Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Пошук українською мовою за ключовими словами, назвою місця та установи, і за прізвищами постетей можливий з використанням поля пошуку.
Vehes Mikola – Molnár D. István – Molnár József – Osztapec, Jurij – Oficinszkij Román – Tokar Marian – Fedinec Csilla – Csernicskó István:
Хроніка Закарпаття 1867–2010 / Hronika Zakarpattja 1867–2010 / Kárpátalja évszámokban 1867–2010
Studia regionalistica . Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézete,Vydavnyctvo UZHNU "Goverla" Uzgorod, 2011.
Év | Hónap | Nap | Tétel | Tétel ukránul | Név | Név ukránul | Helyszín | Helyszín ukránul | Intézménynév | Intézménynév ukránul | Tárgyszó ukránul |
Év 1908. |
Hónap november |
Nap 21. |
Tétel I. Ferenc József szentesítette a népiskolai oktatás ingyenességéről rendelkező 1908. évi XLVI. tc.-et. |
Tétel ukránul Франц Йосиф І схвалив Закон № XLVI від 1908 року, що запроваджував безкоштовну народну шкільну освіту. |
Név I. Ferenc József |
Név ukránul Франц Йосиф І |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul народна шкільна освіта, освітня політика |
Év 1918. |
Hónap október |
Nap 30. |
Tétel Turócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács csatlakozott a Csehszlovák Köztársasághoz. |
Tétel ukránul У м. Мартин Словацька Народна Рада виступила за приєднання до Чехословацької Республіки. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Turócszentmárton |
Helyszín ukránul Мартин |
Intézménynév Szlovák Nemzeti Tanács |
Intézménynév ukránul Словацька Народна Рада |
Tárgyszó ukránul приєднання, Чехословацька Республіка, самостійність, заснування держави, республіка |
Év 1918. |
Hónap december |
Nap 25. |
Tétel Gróf Károlyi Mihály kormánya közzétette az 1918. december 21-én kelt X. sz. Néptörvényt (Ruszka Krajna néven területi autonómiát biztosít a magyarországi ruszinoknak, központ: Munkács). |
Tétel ukránul Уряд графа Міхая Каролі оприлюднив Народний закон № X від 21 грудня 1918 року (проголошено територіальну автономію для русинів Угорщини під назвою Руська Крайна з центром у Мукачеві). |
Név Gróf Károlyi Mihály |
Név ukránul граф Міхаль Каролі |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Руська Країна, автономна територія, автономія, національна політика |
Év 1919. |
Hónap ápilis |
Nap 29. |
Tétel A csehszlovák és a román katonai megszállás a régióban véget vetett a tanácshatalomnak (40 napig állt fenn, 1919. március 21-től). |
Tétel ukránul Чехословацька і румунська окупація поклали край народній радянській владі в регіоні (проіснувала 40 днів, з 21 березня 1919 року). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul румунська армія, чехословацька армія, радянська влада |
Év 1919. |
Hónap november |
Nap 18. |
Tétel T. G. Masaryk köztársasági elnök jóváhagyta a Gregory Zhatkovych által beterjesztett Generalny Statutumot. A dokumentum III. fejezetének 1. pontja szerint a terület hivatalos neve a Podkarpatszka Rusz, de ezen kívül használható még a Ruszinszkó. A III. fejezet 2. pontja: „Az összes iskolákban a népnyelv lesz a tannyelv és úgyszintén a hivatalos nyelv általában.” |
Tétel ukránul Т. Г. Масарик схвалив поданий Г. Жатковичем варіант Генерального Статуту Підкарпатської Русі. Перший пункт ІІІ розділу визначав за територією офіційну назву – Підкарпатська Русь, але, крім цього, могла використовуватися й назва Русинія. 2-ий пункт ІІІ розділу: «В усіх школах як мова навчання і в діловодстві як офіційна використовуватиметься народна мова». |
