Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1868. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Munkácson megnyílt az első takarékpénztár és telegráf. – Nagybocskón felépült a régió első favegyi üzeme. |
Tétel ukránul У Мукачеві відкрили першу ощадну касу і телеграф. – Збудовано перший в краї лісохімічний завод у Великому Бичкові. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Munkács, Nagybocskó |
Helyszín ukránul Мукачевр, Великий Бичків |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul ощадна каса, телеграф, лісохімічний завод, розвиток економіки |
Év 1924. |
Hónap március |
Nap 16. |
Tétel Kárpátalján megtartották az első parlamenti választásokat. (Pótválasztások Csehszlovákiában.) Parlamenti képviselők: Gáti József, Kaminszky József, Korláth Endre, Kurtyák Iván, Mondok Iván, Nečas Jaromír, Hahatko Andrij, Safranko Emanuel, Scserecki Vaszil, Szedorják Nyikolaj. Szenátorok: Bodnár Iván, Csehy Endre, Egry Ferenc, Riskó Béla. |
Tétel ukránul У Підкарпатській Русі проводяться перші парламентські вибори (Чехословацькі довибори). Депутатами парламенту обрали: Йосипа Гаті, Йосипа Камінського, Ендре Корлата, Івана Куртяка, Івана Мондока, Яроміра Нечаса, Андрія Гагатка, Емануїла Шафранка, Василя Щерецького, Миколу Сидоряка. Сенаторами стали: Іван Боднар, Ендре Чегі, Ференц Еґрі, Бейло Рішко. |
Név Gáti József, Kaminszky József, Korláth Endre, Kurtyák Iván, Mondok Iván, Nečas Jaromír, Hahatko Andrij, Safranko Emanuel, Scserecki Vaszil, Szedorják Nyikolaj. Szenátorok: Bodnár Iván, Csehy Endre, Egry Ferenc, Riskó Béla |
Név ukránul Йосип Камінський, Ендре Корлат, Іван Куртяк, Іван Мондок, Яромір Нечас, Андрій Гагатко, Емануїл Шафранко, Василь Щерецький, Микола Сидоряк, Іван Боднар, Ендре Чегі, Ференц Еґрі, Бейло Рішко |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1942. |
Hónap november |
Nap 19. |
Tétel Kezdetét vette Sztálingrádnál a szovjet hadsereg ellentámadása, ami 1943. február 2-ával győzelemmel ért véget, és ezzel bekövetkezett a döntő fordulat a világháború menetében. E napon kelt rendeletével a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége amnesztiát adott azoknak a Magyarországról menekült „kárpátoroszoknak, ukránoknak és szlovákoknak, akik Csehszlovákia feldarabolásáig csehszlovák állampolgársággal rendelkeztek.” Az érintetteket kiengedték a munkatáborokból és Buzulukba irányították, hogy „önként belépjenek a csehszlovák hadseregbe”. A katonai szolgálatra alkalmatlan személyeket, lányokat és asszonyokat Kazahsztánba irányították munkára. (A Szovjetunióban mintegy 8 ezer kárpátaljai menekült volt.) |
Tétel ukránul Початок наступу радянських військ під Сталінградом, що завершився перемогою 2 лютого 1943 року і став переломом у Другій світовій війні. Цього дня Президія Верховної Ради СРСР прийняла Постанову про амністію біженців «карпаторусинів, українців і словаків, які до розчленування Чехословаччини мали чехословацьке громадянство». Їх випустили з таборів і направили до Бузулука, щоб вони «вступили добровольцями в чехословацьку армію». Нездатних проходити військову службу жінок та дівчат направили працювати в Казахстан. (У Радянському Союзі було близько 8 тис. біженців із Закарпаття). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Sztálingrád, Buzuluk, Kazahsztán |
Helyszín ukránul Сталинград, Бузулук, Казахстан |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, |
Intézménynév ukránul Президія Верховної Ради СРСР |
Tárgyszó ukránul радянська армія, амністія, табори, чехословацька армія, біженці |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 19. |
Tétel Vincze András kormánybiztos ezen a napon hívta össze Ungváron az utolsó értekezletet. |
Tétel ukránul Урядовий комісар Андраш Вінце скликав останню нараду в Ужгороді. |
Név Vincze András |
Név ukránul Андраш Вінце |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Урядовий комісар |
