руської Крайни. На засіданні вперше офіційно було вжито етнонім «русини» замість «рутенці». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul переговори, русини, Руська Країна, проект автономії, самостійність, автономія, національна політика |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 21. |
Tétel Ezen a napon elfogadták, 1918. december 25-én pedig életbe léptették a X. Néptörvényt „a Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzet autonómiájáról”, mely kimondja, hogy „Ruszka Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik”. Az 1. § szerint „A Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzetet saját beligazgatásának, igazságszolgáltatásának, közművelődésének, vallása gyakorlatának és nyelve használatának körében mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg, amelyre nézve a jelen törvényben foglalt szabályok irányadók.” A 9. § szerint „Ruszka Krajnában a nem ruszin nyelvű népesség helyhatósági és kulturális autonómiája biztosíttatik.” |
Tétel ukránul Парламент Угорщини прийняв Народний закон № X «Про національну автономію русинів (рутенців), що проживають в Угорщині», який набув чинності 25 грудня. Передбачалось створення автономної території під назвою «Руська Крайна». Перший параграф закону проголошував, що «русинам (рутенцям), які живуть в Угорщині, належить повне право самоврядування в питаннях внутрішньої адміністрації, правосуддя, публічного шкільництва й навчання, народної культури, релігії та вживання мови як у сфері законодавчої, так і виконавчої влади, для чого даним законом передбачені відповідні постанови». Згідно з дев’ятим параграфом закону, «в Руській Крайні не русинське народонаселення забезпечуватиметься місцевою адміністративною та культурною автономією». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul русини, автономія, Руська Країна, автономна територія, самостійність |
Év 1919. |
Hónap január |
Nap 8. |
Tétel Kőrösmező és a környező települések lakói közgyűlés keretében kikiáltották az önálló és független Hucul Köztársaságot. Elnök: Klocsurak Sztepan. |
Tétel ukránul На загальних зборах жителів Ясіня й навколишніх сіл проголошено самостійну й незалежну Гуцульську Республіку. Президент – Степан Клочурак. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kőrösmező |
Helyszín ukránul Ясіня |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народні збори, заснування інституції, Гуцульська Республіка, самостійність |
Év 1919. |
Hónap május |
Nap 8. |
Tétel A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz Nemzeti Tanácsot. Elnök: Beszkid Anton. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. |
Tétel ukránul В окупованому Чехословаччиною Ужгороді Пряшівська, Ужгородська і Хустська Руські Народні Ради на спільному засіданні утворили Центральну Руську Народну Раду (голова – Антон Бескид). Рада проголосила «добровільне» приєднання до Чехословаччини. |
Név Beszkid Anton |
Név ukránul Антон Бескид |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Központi Orosz Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Руська Народна Рада |
Tárgyszó ukránul чехословацька окупація, русини, народна рада, самостійність, заснування інституції, приєднання |
Év 1938. |
Hónap június |
Nap 15. |
Tétel Megjelent a Nova Szvoboda [Új Szabadság] című ukrán nyelvű lap első száma (utolsó számát 1939. március 15-én adták ki, benne a Kárpáti Ukrajna függetlenségét kimondó dokumentum szövegével). |
Tétel ukránul Вийшов у світ перший номер української газети «Нова свобода» (останній номер побачив світ 15 березня 1939 року з текстом проголошення незалежності Карпатської України). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Nova Szvoboda [Új Szabadság] c. lap, Kárpáti Ukrajna |
Intézménynév ukránul Нова свобода |
Tárgyszó ukránul політична заява, територіальна цілісність, самостійність |
Év 1938. |
Hónap október |
Nap 8. |
Tétel Ungváron közös ülést tartott a Központi Ukrán Nemzeti Tanács és a Központi Orosz Nemzeti Tanács. A két nemzeti tanács tagjaiból megalakították Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsát, amely első memorandumában kinyilatkoztatta, hogy magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület egyetlen törvényes képviselőjének tartja, a hatalmat azonnal át kell adni az autonóm kormánynak. |
Tétel ukránul В Ужгороді Центральна Українська Народна Рада та Центральна Руська Народна Рада провели спільне засідання. З представників обох Народних Рад утворили Народну Раду Підкарпатської Русі, яка в першому своєму меморандумі заявила, що вважає себе єдиним законним представником руських територій, наділених правом самовизначення та самоврядування. Владу потрібно негайно передати автономному урядові. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народна рада, політична заява, русини, самоврядування, автономія |
Év 1945. |
Hónap január |
Nap 23. |
Tétel J. V. Sztálin Edvard Benešhez intézett levelében kijelentette: a szovjet kormány nem tilthatja meg Kárpát-Ukrajna népességének, hogy nemzeti akaratának kifejezést adjon. |
Tétel ukránul Йосиф Сталін у листі до Едварда Бенеша зазначив, що радянський уряд не може заборонити населенню Закарпатської України реалізувати власні національні прагнення. |