Név T. G. Masaryk, Gregory Zhatkovych |
Név ukránul Т. Г. Масарик, Григорій Жаткович |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Статут, Підкарпатська Русь, Русинско, офіційна використання мови, використання мови у школах, мова навчання, мовна політика, національна політика |
Év 1923. |
Hónap november |
Nap 18. |
Tétel A prágai kormány a Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párttal folytatott tárgyalások eredményeképpen Podkarpatszka Rusz kormányzójává nevezték ki a párt vezetőségének egyik tagját, Anton Beszkidet. Alkormányzó lett a cseh Antonín Rozsypal miniszteri tanácsos. |
Tétel ukránul У результаті переговорів, проведених між празьким урядом і Карпаторуською республіканською земледільською партією, губернатором Підкарпатської Русі призначено одного з членів партійного керівництва – Антона Бескида. Віце-губернатором став міністерський радник Антонін Розсипал. |
Név Anton Beszkid, Antonín Rozsypal |
Név ukránul Антона Бескид, Антонін Розсипал |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt,Podkarpatszka Rusz, |
Intézménynév ukránul Карпаторуська республіканська земледільська партія, Підкарпатська Русь |
Tárgyszó ukránul чехословацький уряд, губернатор, віце-губернатор |
Év 1924. |
Hónap január |
Nap 7. |
Tétel Az e napon kelt 18. sz. kormányrendelet szabályozta a kárpátaljai parlamenti választások rendjét. |
Tétel ukránul Вийшла постанова уряду № 18, яка регулювала порядок проведення парламентських виборів на Підкарпатській Русі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1924. |
Hónap március |
Nap 16. |
Tétel Kárpátalján megtartották az első parlamenti választásokat. (Pótválasztások Csehszlovákiában.) Parlamenti képviselők: Gáti József, Kaminszky József, Korláth Endre, Kurtyák Iván, Mondok Iván, Nečas Jaromír, Hahatko Andrij, Safranko Emanuel, Scserecki Vaszil, Szedorják Nyikolaj. Szenátorok: Bodnár Iván, Csehy Endre, Egry Ferenc, Riskó Béla. |
Tétel ukránul У Підкарпатській Русі проводяться перші парламентські вибори (Чехословацькі довибори). Депутатами парламенту обрали: Йосипа Гаті, Йосипа Камінського, Ендре Корлата, Івана Куртяка, Івана Мондока, Яроміра Нечаса, Андрія Гагатка, Емануїла Шафранка, Василя Щерецького, Миколу Сидоряка. Сенаторами стали: Іван Боднар, Ендре Чегі, Ференц Еґрі, Бейло Рішко. |
Név Gáti József, Kaminszky József, Korláth Endre, Kurtyák Iván, Mondok Iván, Nečas Jaromír, Hahatko Andrij, Safranko Emanuel, Scserecki Vaszil, Szedorják Nyikolaj. Szenátorok: Bodnár Iván, Csehy Endre, Egry Ferenc, Riskó Béla |
Név ukránul Йосип Камінський, Ендре Корлат, Іван Куртяк, Іван Мондок, Яромір Нечас, Андрій Гагатко, Емануїл Шафранко, Василь Щерецький, Микола Сидоряк, Іван Боднар, Ендре Чегі, Ференц Еґрі, Бейло Рішко |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1928. |
Hónap június |
Nap 28. |
Tétel Az e napon kelt 93. sz. kormányrendelet szabályozta a járások területét, a 95. sz. és a 96. sz. módosította a közigazgatási hivatalok hatáskörét Ruszinszkóban. |
Tétel ukránul Опубліковано урядовий указ № 93, що визначав межі районів, а також урядові укази № 95 та № 96, що змінювали компетенцію адміністративних органів Підкарпатської Русі. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul округи, райони, адміністративні органи, адміністрація |
Év 1938. |
Hónap szeptember |
Nap 29-30. |
