Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1897. |
Hónap október |
Nap |
Tétel Bezárták a munkácsi várbörtönt. |
Tétel ukránul Закрито Мукачівську замкову в’язницю. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Munkács |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul в’язниця |
Év 1910. |
Hónap június |
Nap 1-10. |
Tétel Országgyűlési választásokat tartottak, képviselők Ung vármegyéből Csuha István, Kende Péter, Nehrebeczky György, Rónay Antal, Bereg vármegyéből Jármy István, Lónyay Géza, Madarassy-Beck Gyula, Várady Gyula, Ugocsa vármegyéből Barta Ödön, Bródy Ernő, Máramaros vármegyéből Jónás Ödön, Lator Sándor, Mihályi Péter, Nyegre László, Pál Alfréd, Pekár Gyula. |
Tétel ukránul Відбулися парламентські вибори. Депутатами від Ужанського комітату стали Іштван Чуго, Пейтер Кенде, Дєрдь Негребецькі, Антал Ронай, від Березького комітату – Іштван Ярмі, Гейзо Лоняі, Дюло Модороші-Бек, Дюло Вароді, від Угочанського комітату – Еден Барта, Ернев Броді, від Марамороського комітату – Еден Йонаш, Шандор Лотор, Пейтер Мігалі, Ласло Нєгре, Альфред Пал, Дюло Пекар. |
Név Csuha István, Kende Péter, Nehrebeczky György, Rónay Antal, Jármy István, Lónyay Géza, Madarassy-Beck Gyula, Várady Gyula, Barta Ödön, Bródy Ernő, Jónás Ödön, Lator Sándor, Mihályi Péter, Nyegre László, Pál Alfréd, Pekár Gyula |
Név ukránul Іштван Чуго, Пейтер Кенде, Дєрдь Негребецькі, Антал Ронай, Іштван Ярмі, Гейзо Лоняі, Дюло Модороші-Бек, Дюло Вароді, Еден Барта, Ернев Броді, Еден Йонаш, Шандор Лотор, Пейтер Мігалі, Ласло Нєгре, Альфред Пал, Дюло Пекар. |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1921. |
Hónap július |
Nap 27. |
Tétel Rigában Szovjet–Ukrajna és Szovjet–Oroszország, valamint Magyarország egyezményt írt alá „a hadifoglyok és a civil internáltak kicseréléséről”. |
Tétel ukránul У Ризі підписано договір між УРСР і РСФРР, з одного боку, та Угорщиною – з іншого, «Про обмін військовополоненими і цивільними інтернованими». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Riga |
Helyszín ukránul Рига |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угода, Радянська-Україна, Угорщина, військовополонені, інтернування |
Év 1922. |
Hónap január |
Nap 1. |
Tétel Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. […] A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. […] A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.” |
Tétel ukránul Із виступу Президента Т. Г. Масарика («Послання до парламенту»): «Підкарпатська Русь є найбільш занедбаною територією. Наслідки довоєнного угорського абсолютизму та «мадяризації» найбільше відчуваються саме в Підкарпатській Русі. […] Громадян краю треба привчити до адміністративного управління і просвітити. […] Республіканській та демократичній політиці в кожній сфері треба бути культурною в найкращому розумінні цього слова, оскільки справжня демократія без освіченості неможлива». |
Név T. G. Masaryk, |
Név ukránul Т. Г. Масарик |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, Підкарпатська Русь, розвиток економіки, культурно-освітня діяльність, національна політика |
Év 1922. |
Hónap december |
Nap 30. |
Tétel Megalakult a Szovjetunió (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége). |
Tétel ukránul Створено Союз Радянських Соціалістичних Республік (СРСР). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége |
Intézménynév ukránul Союз Радянських Соціалістичних Республік |
Tárgyszó ukránul Радянський Союз, створення держави |
Év 1923. |
Hónap november |
Nap 18. |
Tétel A prágai kormány a Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párttal folytatott tárgyalások eredményeképpen Podkarpatszka Rusz kormányzójává nevezték ki a párt vezetőségének egyik tagját, Anton Beszkidet. Alkormányzó lett a cseh Antonín Rozsypal miniszteri tanácsos. |
Tétel ukránul У результаті переговорів, проведених між празьким урядом і Карпаторуською республіканською земледільською партією, губернатором Підкарпатської Русі призначено одного з членів партійного керівництва – Антона Бескида. Віце-губернатором став міністерський радник Антонін Розсипал. |