Név J. V. Sztálin, Edvard Beneš, |
Név ukránul Йосиф Сталін, Едвард Бенеш |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична декларація, самовизначення, Радянсько-чехословацькі відносини |
Év 1945. |
Hónap február |
Nap 4. |
Tétel Máramarosszigeten (ma Sighetu Marmaţiei, Románia) a helybeli lakosság kezdeményezésére összeült a Máramarosszigeti járás (körzet) népi bizottságainak első kongresszusa. A kongresszuson döntöttek a Kárpáti Ukrajnához való csatlakozásról és Szovjet-Ukrajnával való „újraegyesülésről”. |
Tétel ukránul У місті Мараморош Сігет (нині Сігету-Мармацієй, Румунія) представники місцевого населення зібралися на Перший з’їзд народних комітетів Мараморош-Сігетського округу. Він проголосив приєднання Мараморощини до Закарпатської України і «возз’єднання» з Радянською Україною. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Máramarossziget (Sighetu Marmaţiei, Románia), |
Helyszín ukránul Сигіт (Сигіт-Мармароський) |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Народний комітет,возз’єднання, самовизначення, Радянська Україна |
Év 1990. |
Hónap június |
Nap 12. |
Tétel Moszkvában elfogadták az Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság állami függetlenségéről szóló nyilatkozatot. |
Tétel ukránul У Москві прийнято декларацію, що проголошувала державну незалежність РСФРР (Російської Соціалістичної Федеративної Радянської Республіки). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva |
Helyszín ukránul Москва |
Intézménynév Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság |
Intézménynév ukránul Російської Соціалістичної Федеративної Радянської Республіки |
Tárgyszó ukránul державотворення, незалежність |
Év 1990. |
Hónap július |
Nap 16. |
Tétel Az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az Ukrajna szuverenitásáról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat a szuverenitást háromféleképpen értelmezi: állami, nemzeti és népi. „Az Ukrán SZSZK […] szavatolja a köztársaság területén élő nemzetiségek számára a jogot a szabad nemzeti-kulturális fejlődésre.” |
Tétel ukránul Верховна Рада УРСР прийняла Декларацію про державний суверенітет України. У декларації визначено сутність трьох видів суверенітету: державного, національного, народного. «Українська РСР […] гарантує всім національностям, що проживають на території Республіки, право їх вільного національно-культурного розвитку». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна рада УРСР |
Tárgyszó ukránul суверенітет, права національностей, українська культура |
Év 1991. |
Hónap augusztus |
Nap 24. |
Tétel Kijevben az Ukrán SZSZK 12. összehívású Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszakán kikiáltották Ukrajna függetlenségét. |
Tétel ukránul Відбулася позачергова сесія ВР України 12-го скликання, на якій було ухвалено Акт проголошення незалежності України. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul ВР України |
Tárgyszó ukránul незалежність, державотворення, територіальна цілісність |
Év 1991. |
Hónap október |
Nap 31. |
Tétel A népképviselők huszonegyedik összehívású kárpátaljai megyei tanácsának hetedik ülésszaka határozatot fogadott el, miszerint december 1-jén népszavazást tartanak Kárpátalja státusáról a független Ukrajna kötelékében. |
Tétel ukránul 7-ма сесія Закарпатської обласної ради народних депутатів ХХІ скликання прийняла рішення призначити на неділю 1 грудня обласний референдум про статус краю у складі незалежної України. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul референдум, самоврядування |
Év 1991. |
Hónap december |
Nap 1. |
Tétel Az Ukrajnában megtartott országos népszavazáson a lakosság 92,59%-a támogatta a köztársaság függetlenségét. – Ukrajnában először került sor államfőválasztásra, melynek ereményeképpen Leonyid Kucsma lett az ország elnöke. Kárpátalján is Kravcsukra szavaztak a legtöbben (270.621 fő). – Kárpátalján 546.540 választópolgár (a megye felnőtt lakosságának 78%-a) a terület különleges státusú önkormányzatára szavazott. – A Beregszászi járásban a felnőtt lakosság 81,4%-a a magyar autonóm körzet megalakítására szavazott. |
Tétel ukránul На всеукраїнському референдумі Акт проголошення незалежності України підтримало 92,59% закарпатців, що взяли участь у голосуванні. – В Україні відбулися вибори першого президента України, яким за результатами волевиявлення став Леонід Кравчук. На Закарпатті Л. Кравчук отримав найбільшу кількість голосів у порівнянні з іншими кандидатами – 270.621. – На загальнообласному референдумі 546.540 осіб (78% дорослого населення області) висловилося за надання Закарпаттю статусу самоврядної території у складі незалежної України. – На місцевому референдумі 81,4% дорослого населення Берегівського району висловилось за утворення в його межах Угорського автономного територіального округу. |
Név Leonyid Kucsma, Leonyid Kravcsuk, |
Név ukránul Леонід Кравчук, Леонід Кучма |
Helyszín Ukrajna, Kárpátalja |
Helyszín ukránul Україна, Закарпаття |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul референдум, державотворення, самоврядування, угорський автономний округ, автономія |