Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1905. |
Hónap január |
Nap 26. |
Tétel (január 26. – február 4.) Országgyűlési választásokat tartottak, képviselők Ung vármegyéből Kende Péter, Komjáthy Béla, Lónyay Sándor, Sztáray Sándor, Bereg vármegyéből Barta Ödön, Lónyay Géza, Nedeczey János, Uray Imre, Ugocsa vármegyéből Fogarassy Zsigmond, Máramaros vármegyéből Balogh Mihály, Keglevich István, Lator Sándor, Mihályi Péter, Nagy Ferenc, Nyegre László. |
Tétel ukránul (26 січня – 4 лютого) Відбулися парламентські вибори. Депутатами від Ужанського комітату стали Пейтер Кенде, Бейло Комяті, Шандор Лоняі, Шандор Старой, від Березького комітату – Еден Барта, Гейзо Лоняі, Янош Недецей, Імре Урой, від Угочанського комітату – Жігмонд Фогороші, від Мараморошського комітату – Мігаль Балог, Іштван Кеглевіч, Шандор Лотор, Пейтер Мігалі, Ференц Нодь, Ласло Нєгре. |
Név Kende Péter, Komjáthy Béla, Lónyay Sándor, Sztáray Sándor, Barta Ödön, Lónyay Géza, Nedeczey János, Uray Imre, Fogarassy Zsigmond, Balogh Mihály, Keglevich István, Lator Sándor, Mihályi Péter, Nagy Ferenc, Nyegre László |
Név ukránul Пейтер Кенде, Бейло Комяті, Шандор Лоняі, Шандор Старой, Еден Барта, Гейзо Лоняі, Янош Недецей, Імре Урой,Жігмонд Фогороші, Мігаль Балог, Іштван Кеглевіч, Шандор Лотор, Пейтер Мігалі, Ференц Нодь, Ласло Нєгре. |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1919. |
Hónap június |
Nap 23. |
Tétel Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya kimondta: „A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságban élő minden nemzet szabadon használhatja nyelvét, ápolhatja és fejlesztheti nemzeti műveltségét” (84. §), és hogy a „ruszin többségű magyarországi összefüggő kerületeket a Tanácsköztársaság alkotmánya már ezúttal is […] ruszin nemzeti kerületeknek ismeri el” (87. §). |
Tétel ukránul У Конституції Угорської Радянської Республіки стверджувалося: «Всі нації, що проживають у Соціалістичній Союзній Республіці Рад Угорщини, можуть вільно користуватися своїми мовами, дбати та розвивати національну культуру» (§84), а «угорські території, на яких у більшості проживають русини, Конституція Республіки Рад визнає русинським національним округом» (§87). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Соціалістична Союзна Республіка Рад Угорщини, радянський уряд, конституція, користування мовою, права національностей, русинські національні округи, русини |
Év 1919. |
Hónap február |
Nap 15. |
Tétel Edvard Beneš csehszlovák külügyminiszter ismertette a párizsi békekonferencia főtanácsa előtt Csehszlovákia területi követeléseit. |
Tétel ukránul Чехословацький міністр закордонних справ Едвард Бенеш озвучив перед головним радником Паризької мирної конференції територіальні вимоги Чехословаччини. |
Név Edvard Beneš |
Név ukránul Едвард Бенеш |
Helyszín Párizs |
Helyszín ukránul Париж |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Паризька мирна конференція, територіальні вимоги |
Év 1919. |
Hónap június |
Nap 11. |
Tétel A párizsi békekonferencián jóváhagyták a véglegesnek szánt csehszlovák–magyar országhatárt. |
Tétel ukránul На Паризькій мирній конференції затвердили остаточну демаркаційну лінію чехословацько-угорського державного кордону. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul мирна конференція, чехословацький-угорський державний кордон |
Év 1919. |
Hónap június |
Nap 30. |
Tétel Az Antant utasítására a Vörös Hadsereg megkezdte visszavonulását a Csehszlovákiának ítélt felvidéki területekről. |
Tétel ukránul За вказівкою Антанти, Червона Армія розпочала виведення військ із територій, що відійшли до складу Чехословаччини. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Антанта, угорська Радянська армія, Чехословаччина, виведення військ/відступ |
Év 1919. |
Hónap szeptember |
Nap 10. |
