Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1896. |
Hónap március |
Nap |
Tétel Firczák Gyula munkácsi görög katolikus püspök és Bánffy Dezső miniszterelnök titkos megállapodást kötött a hegyvidéki régióban tapasztalható kormányellenes hangulat lecsillapításáról. A megállapodás leglényegesebb eleme az volt, hogy a püspök kérte egy ruszin gazdasági segítő akció megindítását. |
Tétel ukránul Мукачівський греко-католицький єпископ Юлій Фірцак та прем’єр-міністр Дежев Банфі уклали таємну угоду про заспокоєння антиурядових настроїв, які спостерігались у гірських регіонах. Головним моментом угоди було прохання єпископа розпочати економічну акцію, що допоможе покращити становище русинів. |
Név Firczák Gyula, Bánffy Dezső |
Név ukránul Юлій Фірцак, Дежев Банфі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична угода, Верховина, опозиційна політика, греко-католицька єпархія, покращення становище |
Év 1897. |
Hónap március |
Nap 8. |
Tétel Firczák Gyula püspök és a történeti Kárpátalja képviselői memorandumot adtak ki Emlékirat az Északkeleti Kárpátok közt és Kárpátalján lakó ruthén nyelvű nép szellemi és anyagi viszonyainak elősegítése és felvirágoztatása tárgyában címmel. |
Tétel ukránul Єпископ Юлій Фірцак та депутати від Закарпаття видали «Меморандум з приводу духовного і матеріального становища та розвитку рутенців, які проживають у північно-східній частині Карпат і на Закарпатті». |
Név Firczák Gyula |
Név ukránul Юлій Фірцак |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul меморандум, русини, покращення становище, розвиток економіки |
Év 1907. |
Hónap június |
Nap 2. |
Tétel I. Ferenc József szentesítette az 1907. évi XXVI. és XXVII. tc.-et a nem állami népiskolák állami felügyeletéről, a tanítók jogviszonyáról és javadalmazásáról, valamint a magyar nyelv kötelező oktatásáról (Lex Apponyi). |
Tétel ukránul Франц Йосиф І схвалив Закони № XXVI і № XXVII від 1907 року про державний нагляд за недержавними народними школами, про правовідносини та зарплату вчителів, а також про обов’язкове викладання угорської мови (Lex Apponyi). |
Név I. Ferenc József |
Név ukránul Франц Йосиф І |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul державні народні школи, викладання угорської мови, вчителі, національна політика, освітня політика |
Év 1916. |
Hónap november |
Nap 6. |
Tétel Bécsben közétették Ferenc József császár és király rendeletét Galícia autonómiájáról. |
Tétel ukránul У Відні проголошено указ імператора Австро-Угорщини Франца Йосифа І про автономію Галичини. |
Név I. Ferenc József |
Név ukránul Франц Йосиф І |
Helyszín Bécs |
Helyszín ukránul Відень |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul автономія, галицька автономія, указ короля, національна політика |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 30. |
Tétel Turócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács csatlakozott a Csehszlovák Köztársasághoz. |
Tétel ukránul У м. Мартин Словацька Народна Рада виступила за приєднання до Чехословацької Республіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Turócszentmárton |
Helyszín ukránul Мартин |
Intézménynév Szlovák Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Словацька Народна Рада |
Tárgyszó ukránul приєднання, Чехословацька Республіка, самостійність, заснування держави, республіка |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 8. |
Tétel Kőrösmezőn a település és a környező falvak lakói határozatot hoztak a kárpátaljai Huculföld Ukrajnához csatolásáról. Megalakították a Hucul Néptanácsot. |
Tétel ukránul Жителі Ясіня і навколишніх сіл прийняли рішення про приєднання Закарпатської Гуцульщини до України. Утворення Гуцульської Народної Ради. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kőrösmező |
Helyszín ukránul Ясіня |
Intézménynév Hucul Néptanács |
Intézménynév ukránul Гуцульська Народна Рада |
Tárgyszó ukránul рішення, територіальна цілісність, Україна, Гуцульщина, самостійність, народна рада |
Év 1918. |
Hónap november |
Nap 12. |
Tétel A Ruszinok Amerikai Néptanácsa Scrantonban megszavazta az ősi ruszin területek – Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Gömör, Borsod, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros – Csehszlovákiához való csatolását „széles jogkörű autonómiával”. |
Tétel ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів у м. Скрентон проголосувала за приєднання споконвічних руських територій – Спіш, Шариш, Земплин, Абауй, Гемер, Боршод, Унґ, Уґоча, Береґ, Мараморош – до Чехословаччини, з «широкими автономними правами». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Scranton |
Helyszín ukránul Скрентон |
Intézménynév Ruszinok Amerikai Néptanácsa |
Intézménynév ukránul Американська Народна Рада Угро-Русинів |
Tárgyszó ukránul територіальна цілісність, Чехословаччина, самостійність, американські русини, народна рада |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 1. |
Tétel A magyar kormány Szabó Oreszt ungi kormánybiztost „a magyarországi rutén nemzet önrendelkezési joga gyakorlásának előkészítése céljából Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes és Abaúj-Torna vármegyék rutén lakta területeire kiterjedő hatáskörrel” felállított Budapest székhelyű kormánybiztossághoz kormánybiztosnak nevezte ki. |
Tétel ukránul Угорський уряд призначив Ореста Сабова – урядового комісара Ужанської жупи – урядовим комісаром Будапештського урядового комісаріату для «підготовки практичного впровадження права на самовизначення угорсько-рутенського народу, з повноваженнями на території проживання руського населення в жупах Мараморош, Уґоча, Береґ, Унґ, Земплен, Шарош, Сепеш, Абауй-Торна». |
Név Szabó Oreszt |
Név ukránul Орест Сабов |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорський уряд, урядовий комісар, русини, самостійність, призначення, національна політика, автономія |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 10. |
Tétel Budapesten tanácskoztak a ruszinok képviselőivel a Ruszka Krajna autonómia-tervezetről. Ekkor használták először nyilvánosan a „rutén” helyett a „ruszin” népnevet. |
Tétel ukránul У Будапешті проведено нараду з представниками русинів щодо проекту автономії Руської Крайни. На засіданні вперше офіційно було вжито етнонім «русини» замість «рутенці». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul переговори, русини, Руська Країна, проект автономії, самостійність, автономія, національна політика |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 21. |