Név Anton Beszkid, Antonín Rozsypal |
Név ukránul Антона Бескид, Антонін Розсипал |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt,Podkarpatszka Rusz, |
Intézménynév ukránul Карпаторуська республіканська земледільська партія, Підкарпатська Русь |
Tárgyszó ukránul чехословацький уряд, губернатор, віце-губернатор |
Év 1927. |
Hónap január |
Nap 19. |
Tétel Ungváron tiltakozó megmozdulást szerveztek az ellen, hogy „Ruszinszkó fővárosát Munkácsra helyezzék át.” |
Tétel ukránul В Ужгороді відбувся мітинг протесту проти «перенесення столиці Підкарпатської Русі в Мукачево». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul протест, столиця краю |
Év 1937. |
Hónap október |
Nap 8. |
Tétel Életbe lépett a kormányzói jogkört szabályozó 1937. évi 172. sz. törvény, amelyet a csehszlovák sajtó a podkarpatszka ruszi autonómia alapjának nevezett. |
Tétel ukránul Набрав чинності закон № 172 від 1937 р. про повноваження губернатора Підкарпатської Русі, який чехословацька преса назвала фундаментом автономії краю. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul автономія, губернатор |
Év 1939. |
Hónap január |
Nap 24. |
Tétel Megalakult az Ukrán Nemzeti Egyesület központi vezetősége Fedor Révaival az élen. |
Tétel ukránul Сформовано центральний провід партії Українське національне об’єднання на чолі з Федором Реваєм. |
Név Fedor Révai |
Név ukránul Федор Ревай |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán Nemzeti Egyesület |
Intézménynév ukránul Українське національне об’єднання |
Tárgyszó ukránul заснування інституції, створення партії |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 17. |
Tétel Az erről a napról kiadott Német Távirati irodai jelentés szerint a Szics-gárdisták erőteljes ellenállást fejtenek ki a bevonuló magyar csapatokkal szemben. |
Tétel ukránul За даними Німецького телеграфу, карпатські січовики хоробро тримають оборону перед наступаючими угорськими військами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szics Gárda |
Intézménynév ukránul Карпатські січовики |
Tárgyszó ukránul Німецький телеграф, січовики, потужне протистояння, угорська війська, повідомлення |
Év 1939. |
Hónap május |
Nap 28-29. |
Tétel Magyarországon – a Felvidék és Kárpátalja kivételével – országgyűlési képviselőválasztásokat tartottak. Az országgyűlés június 10-én ült össze a felvidéki és kárpátaljai képviselet nélkül. |
Tétel ukránul В Угорщині – за винятком Верхньої Угорщини і Підкарпаття – були проведені вибори депутатів до Державних зборів (парламенту). Засідання Державних зборів відбулося 10 червня без представників Верхньої Угорщини і Підкарпаття. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Magyarország, |
Helyszín ukránul Угорщина |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap |
Tétel A vallás és közoktatásügyi miniszter 1939. évi 133.200/IX. sz. rendelete értelmében a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni, az 1939–1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940–1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. |
Tétel ukránul Згідно з розпорядженням міністра релігії та освіти № 133.200/IX. від 1939 р., у школах зі словацькою, руською і німецькою мовами навчання викладання предмету «угорська мова» – як державної мови – стає обов’язковим, решта уроків проводиться рідною мовою, нестачу підручників вчителі зобов’язані доповнювати відповідним духовно-патріотичним навчанням, 1939–1940 навчальний рік все ще розглядався як перехідний, але, починаючи з 1940–1941 навчального року, навчання проводитиметься виключно за угорськими навчальними програмами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, використання мови у школах, підручник, навчальний план, русини |
Év 1940. |
Hónap március |
Nap 16. |
Tétel A kormányzói biztosság rendeletet adott ki „a Kárpátalja területén levő községek és iskolák által kezelt könyvtárak ellenőrzése tárgyában.” A könyveket „bizottság bírálja felül abból a szempontból, hogy azok nem államellenesek-e vagy nincsenek-e olyan irányzatú nyelven (ukrán, nagyorosz) írva, amelyek nem felelnek meg a ruthén nyelvnek és így nem esnek-e kifogás alá.” Az „alkalmatlannak ítélt könyveket” „további rendelkezésig zár alá kell venni.” |