Év 1945. |
Hónap február |
Nap 9. |
Tétel A Néptanács amnesztiát hirdetett „Kárpátontúli Ukrajna minden állampolgára számára, akik 1944. október 26. előtt követtek el bűncselekményt”. |
Tétel ukránul Народна Рада проголосила амністію «для всіх мешканців Закарпатської України, котрі скоїли злочини до 26 жовтня 1944 р.». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Народна рада, амністія |
Év 1945. |
Hónap szeptember |
Nap 2. |
Tétel Japán feltétel nélkül megadta magát. Ezzel véget ért a második világháború. |
Tétel ukránul Підписано Акт про беззастережну капітуляцію Японії. Закінчення Другої світової війни. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Японія, Друга світова війна |
Év 1949. |
Hónap február |
Nap 12. |
Tétel Az Ukrán SZSZK állambiztonsági minisztériuma leiratot intézett a hatóságokhoz, hogy Kárpátalján azonnal fel kell számolni a görög katolikus egyházat. Már február 17-én a pravoszláv püspök felügyelete alá helyezték a görög katolikus székesegyházat és a püspöki palotát annak minden berendezésével együtt. |
Tétel ukránul Міністерство державної безпеки УРСР надіслало вищим інстанціям спеціальне повідомлення, де йшлося про необхідність негайно завершити ліквідацію греко-католицької церкви на Закарпатті. І справді, за кілька днів, 17 лютого, греко-католицький собор, приміщення єпархії та церковний інвентар передали у відання православного єпископа. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán SZSZK |
Intézménynév ukránul УРСР |
Tárgyszó ukránul державна безпека, греко-католицька церква, православна церква, церковна політика |
Év 1953. |
Hónap március |
Nap 27. |
Tétel A Szovjetunióban amnesztiában részesítették mindazokat, akiket öt évnél rövidebb időre ítéltek el. |
Tétel ukránul У Радянському Союзі амністовано всіх, хто був засуджений на термін, менший за п’ять років. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul амністія |
Év 1953. |
Hónap május |
Nap 18-24. |
Tétel Kijevben megrendezték a magyar filmek fesztiválját. |
Tétel ukránul У Києві відбувся фестиваль кінофільмів Угорської Народної Республіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul фільм, угорсько-радянські відносини, культурно-освітня діяльність |
Év 1953. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Közigazgatási reform keretében megváltoztatták számos település, utca, vasútállomás státusát és nevét. A megye és a települések közötti közigazgatási egységek nevét „körzetről” [округ] „járásra” [район] változtatták. A korszak sajtójában számos cikket találunk arról, hogyan „magyarosította a gyarmatosító hatalom Kárpátalját”. Ezzel indokolták a változtatások szükségességét. Ekkor lett Szőlősből [Севлюш] – Vinohradovo [Виноградово], Szőlősvégardóból [Севлюшвейгардо] – Pidvinohradov [Підвиноградів], Csongovából [Чингава] – Borzsavszke [Боржавське] stb. Ekkor, változott meg két járás neve is: a Szőlősi járás Vinohradovói, a Volovei pedig Mizshirjai lett. |
Tétel ukránul Адміністративна реформа впорядкувала статус і назви низки населених пунктів, вулиць, залізничних станцій. Округи перейменовано на райони, а також уніфіковано найменування всіх адміністративних одиниць. У тогочасній періодиці наводилися численні приклади того, як раніше «колонізатори мадяризували Закарпаття». Тому, приміром, місто Севлюш перейменовано на Виноградово, село Севлюшейгардо – на Підвиноградів, Чингава – на Боржавське тощо. Тоді ж, у 1953 році, з’явилися нові назви районів: Виноградівський, а не Севлюський, Міжгірський, а не Волівський. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul адміністративний реформ, зміна назви, адміністрація |
Év 1955. |
Hónap szeptember |
Nap |
Tétel Amnesztiában részesültek azok a szovjet állampolgárok, akik a második világháborúban együttműködtek a németekkel. Korábban őket „az ellenséggel való kollaborálásért” Szibériába száműzték. |
