Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1873. |
Hónap szeptember |
Nap 17. |
Tétel Létrejött a magyar liturgiai nyelvű hajdúdorogi görög katolikus püspöki helynökség, mely 1912. június 8-án kapott önálló püspökségi rangot. |
Tétel ukránul У греко-католицьку єпархію з угорською мовою літургії з центром у місті Гойдудорог призначено єпископського намісника, який 8 червня 1912 року отримав ранг єпископа. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Hajdúdorog |
Helyszín ukránul Гойдудорог |
Intézménynév Görög Katolikus Püspöki Helynökség |
Intézménynév ukránul Єпископське намісництво греко-католицької єпархії |
Tárgyszó ukránul використання мови у церкві, греко-католицька церква, Греко-католицьке єпископське намісництво, церковна політика |
Év 1880. |
Hónap az év folyamán |
Nap |
Tétel Népszámlálást tartottak Magyarországon. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye összlakossága 572.897 fő volt, ebből ukrán/ruszin 248.057 (43,3%), magyar 154.761 (27,0%), német 46.572 (8,1%), szlovák 42.204 (7,4%), román 65.427 (11,4%), egyéb 15.867 (2,8%). |
Tétel ukránul Проведено загальнодержавний перепис населення. Чисельність населення Ужанського Березького, Угочанського та Марамороського комітатів – 572.897 осіб, з них українці-русини 248.057 (43,3%), угорці 154.761 (27,0%), німці 46.572 (8,1%), словаки 42.204 (7,4%), румуни 65.427 (11,4%), інши 15.867 (2,8%) чоловік. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перепис населення, національний склад |
Év 1883 |
Hónap május |
Nap 23. |
Tétel Az 1883. évi XXX. tc. a nemzetiségi középiskolákban kötelezővé tette a magyar nyelv és irodalom tanítását. |
Tétel ukránul Закон № ХХХ від 1883 року зробив обов’язковим викладання угорської мови та літератури у середніх школах для учнів усіх національностей. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорська мовна освіта, використання мови у середніх школах, школи національностей, освіта національностей, використання мова у школах |
Év 1884. |
Hónap június |
Nap 13-22. |
Tétel Országgyűlési választásokat tartottak, képviselők Ung vármegyéből Bernáth Dezső, Harkányi Károly, Tomcsányi László, Török József, Bereg vármegyéből Abonyi Emil, Literáty Ödön, Lónyay Sándor, Ugocsa vármegyéből György Endre, Teleszky István, Máramaros vármegyéből Kricsfalussy Vilmos, Mihályi Péter, Szilágyi István, Urányi Imre, Várady Gábor. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до Державних Зборів (парламенту). Депутатами від Ужанського комітату стали Дежев Бернат, Кароль Горкані, Ласло Томчані, Йожеф Терек, від Березького комітату – Еміл Абоні, Еден Літераті, Шандор Лоняі, від Угочанського комітату – Ендре Дєрдь, Іштван Телескі, від Марамороського комітату – Вільмош Крічфолуші, Пейтер Мігаї, Іштван Сіладі, Імре Урані, Габор Вароді. |
Név Bernáth Dezső, Harkányi Károly, Tomcsányi László, Török József, Abonyi Emil, Literáty Ödön, Lónyay Sándor, György Endre, Teleszky István, Kricsfalussy Vilmos, Mihályi Péter, Szilágyi István, Urányi Imre, Várady Gábor |
Név ukránul Бернат Дежев, Горкані Кароль, Томчані Ласло, Терек Йожеф, Абоні Еміл, Літераті Еден, Лоняі Шандор, Дьнрдь Ендре, Телескі Іштван, Кричфолуші Вілмош, Мігалі Петер, Сіладі Іштван, Урані Імре, Вароді Габор |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1895. |
Hónap december |
Nap |
Tétel A Katolikus Néppárt Mit kíván a Néppárt? címmel kiáltványt adott ki, tekintettel a közelgő, 1896. évi képviselőválasztásokra. A 15 pontban összefoglalt követelések között szerepelt többek között, hogy az állam teljesítse a nemzetiségek méltó és igazságos kívánságait, illetve, hogy a kormány gondoskodjon arról, hogy a nép szülőföldjén találjon megélhetést, s ne keressen idegen földön új hazát. |
Tétel ukránul Католицька народна партія, враховуючи наближення парламентських виборів 1896 року, видала універсал «Чого хоче Народна партія?». Серед вимог, оформлених у 15 пунктів, звучав заклик до держави задовольнити справедливі потреби та бажання інших національностей, а також щоб уряд дбав про те, аби громадяни могли заробити на прожиття на рідній землі і їм не доводилося шукати щастя на чужині. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Katolikus Néppárt, |
Intézménynév ukránul Католицька народна партія |
Tárgyszó ukránul видання, парламентські вибори, питання національностей, розвиток економіки |
Év 1920. |
Hónap január |
Nap 18. |
Tétel Genfben megkezdte tevékenységét a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), amelynek megalakítását az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián határozták el, s feladatai közé tartozott többek között a kisebbségvédelmi szerződések betarttatása. |
Tétel ukránul У Женеві розпочала свою діяльність Ліга Націй, рішення про створення якої було прийняте на Паризькій мирній конференції. Одним із завдань Ліги Націй був нагляд за дотриманням договорів, що стосувалися захисту національних меншин. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Genf |
Helyszín ukránul Женева |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Ліга Націй, Захист національних меншин |
Év 1920. |
Hónap február |
Nap 29. |
Tétel A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadta 121. számmal a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelét, illetve 122. számmal a Csehszlovák Köztársaság nyelvtörvényét. Az alkotmány nemzetiségnek ismeri el a zsidóságot. A nyelvtörvény a hivatalos nyelvhasználati jogot a „nemzeti és nyelvi kisebbségekre nézve” a 20%-os határhoz kötötte. A 6. § szerint: „A Ruszinszkó számára létesítendő országgyűlésnek fenntarttatik az a jog, hogy a nyelvkérdést ezen területen a csehszlovák állam egységével összeegyeztethető módon szabályozza. Amíg ez a szabályozás nem történt meg, ezen törvény alkalmazandó, azonban ezen terület különleges nyelvi viszonyainak tekintetbe vételével.” A választási törvényben (123. sz.) Podkarpatszka Rusz a Csehszlovák Köztársaság 23. számú választókerülete. |