Tétel ukránul Регентський комісаріат видав розпорядження «Про перевірку бібліотек, які знаходяться у підпорядкуванні шкіл та сіл на території Підкарпаття». Комісія повинна перевірити зміст книжок на предмет наявності у них антидержавних закликів, та чи не написані вони на такій мові (українська, російська), яка не відповідає русинській мові, і таким чином чи не підпадають вони «під претензії». «Книжки, які підпадають під категорію непридатних», «до особливого розпорядження необхідно вилучити». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, бібліотеки, культурно-освітня діяльність, русинська мова |
Év 1941. |
Hónap május |
Nap 17. |
Tétel (május 17. – június 8.) Ungvári Művészeti Hetek. Székesfehérvár, Győr, Kassa, Nyíregyháza, Pécs után az országos művészeti hetek 6. állomása. |
Tétel ukránul (17 травня – 8 червня ) Дні мистецтва в Ужгороді. 6-ий етап національних Днів мистецтва після Секешфегервару, Дьєра, Кошице, Ніредьгази та Пийча. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár, Székesfehérvár, Győr, Kassa, Nyíregyháza, Pécs |
Helyszín ukránul Ужгород, Секешфегервар, Дьєр, Кошице, Ніредьгазо, Пийч |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul національні дні мистецтва, виставка, культурно-освітня діяльність |
Év 1941. |
Hónap június |
Nap 22. |
Tétel Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. |
Tétel ukránul Нацистська Німеччина без оголошення війни напала на Радянський Союз. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul друга світова війна, радянсько-німецькі відносини |
Év 1941. |
Hónap június |
Nap 23. |
Tétel Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter többek között azt közölte Kristóffi József moszkvai magyar követtel, hogy kormányának nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben. |
Tétel ukránul Нарком закордонних справ СРСР В’ячеслав Молотов провів зустріч із послом Угорщини в Москві Йожефом Кріштофі і повідомив йому, що уряд СРСР не має до Угорщини вимог чи наміру на неї нападати. |
Név Vjacseszlav Molotov, Kristóffi József |
Név ukránul В’ячеслав Молотов,Йожеф Кріштофі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul політична заява, угорсько-німецькі відносини |
Év 1941. |
Hónap június |
Nap 26. |
Tétel Bombatámadás éri Kassát és egy vonatszerelvényt Rahó térségében. Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. |
Tétel ukránul Бомбардування Кошице і залізничного потягу в районі Рахова. Угорщина оголосила війну Радянському Союзу. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kassa, Rahó |
Helyszín ukránul Кошице, Рахів |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul бомбардування, залізниця, оголошення війну |
Év 1942. |
Hónap április |
Nap |
Tétel Az iparügyi minisztérium jelentése szerint Kárpátaljának mindössze 5,9%-a van villamosítva. |
Tétel ukránul Згідно з доповіддю Міністерства промисловості, Підкарпаття електрифіковано всього на 5,9%. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul електрифікація |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 16. |
Tétel Lemondott Horthy Miklós kormányzó. Miniszterelnök („nemzetvezető”) Szálasi Ferenc (nyilas hatalomátvétel.) Ugyanezen a napon Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka tisztikarának egy részével átállt a Vörös Hadsereghez. |
Tétel ukránul Подав у відставку регент Міклош Горті. Прем’єр-міністром («вождем нації») став Ференц Салаші (прихід до влади Партії «схрещених стріл»). Цього ж дня командуючий Першою армією генерал-полковник Міклош Бейло Далнокі з частиною офіцерського корпусу перейшов на бік Червоної Армії. |
Név Horthy Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla, |
Név ukránul Міклош Горті, Ференц Салаші, Міклош Бейло Далнокі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul відставка, члени Партії схрещених стріл, Червона Армія |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 18. |