Tétel Az Ausztriával Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnt létezni. E szerződés 10–13. cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy „A Kárpátoktól délre lakó rutének területét a Szövetséges és Társult Főhatalmak által megállapított határok között a Csehszlovák Államon belül olyan autonóm egység alakjában fogja megszervezni, amely a Csehszlovák Állam egységével összeegyeztethető legszélesebb körű önkormányzattal lesz felruházva”. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) – T. G. Masaryk köztársasági elnök Kárpátalja helyzetéről: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. […] Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. [...] Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra.” |
Tétel ukránul Згідно з Сен-Жерменським мирним договором з Австрією, припинила своє існування колишня Австро-Угорська монархія. Згідно зі статтями 10–13 цього договору Чехословаччина зобов’язувалася «встановити територію русинів на південь від Карпат у кордонах, визначених головними союзниками і дружніми державами, як автономну одиницю в рамках Чехословацької держави, із найвищим ступенем самоуправи, який тільки можливий при збереженні єдності Чехословацької держави» (Опубліковано в офіційному зводі законів під № 508 від 31 грудня 1921 року.) – Президент республіки Т. Г. Масарик висловився про становище Закарпаття так: «причини сьогоднішніх відносин необхідно шукати в попередньому режимі. […] Першим нашим обов’язком є підняти народ до рівня парламентаризму. […] Підкарпатська Русь потребує трьох основних реформ: відкриття шкіл, заснування закладів охорони здоров’я і земельної реформи». |
Név T. G. Masaryk |
Név ukránul Т.Г. Масарик |
Helyszín Saint-Germain-en-Laye |
Helyszín ukránul Сен-Жермен-Ан-Ле |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Австрія, мирний договір, Австро-Угорська Монархія, Чехословацька Республіка, руська територія, автономія, Підкарпатська Русь, освіта, охорона здоров'я, земельна здоров'я |
Év 1920. |
Hónap január |
Nap |
Tétel Megalakult Podkarpatszka Rusz pénzügyi és szociális referátusa. |
Tétel ukránul Створення фінансового реферату (відділу) і реферату соціальної опіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Підкарпатська Русь, фінанси, соціальна опіка, заснування інституції |
Év 1921. |
Hónap július |
Nap 20. |
Tétel Megtartotta első ülését a Ruszinszkói Földtanács, a kárpátaljai földhivatal tanácsadó szerve. A határozat: ősszel megkezdik a síkvidéki területek volt uradalmi birtokainak parcellázását, ahova szegény ruszin (ukrán) családokat telepítenek. |
Tétel ukránul Відбулося перше засідання Руської земельної ради – дорадчого органу Підкарпатського земельного управління. Прийнято рішення: у рівнинних місцевостях із колишніх поміщицьких володінь восени розпочати виділення земельних ділянок, на які поселятимуться бідні руські (українські) сім’ї. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ruszinszkói Földtanács |
Intézménynév ukránul Руська земельна рада |
Tárgyszó ukránul земельне управління, виділення земельних ділянок, земельна реформа |
Év 1923. |
Hónap december |
Nap 14. |
Tétel Ungváron a földbirtoktanács ülésén megszavazták, hogy „a Tisza menti földeket Bátyutól Máramarosig […] cseh-szlovákoknak adják”. |
Tétel ukránul В Ужгороді на раді із земельних наділів проголосували за те, щоб «Притисянські землі від Батьова до Марамороша […] віддати чехословакам». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul рада земельних наділів, земельна реформа |
Év 1927. |
Hónap december |
Nap 1. |
Tétel Aláírták azt a szerződést, amelynek értelmében a francia–svájci Bignon Részvénytársaság birtokába került a Rákóczi–Schönborn uradalom. Ezzel megalakult a Latorica Rt. |
Tétel ukránul Підписано угоду, згідно з якою домінія Ракоці-Шенборнів перейшла у власність французько-швейцарського акціонерного товариства «Біньон», що дало початок роботі АТ «Латориця». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Latorica Rt., Bignon Részvénytársaság, Rákóczi–Schönborn uradalom |
Intézménynév ukránul домінія Ракоці-Шенборнів, акціонерного товариства «Біньон», АТ «Латориця» |
Tárgyszó ukránul економіка, лісове господарство |