Tétel ukránul Прийнято Чехословацьку Конституцію (опубліковано в офіційному зводі законів під № 121) та її складову частину – Закон про мову (№ 122). Конституція визнала євреїв окремою національністю. Право на використання нацменшинами мови у статусі офіційної закон прив’язав до 20%. У § 6, зокрема, йшлося: «Сойму Підкарпатської Русі надається право регулювати мовне питання на підконтрольній йому території у спосіб, що відповідатиме єдності Чехословацької держави. Якщо такого регулювання не відбулося, то застосовується даний закон із врахуванням особливих мовних відносин даної території». У законі про вибори (№ 123) Підкарпатська Русь визначається як 23-ій виборчий округ Чехословацької Республіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul чехословацький парламент, конституція, мовний закон, національна політика, євреї, використання мови |
Év 1920. |
Hónap április |
Nap 26. |
Tétel Elfogadták a Generalny Statutum módosítására vonatkozó 356. sz. kormányrendeletet, amely megszüntette a polgári közigazgatási vezető tisztségét, s helyette bevezette Kárpátalján a kormányzói tisztséget. J. Breichát, a polgári közigazgatás vezetőjét felmentették. |
Tétel ukránul Прийнято урядову постанову № 356 про зміни до Генерального Статуту. Цивільного адміністратора було позбавлено права здійснювати місцеву виконавчу владу. Замість адміністратора вводилась посада губернатора Підкарпатської Русі. Яна Брейху звільнено з посади адміністратора Цивільного управління. |
Név J. Breicha |
Név ukránul Ян Брейха |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Генеральний статут, урядова постанова, цивільна адміністрація, посада губернатора |
Év 1921. |
Hónap február |
Nap 15. |
Tétel Ezen a napon országos népszámlálást tartottak Csehszlovákiában. A számlálóbiztosok a nemzetiséget (az 1910. évi népszámlálás alkalmával az anyanyelvet) regisztrálták. Kárpátalja összlakossága: 606.568 fő, ebből csehszlovák állampolgár 599.808. Nemzetiség szerint ruszin/orosz/ukrán 372.884, magyar 102.144, zsidó 80.059, cseh/szlovák 19.737, német 10.460 fő. |
Tétel ukránul Проведено загальнодержавний перепис населення, під час якого реєструвалася і національна приналежність громадян (під час перепису 1910 року фіксувалася рідна мова). Чисельність населення Підкарпатської Русі – 606.568 осіб, з них громадяни республіки – 599.808. В національному поділі: русинів/росіян/українців – 372.884, угорців – 102.144, євреїв – 80.059, чехів/словаків – 19.737, німців – 10.460. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Csehszlovákia |
Helyszín ukránul Чехословаччина |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul перепис населення, національний поділ |
Év 1921. |
Hónap október |
Nap 15. |
Tétel E naptól a belügyminiszter 1921. augusztus 26-án kelt rendeletével új közigazgatási beosztás lépett életbe, melynek értelmében Podkarpatszka Rusz három egységből áll: Ungi, Beregi és Máramarosi zsupa. |
Tétel ukránul З цього часу на підставі Постанови міністра внутрішніх справ Чехословаччини від 26 серпня 1921 року вступає в силу новий адміністративний поділ, відповідного до якого Підкарпатська Русь складається з трьох адміністративних одиниць – Ужанської, Березької та Марамороської жуп. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul адміністрація, Підкарпатська Русь, жупи |
Év 1924. |
Hónap január |
Nap 7. |
Tétel Az e napon kelt 18. sz. kormányrendelet szabályozta a kárpátaljai parlamenti választások rendjét. |
Tétel ukránul Вийшла постанова уряду № 18, яка регулювала порядок проведення парламентських виборів на Підкарпатській Русі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1938. |
Hónap november |
Nap 11. |
Tétel G. Ciano olasz külügyminiszter közölte Villani Frigyes római magyar követtel, hogy Olaszország a németekre való tekintettel nem támogatja Magyarországnak Kárpátalja elfoglalására irányuló törekvéseit. |
Tétel ukránul Міністр закордонних справ Г. Чіано повідомив Фрідеша Віллани, послу Угорщини в Римі, що Італія з огляду на позицію Німеччини не схвалює намагання Угорщини захопити Підкарпатську Русь. |
Név G. Ciano, Villani Frigyes, |
Név ukránul Г. Чіано, Фрідеш Віллани |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul італійсько-угорські відносини, політична заява, військова окупація |
Év 1939. |
Hónap január |
Nap 6. |
Tétel Józef Beck lengyel és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter találkozójának reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). |
Tétel ukránul Вранці, у день зустрічі міністрів закордонних справ Польщі Йозефа Бека та Німеччини Йоахіма фон Ріббентропа, в Росвигові, на околиці м. Мукачево, відбувся збройний прикордонний інцидент між угорськими і чехословацькими військами («битва на Водохреща» /за Григоріанським календарем/), який отримав значний відгомін у європейській пресі. |
Név Józef Beck, Joachim von Ribbentrop, |
Név ukránul Йозеф Бек, Йоахім фон Ріббентроп |
Helyszín Munkács, Oroszvég |
Helyszín ukránul Мукачево, Росвигово |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul зустріч, відгомін у європейській пресі, збройний прикордонний інцидент, угорська війська, чехословацька війська, битва на Водохрещення |
Év 1939. |
Hónap március |
Nap 22. |