Tétel A szovjet Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontjának egységei elfoglalták Rahót. |
Tétel ukránul Підрозділи 4-ого Українського фронту захопили Рахів. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Rahó |
Helyszín ukránul Рахів |
Intézménynév Vörös Hadsereg |
Intézménynév ukránul Червона армія |
Tárgyszó ukránul Червона Армія, 4-ий Український фронт, окупація |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 19. |
Tétel Vincze András kormánybiztos ezen a napon hívta össze Ungváron az utolsó értekezletet. |
Tétel ukránul Урядовий комісар Андраш Вінце скликав останню нараду в Ужгороді. |
Név Vincze András |
Név ukránul Андраш Вінце |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Урядовий комісар |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 20. |
Tétel A 2. Ukrán Front elfoglalta Magyarország jelentős iparvárosát, Debrecent. |
Tétel ukránul Підрозділи 2-ого Українського фронту оволоділи великим промисловим центром Угорщини містом Дебрецен. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Debrecen |
Helyszín ukránul Дебрецен |
Intézménynév Vörös Hadsereg |
Intézménynév ukránul Червона армія |
Tárgyszó ukránul 2-ий Український фронт, захоплення міста Дебрецен |
Év 1956. |
Hónap szeptember |
Nap |
Tétel A Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériuma minden felsőoktatási intézményben kötelezővé tette három új tantárgy oktatását: A Szovjetunió Kommunista Pártjának története, Politikai közgazdaságtan, Dialektikus és történelmi materializmus. |
Tétel ukránul Міністерство вищої освіти СРСР запровадило в усіх вищих навчальних закладах вивчення трьох самостійних курсів: «Історія КПРС», «Політекономія«, «Діалектичний та історичний матеріалізм». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériuma |
Intézménynév ukránul Міністерство вищої освіти СРСР |
Tárgyszó ukránul вища освіта, ідеологія, пропаганда |
Év 1958. |
Hónap január |
Nap 8. |
Tétel A Szovjetunió egyezményt ír alá Csehszlovákiával „Kárpátontúli Ukrajnának az Ukrán SZSZK-való való újraegyesítéséből” eredő vagyoni és pénzügyi kérdések végleges rendezéséről. |
Tétel ukránul СРСР уклав угоду з Чехословаччиною про остаточне врегулювання майнових і фінансових питань, пов’язаних із возз’єднанням Закарпатської України з УРСР. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угода, радянсько-чехословацькі відносини, Радянський Союз, Чехословаччина, Закарпатська Україна, Українська РСР, возз’єднання |
Év 1966. |
Hónap március |
Nap 29. |
Tétel Az SZKP XXIII. kongresszusán az SZKP Központi Bizottságának főtitkárává választották Leonyid Brezsnyevet. |
Tétel ukránul На XXIII з’їзді КПРС Леоніда Брежнєва обрано Генеральним секретарем Центрального Комітету КПРС. |
Név Leonyid Brezsnyev |
Név ukránul Леонід Брежнєв |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Генеральний секретар Центрального Комітету КПРС |
Év 1984. |
Hónap március |
Nap 4. |
Tétel Választásokat tartottak a Szovjetunió 11. összehívású Legfelsőbb Tanácsába. Kárpátaljai képviselők: Zolotova Natalija, Méhes Lajos, Bandrovszkij Henrik. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Верховної Ради СРСР 11-го скликання. Депутати від Закарпатської області: Наталья Золотова, Лайош Мийгеш, Генрих Бандровський. |
Név Zolotova Natalija, Méhes Lajos, Bandrovszkij Henrik |
Név ukránul Наталья Золотова, Лайош Мийгеш, Генрих Бандровський |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада СРСР |
Tárgyszó ukránul вибори, закарпатські депутати |
Év 1989. |
Hónap január |
Nap 21. |
Tétel Ungváron megalakult a Tarasz Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság, amelyik delegáltakat küldött a kijevi alakuló ülésre. |
Tétel ukránul На установчій конференції в Ужгороді створено Товариство української мови ім. Т. Шевченка (ТУМ). Учасники конференції направили делегатів на установчі збори до Києва. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Tarasz Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság |
Intézménynév ukránul Товариство української мови ім. Т. Шевченка |
Tárgyszó ukránul заснування інституції, національний рух, політика пам'яті |