Tétel Ezen a napon elfogadták, 1918. december 25-én pedig életbe léptették a X. Néptörvényt „a Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzet autonómiájáról”, mely kimondja, hogy „Ruszka Krajna néven autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik”. Az 1. § szerint „A Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzetet saját beligazgatásának, igazságszolgáltatásának, közművelődésének, vallása gyakorlatának és nyelve használatának körében mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben teljes önrendelkezési jog illeti meg, amelyre nézve a jelen törvényben foglalt szabályok irányadók.” A 9. § szerint „Ruszka Krajnában a nem ruszin nyelvű népesség helyhatósági és kulturális autonómiája biztosíttatik.” |
Tétel ukránul Парламент Угорщини прийняв Народний закон № X «Про національну автономію русинів (рутенців), що проживають в Угорщині», який набув чинності 25 грудня. Передбачалось створення автономної території під назвою «Руська Крайна». Перший параграф закону проголошував, що «русинам (рутенцям), які живуть в Угорщині, належить повне право самоврядування в питаннях внутрішньої адміністрації, правосуддя, публічного шкільництва й навчання, народної культури, релігії та вживання мови як у сфері законодавчої, так і виконавчої влади, для чого даним законом передбачені відповідні постанови». Згідно з дев’ятим параграфом закону, «в Руській Крайні не русинське народонаселення забезпечуватиметься місцевою адміністративною та культурною автономією». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul русини, автономія, Руська Країна, автономна територія, самостійність |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 25. |
Tétel Gróf Károlyi Mihály kormánya közzétette az 1918. december 21-én kelt X. sz. Néptörvényt (Ruszka Krajna néven területi autonómiát biztosít a magyarországi ruszinoknak, központ: Munkács). |
Tétel ukránul Уряд графа Міхая Каролі оприлюднив Народний закон № X від 21 грудня 1918 року (проголошено територіальну автономію для русинів Угорщини під назвою Руська Крайна з центром у Мукачеві). |
Név Gróf Károlyi Mihály |
Név ukránul граф Міхаль Каролі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Руська Країна, автономна територія, автономія, національна політика |
Év 1919. |
Hónap június |
Nap 11. |
Tétel Az előrenyomuló román hadsereg felszámolta a Hucul Köztársaságot. |
Tétel ukránul Припинила існування Гуцульська Республіка внаслідок повної окупації її території румунськими військами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Hucul Köztársaság |
Intézménynév ukránul Гуцульська Республіка |
Tárgyszó ukránul румунська армія, створення держави |
Év 1919. |
Hónap május |
Nap 8. |
Tétel A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz Nemzeti Tanácsot. Elnök: Beszkid Anton. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. |
Tétel ukránul В окупованому Чехословаччиною Ужгороді Пряшівська, Ужгородська і Хустська Руські Народні Ради на спільному засіданні утворили Центральну Руську Народну Раду (голова – Антон Бескид). Рада проголосила «добровільне» приєднання до Чехословаччини. |
Név Beszkid Anton |
Név ukránul Антон Бескид |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Központi Orosz Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Руська Народна Рада |
Tárgyszó ukránul чехословацька окупація, русини, народна рада, самостійність, заснування інституції, приєднання |
Év 1919. |
Hónap június |
Nap 6. |
Tétel Edmond Hennoque francia tábornok katonai közigazgatást léptetett életbe a csapatai által ellenőrzött területen, így Kárpátalján is. |
Tétel ukránul Французький генерал Едмон Еннок ввів воєнну адміністрацію на територіях, які контролювалися його військами, в тому числі й на Закарпатті. |
Név Edmond Hennoque |
Név ukránul Едмон Еннок |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul воєнна адміністрація, Закарпаття, Антанта |
Év 1919. |
Hónap július |
Nap 29. |
Tétel A csehszlovák kormány megbízásából Ungvárra érkezett Jan Breicha, akinek feladata a polgári igazgatás megszervezésére. – Prágában megkezdődött a tárgyalás T. G. Masaryk köztársasági elnök, Antonín Švehla belügyminiszter, valamint Gregory Zhatkovych részvételével a ruszin–szlovák határról, a ruszin autonóm terület igazgatásának megszervezéséről. |
Tétel ukránul За дорученням чехословацького уряду до Ужгорода прибув Ян Брейха із завданням організувати цивільне управління. – У Празі розпочалися переговори за участю президента республіки Т. Г. Масарика, міністра внутрішніх справ Антоніна Швегли та Григорія Жатковича про русинсько-словацькі кордони, а також про організацію адміністративного управління русинської автономії. |
Név Jan Breicha, T. G. Masaryk, Antonín Švehla, Gregory Zhatkovych |
Név ukránul Ян Брейха, Т. Г. Масарик, Антонін Швегла. Григорій Жатковича |
Helyszín Ungvár, Prága, |
Helyszín ukránul Ужгород, Прага |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Чехословаччина, цивільне управління, русинський-словацький державний кордон, русинська автономна територія, автономія |
Év 1919. |
Hónap augusztus |
Nap 12. |
Tétel Gregory Zhatkovych a csehszlovák köztársasági elnök által láttamozott levelet intézett a Központi Orosz Nemzeti Tanácshoz, melyben tudatta: „a csehszlovák kormány kinevezett az autonóm Direktórium elnökének.” |
Tétel ukránul Г. Жаткович направив Центральній Руській Народній Раді попередньо завізований президентом Чехословаччини лист, у якому повідомлялося: «... чехословацький уряд призначив мене управителем автономної Директорії». |
Név Gregory Zhatkovych |
Név ukránul Г. Жаткович |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Központi Orosz Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Руська Народна Рада |
Tárgyszó ukránul автономія, народна рада, губернатор |
Év 1919. |
Hónap szeptember |
Nap 10. |
Tétel Az Ausztriával Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnt létezni. E szerződés 10–13. cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy „A Kárpátoktól délre lakó rutének területét a Szövetséges és Társult Főhatalmak által megállapított határok között a Csehszlovák Államon belül olyan autonóm egység alakjában fogja megszervezni, amely a Csehszlovák Állam egységével összeegyeztethető legszélesebb körű önkormányzattal lesz felruházva”. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) – T. G. Masaryk köztársasági elnök Kárpátalja helyzetéről: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. […] Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. [...] Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra.” |