Tétel Münchenben Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország állam- és kormányfői, külügyminiszterei megállapodtak a csehszlovákiai német többségű területek (az ún. Szudétavidék) Németországhoz csatolásáról. A müncheni szerződés kiegészítő jegyzőkönyve a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbség ügyének rendezése érdekében az érintett államokat kétoldalú tárgyalásokra szólította fel. |
Tétel ukránul У Мюнхені глави держав і урядів, міністри закордонних справ Німеччини, Великобританії, Франції та Італії домовилися про приєднання до Німеччини чехословацьких територій, де переважно проживають німці (так звана Судетська область). Додатковий протокол Мюнхенської угоди закликав зацікавлені держави до проведення двосторонніх переговорів для вирішення питання польської та угорської нацменшин у Чехословаччині. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul Студентська область, Мюнхенська угода, польська меншина, двосторонні переговори, міжнародна угода |
Év 1939. |
Hónap január |
Nap 12. |
Tétel Avgusztin Volosin február 12-ére kiírta a választásokat Kárpáti Ukrajna szojmjába. |
Tétel ukránul Офіційне розпорядження Августина Волошина про проведення 12 лютого виборів до Сойму Карпатської України. |
Név Avgusztin Volosin, |
Név ukránul Августина Волошин |
Helyszín |
Helyszín ukránul |
Intézménynév Kárpáti Ukrajna |
Intézménynév ukránul Карпатська Україна |
Tárgyszó ukránul парламентські вибори |
Év 1949. |
Hónap január |
Nap 20. |
Tétel Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió Moszkvában megalakította a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsát (KGST). |
Tétel ukránul Болгарія, Чехословаччина, Польща, Угорщина, Румунія і Радянський Союз у Москві створили Раду Економічної Взаємодопомоги (РЕВ). |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva |
Helyszín ukránul Москва |
Intézménynév Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanács (KGST) |
Intézménynév ukránul Рада Економічної Взаємодопомоги |
Tárgyszó ukránul заснування інституції, економіка, Рад Економічної Взаємодопомоги |
Év 1989. |
Hónap december |
Nap 13. |
Tétel Kijevben hatályon kívül helyezték a görög katolikus egyházat betiltó 1949-es rendeletet. |
Tétel ukránul У Києві відмінено постанову 1949 року, що забороняла діяльність греко-католицької церкви. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul постанова, греко-католицька церква, реабілітація |
Év 1990. |
Hónap március |
Nap 6. |
Tétel Moszkvában elfogadták a magántulajdonról szóló törvényt. |
Tétel ukránul У Москві прийнято Закон «Про власність у СРСР». |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Moszkva |
Helyszín ukránul Москва |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul приватний власність, економіка |
Év 1990. |
Hónap augusztus |
Nap 24. |
Tétel Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko külügyminiszterek Budapesten közös nyilatkozatot írt alá. „Mindkét ország népei közeledésében fontos szerepet hivatottak játszani a két ország területén élő nemzetiségi csoportok.” |
Tétel ukránul Міністри закордонних справ Ґейза Єсенскі і Анатолій Зленко в Будапешті підписали спільну декларацію. У зближенні народів двох держав важливу роль відвели національним меншинам, що проживали на їх території. |
Név Jeszenszky Géza, Anatolij Zlenko |
Név ukránul Ґейза Єсенскі, Анатолій Зленко |
Helyszín Budapest |
Helyszín ukránul Будапешт |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul українсько-угорські відносини, національне питання |
Év 1991. |
Hónap augusztus |
Nap 1. |
Tétel A Szovjetunióban egyes termékekre bevezették a jegyrendszer. |