Tétel Áthaladt Kárpátalján a Budapest–Lwow közti vasútvonal Budapestről indított gyorsvonatának első közvetlen szerelvénye. – Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak.” A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. |
Tétel ukránul Через Підкарпаття проїхав перший швидкий поїзд за маршрутом Будапешт-Львів. – До Мукачева прибув держсекретар Тібор Потокі, щоб «звідси поїздити по Підкарпаттю, вивчити політичні та соціальні відносини визволених територій і на основі цього скласти пропозиції щодо подальших дій для угорського уряду». Держсекретар повідомив прем’єр-міністра Пала Телекі про зловживання військових та жандармерії: уряд повинен завадити виявам невиправданого насильства. |
Név Pataky Tibor, Teleki Pál |
Név ukránul Тібор Потокі, Пал Телекі |
Helyszín Budapest, Lwow, Munkács |
Helyszín ukránul Будапешт, Лбвів, Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul залізниця, швидкий поїзд, офіційне відвідування, жандармерія, угорська армія |
Év 1939. |
Hónap május |
Nap 28-29. |
Tétel Magyarországon – a Felvidék és Kárpátalja kivételével – országgyűlési képviselőválasztásokat tartottak. Az országgyűlés június 10-én ült össze a felvidéki és kárpátaljai képviselet nélkül. |
Tétel ukránul В Угорщині – за винятком Верхньої Угорщини і Підкарпаття – були проведені вибори депутатів до Державних зборів (парламенту). Засідання Державних зборів відбулося 10 червня без представників Верхньої Угорщини і Підкарпаття. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Magyarország, |
Helyszín ukránul Угорщина |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1939. |
Hónap július |
Nap 16-24. |
Tétel Minisztertanácsi határozat alapján „a visszatért kárpátaljai területen” mintegy 2 ezer számlálóbiztos nép-, mezőgazdasági és állatösszeírást végzett. A terület 12.146 km², az összlakosság 671.962 fő. A „nyaraló” 7 ezer, a „távollevő” (nagyrészt aratómunkán az Alföldön) 13.582. A legnagyobb települések lakossága: Munkács 27.291, Ungvár 23.785, Huszt 18.874, Nagyszőlős 12.569, Kőrösmező 10.499 fő. A régió lakosságának felekezeti megoszlása: 61,8% görög katolikus, 17,2% pravoszláv, 12,1% zsidó, 8% római katolikus, 2,2% református. |
Tétel ukránul «На території Підкарпаття, яке повернуто до Угорщини», на підставі рішення Ради міністрів близько 2000 обліковців проводили перепис населення, сільськогосподарського майна та худоби. Територія Підкарпаття – 12.146 км2, загальна кількість населення – 671.962 особи. Кількість «відпочиваючих» – 7 тисяч, «відсутніх» (в основному на жнивах у рівнинних регіонах) – 13.582. Населення найбільших населених пунктів: Мукачево – 27.291, Ужгород – 23.785, Хуст – 18.874, Виноградово – 12.569, Ясіня – 10.499 осіб. Релігійна приналежність: 61,8% – греко-католики, 17,2% – православні, 12,1% – євреї, 8% – римо-католики, 2,2% – реформати. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul статистика, перепис, населення, конфесійний склад |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap 12. |
Tétel Bródy András megalakította a Magyarorosz Nemzeti Egyesületet, melyről nem ismertek további híradások. |
Tétel ukránul Андрій Броді створив «Угрорусское национальное объединение». Створення мало виключно декларативний характер, бо далі про об’єднання нема жодних відомостей. |
Név Bródy András |
Név ukránul Андрій Броді |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Magyarorosz Nemzeti Egyesület |
Intézménynév ukránul Угрорусское национальное объединение |
Tárgyszó ukránul заснування інституції |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap 17. |
Tétel A Szovjetunió tudatta a magyar kormánnyal, hogy tiszteletben tartja Magyarország határait. Ezen a napon a szovjet hadsereg átlépte a lengyel határt. |
Tétel ukránul Радянський Союз повідомив угорський уряд, що поважає недоторканість кордонів Угорщини. Радянська армія цього ж дня вторглася на територію Польщі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul радянська армія, Польща, угорсько-радянські відносини |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap 18. |
Tétel A lengyelországi események következtében éjszaka megkezdődött a lengyel lakosság Magyarországra szivárgása az uzsoki vasútvonalon. Az Uzsokra, Volócra, Kőrösmezőre menekültek között több diplomata, külügyminisztériumi főtisztviselő is volt. A magyar kormány hozzájárult a menekülő lengyel polgári lakosság befogadásához. |
Tétel ukránul У результаті подій у Польщі вночі розпочався нелегальний перехід поляків в Угорщину по Ужоцькій залізниці. Серед біженців, які тікали на Ужку, у Воловець, Ясіня було багато дипломатів та високопосадовців Міністерства закордонних справ. Угорський уряд погодився прийняти біженців з-поміж польського цивільного населення. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Uzsok, Volóc, Kőrösmező |
Helyszín ukránul Ужок, Воловець, Ясіня |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul польські біженців, польсько-угорські відносини |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap 24. |
Tétel Magyarország újra felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. |
Tétel ukránul Угорщина відновила дипломатичні відносини з Радянським Союзом. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul дипломатичні відносини, угорсько-радянські відносини |
Év 1939. |
Hónap szeptember |
Nap |
Tétel A vallás és közoktatásügyi miniszter 1939. évi 133.200/IX. sz. rendelete értelmében a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni, az 1939–1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940–1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. |