Tétel ukránul Згідно з Сен-Жерменським мирним договором з Австрією, припинила своє існування колишня Австро-Угорська монархія. Згідно зі статтями 10–13 цього договору Чехословаччина зобов’язувалася «встановити територію русинів на південь від Карпат у кордонах, визначених головними союзниками і дружніми державами, як автономну одиницю в рамках Чехословацької держави, із найвищим ступенем самоуправи, який тільки можливий при збереженні єдності Чехословацької держави» (Опубліковано в офіційному зводі законів під № 508 від 31 грудня 1921 року.) – Президент республіки Т. Г. Масарик висловився про становище Закарпаття так: «причини сьогоднішніх відносин необхідно шукати в попередньому режимі. […] Першим нашим обов’язком є підняти народ до рівня парламентаризму. […] Підкарпатська Русь потребує трьох основних реформ: відкриття шкіл, заснування закладів охорони здоров’я і земельної реформи». |
Név T. G. Masaryk |
Név ukránul Т.Г. Масарик |
Helyszín Saint-Germain-en-Laye |
Helyszín ukránul Сен-Жермен-Ан-Ле |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Австрія, мирний договір, Австро-Угорська Монархія, Чехословацька Республіка, руська територія, автономія, Підкарпатська Русь, освіта, охорона здоров'я, земельна здоров'я |
Év 1920. |
Hónap február |
Nap 19. |
Tétel Lemondott Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriuma. |
Tétel ukránul Автономна Директорія Підкарпатської Русі подала у відставку. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul відставка, Підкарпатська Русь, адміністрація, автономія |
Év 1922. |
Hónap január |
Nap 16. |
Tétel Edvard Beneš miniszterelnök expozéja Kárpátalja viszonyairól az alkotmányjogi bizottság ülésén: „itt nem a Csehszlovák Köztársaságban való föderációról van szó, hanem egy autonómiáról: iskolai és kultuszügyekben az összállam keretén belül […] a lakosság politikailag teljesen éretlen és 70 százaléka írni-olvasni nem tud. A nemzetiségi és felekezeti viszonyok nagyon bonyolultak. […] A katonai diktatúra már meg lett, a statárium meg lesz szűntetve.” |
Tétel ukránul Прем’єр-міністр Едвард Бенеш на засіданні комісії з конституційного права відзначив, зокрема, таке: «Тут йдеться не про федерацію у Чехословацькій Республіці, а про автономію: в питаннях освіти і культури в загальнодержавних рамках […]. Населення політично незріле, 70% не вміє читати/писати. Національні та релігійні відносини дуже складні. […]. Військова диктатура уже скасована, а незабаром буде скасований і стотаріум». |
Név Edvard Beneš |
Név ukránul Едвард Бенеш |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, культурно-освітня діяльність, автономія |
Év 1923. |
Hónap március |
Nap 22. |
Tétel Munkácson megalakult az Alekszandr Duchnovics nevét viselő ruszin kulturális-felvilágosító egyesület (Duchnovics Társaság). |
Tétel ukránul У Мукачеві засноване Руське культурно-просвітницьке товариство імені Олександра Духновича (Общество имени А. Духновича). |
Név Alekszandr Duchnovics |
Név ukránul Олександр Духновича |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Duchnovics Társaság |
Intézménynév ukránul товариство імені Олександра Духновича |
Tárgyszó ukránul русини, товариство, культурно-освітня діяльність, заснування інституції |
Év 1926. |
Hónap június |
Nap 10. |
Tétel Kárpátalja parlamenti képviselői egységesen állást foglaltak a terület nagyzsupává alakítása ellen, mert az szerintük az autonómia megadásának újabb elodázását jelenti. |
Tétel ukránul Усі депутати парламенту від Підкарпатської Русі зробили спільну заяву проти реорганізації території краю в наджупу, оскільки вважали це новою, черговою відстрочкою надання краю автономії. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul велика жупа, автономія, адміністрація |
Év 1931. |
Hónap november |
Nap 4. |
Tétel Anton Beszkid, Kárpátalja kormányzója nyilatkozata szerint. „Az autonómia feltételei száz százalékig teljesedésbe mentek. Kétséges azonban, hogy az autonómiát mindjárt most meg lehet valósítani száz százalékig. Az autonómia inkább a fejlődés dolga.” |
Tétel ukránul Губернатор Підкарпатської Русі Антон Бескид заявив: «Умови автономії наповнились на всі сто відсотків. Однак сумнівно, що автономію можна впровадити на всі сто відсотків вже зараз. Автономія переважно є справою еволюції». |
Név Anton Beszkid |
Név ukránul Антон Бескид |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, автономія, губернатор |
Év 1934. |
Hónap május |
Nap 3-7. |
Tétel Kárpátalján járt Edvard Beneš külügyminiszter, aki Ungváron tartott beszédében kijelentette: „az autonómia ügye súlyos pénzügyi kérdést jelent”, „Podkarpatszka Rusz először a republikáé és aztán az idevaló népé.” Felkereste Munkácsot, Beregszászt, Nagyszőlőst és Técsőt is. |
Tétel ukránul Закарпаття відвідав міністр закордонних справ Едвард Бенеш, який під час виступу в Ужгороді, зокрема, заявив: «автономія є непростим фінансовим питанням», «Підкарпатська Русь насамперед належить Республіці, а вже потім місцевому населенню». Міністр також побував у Мукачеві, Берегові, Виноградові та Тячеві. |
Név Edvard Beneš |
Név ukránul Едвард Бенеш |
Helyszín Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős,Técső |
Helyszín ukránul Ужгород, Мукачево, Берегове, Виноградово, Тясів |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, фінанси, автономія |
Év 1935. |
Hónap május |
Nap eleje |
Tétel Edvard Beneš egy pozsonyi választási beszédében kijelentette: „Podkarpatszka Rusz autonómiájának megvalósítását nem lehet tovább halasztani, mert már nincs akadály a békeszerződés és az alkotmánytörvény határozmányai megvalósításának útjában.” |
Tétel ukránul Едвард Бенеш в одному з виступів під час виборчої кампанії заявив: «Не можна далі відкладати надання автономії Підкарпатській Русі, оскільки вже нема перешкод на шляху реалізації конституційних положень та умов мирного договору». |
Név Edvard Beneš |
Név ukránul Едвард Бенеш |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, автономія |
Év 1937. |
Hónap január |
Nap 1. |
Tétel Nyugdíjba vonult Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke. Helyét nem töltik be az autonómia „közelgő bevezetése” miatt. |
Tétel ukránul Виходить на пенсію Антонін Розсипал, президент земської адміністрації Підкарпатської Русі. Його посаду залишають вільною у зв’язку з «близьким введенням автономії». |
Név Antonín Rozsypal |
Név ukránul Антонін Розсипал |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Országos Hivatal |
Intézménynév ukránul Крайове управління |
Tárgyszó ukránul автономія, президент крайової адміністрації |
Év 1937. |
Hónap június |
Nap 26. |
Tétel A parlament megszavazta a kárpátaljai kormányzói jogkört szabályozó 172. sz. törvényt. Október 28-án Edvard Beneš köztársasági elnök prágai ünnepi beszédében (a köztársaság alapításának 19. évfordulóján) így fogalmazott: „A Podkarpatszka Rusz önkormányzatáról szóló törvény e napokban első fázisában már életbe lépett. A távolabbi lépések bizonyára nem túlságosan távoli időben fognak történni s ezekben meghatározzák ennek a területnek különleges viszonyai szerint a további fejlődést. […] Ennek az államnak kormánya tudatában van mind kötelezettségeinek, mind erejének, amellett ki fog tartani evolúciós módszerei mellett.” |