Év 1928. |
Hónap augusztus |
Nap 1. |
Tétel Antonín Rozsypal addigi alkormányzót a kárpátaljai Országos Hivatal elnökévé nevezték ki. |
Tétel ukránul Віце-губернатора Антоніна Розсипала призначено на посаду земського президента Підкарпатської Русі. |
Név Antonín Rozsypal |
Név ukránul Антонін Розсипал |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Országos Hivatal |
Intézménynév ukránul Крайове управління |
Tárgyszó ukránul президент, призначення |
Év 1938. |
Hónap november |
Nap 25. |
Tétel A Volosin-kormány rendeletben a régió hivatalos nyelvévé tette az ukrán nyelvet. |
Tétel ukránul Рішення уряду Карпатської України про запровадження української мови як державної на території краю. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Volosin - kormány |
Intézménynév ukránul Уряд Августина Волошина |
Tárgyszó ukránul офіційне використання мови, українська мова |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 16. |
Tétel Kárpáti Ukrajnában általános mozgósítást rendeltek el. – Délutánra Béldy Alajos csapatai elérték Vereckénél a lengyel határt, estére Huszt – heves harcok árán – magyar kézre került. – Teleki Pál miniszterelnök a képviselőház ülésén bejelentette, hogy Kárpátalja visszafoglalása után a ruszinok („a testvér rutén nép”) autonómiát fognak kapni. |
Tétel ukránul У Карпатській Україні оголошено загальну мобілізацію. – У другій половині дня загони Алайоша Белді досягли польського кордону біля Верецького перевалу, а ввечері – ціною жорстоких боїв – Хуст опинився в руках угорців. – Прем’єр-міністр Пал Телекі на засіданні парламенту заявив, що після повернення Закарпаття русини («братський рутенський народ») отримають автономію. |
Név Béldy Alajos, Teleki Pál |
Név ukránul |
Helyszín Verecke, Huszt |
Helyszín ukránul Верецький перевал, Хуст |
Intézménynév Kárpáti Ukrajna |
Intézménynév ukránul Карпатська Україна |
Tárgyszó ukránul Карпатська Україна, мобілізація, польський кордон, автономія, русинський народ |
Év 1940. |
Hónap július |
Nap 2. |
Tétel Teleki Pál miniszterelnök a magyar országgyűlésben hangsúlyozta: méltányos nemzetiségi politikára van szükség, megengedhetetlen, hogy a hatóságok „bárkit is befolyásolni merészeljenek abban, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát”, hogy befolyásolják a gyermekeket az iskolaválasztásban. A nemzetiségi vidékeken a tisztviselőknek nyelvvizsgát kell majd tenni. |
Tétel ukránul Прем’єр-міністр Пал Телекі, виступаючи в угорському парламенті, підкреслив: необхідно забезпечити гідну національну політику. Неприпустимо, щоб органи влади «впливали на будь-кого у питанні визначення власної національної приналежності», а також на вибір школи для дітей. Посадові особи в районах компактного проживання національних меншин повинні складати іспит на знання мови. |
Név Teleki Pál |
Név ukránul Пал Телекі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul національна політика, посадові особи, визначення національної приналежності, політичні заяви |
Év 1943. |
Hónap június |
Nap |
Tétel A Mezőgazdasági Kamara jelentése Kárpátaljáról: felülvizsgáltak 8.447 iparjogosítványt, ebből 1.792 keresztények, 6.655 zsidók kezén volt. Megszüntettek 3.830 zsidó ipart, helyettük 3.500 keresztény kereskedő és iparos kapott jogosítványt, közülük 1.796 kárpátaljai, 679 „Csonkaország egyéb területéről telepedett Kárpátaljára”. |
Tétel ukránul З доповіді Землеробської палати про Підкарпаття: перевірили 8.447 дозволів на торгово-ремісницьку діяльність, з яких 1.792 були на руках християн, а 6.655 – на руках євреїв. Ліквідували 3.830 єврейських торгово-ремісницьких дозволів, замість них 3.500 християнських торговців і ремісників одержало нові дозволи, з них 1796 – з Підкарпаття і 679 «вихідці з інших дотріанонських територій Угорщини, що оселились на Підкарпатті». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Mezőgazdasági Kamara |
Intézménynév ukránul Підкарпатська землеробська палата |
Tárgyszó ukránul дозвіл на торгово-ремісницьку діяльність, єврейські закони, євреї |