Tétel ukránul Згідно з розпорядженням міністра релігії та освіти № 133.200/IX. від 1939 р., у школах зі словацькою, руською і німецькою мовами навчання викладання предмету «угорська мова» – як державної мови – стає обов’язковим, решта уроків проводиться рідною мовою, нестачу підручників вчителі зобов’язані доповнювати відповідним духовно-патріотичним навчанням, 1939–1940 навчальний рік все ще розглядався як перехідний, але, починаючи з 1940–1941 навчального року, навчання проводитиметься виключно за угорськими навчальними програмами. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, використання мови у школах, підручник, навчальний план, русини |
Év 1939. |
Hónap december |
Nap 4. |
Tétel Elfoglalta hivatalát Ilniczky Sándor kárpátaljai főtanácsadó. |
Tétel ukránul Олександр Ільницький зайняв посаду головного радника регентського комісара. |
Név Ilniczky Sándor |
Név ukránul Олександр Ільницький |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul головний радник |
Év 1941. |
Hónap január |
Nap |
Tétel Az ungvári rendőrkapitányság jelentése szerint a városban 135 magánautó, 54 bérautó, 1 autóbusz, 54 motorkerékpár, 40 teherautó, 2085 kerékpár, 44 egyfogatú bérkocsi van nyilvántartva. |
Tétel ukránul За даними поліції Ужгорода, в місті налічується 135 приватних автомобілів, 54 автомобілі-таксі, 1 автобус, 54 мотоцикли, 40 вантажних автомобілів, 2085 велосипедів, 44 карети. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul транспортні засоби, велосипеди, транспорт |
Év 1941. |
Hónap augusztus |
Nap 1. |
Tétel Ettől a naptól kezdve a kárpátaljai pravoszláv papok a magyar államtól kaptak fizetést. |
Tétel ukránul Православні священики Підкарпаття почали отримувати заробітну плату від Угорської держави. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul православна церква, Конгура |
Év 1941. |
Hónap augusztus |
Nap 8. |
Tétel Kihirdették az ún. III. zsidótörvényt (1941. évi XV. tc.), amely megtiltja a zsidók és nem zsidók közötti házasságot. |
Tétel ukránul Опубліковано так званий третій «єврейський закон» (№ XV від 1941 року), який забороняє шлюб між євреями та неєвреями. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul третя єврейський закон, євреї |
Év 1944. |
Hónap július |
Nap |
Tétel A hadműveleti terület kormánybiztosa rendeletet adott ki az 1896–1926-os születésű férfiak katonai behívásáról. |
Tétel ukránul Регентський комісар зони воєнних дії видав розпорядження про мобілізацію чоловіків 1896 – 1926 років народження до війська. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul територія воєнних дій, мобілізація |
Év 1944. |
Hónap július |
Nap 30. |
Tétel A front közelségére való tekintettel a belügyminiszter rendeletére Kárpátalján betiltották a politikai pártok tevékenységét. |
Tétel ukránul З огляду на близькість фронту рішенням міністра внутрішніх справ Угорщини на Підкарпатті було заборонено партійно-політичну діяльність. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, політичні партії |
Év 1944. |
Hónap október |
Nap 18. |
Tétel A szovjet Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontjának egységei elfoglalták Rahót. |
Tétel ukránul Підрозділи 4-ого Українського фронту захопили Рахів. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Rahó |
Helyszín ukránul Рахів |
Intézménynév Vörös Hadsereg |
Intézménynév ukránul Червона армія |
Tárgyszó ukránul Червона Армія, 4-ий Український фронт, окупація |
Év 1944. |
Hónap november |
Nap 3. |
Tétel A munkácsi színházban szovjet művészek léptek fel. A köszönetet mondó szónok kifejezte reményét, hogy a város lakossága egyesülhet „a Kárpátok túloldalán élő ukrán néppel”. – Ettől a naptól kezdve jelent meg a Zakarpatszka Pravda [Kárpátontúli Igaz Szó] című kommunista napilap, mely kezdetben Kárpátontúli Ukrajna Kommunista Pártjának, majd az Ukrajnai Kommunista Párt megyei szervezetének volt a hivatalos orgánuma. Néhány nappal később megindul a Zakarpatszka Ukrajina [Kárpátontúli Ukrajna] és a Mology Zakarpattya [Kárpátontúli Ifjúság] is. |
Tétel ukránul У Мукачівському театрі виступили радянські артисти. Ведучий заходу подякував їм і висловив сподівання, що мешканці міста зможуть возз’єднатись «з українським народом, що знаходиться за Карпатами». – Вийшов друком перший номер щоденної комуністичної газети «Закарпатська правда», котра була офіційним органом спочатку Комуністичної партії Закарпатської України, а згодом обласної організації Комуністичної партії України. Через декілька днів виходять газети «Закарпатская Украина» і «Молодь Закарпаття». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Munkács, |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév Zakarpatszka Ukrajina [Kárpátontúli Ukrajna], Mology Zakarpattya [Kárpátontúli Ifjúság] , |
Intézménynév ukránul «Закарпатська правда»«Закарпатская Украина», «Молодь Закарпаття», |
Tárgyszó ukránul радянські артисти, театр, преса |
Év 1945. |
Hónap február |
Nap 9. |
Tétel A Néptanács amnesztiát hirdetett „Kárpátontúli Ukrajna minden állampolgára számára, akik 1944. október 26. előtt követtek el bűncselekményt”. |
Tétel ukránul Народна Рада проголосила амністію «для всіх мешканців Закарпатської України, котрі скоїли злочини до 26 жовтня 1944 р.». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Народна рада, амністія |
Év 1945. |
Hónap június |
Nap 29. |