Tétel ukránul Парламент проголосував за закон № 172, який регулювував повноваження губернатора Підкарпатської Русі. 28 жовтня Президент Республіки Едвард Бенеш під час виступу в Празі з нагоди 19-ої річниці утворення республіки зауважив: «Закон про самоврядування Підкарпатської Русі у своїй першій фазі вступив у силу вже у ці дні. Наступні кроки, які будуть зроблені в недалекому майбутньому, визначать подальший розвиток цієї території серед особливих умов. […] Уряд нашої держави свідомий своїх зобов’язань та своєї сили і буде відстоювати свої еволюційні методи». |
Név Edvard Beneš |
Név ukránul Едвард Бенеш |
Helyszín Prága |
Helyszín ukránul Прага |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul автономія, закон, губернатор, адміністративні повноваження |
Év 1937. |
Hónap október |
Nap 8. |
Tétel Életbe lépett a kormányzói jogkört szabályozó 1937. évi 172. sz. törvény, amelyet a csehszlovák sajtó a podkarpatszka ruszi autonómia alapjának nevezett. |
Tétel ukránul Набрав чинності закон № 172 від 1937 р. про повноваження губернатора Підкарпатської Русі, який чехословацька преса назвала фундаментом автономії краю. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul автономія, губернатор |
Év 1938. |
Hónap október |
Nap 6. |
Tétel Andrij Hlinka Szlovák Néppártja Zsolnán kikiáltotta Szlovákia autonómiáját. Létrejött a Második Cseh-Szlovák Köztársaság. |
Tétel ukránul Словацька народна партія Андрія Глінки в м. Жіліна проголосила автономію Словаччини. Утворена друга Чехословацька Республіка. |
Név Andrij Hlinka |
Név ukránul Андрія Глінка |
Helyszín Zsolna |
Helyszín ukránul Жіліна |
Intézménynév Szlovák Néppárt |
Intézménynév ukránul Словацька народна партія |
Tárgyszó ukránul політична заява, автономія |
Év 1938. |
Hónap október |
Nap 8. |
Tétel Ungváron közös ülést tartott a Központi Ukrán Nemzeti Tanács és a Központi Orosz Nemzeti Tanács. A két nemzeti tanács tagjaiból megalakították Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsát, amely első memorandumában kinyilatkoztatta, hogy magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület egyetlen törvényes képviselőjének tartja, a hatalmat azonnal át kell adni az autonóm kormánynak. |
Tétel ukránul В Ужгороді Центральна Українська Народна Рада та Центральна Руська Народна Рада провели спільне засідання. З представників обох Народних Рад утворили Народну Раду Підкарпатської Русі, яка в першому своєму меморандумі заявила, що вважає себе єдиним законним представником руських територій, наділених правом самовизначення та самоврядування. Владу потрібно негайно передати автономному урядові. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народна рада, політична заява, русини, самоврядування, автономія |
Év 1938. |
Hónap október |
Nap 11. |
Tétel A cseh-szlovák minisztertanács jóváhagyta a kárpátaljai autonóm kormány személyi összetételét. Bródy András (Autonóm Földműves Szövetség) a miniszterelnök. |
Tétel ukránul Рада міністрів Чехословаччини затвердила перший уряд (кабінет міністрів) Підкарпатської Русі. Андрій Броді (Автономний земледільський союз) стає прем’єр-міністром. |
Név Bródy András |
Név ukránul Андрій Броді |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Autonó Földmíves Szövetség |
Intézménynév ukránul Автономний земледільський союз |
Tárgyszó ukránul автономія, автономний уряд, прем’єр-міністр |
Év 1938. |
Hónap november |
Nap 22. |
Tétel Prágában jóváhagyták a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról szóló alkotmánytörvényt, mely törvénybe foglalta az autonómiát, saját kormány és parlament felállítását. (A törvénytárban kihirdetve december 16-án 328. számmal.) |
Tétel ukránul У Празі затвердили Конституційний закон про автономію Підкарпатської Русі, на основі якого узаконено крайову автономію з правом мати свій уряд і Сойм (крайовий парламент) (опубліковано в офіційному зводі законів 16 грудня за № 328). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Prága |
Helyszín ukránul Прага |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul автономія, Конституційний закон, заснування інституції, федералізація |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 16. |
Tétel Kárpáti Ukrajnában általános mozgósítást rendeltek el. – Délutánra Béldy Alajos csapatai elérték Vereckénél a lengyel határt, estére Huszt – heves harcok árán – magyar kézre került. – Teleki Pál miniszterelnök a képviselőház ülésén bejelentette, hogy Kárpátalja visszafoglalása után a ruszinok („a testvér rutén nép”) autonómiát fognak kapni. |
Tétel ukránul У Карпатській Україні оголошено загальну мобілізацію. – У другій половині дня загони Алайоша Белді досягли польського кордону біля Верецького перевалу, а ввечері – ціною жорстоких боїв – Хуст опинився в руках угорців. – Прем’єр-міністр Пал Телекі на засіданні парламенту заявив, що після повернення Закарпаття русини («братський рутенський народ») отримають автономію. |
Név Béldy Alajos, Teleki Pál |
Név ukránul |
Helyszín Verecke, Huszt |
Helyszín ukránul Верецький перевал, Хуст |
Intézménynév Kárpáti Ukrajna |
Intézménynév ukránul Карпатська Україна |
Tárgyszó ukránul Карпатська Україна, мобілізація, польський кордон, автономія, русинський народ |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 18. |
Tétel Budapesten Teleki Pál miniszterelnök elnökletével értekezlet kezdődött a kárpátaljai önkormányzat előkészítéséről. |
Tétel ukránul У Будапешті під головуванням прем’єр-міністра Пала Телекі розпочинається нарада з підготовки Підкарпатського самоврядування. |
Név Teleki Pál, |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будаешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорський уряд, автономія, прем’єр-міністр, національна політика |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 21. |
Tétel A Magyar Nemzet közölte Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök közös kiáltványát Kárpátalja népéhez: „a rutén népnek a magyar államiság keretén belül meg kell kapnia az önkormányzatot, amelyet azon kívül való életében elérni nem tudott.” |
Tétel ukránul Газета «Magyar Nemzet» («Мадяр Немзет») публікує спільне звернення регента Міклоша Горті та прем’єр-міністра Пала Телекі до населення Підкарпаття: «Рутенський народ у рамках угорської державності повинен отримати власне самоврядування, якого, проживаючи за її межами, досягти не зміг». |
Név Horthy Miklós, Teleki Pál |
Név ukránul Міклош Горті, Пал Телекі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, автономія, русини, національна політика |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 24-25. |
Tétel A Técsői és a Szobránci járásba látogatott Teleki Pál miniszterelnök. |
Tétel ukránul Прем’єр-міністр Пал Телекі відвідав Тячівський та Собранецький округи. |