Tétel ukránul Надано амністію громадянам, які співпрацювали у роки війни з німцями. Раніше їх звинувачували у «посібництві ворогові» й відправляли в Сибір. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Szibéria |
Helyszín ukránul Сибір |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul амнестія, колабораціоні́зм |
Év 1958. |
Hónap január |
Nap 8. |
Tétel A Szovjetunió egyezményt ír alá Csehszlovákiával „Kárpátontúli Ukrajnának az Ukrán SZSZK-való való újraegyesítéséből” eredő vagyoni és pénzügyi kérdések végleges rendezéséről. |
Tétel ukránul СРСР уклав угоду з Чехословаччиною про остаточне врегулювання майнових і фінансових питань, пов’язаних із возз’єднанням Закарпатської України з УРСР. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угода, радянсько-чехословацькі відносини, Радянський Союз, Чехословаччина, Закарпатська Україна, Українська РСР, возз’єднання |
Év 1961. |
Hónap január |
Nap 3-18. |
Tétel Lemberg, Sztanyiszlav (Ivano-Frankivszk), Ternopil, Csernyivci és Kárpátalja megyékben állami bizottságok vizsgálták „a pravoszlávosítási folyamat” következményeit. |
Tétel ukránul У Львівській, Станіславській, Тернопільській, Чернівецькій та Закарпатській областях працювала комісія, яка вивчала наслідки «процесу оправославлювання» в Україні. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Lemberg megye, Sztanyiszlav (Ivano-Frankivszk) megye, Ternopil megye, Csernyivci megye, Kárpátalja megye |
Helyszín ukránul Львівська, Станіславська, Тернопільська, Чернівецька, Закарпатська область |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul процесу оправославлювання, православна церква |
Év 1963. |
Hónap február |
Nap 11-15. |
Tétel Az Ukrán Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és a Kijevi Tarasz Sevcsenko Egyetem által szervezett nyelvészeti konferencia részvevői azzal a kéréssel fordultak a köztársaság vezetéséhez, hogy az ukrán nyelvet ismerjék el államnyelvnek. |
Tétel ukránul Учасники мовної конференції, організованої Інститутом мовознавства Академії наук України та Київським університетом ім. Тараса Шевченка, звернулись до керівництва республіки з проханням визнати українську мову державною. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Kijevi Tarasz Sevcsenko Egyetem |
Intézménynév ukránul Інститут мовознавства Академії наук України, Київський університетом ім. Тараса Шевченка |
Tárgyszó ukránul українська мова, державна мова |
Év 1985. |
Hónap szeptember |
Nap 4. |
Tétel A börtönben meghalt Vaszil Sztusz ismert ukrán költő és jogvédő. |
Tétel ukránul В ув’язненні помер видатний український поет і правозахисник Василь Стус. |
Név Vaszil Sztusz |
Név ukránul Василь Стус |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul дисидент, література, людські права |
Év 1989. |
Hónap február |
Nap 11. |
Tétel Kijevben megalakult a Tarasz Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság. Célja az ukrán nyelv pozícióinak megerősítése a társadalmi élet valamennyi területén. |
Tétel ukránul У Києві відбулися установчі збори Товариства української мови ім. Тараса Шевченка, метою якого проголошено утвердження української мови в усіх сферах суспільного життя. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév Tarasz Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság |
Intézménynév ukránul Товариство української мови ім. Т. Шевченка |
Tárgyszó ukránul українська мова, український національний рух, література, політика пам'яті |
Év 1989. |
Hónap február |
Nap 16. |
Tétel A Literaturna Ukrajina [Szépirodalmi Ukrajna] c. lapban megjelent az Ukrán Népi Mozgalom [RUH] programja, melynek egyik célkitűzése az ukrán nyelv államnyelvi státusba emelése Ukrajnában. |