Tétel A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság Moszkvában egyezményt írt alá Kárpátontúli Ukrajnának a Szovjet-Ukrajnához való csatolásáról. Az egyezményt november 22-én csehszlovák részről, november 27-én szovjet részről ratifikálták. Az 1945. június 29-i szerződés ratifikálása után Csehszlovákia még közel 250 km²-nyi területet engedett át a Szovjetuniónak. 11 olyan, zömében magyarok lakta településről van szó – Bátfa, Gálocs, Kisszelmenc, Palágykomoróc, Palló, Rát, Tiszasalamon, Szürte, Tiszaásvány, Téglás, Csap –, melyek nem tartoztak Podkarpatszka Rusz területéhez, hanem a Nagykaposi és a Királyhelmeci járások részét képezték. A szovjet–csehszlovák szerződés többek között kimondta: „Azok a szlovák és cseh nemzetiségű személyek, akik Kárpát-Ukrajna területén laknak (állandó lakhellyel bírnak), jogosultak 1946. január 1-jéig a Csehszlovák Köztársaság állampolgárságáért optálni.” Ennek nyomán mintegy 10 ezer csehszlovákiai (főleg Eperjesi járási) ukrán lett szovjet állampolgár, akik Volinyban és Ukrajna déli részén telepedtek le. Ugyanennyi kárpátaljai lakos pedig csehszlovák állampolgárságot kapott. |
Tétel ukránul Радянський Союз і Чехословацька Республіка підписали в Москві договір про возз’єднання Закарпатської України з Радянською Україною. Чехословацька сторона ратифікувала його 22 листопада, а радянська – 27 листопада. Після ратифікації договору від 29 червня 1945 року Чехословаччина поступилася СРСР близько 250 квадратними кілометрами своєї території. Це 11 сіл: Батфа, Галоч, Малі Селменці, Паладь-Комаровці, Палло, Ратовці, Соломоново, Сюрте, Тисаашвань, Тийглаш, Чоп. Вони не входили раніше до Підкарпатської Русі, а були частиною словацької жупи Земплин (Велькокапушанський та Кральовскихолмецький округи). У радянсько-чехословацькому договорі передбачався вільний вибір (оптація) громадянства для колишніх мешканців Чехословаччини. У результаті близько 10 тисяч українців із Чехословаччини (Пряшівський регіон) стали громадянами СРСР, їх розселили на Волині та на півдні України. Стільки ж (близько 10 тисяч) жителів Закарпатської України отримали чехословацьке громадянство. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva, Bátfa, Gálocs, Kisszelmenc, Palágykomoróc, Palló, Rát, Tiszasalamon, Szürte, Tiszaásvány, Téglás, Csap, |
Helyszín ukránul Москва, Батфа, Галоч, Малі Селменці, Паладь-Комаровці, Палло, Ратовці, Соломоново, Сюрте, Тисаашвань, Тийглаш, Чоп |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Радянсько-чехословацькі відносини, територіальна цілісність, зміна державної приналежності, Угорська національність |
Év 1947. |
Hónap november |
Nap 13. |
Tétel Az Ukrán SZSZK-t az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává választották az 1949. december 31-ig terjedő időszakra. |
Tétel ukránul Українська РСР обрана членом Ради Безпеки ООН на строк до 31 грудня 1949 року. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév ENSZ Biztonsági Tanácsa |
Intézménynév ukránul Рада Безпеки ООН |
Tárgyszó ukránul Українська РСР, українські міжнародні відносини, радянсько-українські відносини |
Év 1949. |
Hónap február |
Nap 12. |
Tétel Az Ukrán SZSZK állambiztonsági minisztériuma leiratot intézett a hatóságokhoz, hogy Kárpátalján azonnal fel kell számolni a görög katolikus egyházat. Már február 17-én a pravoszláv püspök felügyelete alá helyezték a görög katolikus székesegyházat és a püspöki palotát annak minden berendezésével együtt. |
Tétel ukránul Міністерство державної безпеки УРСР надіслало вищим інстанціям спеціальне повідомлення, де йшлося про необхідність негайно завершити ліквідацію греко-католицької церкви на Закарпатті. І справді, за кілька днів, 17 лютого, греко-католицький собор, приміщення єпархії та церковний інвентар передали у відання православного єпископа. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Ukrán SZSZK |
Intézménynév ukránul УРСР |
Tárgyszó ukránul державна безпека, греко-католицька церква, православна церква, церковна політика |
Év 1950. |
Hónap október |
Nap 7-8. |
Tétel A kanadai Torontóban megtartották a Kárpáti Szicstagok Testvériségének kongresszusát, melyen állást foglaltak Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett. |
Tétel ukránul Відбувся І з’їзд братства Карпатських січовиків у Торонто (Канада). З’їзд маніфестував єдність і незалежність України. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Torontó |
Helyszín ukránul Торонто |
Intézménynév Kárpáti Szicstagok Testvérisége |
Intézménynév ukránul братства Карпатських січовиків |
Tárgyszó ukránul політична заява, українська еміграція в Канаді |
Év 1959. |
Hónap augusztus |
Nap 27. |
Tétel A Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot fogadott el azzal kapcsolatban, hogy a középiskolák végzőseit kitüntetik: arany éremmel azokat, akik kitűnőre érettségiztek, illetve ezüst éremmel azokat, akiknek a bizonyítványában csak egy négyes érdemjegy van. |
Tétel ukránul Рада Міністрів СРСР прийняла постанову про нагородження медалями випускників загальноосвітніх шкіл: золотою медаллю нагороджуватимуться учні, що закінчили школу на відмінно, срібною – ті, хто має в атестаті тільки одну четвірку. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Minisztertanácsa |
Intézménynév ukránul Рада Міністрів СРСР |
Tárgyszó ukránul освіта, середня освіта, нагородження |
Év 1968. |
Hónap augusztus |
Nap 20-21. |
Tétel A Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei megszállták Csehszlovákiát. |
Tétel ukránul Війська держав-учасниць Варшавського договору окупували Чехословаччину. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Csehszlovákia |
Helyszín ukránul Чехословаччина |
Intézménynév Varsói Szerződés |
Intézménynév ukránul Варшавський договір |
Tárgyszó ukránul армія, окупація, події у Чехословаччині 1968-го року |
Év 1971. |
Hónap szeptember-október |
Nap |