Év 1944. |
Hónap június |
Nap vége |
Tétel Edvard Beneš Londonban találkozott Lebegyev szovjet nagykövettel és kifejtette: nem lesz ellenvetése, ha Kárpátukrajnát a Szovjetunióhoz csatolják, de szeretné, ha ez csak azután történne meg, miután Csehszlovákia felszabadult, és ő kormánya tagjaival együtt visszatért oda. |
Tétel ukránul Едвард Бенеш у Лондоні зустрівся з послом Радянського Союзу Лебедєвим і заявив йому, що не буде мати заперечень, якщо Карпатську Україну приєднають до Радянського Союзу, але бажав би, щоб це відбулось після того, як Чехословаччина визволиться і він разом з членами уряду зможе туди повернутися. |
Név Edvard Beneš, Lebegyev |
Név ukránul Едвард Бенеш, Лебедєв |
Helyszín London |
Helyszín ukránul Лондон |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul територіальна цілісність, радянсько-чехословацькі відносини |
Év 1944. |
Hónap július |
Nap 30. |
Tétel A front közelségére való tekintettel a belügyminiszter rendeletére Kárpátalján betiltották a politikai pártok tevékenységét. |
Tétel ukránul З огляду на близькість фронту рішенням міністра внутрішніх справ Угорщини на Підкарпатті було заборонено партійно-політичну діяльність. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, політичні партії |
Év 1944. |
Hónap november |
Nap 5. |
Tétel Ungváron bevezették a moszkvai időszámítást. |
Tétel ukránul В Ужгороді вводять «московський час». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár, |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul часовий пояс |
Év 1945. |
Hónap február |
Nap 28. |
Tétel A Néptanács napirendre vette a földreformot, melynek keretében 54,5 ezer embernek 52,7 ezer hektár földterületet juttattak. Elsőbbséget élveztek a szovjet hadsereg önkéntesei és a partizánok, valamint azok, akik a hegyi falvakból az alföldi részekre telepedtek. |
Tétel ukránul Народна Рада розпочала земельну реформу, внаслідок чого 54,5 тисячі безземельних і малоземельних селян отримали 52,7 тисячі гектарів землі. Пріоритет надавався родинам добровольців Радянської армії та партизанів, а також переселенцям із гірських сіл у низинні. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Народна рада, земельна реформа, поселенці |
Év 1945. |
Hónap december |
Nap 30. |
Tétel XII. Pius pápa áldásával Romzsa Tódor görög katolikus püspökké szentelte Hira Sándort. |
Tétel ukránul Із благословення Папи Пія XII Теодор Ромжа проводить хіротонію греко-католицького єпископа Олександра Хіри. |
Név Romzsa Tódor, Hira Sándor, |
Név ukránul Теодор Ромжа, Олександра Хіра |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Ватикан, Греко-Католицька Церква, єпископські хіротонії |
Év 1948. |
Hónap február |
Nap 18. |
Tétel Aláírták a magyar–szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. |
Tétel ukránul Підписано угорсько-радянський договір про дружбу, співпрацю і взаємодопомогу. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорсько-радянські відносини |
Év 1961. |
Hónap január |
Nap 3-18. |
Tétel Lemberg, Sztanyiszlav (Ivano-Frankivszk), Ternopil, Csernyivci és Kárpátalja megyékben állami bizottságok vizsgálták „a pravoszlávosítási folyamat” következményeit. |
Tétel ukránul У Львівській, Станіславській, Тернопільській, Чернівецькій та Закарпатській областях працювала комісія, яка вивчала наслідки «процесу оправославлювання» в Україні. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Lemberg megye, Sztanyiszlav (Ivano-Frankivszk) megye, Ternopil megye, Csernyivci megye, Kárpátalja megye |
Helyszín ukránul Львівська, Станіславська, Тернопільська, Чернівецька, Закарпатська область |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul процесу оправославлювання, православна церква |
Év 1969. |
Hónap március |
Nap 16. |
Tétel Az Ukrán SZSZK-ban helyhatósági választásokat tartottak. |
Tétel ukránul В УРСР відбулися вибори до місцевих рад депутатів трудящих. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Українська РСР, місцеві вибори |