Tétel ukránul У СРСР запроваджено систему продажу товарів за картками споживача з купонами нового зразка. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Szovjetunió |
Helyszín ukránul Радянський Союз |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul купони, карбованець, споживання |
Év 1993. |
Hónap június |
Nap 2. |
Tétel Megnyílt a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa. Vezetője Monori István. |
Tétel ukránul Відкрито Генеральне Консульство Угорської Республіки в Ужгороді. Його керівником призначено досвідченого дипломата Іштвана Монорі. |
Név Monori István |
Név ukránul Іштван Монорі |
Helyszín Ungvár |
Helyszín ukránul Ужгород |
Intézménynév Magyar Köztársaság főkonzulátus |
Intézménynév ukránul Генеральне Консульство Угорської Республіки |
Tárgyszó ukránul генеральне консульство, угорсько-українські відносини |
Év 1994. |
Hónap június |
Nap 26. |
Tétel Elnökválasztás Ukrajnában. Az első fordulóban a legtöbb szavazatot Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma kapta. Kárpátalján a többség Leonyid Kravcsukra szavazott. |
Tétel ukránul Відбулися вибори Президента України. У першому турі найбільшу кількість голосів набрали Леонід Кравчук та Леонід Кучма. На Закарпатті переміг Леонід Кравчук. |
Név Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma |
Név ukránul Леонід Кравчук, Леонід Кучма |
Helyszín Ukrajna |
Helyszín ukránul Україна |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul вибори президента |
Év 2003. |
Hónap december |
Nap 23. |
Tétel Megjelent Leonyid Kucsma államfő rendelete Munkács polgárai alkotmányos jogainak biztosításáról és a városműködés normalizálásáról. A rendelettel elmozdították tisztségéből Vaszil Petyovkát, a város polgármesterét. Ezzel kezdetét vette az ún. munkácsi eposz, aamely szakértők véleménye szerint a független ukrán állam történetének legszégyenteljesebb választási procedúrája volt. Képviselőket, választási megfigyelőket vertek meg, választási szelvényeket és jegyzőkönyveket loptak el, hamisítottak meg. A 2003. április 18-i választáson a választási bizottság hivatalos közlése szerint 38.991 választásra jogosult polgár jelent meg. Nuszer Ernő 17.414 (44,69%) voksot kapott, Viktor Baloga 12.282-t (31,49%). Az érvénytelen szavazatok száma 6.926. |
Tétel ukránul Вийшов Указ Президента Леоніда Кучми «Про заходи щодо забезпечення конституційних прав громадян та нормалізації життєдіяльності м. Мукачево Закарпатської області», яким було зміщено з посади міського голову Василя Петьовку. Розпочалася так звана «мукачівська епопея», пов’язана з виборами міського голови Мукачева. Ці вибори будуть названі експертами одними з найбрутальніших за всю історію української незалежності з побиттям народних депутатів і спостерігачів, викраденням бюлетенів і протоколів з результатами виборів із територіальної виборчої комісії, фальшуванням результатів волевиявлення виборців. Вибори відбулися 18 квітня 2003 року. Мукачівська територіальна виборча комісія оприлюднила наступні результати виборів: всього проголосував 38.991 виборець, Е. Нусер набрав 17.414 голосів або 44,69%, (переможець виборів), В. Балога – 12.282 голоси або 31,49%. Недійсними визнано 6.926 бюлетенів. |
Név Leonyid Kucsma, Vaszil Petyovka, Nuszer Ernő, Viktor Baloga |
Név ukránul Леонід Кучма, Василь, Петьовка, Ернест Нусер, Віктор Балога |
Helyszín Munkács |
Helyszín ukránul Мукачево |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul президент, вибори, правовий захист |