Név Teleki Pál, |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín Técsői járás, Szobránci járás |
Helyszín ukránul Тячівський район, Собранецький район |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul офіційне відвідування, прем'єр міністр |
Év 1939. |
Hónap május |
Nap 5. |
Tétel Kihirdetik az ún. II. zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) a zsidó származású magyar állampolgárok „közéleti és gazdasági térfoglalásának” további korlátozásáról. |
Tétel ukránul Опубліковано другий «єврейський закон» (закон № IV від 1939 року) про подальше обмеження «впливу в суспільному та економічному житті» угорських громадян єврейської національності. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul другий єврейський закон, євреї |
Év 1939. |
Hónap május |
Nap 14. |
Tétel A szent jobbot szállító „aranyvonat” áthaladt Csapon, Ungváron, Bátyun, Munkácson, Beregszászban. Munkácson az ereklyét végigvitték a városon. A körmenet tagja volt többek között Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás. |
Tétel ukránul «Золотий поїзд», який перевозив правицю Святого Іштвана, проїхав через Чоп, Ужгород, Батьово, Мукачево, Берегово. У Мукачеві реліквію пронесли містом. У хресній ході участь взяв, зокрема, кардинал-примас Юстиніан Шереді. |
Név Serédi Jusztinián |
Név ukránul Юстиніан Шереді |
Helyszín Csap, Ungvár, Bátyu, Munkács, Beregszász, Munkács |
Helyszín ukránul Чоп, Ужгород, Мукачево, Берегове, Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul свята правиця, католицька церква, церковний культ |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap 1. |
Tétel Németország megtámadta Lengyelországot, amivel kezdetét vette a második világháború. Magyarországon rendkívüli állapotot vezettek be. Korlátozták a gyülekezési jogot, bevezették a szigorú sajtócenzúrát, eltörölték a munkaidő korlátozását és a fizetett szabadságot, bevezették a hatósági árszabást. |
Tétel ukránul Німеччина напала на Польщу, що стало початком Другої світової війни. В Угорщині введено надзвичайний стан. Обмежувалося право на проведення зборів і мітингів, запроваджувалася перевірка періодики (внутрішня цензура) і закордонної друкованої продукції, скасовувалися обмеження робочого часу та оплачувані відпустки, встановлювалися фіксовані ціни, визначені державними органами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Друга світова війна, польсько-німецькі відносини, воєнні заходи |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap 27. |
Tétel Ezen a napon délután a szovjet csapatok a Vereckei-hágónál elérték a magyar határt, este a Tatár-hágónál, szeptember 28-án este az Uzsoki-hágónál. A parancsnokság felvette a kapcsolatot a magyar határőrséggel „a határvonalak pontos megállapítása céljából”. |
Tétel ukránul У другій половині дня радянські війська вийшли на угорський кордон біля Верецького перевалу, ввечері – вже біля Яблунецького, а у вечір 28 вересня досягли кордону й на Ужоцькому перевалі. Командування зв’язалося з угорською прикордонною службою для «з’ясування точної лінії кордону». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Uzsoki-hágó |
Helyszín ukránul Верецький перевал, Ужоцький перевал |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul радянська армія, угорський кордон, прикордонна служба |
Év 1940. |
Hónap május |
Nap 26. |
Tétel Ungvárra érkezett Teleki Pál miniszterelnök, hogy kárpátaljai gazdasági és politikai kérdésekről tárgyaljon. Többek között ismertette az autonómia-tervezetet. |
Tétel ukránul В Ужгород прибув прем’єр-міністр Пал Телекі, щоб обговорити економічне та політичне становище на Прикарпатті. Високопосадовець також представив проект автономії. |
Név Teleki Pál |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul офіційне відвідування, автономія |
Év 1940. |
Hónap július |
Nap 23. |
Tétel Teleki Pál miniszterelnök a parlament elé terjesztette a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot. |
Tétel ukránul Прем’єр-міністр Пал Телекі представив парламенту законопроект про Підкарпатське Воєводство та його самоврядування. |
Név Teleki Pál |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátaljai Vajdaság |
Intézménynév ukránul Підкарпатське Воєводство |
Tárgyszó ukránul національна політика, законопроект, автономія |
Év 1940. |
Hónap augusztus |
Nap 5. |
Tétel Katonai vezető körök követelésére Teleki Pál miniszterelnök visszavonta a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot. |
Tétel ukránul На вимогу військового командування прем’єр-міністр Пал Телекі відкликав законопроект про Підкарпатське Воєводство та його самоврядування. |
Név Teleki Pál |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátaljai Vajdaság |
Intézménynév ukránul Підкарпатське Воєводство |
Tárgyszó ukránul законопроект, національна політика, автономія |
Év 1941. |
Hónap március |
Nap 21. |
Tétel A szovjet fővárosból elindult a Moszkva–Budapest menetrend szerinti járat első szerelvénye (menetidő 50 óra). Ez a vonat hozta a visszaszármaztatott 1848/1849-es zászlókat. Az ünnepélyes fogadás a lavocsnei határállomáson volt március 23-án. |
Tétel ukránul З радянської столиці вирушив перший потяг за регулярним маршрутом Москва – Будапешт (тривалість поїздки 50 годин). Цей потяг віз прапори 1848/1849 років, які СРСР повернув Угорщині. Урочистий прийом відбувся на прикордонній станції Лавочне 23 березня. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva, Budapest |
Helyszín ukránul Москва, Будапешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul залізниця, поїзд, прапори 1848/1849, угорсько-радянські відносини |
Év 1943. |
Hónap január |
Nap 1. |
Tétel „(A visszacsatolt kárpátaljai területről” felsőházi tagként hívták be a parlamentbe Demjanovich Pétert, Kricsfalussy-Hrabár Endrét és Ganyó Istvánt. |
Tétel ukránul «З повернутої Підкарпатської території» до Верхньої палати парламенту були кооптовані Петро Дем’янович, Андрій Крічфалуші-Грабар та Стефан Ганьо. |
Név Demjanovich Péter, Kricsfalussy-Hrabár Endre, Ganyó István |
Név ukránul Петро Дем’янович, Андрій Крічфалуші-Грабар, Стефан Ганьо |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські депутати |
Év 1943. |
Hónap november |
Nap 5. |
Tétel Huszton felavatták az első világháborúban elesettek emlékművét. Beszédet mondott többek között Kállay Miklós miniszterelnök. |
Tétel ukránul У Хусті урочисто відкрито пам’ятник загиблим у Першій світовій війні. На урочистостях з промовою виступив прем’єр-міністр Міклош Каллої. |
Név Kállay Miklós |
Név ukránul Міклош Каллої |
Helyszín Huszt |
Helyszín ukránul Хуст |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul пам’ятник загиблим у Першій світовій війні, прем’єр-міністр, офіційне відвідування |
Év 1944. |
Hónap augusztus |
Nap 26. |