Tétel Kárpátaljai magyar értelmiségiek egy csoportja a megyei pártbizottsághoz és a helyi magyar nyelvű lapok szerkesztőségeihez beadványt juttatott el, melyben szót emeltek az anyanyelvi oktatási rendszer fejletlensége ügyében, a kárpátaljai magyar könyvkiadás, valamint a nyelvhasználat terén tapasztalható negatív diszkrimináció ellen, s felvetették egy nemzetiségi érdekvédelmi és kulturális szervezet létrehozásának igényét. |
Tétel ukránul Група представників угорської інтелігенції Закарпаття подала звернення в обласні партійні органи та редакції місцевих угорськомовних часописів. У зверненні зверталася увага на повільний розвиток мережі освітніх закладів з угорською мовою навчання, на дискримінаційні процеси у сфері вживання рідної мови та книговидання угорською мовою, а також йшлося про потребу організувати національне культурне товариство. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорська інтелігенція, звернення, угорськамовна преса, навчання рідною мовою, книговидання, національне питання, захист інтересів національних меншин, національні інституції, освіта |
Év 1977. |
Hónap április |
Nap 9. |
Tétel A kelet-szlovákiai Eperjesen [Prešov] kárpátaljai festőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás. Bemutatták többek között Erdélyi Béla, Boksay József, Boreczki Béla, Dobos Endre, Kassay Antal, Koczka András, Kontratovics Ernő és mások műveit. |
Tétel ukránul Виставка творів закарпатських художників відкрилася в м. Пряшів (Східна Словаччина). Тут представлено картини А. Ерделі, Й. Бокшая, В. Борецького, А. Добоша, А. Кашшая, А. Коцки, Е. Контратовича та ін. |
Név Erdélyi Béla, Boksay József, Boreczki Béla, Dobos Endre, Kassay Antal, Koczka András, Kontratovics Ernő |
Név ukránul А. Ерделі, Й. Бокшай, В. Борецький, А. Добоша, А. Кашшай, А. Коцка, Е. Контратович |
Helyszín Eperjesen [Prešov] |
Helyszín ukránul Прешов |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul художники, виставка |
Év 1988. |
Hónap november |
Nap 29. |
Tétel Moszkvában a Legfelsőbb Tanács soron kívüli ülésszakán módosították a szovjet alkotmányt és a népképviselők megválasztásáról szóló törvényt, azaz törvényerőre emelték a XIX. pártkonferencián elfogadott új politikai irányelveket. |
Tétel ukránul На позачерговій сесії Верховної Ради в Москві внесено зміни до Конституції СРСР та до Закону про вибори народних депутатів, якими узаконено нові політичні директиви ХІХ Всесоюзної партійної конференції КПРС. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva |
Helyszín ukránul Москва |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul конституція, вибори народних депутатів |
Év 1989. |
Hónap február |
Nap 26. |
Tétel Ungváron megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Elnökévé Fodó Sándor ungvári egyetemi tanárt választották. |
Tétel ukránul В Ужгороді створено Товариство угорської культури Закарпаття. Головою обрано викладача Ужгородського державного університету Шандора Фодо. |
Név Fodó Sándor |
Név ukránul Шандор Фодо |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) |
Intézménynév ukránul Товариство угорської культури Закарпаття |
Tárgyszó ukránul заснування інституції, угорський національний рух |
Év 1989. |
Hónap szeptember |
Nap 13. |
Tétel Ungváron nagygyűlést tartottak az ország megreformálását célul tűző Ukrán Népi Mozgalom hívei. |
Tétel ukránul Мітинг прихильників НРУ за перебудову в Ужгороді. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Ukrán Népi Mozgalom |
Intézménynév ukránul Народний Рух України |
Tárgyszó ukránul мітинг, збори, заснування інституції, державотворення, український національний рух |
Év 1989. |
Hónap október |
Nap 27-28. |
Tétel Kijevben az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának soros ülésén jóváhagyták az Ukrán SZSZK nyelvtörvényét, amely a köztársaság területén államnyelvvé tette az ukrán nyelvet. |
Tétel ukránul Верховна Рада Української РСР прийняла Закон «Про мови в Українській РСР», що надав українській мові статус державної. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна Рада Української РСР |
Tárgyszó ukránul мовний закон, українська мова, державна мова |
Év 1989. |
Hónap november |
Nap 10. |
Tétel Ungváron megnyílt a Szovjet Hungarológiai Központ. (Az intézet Podkarpatszka Rusz első miniszterelnökének, Bródy Andrásnak egykori villájában nyert elhelyezést.) |
Tétel ukránul В Ужгороді відкрито Радянський центр гунгарології. (Заклад розмістився у колишній віллі першого прем’єр-міністра Підкарпатської Русі Андрія Бродія). |
Név Bródy András |
Név ukránul Андрій Броді |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Szovjet Hungarológiai Központ |
Intézménynév ukránul Радянський центр гунгарології |
Tárgyszó ukránul гунгарологія, заснування інституції |
Év 1989. |
Hónap november |
Nap 11. |
Tétel Sor került az első tömegtüntetésre a pisztraházi rádiólokációs állomás ellen. |
Tétel ukránul Перше масове пікетування Пістрялівської радіолокаційної станції (РЛС). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul пікетування, радіолокаційна станція |
Év 1989. |
Hónap november |
Nap 14. |
Tétel A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta azt a nyilatkozatot, melyben az erőszakkal kitelepített nemzetiségek elleni repressziókat törvénytelennek és bűntettnek ismeri el, illetve kinyilvánítja jogaik biztosítását. – Jóváhagyták az új ukrán helyesírási szabályzatot, mely 1990. január elsején lép hatályba. Bár néhány szabály erejéig visszanyúlt az 1928-as szabályzathoz (pl. ismét visszaemeli a „ґ” betűt), még ez a szabályzat is igazodik az 1946-os és az 1960-as orosz helyesírási normákhoz. |