Év 2005. |
Hónap január |
Nap 23. |
Tétel Kijevben Viktor Juscsenko elnök ünnepélyes beiktatásán Magyarország képviseletében részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök és Somogyi Ferenc külügyminiszter. Mádl Ferenc az új ukrán államfőt hivatalos magyarországi látogatásra invitálta. |
Tétel ukránul У Києві на церемонії інавгурації українського Президента Віктора Ющенка Угорщину представляли Президент Ференц Мадл та міністр закордонних справ Ференц Шомоді. Ференц Мадл запросив нового українського президента здійснити державний візит до Угорщини. |
Név Viktor Juscsenko, Mádl Ferenc, Somogyi Ferenc |
Név ukránul Віктор Ющенко, Мадл Ференц, Ференц Шомоді |
Helyszín Kijev |
Helyszín ukránul Київ |
Intézménynév |
Intézménynév ukránul |
Tárgyszó ukránul президент |
Év 2010. |
Hónap október |
Nap 31. |
Tétel Helyhatósági választásokat tartottak, melynek során a megyei tanácsba a pártlisták alapján a következő eredmények születtek: „Egységes Központ” Politikai Párt – 24,3%, Régiók Pártja – 18,2%, „Haza” Választási Blokk – 8,6%, „Változások Frontja” Politikai Párt – 6,1%, KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt – 3,8%, „Erős Ukrajna” Politikai Párt – 3,1%, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt – 3,0%, „Mi Ukrajnánk” Politikai Párt – 2,6%, Néppárt – 1,5%, „Szabadság” Választási Blokk – 1,5%, Ukrajna Kommunista Pártja 1,2%. A pártok által megszerzett mandátumok száma: „Egységes Központ” Politikai Párt – 46, Régiók Pártja – 37, „Haza” Választási Blokk – 8, „Választások Frontja” Politikai Párt – 5, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt – 4, „Erős Ukrajna” Politikai Párt – 4, KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt – 3, Ukrajnai Szocialista Pártja – 1. – A helyhatósági választásokkal egyszerre Beregszászon helyi népszavazást tartottak arról, hogy a városnak Beregszász legyen a hivatalos neve ukránul is. A népszavazás eredménytelenül zárult a kedvezőtlen részvételi arány miatt. |
Tétel ukránul Відбулися вибори до місцевих органів влади. Результати виборів до обласної ради в 2010 р. за партійними списками є наступні: ПП «Єдиний центр» – 24,3%, Партія регіонів – 18,2%, ВО «Батьківщина» – 8,6%, ПП «Фронт змін» – 6,1%, КМКС – ПУУ – 3,8%, ПП «Сильна Україна» – 3,1% , ДПУУ – 3,0%, ПП «Наша Україна» – 2,6%, Народна партія – 1,5%, ВО «Свобода» – 1,5%, КПУ – 1,2%. Разом з мажоритарниками політичні партії мають наступну кількість мандатів у обласній раді: ПП «Єдиний центр» – 46 місць, Партія регіонів – 37, ВО «Батьківщина» – 8, ПП «Фронт змін» – 5, ДПУУ – 4, ПП «Сильна Україна» – 4, КМКС – ПУУ – 3, Соціалістична партія України – 1. – Одночасно з місцевими виборами у Берегові проведено референдум щодо офіційної зміни назви міста на «Берегсас». Волевиявлення закінчилося безрезультатно внаслідок низької явки виборців. |
Név |
Név ukránul |
Helyszín Beregszász |
Helyszín ukránul Берегове |
Intézménynév "Egységes Központ” Politikai Párt – Régiók Pártja, „Haza” Választási Blokk, „Változások Frontja” Politikai Párt, KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt, „Erős Ukrajna” Politikai Párt, Ukrajnai Magyar Demokrata Párt, „Mi Ukrajnánk” Politikai Párt, Néppárt, „Szabadság” Választási Blokk, Ukrajna Kommunista Pártja |
Intézménynév ukránul Єдиний центр, Партія регіонів, ВО «Батьківщина, ПП «Фронт змін» , КМКС – ПУУ, ПП «Сильна Україна», ДПУУ, ПП «Наша Україна», Народна партія, ВО «Свобода», |
Tárgyszó ukránul місцеві вибори, референдум |