Tétel Kárpátalján földet ért a partizánmozgalom ukrán törzskara és a Magyarországi Kommunista Párt Központi Bizottsága képviselői által megalakított partizánegység Iván Priscsepa parancsnokságával. |
Tétel ukránul У Закарпатті десантувався сформований Українським штабом партизанського руху спільно з представниками ЦК Комуністичної партії Угорщини партизанський загін під командуванням Івана Прищепи. |
Név Iván Priscsepa |
Név ukránul Іван Прищепа |
Helyszín Kárpátalja |
Helyszín ukránul Закарпаття |
Intézménynév Magyarországi Kommunista Párt |
Intézménynév ukránul Комуністична партія Угорщини |
Tárgyszó ukránul партизани, українці |
Év 1944. |
Hónap december |
Nap 22. |
Tétel A 4. Ukrán Front katonai tanácsának rendelkezésére Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa köriratot adott ki „A német nemzetiségű lakosság mozgósításáról és kétkezi munkások toborzásáról fakitermeléshez”. A mozgósított személyek 15 napra elegendő élelemmel voltak kötelesek jelentkezni a gyűjtőhelyeken. Többségük a nova horlivkai (Donbász) szénkombinátban lett munkaszolgálatos. |
Tétel ukránul На основі розпорядження військової ради фронту Народна Рада Закарпатської України видала свій циркуляр «Про мобілізацію населення німецької національності і робітників як тяглової сили на вивозку дерева». Мобілізованим належало взяти з собою харчів на 15 днів дороги і з’явитися на збірні пункти. Найбільше їх направили у складі робітничого батальйону на коксохімічний комбінат міста Нова Горлівка (Донбас). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Nova Horlivka (Donbász), |
Helyszín ukránul Горлівка (місто у Донецькій області) |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul 4-й Український фронт, Народна Рада, мобілізація, німецька національність |
Év 1945. |
Hónap január |
Nap elején |
Tétel František Nemec tisztviselői karával együtt elhagyta Husztot és a szlovákiai Kassára költözött. |
Tétel ukránul Франтішек Нємец із корпусом чиновників покинув Хуст і перебрався в Кошице (Словаччина). |
Név František Nemec, |
Név ukránul Франтішек Нємец |
Helyszín Huszt, Kassa, |
Helyszín ukránul Хуст, Кошице |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul державне управління, Чехословаччина, Радянсько-чехословацькі відносини, |
Év 1945. |
Hónap április |
Nap 29. |
Tétel Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa dekrétumot adott ki a közoktatás reformjáról. A dekrétum a papi szemináriumok kivételével minden tanintézetet államivá, a pedagógusokat állami alkalmazottakká nyilvánította. |
Tétel ukránul Народна Рада Закарпатської України видала декрет «Про реформу народної освіти». Усі навчальні заклади, крім духовних семінарій, перейшли в категорію державних, а педагоги стали державними службовцями. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa, |
Intézménynév ukránul Народна Рада Закарпатської України |
Tárgyszó ukránul Народна рада, постанова, реформа освіти, освіта, школи, націоналізація, духовенство |
Év 1947. |
Hónap február |
Nap 9. |
Tétel Megtartották az első olyan választás az Ukrán SZSZK egykamarás Legfelsőbb Tanácsába (az USZSZK második összehívású Legfelsőbb Tanácsa), amelyben már a kárpátaljaiak is részt vettek. Kárpátaljáról kilenc képviselőt választottak meg, közte Petruscsak Ivánt, Pincsuk Hrihorijt, Popovics Dmitrót, Turjanica Ivánt. |
Tétel ukránul На Закарпатті пройшли перші вибори в однопалатну Верховну Раду Української РСР (ВР УРСР 2-го скликання). Від області обрано дев’ять депутатів, серед них Петрущак Іван, Пінчук Григорій, Попович Дмитро, Туряниця Іван. |
Név Petruscsak Iván, Pincsuk Hrihorij, Popovics Dmitró, Turjanica Iván |
Név ukránul Петрущак Іван, Пінчук Григорій, Попович Дмитро, Туряниця Іван |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa, |
Intézménynév ukránul Верховна Рада УРСР |
Tárgyszó ukránul вибори, депутати |
Év 1953. |
Hónap március |
Nap 5. |
Tétel Meghalt J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. |
Tétel ukránul Помер державний лідер Радянського Союзу Йосиф Сталін – голова Ради Міністрів СРСР і перший секретар ЦК КПРС. |
Név J. V. Sztálin |
Név ukránul Йосиф Сталін |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перший секретар ЦК КПРС |
Év 1959. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel A Szovjetunióban kötelezővé vált a nyolcosztályos általános iskola elvégzése. |
Tétel ukránul У СРСР обов’язковою стала восьмирічна освіта. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul восьмирічна освіта, освіта, загальна середня освіта |
Év 1964. |
Hónap július |
Nap 15. |
Tétel A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa törvényt fogadott el „a kolhoztagok nyugdíjáról és segélyezéséről”. A lakosság „életszínvonalának javítása” érdekében az állam bevezeti a kolhoztagok számára az „öregségi nyugdíjat”. A kolhozban dolgozó nők – hasonlóan a gyárakban és hivatalokban dolgozó asszonyokhoz – immár jogosulttá váltak gyermekgondozási segélyre a gyermekszülési szabadság időszakára. A szülési szabadság 56 naptári nap a gyermek születése előtt és 56 naptári nap a gyermek születése után. |
Tétel ukránul Верховна Рада СРСР прийняла закон «Про пенсії і допомогу членам колгоспів». Для «підвищення добробуту» населення держава запровадила у колгоспах пенсії «по старості». Встановлено допомогу жінкам на час відпустки за вагітністю та пологами, якою мали право користуватися робітниці та жінки-службовці. Надавалося 56 календарних днів відпустки до пологів і 56 календарних днів після. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада СРСР |
Tárgyszó ukránul закон, члени колгоспу, пенсія, допомога, відпустка за вагітністю |
Év 1969. |
Hónap június |
Nap 14. |
Tétel Választások a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Верховної Ради СРСР. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада СРСР |
Tárgyszó ukránul вибори, депутати |
Év 1970. |
Hónap június |
Nap 14. |
Tétel Választások a Szovjetunió 8. összehívású Legfelsőbb Tanácsába. Kárpátaljai képviselők – Pitra Jurij, Szkucska Irina, Ivanov Borisz, Ilnickij Jurij. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Верховної Ради СРСР 8-го скликання. Депутати від Закарпатської області: Юрій Питра, Ірина Скучка, Боріс Іванов, Юрій Ільницький. |
Név Pitra Jurij, Szkucska Irina, Ivanov Borisz, Ilnickij Jurij |
Név ukránul Юрій Питра, Ірина Скучка, Боріс Іванов, Юрій Ільницький |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul вибори, закарпатські депутати, депутати |
Év 1984. |
Hónap február |
Nap 9. |
Tétel Meghalt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára (1982–1984), a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. |
Tétel ukránul Помер Юрій Андропов, генеральний секретар ЦК КПРС (1982–1984), голова Президії Верховної Ради СРСР. |
Név Jurij Andropov |