Tétel ukránul Верховна Рада СРСР ухвалила Декларацію «Про визнання незаконними та злочинними репресивних актів проти народів, які зазнали примусового переселення, та забезпечення їх прав». – Затверджено Український правопис 1989 року. Попри повернення деяких правил правопису 1928 року (найпомітніше – повернення літери «ґ»), третє видання є органічним продовженням першого (1946 р.) і другого (1960 р.) правопису. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa |
Intézménynév ukránul Верховна рада СРСР |
Tárgyszó ukránul національна політика, реабілітація, виселені національності, українська мова |
Év 1989. |
Hónap december |
Nap 13. |
Tétel Kijevben hatályon kívül helyezték a görög katolikus egyházat betiltó 1949-es rendeletet. |
Tétel ukránul У Києві відмінено постанову 1949 року, що забороняла діяльність греко-католицької церкви. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, греко-католицька церква, реабілітація |
Év 1991. |
Hónap december |
Nap 3. |
Tétel Magyarország harmadikként – Lengyelország és Kanada után – elismerte a független Ukrajnát. |
Tétel ukránul Незалежну Україну, третьою – після Польщі і Канади – визнала Угорщина. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорсько-українські відносини, державотворення |
Év 1991. |
Hónap december |
Nap 4. |
Tétel Megnyílt Magyarország kijevi nagykövetsége – az első külföldi diplomáciai képviselet a független Ukrajnában. |
Tétel ukránul Відкрилося перше посольство іноземної держави в Києві – Посольство Угорської Республіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угорське посольство, угорсько-українські відносини |
Év 1992. |
Hónap december |
Nap 17. |
Tétel A Kárpátaljai Megyei Tanácsban működő Magyar Frakció szorgalmazásának köszönhetően Ukrajna Államelnökének Megyei Megbízottja rendeletet adott ki a Nyelvtörvény és az Ukrajna nemzeti kisebbségekről szóló törvénye végrehajtásától a megyében. Ez a dokumentum rendelkezik többek között arról, hogy a tömbben élő kisebbségek által lakott településeken a vállalatok, hivatalok, szervezetek hivatalos megnevezéseit, valamint a helységek, közigazgatási egységek, utcák, terek megnevezéseit az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Meghatározza továbbá, hogy a nemzeti kisebbség által többségben lakott településen elhelyezkedő állami és társadalmi szervek tisztségviselői hivatali teendőik ellátásához megfelelő szinten kötelesek ismerni mind az államnyelvet, mind az adott kisebbség nyelvét. Tartalmazza továbbá a dokumentum azt is, hogy az ilyen helységekben az állami szimbólumok mellett az adott kisebbség nemzeti szimbólumai is használhatók. Ez az előírás teremti meg a jogalapot a magyarok lakta helységekben arra, hogy a közigazgatási épületeken az állami kék-sárga lobogó mellett ott lehessen a nemzeti trikolor is. |
Tétel ukránul З ініціативи угорської фракції, що діяла в облраді, представник Президента України в Закарпатській області видав розпорядження «Про реалізацію в області законів України «Про мови в Українській РСР» та «Про національні меншини в Україні», яке передбачало в місцях компактного проживання представників національних меншин застосування двомовних назв підприємств, державних установ, організацій, а також назв населених пунктів, адміністративних одиниць, вулиць, площ. Також передбачалося, що службовці державних органів, які розташовані в населених пунктах, де компактно проживають представники національних меншин, для виконання своїх службових обов’язків повинні, крім державної, на належному рівні володіти і мовою даної нацменшини. В таких місцях поруч з державними символи дозволяється використання символики національних меншин. Розпорядження таким чином створює правову основу для угорського населення, щоб на адміністративних будівлях поруч з синьо-жовтим прапором держави вивішували угорський національний триколор. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátaljai Megyei Tanács Magyar Frakciója |
Intézménynév ukránul Угорська фракція Закарпатської обласної ради |
Tárgyszó ukránul мовний закон, закон про національної меншини, використання символіки, угорський національний прапор, використання мови, національності |
Év 1993. |
Hónap október |
Nap 5. |
Tétel Ukrajnában ismét legalizálták a Kommunista Pártot. |
Tétel ukránul В Україні знову легалізована Комуністична партія. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ukrajna |
Helyszín ukránul Україна |
Intézménynév Kommunista Párt |
Intézménynév ukránul Комуністична партія |
Tárgyszó ukránul легалізація |
Év 1999. |
Hónap május |
Nap 18. |
Tétel Az Ukrajnai Városok Szövetségének kárpátaljai kirendeltsége és az ungvári városi tanács kezdeményezésére Ungváron megrendezték Ukrajna, Magyarország, Szlovákia testvérvárosainak első fórumát (40 város képviselőinek részvételével). |
Tétel ukránul В Ужгороді з ініціативи Закарпатського регіонального відділення Асоціації міст України та Ужгородської міської ради, відбувся перший Форум міст-партнерів України, Угорщини, Словаччини (представлено 40 міст). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Ukrajnai Városok Szövetsége |
Intézménynév ukránul Асоціації міст України |
Tárgyszó ukránul міст-партнер |
Év 1999. |
Hónap június |
Nap 24-27. |
Tétel Ungváron rendezték meg az V. Ruszin Világkongresszust. A kongresszus résztvevői felhívásban kérték az ukrán államot, hogy ismerje el a ruszinokat. |
Tétel ukránul В Ужгороді проходив V Світовий конгрес русинів. Основний лейтмотив виступів на зібранні та в прийнятому «Зверненні V Світового конгресу русинів до органів державної влади» – визнання русинської національності, внесення «русинів» до офіційного переліку національностей. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul світовий конгрес, русини |