Tétel ukránul У газеті «Літературна Україна» надруковано проект програми Народного Руху України. Програма містить вимогу надати українській мові статус державної мови в Україні. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán Népi Mozgalom [RUH], Literaturna Ukrajina [Szépirodalmi Ukrajna] c. lap, |
Intézménynév ukránul Народний рух України, Літературна Україна |
Tárgyszó ukránul державна мова, український національний рух |
Év 1989. |
Hónap november |
Nap 10. |
Tétel Ungváron megnyílt a Szovjet Hungarológiai Központ. (Az intézet Podkarpatszka Rusz első miniszterelnökének, Bródy Andrásnak egykori villájában nyert elhelyezést.) |
Tétel ukránul В Ужгороді відкрито Радянський центр гунгарології. (Заклад розмістився у колишній віллі першого прем’єр-міністра Підкарпатської Русі Андрія Бродія). |
Név Bródy András |
Név ukránul Андрій Броді |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Szovjet Hungarológiai Központ |
Intézménynév ukránul Радянський центр гунгарології |
Tárgyszó ukránul гунгарологія, заснування інституції |
Év 1990. |
Hónap október |
Nap 2-17. |
Tétel Kijevben a diákok éhségsztrájkkal adtak nyomatékot politikai követeléseiknek, többek között követelték az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa elnökének lemondását. |
Tétel ukránul У Києві пройшла Революція на граніті – голодування студентів, які вимагали відставки голови Ради Міністрів УРСР і задоволення низки інших політичних вимог. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév Ukrán SZSZK Minisztertanács |
Intézménynév ukránul Ради Міністрів УРСР |
Tárgyszó ukránul студенти, голодування, політичні вимоги, прем'єр міністр |
Év 2006. |
Hónap október |
Nap 23. |
Tétel Viktor Juscsenko ukrán elnök részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának budapesti ünnepségein. Juscsenko kétoldalú megbeszélést folytatott Sólyom László magyar köztársasági elnökkel. |
Tétel ukránul Президент України Віктор Ющенко взяв участь в ювілейних торжествах у Будапешті з нагоди 50-ї річниці революції і визвольної боротьби 1956 року. Глава української держави провів двосторонні переговори з Президентом Республіки Ласло Шойомом. |
Név Viktor Juscsenko, Sólyom László |
Név ukránul Віктор Ющенко, Ласло Шойом |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul ювілейні торжестві, офіційне відвідування, революція 1956-го року |
Év 2010. |
Hónap április |
Nap 17. |
Tétel Viktor Janukovics államfő rendeletével a mizshirjai (ökörmezői) járási kivételével valamennyi járási állami adminisztráció élére új vezetőket neveztek ki. |
Tétel ukránul Президент України Віктор Янукович звільнив усіх голів районних державних адміністрацій у Закарпатській області й призначив нових (крім Міжгірської райдержадміністрації). |
Név Viktor Janukovics |
Név ukránul Віктор Янукович |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul голова районної адміністрації |
Év 2010. |
Hónap június |
Nap 4. |
Tétel Európai Uniós támogatással megvalósuló kárpátaljai projekteket látogattak meg az EU-tagországok ukrajnai követségeinek képviselői, élükön Jose Manuel Pintu Teishera nagykövettel, az Európai Unió ukrajnai képviseletének vezetőjével. A látogatás összefügg az Európa Napok ünnepségsorozatával, amelyet az alapító atyák május 9-i nyilatkozata évfordulójára az Európai Bizottság szervezett Ukrajna-szerte. |
Tétel ukránul Відбулася презентація проектів Європейського Союзу на Закарпатті, на яку прибула делегація послів країн-членів ЄС в Україні на чолі з послом, головою Представництва Європейської Комісії в Україні Жозе Мануель Пінту Тейшейрою. Захід був проведений у рамках святкування Днів Європи, які Європейська Комісія проводила в різних містах України до річниці заснування Євросоюзу. |
Név Jose Manuel Pintu Teishera |
Név ukránul Жозе Мануель Пінту Тейшейра |
Helyszín Kárpátalja, Ukrajna |
Helyszín ukránul Закарпаття, Україна |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Підтримка Європейського Союзу, закарпатські проекти, Дні Європи, відвідування |