Név ukránul Юрій Андропов |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév SZKP KB |
Intézménynév ukránul ЦК КПРС |
Tárgyszó ukránul генеральний секретар ЦК КПРС |
Év 1988. |
Hónap június-augusztus |
Nap |
Tétel Országszerte méltatták, hogy a Kijevi Rusz 1000 éve vette fel a kereszténységet. |
Tétel ukránul Урочисто відзначено 1000-річчя Хрещення Русі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Київська Русь, християнство, політика пам'яті |
Év 1988. |
Hónap október |
Nap 4. |
Tétel Megtartották az Ukrán Helsinki Bizottság első megyei konferenciáját. |
Tétel ukránul Відбулася перша обласна конференція Української гельсінської спілки (УГС). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán Helsinki Bizottság |
Intézménynév ukránul Українська гельсінська спілка |
Tárgyszó ukránul людські права, заснування інституції |
Év 1989. |
Hónap december |
Nap 3. |
Tétel Munkácson az Ukrajnai Helsinki Bizottság által szervezett tömegdemonstráción első ízben használták a kék-sárga zászlót. |
Tétel ukránul На багатолюдному мітингу в Мукачеві силами активістів УГС вперше було піднято синьо-жовтий прапор. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Munkács |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév Ukrajnai Helsinki Bizottság |
Intézménynév ukránul Українська гельсінська спілка |
Tárgyszó ukránul багатолюдний мітинг, використання прапору, національна символіка |
Év 1990. |
Hónap június |
Nap 12. |
Tétel Moszkvában elfogadták az Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság állami függetlenségéről szóló nyilatkozatot. |
Tétel ukránul У Москві прийнято декларацію, що проголошувала державну незалежність РСФРР (Російської Соціалістичної Федеративної Радянської Республіки). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva |
Helyszín ukránul Москва |
Intézménynév Orosz Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság |
Intézménynév ukránul Російської Соціалістичної Федеративної Радянської Республіки |
Tárgyszó ukránul державотворення, незалежність |
Év 1990. |
Hónap szeptember |
Nap 25. |
Tétel A KMKSZ levélben fordult az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, melyben az intézet állásfoglalását kéri a kárpátaljai magyar helységnevek használatával kapcsolatban. Az akadémiai intézet válaszlevelében a magyar helységnevek használata mellett foglalt állást, és javasolta a köznévi előtaggal ellátott hosszabb névváltozatok használatát, pl. Tiszaásvány, Tiszaágtelek stb. |
Tétel ukránul Товариство угорської культури Закарпаття звернулося до Інституту мовознавства Академії наук Угорщини з проханням висловити свою позицію щодо використання угорськомовних назв населених пунктів Закарпаття. Наукова установа у листі-відповіді висловилася за використання угорських назв, рекомендуючи вживання довших власних назв, доповнених часткою – загальною назвою. Наприклад, Тісоашвань, Тісоагтелек тощо. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév KMKSZ, MTA |
Intézménynév ukránul Академія наук Угорщини, Товариство угорської культури Закарпаття |
Tárgyszó ukránul угорські назви населених пунктів, назва населеного пункту, використання мови |
Év 1990. |
Hónap október |
Nap 2-17. |
Tétel Kijevben a diákok éhségsztrájkkal adtak nyomatékot politikai követeléseiknek, többek között követelték az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa elnökének lemondását. |
Tétel ukránul У Києві пройшла Революція на граніті – голодування студентів, які вимагали відставки голови Ради Міністрів УРСР і задоволення низки інших політичних вимог. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév Ukrán SZSZK Minisztertanács |
Intézménynév ukránul Ради Міністрів УРСР |
Tárgyszó ukránul студенти, голодування, політичні вимоги, прем'єр міністр |
Év 1990. |
Hónap december |
Nap 23. |
Tétel Újjáéledt Ungváron a kárpátaljai Proszvita Társaság. |
Tétel ukránul В Ужгороді відбулася установча конференція по відродженню на Закарпатті товариства «Просвіта». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Proszvita Társaság |
Intézménynév ukránul товариство Просвіта |
Tárgyszó ukránul відроджується |
Év 1991. |
Hónap február |
Nap 12. |
Tétel Az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa határozatot fogadott el a Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság autonómiájának megújításáról. – Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadja az ukrán nyelv és a nemzetiségi nyelvek fejlődésének 2000-ig tartó időszakra kidolgozott állami programját. A dokumentum nagy része az 1989-ben elfogadott nyelvtörvény végrehajtási rendelete. |
Tétel ukránul Верховна Рада УРСР ухвалила постанову про відновлення Кримської Автономної Радянської Соціалістичної Республіки. – Також прийнято постанову Верховної Ради УРСР «Про Державну програму розвитку української та національних мов в Українській РСР на період до 2000 року». Документ своєю основною частиною був спрямований на виконання положень «Закону про мови» від 1989 року. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév USZSZK Legfelsőbb Tanácsa, Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, |
Intézménynév ukránul Верховна Рада УРСР, Кримська Автономна Радянська Соціалістична Республіка |
Tárgyszó ukránul автономія, українська мова, мови національних меншин, мовний закон |
Év 1991. |
Hónap szeptember |
Nap 27. |
Tétel Tüntetők körülvették a Kárpátaljai megyei tanács épületét, és éhségsztrájkkal nyomatékosították politikai követeléseiket. Szeptember 4-én az ungvári városi tanács, szeptember 14-én pedig a megyei tanács Demokratikus Platform elnevezésű képviselői csoportja követelte a megyei tanács és a megyei végrehajtó bizottság menesztését. A követelés azután fogalmazódott meg, hogy a megyei vezetés, élén Mihajlo Voloscsukkal, amellett foglalt állást, hogy Kárpátaljának autonómiát kell kapnia az ukrán államon belül. A nemzeti erők nem értettek ezzel egyet. Mihajlo Voloscsuk szeptember 31-én beadta lemondását. |
Tétel ukránul Пікетування обласної ради народних депутатів, голодування з політичними вимогами. Пікетування пов’язане з тим, що Ужгородська міська рада 4 вересня, а 14 вересня депутатська група обласної ради «Демократична платформа» схвалили заяву з вимогою відставки обласної ради і обласного виконавчого комітету. Такий перебіг подій був викликаний ідеєю обласного керівництва на чолі з Михайлом Волощуком про автономію Закарпаття у складі незалежної України. Проти цього виступили націонал-патріотичні сили краю. Михайло Волощук 31 вересня написав заяву про відставку. |
Név Mihajlo Voloscsuk |
Név ukránul Михайло Волощук |
Helyszín Kárpátalja |
Helyszín ukránul Закарпаття |
Intézménynév Demokratikus Platform |
Intézménynév ukránul Демократична платформ |
Tárgyszó ukránul мітинг, голодування, політичні вимого, автономія |