Év 2001. |
Hónap április |
Nap 9. |
Tétel Viktor Juscsenko ukrán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos munkamegbeszélés tartott Ungváron a kárpátaljai határ menti közös árvízvédelemről. |
Tétel ukránul В Ужгороді пройшла робоча зустріч Прем’єр-міністра України Віктора Ющенка з Прем’єр-міністром Угорщини В. Орбаном щодо питань розробки спільних заходів з боротьби з паводками у Карпатському прикордонні. |
Név Viktor Juscsenko, Orbán Viktor |
Név ukránul Віктор Ющенко, Віктор Орбан |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul офіційне відвідування, прем'єр міністр, боротьба з паводками |
Év 2006. |
Hónap március |
Nap 26. |
Tétel Parlamenti és helyhatósági választásokat tartottak Ukrajnában. A Kárpátalján kialakult sorrend az 5. összehívású Legfelsőbb Tanácsba: Mi Ukrajnánk Blokk (25,9%), Julia Timosenko Blokkja (20,4%). Kárpátaljai képviselők: Sztanyiszlav Arzsevityin (Mi Ukrajnánk Népi Szövetség), Olekszandr Kemenyas (Julia Timosenko Blokkja), Olekszandr Ledida (Régiók Pártja), Eduard Matvijcsuk (Rágiók Pártja), Ihor Krily (Mi Ukrajnánk Népi Szövetség). A Kárpátaljai Megyei Tanácsba a következő pártok jutottak be: Mi Ukrajnánk Blokk, Julia Timosenko Blokkja, Régiók Pártja, Litvin Nép Blokkja, KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt. A Kárpátaljai Megyei Tanácsban sikerült létrehozni az egyetlen ukrajnai koalíciós többséget, melynek tagja lett a Régiók Pártja is. Csak Litvin Népi Blokkja és Júlia Timosenko Blokkjának néhány tagja maradt ellenzékben. |
Tétel ukránul В Україні відбулися парламентські та місцеві вибори. Найбільше голосів до Верховної Ради 5-го скликання на Закарпатті набрали блок «Наша Україна – Народна Самооборона» (25,9%) та Блок Юлії Тимошенко (20,4%). Депутатами парламенту стали вихідці із Закарпаття: Станіслав Аржевітін (Наша Україна – Народна Самооборона), Олександр Кеменяш (Блок Юлії Тимошенко), Олександр Ледида (Партія регіонів), Едуард Матвійчук (Партія регіонів), Ігор Кріль (Наша Україна – Народна Самооборона). До Закарпатської обласної ради, подолавши 3-відсотковий бар’єр, потрапили наступні політичні сили: блок «Наша Україна», Блок Юлії Тимошенко, Партія регіонів, Народний блок Литвина, КМКС ПУУ, ДПУУ. У Закарпатській обласній раді була утворена єдина в Україні так звана широка коаліція, членом якої стала й Партія регіонів. В опозиції залишилось кілька депутатів Народного блоку Литвина та Блоку Юлії Тимошенко. |
Név Julia Timosenko, Sztanyiszlav Arzsevityin, Olekszandr Kemenyas, Olekszandr Ledida, Eduard Matvijcsuk, Ihor Krily, |
Név ukránul Юлія Тимошенко, Станіслав Аржевітін, Олександр Кеменяш, Олександр Ледида, Едуард Матвійчук, Ігор Кріль |
Helyszín Ukrajna |
Helyszín ukránul Україна |
Intézménynév Mi Ukrajnánk Blokk, Julia Timosenko Blokkja, Régiók Pártja, Litvin Nép Blokkja, KMKSZ Ukrajnai Magyar Párt, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt, Mi Ukrajnánk Népi Szövetség, Litvin Népi Blokkja |
Intézménynév ukránul Наша Україна – Народна Самооборона, Блок Юлії Тимошенко, Партія регіонів, |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори, місцеві вибори |
Év 2007. |
Hónap március |
Nap 7. |
Tétel Az V. összehívási kárpátaljai megyei tanács elfogadta a 241. sz. határozatot a „ruszin” nemzetiség elismeréséről. |
Tétel ukránul Закарпатська обласна рада народних депутатів V скликання прийняла рішення № 241 «Про визнання національності «русин». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul русини, статус національностей |
Év 2010. |
Hónap május |
Nap 26. |
Tétel A Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadta azt a törvényt, mely lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A törvény szerint a magyar nyelvtudását és felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló Magyarországon kívül élők kedvezményes és gyorsított eljárás szerint kérhetik a magyar állampolgárságot. |
Tétel ukránul Державні Збори (парламент) Угорщини прийняли Закон про закордонних угорців, згідно з яким етнічні угорці, які проживають поза межами Угорщини, можуть отримати угорське громадянство за спрощеною процедурою. Підставою для отримання громадянства є базове знання угорської мови та підтвердження того факту, що хтось із членів родини (предків) був у минулому громадянином Угорщини. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév Magyar Köztársaság Országgyűlése |
Intézménynév ukránul Державні Збори (парламент) Угорщини |
Tárgyszó ukránul закордонні угорці, отримання громадянство, угорське громадянство |
Év 2010. |
Hónap december |
Nap |
Tétel A régió történetében megjelent az első magyar–ukrán együttműködésben született ikerkiadvány, melynek ukrán változata Ungváron, magyar változata pedig Kárpátalja 1919–2009: történelem, politika, kultúra címmel Budapesten látott napvilágot (a szerkesztőbizottság tagjai Vehes Mikola, Fedinec Csilla, Osztapec Jurij, Oficinszkij Román, Szarka László, Tokar Marian és Csernicskó István). |
Tétel ukránul Вперше в історії регіону побачили світ українсько-угорське видання (в Ужгороді й Будапешті) колективної монографії «Закарпаття 1919–2009 років: історія, політика, культура» (Редакційна колегія: Микола Вегеш, Чілла Фединець, Юрій Остапець, Роман Офіцинський, Ласло Сорко, Маріан Токар та Степан Черничко). |
Név Vehes Mikola, Fedinec Csilla, Osztapec Jurij, Oficinszkij Román, Szarka László, Tokar Marian, Csernicskó István |
Név ukránul Микола Вегеш, Чілла Фединець, Юрій Остапець, Роман Офіцинський, Ласло Сорко, Маріан Токар та Степан Черничко |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul угосько-українські відносини, історія, самопізнання |