Év 1991. |
Hónap október |
Nap 27. |
Tétel Ungváron megtartották a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának alakuló kongresszusát. A Liga hét nemzeti-kulturális szövetséget tömörített: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ľudovít Štúr Szlovák Nemzeti-Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Németek Újjászületés Szövetsége, Menora Kárpátaljai Zsidó Kultúregyesület, az Orosz Ház Egyesület, a Roma Szövetség és a Kárpátaljai Ruszinok Társasága. A Liga létrehozását a KMKSZ kezdeményezte. A Liga követelte, hogy Kárpátalja kapjon speciális önkormányzati státust, melynek keretei között a régió minden kisebbsége jogot kap saját nemzeti autonóm terület megalakítására. A Ligához nem csatlakoztak a kárpátaljai román kisebbség képviselői, mivel nem értettek egyet a különleges önkormányzati státus eszméjével. |
Tétel ukránul В Ужгороді відбувся установчий конгрес Демократичної ліги національностей Закарпаття, яка об’єднала 7 національно-культурних товариств краю (Товариство угорської культури Закарпаття, Словацьке національно-культурне товариство ім. Людовіта Штура, товариство німців краю «Відродження», товариство євреїв області «Менора», «Русский Дом», «Рома» та Товариство подкарпатських русинів). Ініціатор створення – ТУКЗ. Ліга виступила за надання Закарпаттю спеціального самоврядного статусу, в межах якого кожна меншина краю матиме право на утворення власної національно-територіальної автономії. До Ліги не увійшли представники румунської меншини, оскільки вони не підтримали ідею самоврядного статусу Закарпаття. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligája, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ľudovít Štúr Szlovák Nemzeti-Kulturális Szövetség, Kárpátaljai Németek Újjászületés Szövetsége, Menora Kárpátaljai Zsidó Kultúregyesület, Orosz Ház Egyesület, Roma Szövetség Kárpátaljai Ruszinok Társasága, KMKSZ |
Intézménynév ukránul Товариство угорської культури Закарпаття, Словацьке національно-культурне товариство ім. Людовіта Штура, товариство німців краю «Відродження», товариство євреїв області «Менора», «Русский Дом», «Рома» ,Товариство подкарпатських русинів |
Tárgyszó ukránul конгрес, національно-культурне товариство, автономія, самоврядний статус, національні меншини |
Év 1991. |
Hónap december |
Nap 1. |
Tétel Az Ukrajnában megtartott országos népszavazáson a lakosság 92,59%-a támogatta a köztársaság függetlenségét. – Ukrajnában először került sor államfőválasztásra, melynek ereményeképpen Leonyid Kucsma lett az ország elnöke. Kárpátalján is Kravcsukra szavaztak a legtöbben (270.621 fő). – Kárpátalján 546.540 választópolgár (a megye felnőtt lakosságának 78%-a) a terület különleges státusú önkormányzatára szavazott. – A Beregszászi járásban a felnőtt lakosság 81,4%-a a magyar autonóm körzet megalakítására szavazott. |
Tétel ukránul На всеукраїнському референдумі Акт проголошення незалежності України підтримало 92,59% закарпатців, що взяли участь у голосуванні. – В Україні відбулися вибори першого президента України, яким за результатами волевиявлення став Леонід Кравчук. На Закарпатті Л. Кравчук отримав найбільшу кількість голосів у порівнянні з іншими кандидатами – 270.621. – На загальнообласному референдумі 546.540 осіб (78% дорослого населення області) висловилося за надання Закарпаттю статусу самоврядної території у складі незалежної України. – На місцевому референдумі 81,4% дорослого населення Берегівського району висловилось за утворення в його межах Угорського автономного територіального округу. |
Név Leonyid Kucsma, Leonyid Kravcsuk, |
Név ukránul Леонід Кравчук, Леонід Кучма |
Helyszín Ukrajna, Kárpátalja |
Helyszín ukránul Україна, Закарпаття |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul референдум, державотворення, самоврядування, угорський автономний округ, автономія |
Év 1992. |
Hónap június |
Nap 25. |
Tétel Ukrajna Legfelsőbb Tanács törvényt fogadott el az ukrajnai nemzeti kisebbségekről, mely többek között kimondja, hogy az állam szavatolja minden nemzeti kisebbség számára a jogot a nemzeti-kulturális autonómiára. |
Tétel ukránul Верховна Рада України прийняла Закон України «Про національні меншини в Україні», в якому сказано, що держава гарантує всім національним меншинам право на національно-культурну автономію. Закон забезпечує право використання мов національних меншин. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада України |
Tárgyszó ukránul закон, національні меншини, автономія |
Év 1993. |
Hónap október |
Nap 17. |
Tétel Ungváron ünnepélyes keretek között méltatták a város fennállásának 1100. évfordulóját. |
Tétel ukránul В Ужгороді пройшли урочистості, присвячені 1100-річчю від дня заснування міста. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul присвячення |
Év 2001. |
Hónap június |
Nap 2. |
Tétel Hennyagyij Moszkal lett a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetője. |
Tétel ukránul Головою Закарпатської ОДА призначено Геннадія Москаля. |
Név Hennyagyij Moszkal |
Név ukránul Генадій Москаль |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció |
Intézménynév ukránul Закарпатська ОДА |
Tárgyszó ukránul голова обласної адміністрації |
Év 2009. |
Hónap október |
Nap 17. |
Tétel Ungváron megemlékeztek az Ukrajnai Népi Mozgalom megalakulásának 20. évfordulójáról. A Mozgalom jeles kárpátaljai képviselői kitüntetéseket vehettek át. |
Tétel ukránul В Ужгороді відбулося урочисте зібрання, присвячене 20-й річниці утворення Народного Руху України. Ветерани Руху були нагороджені пам’ятними знаками. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Ukrajnai Népi Mozgalom |
Intézménynév ukránul Народний Рух України |
Tárgyszó ukránul урочисте зібрання, нагородження |
Év 2010. |
Hónap május |
Nap 26. |
Tétel A Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadta azt a törvényt, mely lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A törvény szerint a magyar nyelvtudását és felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló Magyarországon kívül élők kedvezményes és gyorsított eljárás szerint kérhetik a magyar állampolgárságot. |
Tétel ukránul Державні Збори (парламент) Угорщини прийняли Закон про закордонних угорців, згідно з яким етнічні угорці, які проживають поза межами Угорщини, можуть отримати угорське громадянство за спрощеною процедурою. Підставою для отримання громадянства є базове знання угорської мови та підтвердження того факту, що хтось із членів родини (предків) був у минулому громадянином Угорщини. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév Magyar Köztársaság Országgyűlése |
Intézménynév ukránul Державні Збори (парламент) Угорщини |
Tárgyszó ukránul закордонні угорці, отримання громадянство, угорське громадянство |